Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-15 / 271. szám, szombat

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUN PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980, november 15. SZOMBAT BRATISLAVA • 271. szám m XXXIII. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér Tervezés és együttműködés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaiban a párt- és az állami szervek, a minisztériumok, a gazdasági egyesülé- sek és a vállalatok ezekben a napokban készítik elő a gazda­sági és a szociális fejlődés 1981—1985-ös évekre szóló ötéves tervét. A jelenlegi világgazdasági helyzetben ez nem könnyű feladat. Amíg például a KGST-országok a lenini békepolitika és a helsinki záróokmány szellemében a kereskedelmi kapcso­latok és a gazdasági együttműködés kiszélesítésére töreked­nek a nem szocialista országokkal, ugyanakkor a különböző nyers- és alapanyagok állandó áremelkedései, s különböző po­litikai eredetű bizonytalanságok miatt a fejlett tőkés országok­kal folytatott kapcsolatok nagyon kevés támpontot nyújtanak az ötéves tervek kidolgozásához. A következő ötéves tervidőszak másik jellemzője, hogy a KGST-országokban a gazdasági és társadalmi fejlődés elért szintjével összhangban olyan új elemeket vezetnek be a nép­gazdaság tervszerű irányítási rendszerébe, amelyek arra hiva­tottak, hogy az elért életszínvonal biztosítása és további eme­lése érdekében mozgósítsák a gazdasági növekedés intenzív tényezőit, javítsák a társadalmi munka hatékonyságát, a ter­mékek minőségét és használati értékét. Mindkét körülmény sürgetően hat abban az irányban, hogy a KGST-országok még szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a gaz­dasági fejlődés jelenlegi és távlati problémáinak megoldásá­ban, főleg a termelés energia- és nyersanyagszükségletének biztosításában, a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítésében, valamint a tudományos-műszaki együttműködés területén. A hetvenes évek folyamán kialakult űj világgazdasági hely­zet szempontjából rendkívüli jelentősége van a KGST-országok közötti együttműködés hosszú távú célprogramjainak. Ezek ugyanis a legfontosabb területeket érintő, kulcsfontosságú problémák megoldására irányulnak, főleg az energiaellátás­ban, a tüzelő -és a nyersanyagok biztosításában, a gépipar sokoldalú fejlesztésében, a mezőgazdasági és az élelmiszeripa­ri termelés növelésében, az Ipari fogyasztási cikkek választé­kának bővítésében, valamint a közlekedés fejlesztésében. Az együttműködés hosszú távú célprogramjai meghatározó szerepet játszottak az 1981—1985-ös évekre előirányzott nép- gazdasági tervjavaslatok kölcsönös egyeztetése folyamán. Eb­ben különösen nagy jelentőségű volt a KGST-országok ener­gia- és nyersanyagszükségleteinek biztosítása. A megállapo­dások értelmében a következő ötéves tervidőszakban a Szov­jetunió csaknem 370 millió tonna kőolajat, 48 millió tonna kő­olajipari terméket, 88 milliárd m5 földgázt és 64 milliárd kVVti villamos energiát szállít a KGST-országokba, amelyek ezek szerint az importált kőolaj 80, a földgáz 99 és az ércek 75 százalékát a Szovjetunióból fogják fedezni. Az 1981—1985-ös években körülbelül 20 százalékkal növekszik az energiahor­dozók említett exportja. A KGST-országok a gazdasági együtt­működés keretei között aránylag előnyös árviszonyok mel­lett biztosíthatják ez irányú szükségleteiket, hiszen a szovjet kőolaj- és földgáz ára csak fokozatosan követi a világpiaci árak alakulását, s nincsenek rá hatással a „tőkés piac konjunk­turális ingadozásai. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmi kapcsolatok alaku­lásában azonban figyelembe kell venni két alapvető körül­ményt. Az egyik az, hogy az energiahordozók, főleg a kőolaj kitermelése a Szovjetunióban is egyre bonyolultabb és költsé­gesebb, részben a jövesztés helyszíni és geológiai feltételei­nek romlása, részben pedig az új lelőhelyek nagy távolsága miatt. A szovjet energiahordozókból való részesedésnek ezért egyik lényeges feltétele, hogy a többi szocialista ország nö­vekvő mértékben segítse elő a jövesztés és a szállítás mű­szaki feltételeinek kialakítását, egyrészt a szükséges beren­dezések szállításával, másrészt pedig konkrét munkafeladatok vállalásával, mint ahogy az a Szövetség gázvezeték építése ese­tében történt. Az előbbiekkel függ össze az a követelmény is, hogy a jövőben sokkal gazdaságosabban és takarékosabban kell felhasználni a Szovjetunióból importált kőolajat és a töb­bi nyersanyagot. Ennek érdekében a KGST-országok a hosszú távú célprogramokban vázolt feladatokból kiindulva az idén kormányközi megállapodást Írtak alá korszerű kőolajfeldolgo­zó technológiai eljárások kifejlesztésére és bevezetésére. A másik nem kevésbé fontos körülmény, hogy a bányaipari, a kohászati, a gépipari, a mezőgazdasági és egyéb termelés, valamint a közlekedés fejlesztése érdekében növelni kell a korszerű gépek és berendezések kölcsönös szállításait. Arról van szó, hogy a Szovjetunióban gyors ütemben növekszik a korszerű számítástechnikai berendezések, az automatikus ve­zérlésű szerszám- és alakítógépek, a korszerű bányászati, ko­hászati és öntödei berendezések gyártása, amiről az őszi brnói vásár látogatói személyesen is meggyőződhettek. A Szovjetunió­ban új technológiai eljárásokat fejlesztettek ki a fémmegmun­kálás, a vegyipar és a többi termelési ágazat számos területén, s új alapanyagokat alkalmaznak a termelési folyamatokban. Mindez egyre székesebb lehetőségeket biztosít a nemzetközi szakosítás és a kooperáció elmélyítéséhez, a gépipari termé­kek, termelőeszközök kölcsönös szállításainak kiszélesítéséhez. Jelenleg a KGST-országok közötti kereskedelemben a gépek és berendezések aránya körülbelül 45 százalékot ér el. A terv- egyeztetések szerint a következő ötéves tervidőszakban a Szovjetunió mintegy 35 milliárd rubel értékben szállít gépi­pari termékeket a többi KGST-országba, s mintegy 60 milliárd rubel értékben vásárol tőlük ilyen termékeket. A két adat kö­zötti különbség természetesen a nagyarányú szovjet tüzelő-és nyersanyagszállításnkkal függ össze. Ezek az alapvető arányok szükségszerűek ugyan, de. az is igaz, hogy a korszerű szovjet technika behozatala elsősorban az energia, a kőolaj, a földgáz és a többi Szovjetuniótól vásárolt nyersanyag takarékosabb felhasználása által növelhető. MAKRAI MIKLÓS Az Ostravai Geológiai Kutató Intézet jelenleg a Beskydekben végez kutatásokat. A príborsko- kopfivnicei térségben kőszén- és földgázlelöhelyeket keres­nek. A korábbi, tájékozódó mé­rések alapján megállapították, hogy ebben a térségben ked- vezően fejlődtek a szénrétegek. Felvételünkön jobbról Štefan Kopačka művezető és Josef Za- grapan, az intézet dolgozót munka közben. (P. Borger felvétele — CSTK) Sri Lanka kormányelnöke fogadta parlamenti küldöttségünket (ČSTK) — Ranaszinghe Pre- madasza, a Srí Lanka-1 kor­mány elnöke tegnap a délelőt­ti órákban a colomból parla­ment épületében fogadta a csehszlovák parlamenti küldött­séget, amelyet Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezet. A csehszlovák parlamenti kép­viselők tegnap találkoztak Ab­dul Bakir Markarral, a Sri Lan- ika-i parlament elnökével Is. Alois Indra mindkét találko­zón kifejtette Csehszlovákia ál­láspontját a főbb nemzetközi problémákról, mindenekelőtt a közel- és a közép-keleti hely­zetről, az Indiai óceán térségé­ben tapasztalható fegyverzet­halmozásról és az európai ese­ményekről. Hangsúlyozta, hogy az egész világ és jövője szá­mára az egyetlen alternatíva a békés egymás mellett élés. Alois Indra ebből az alkalomból Ba­kir Markart csehszlovákiai lá­togatásra hívta meg. A cseh­szlovák—Sri Lan ka-1 kétoldalú kapcsolatokkal ö s sz e f üg g é s b e n a Szövetségi Gyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a két or; szág kölcsönös kapcsolatai több éves hagyományra tekintenek vissza, és rámutatott e kapcso­latok bővítésének további lehe­tőségeire. A csehszlovák parlamenti küldöttség tegnap részt vett a Sri Lanka-i parlament tanács­kozásán és találkozott a Tamil Felszabadítási Front (TULF) vezetőivel. Leonyid Brezsnyev beszéde a Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülésén A szovjet—szíriai egviinmííkidés hozzájárul a közel-keleti béke elérésein (ČSTK) — Moszkvában ülést tartott tegnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége. Az első napirendi pont az 1980. október 8-án aláírt szovjet—szíriai. barátsági és együttműködési szerződés rati­fikálása volt. Bevezetőben Andrej GroiniAo, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a szerződés megadja a szilárd alapot a szovjet—szíriai kapcso­latok fejlődéséhez, s teljes mér­tékben megfelel a Szovjetunió alkotmányának, szellemével és betűjével igazolja a népek bé­kés, konstruktív együttműködé­sének elvét. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke volt a kö­vetkező felszólaló. A Szovjet-* unió és a Szíriai Arab Köztár­saság között megkötött barát­sági és együttműködési szerző­dés minden sora igazolja a bé­ke és a békés együttműködés eszményeit, a szuverén államok egyenlőségének elveit. A szer* ződésben nyoma sincs más ál­lamok fenyegetésének vagy az érdekeik megkárosítása szándé­kának, jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A legfelsőbb szovjet párt- és állami vezető hangsúlyozta az alapvető különbséget a szocia­lista külpolitika és a kapitaliz­mus politikája között, és ezt mondotta: Vegyük például az Egyesült Államok, Egyiptom és Izrael között Camp Davidbert megkötött hírhedt megállapodás sokat. A békére vonatkozó min­den szólamuk ellenére a való­ságban ellentétben állnak a* igazi közel-keleti béke érdekei­vel, nem egyenjogúak ós meg­alázók az arabok számára. Rossz szándékkal jöttek létre azok a katonai megállapodások is, amelyeket nemrég az Egye­sült Államok kötött Szomáliád val, Ománnál s az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl körzetének né­hány más országával. Ezek az országok Ily módon részesei lettek az USA terveinek, ame* lyek veszélyeztetik a béke ér* dekeit, mondotta Leonyid Brezs- nyev. A szovjet—szíriai barátsági ós együttműködési szerződés meg­l Folytatás a 2. oldalon/ MADRIDI TALÁLKOZÓ A Szovjetunió o pozitív eredmények elérésére törekszik LEONYID ILJICSOV FELSZÓLALÁSA (ČSTKj — Madridban a helsinki Záróokmányt aláíró or< szagok képviselőinek találkozója plenáris üléssel folyta* tódon. Az egyes országok küldöttségvezetői kifejtik kor* mányaik álláspontját a nemzetközi élet kérdéseiről. A plenáris üléssel párhuzamosan tárgyal az a munka­csoport, amelynek feladata, hogy megoldja a tárgyalási programmal kapcsolatos vitás kérdéseket. Nagy várakozás előzte meg Leonyid lljicsovnak, a szov* jet küldöttség vezetőjének, a Szovjetunió külügyminiszter* helyettesének felszólalását. Leonyid lljicsov hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet küldöttség azzal az egyedüli küldetéssel utazott Madridba: megtenni mindent, hogy a madridi ta­lálkozón pozitív eredményeik szülessenek, hogy haladást ér­jenek el a helsinki Záróok­mány elveinek és megálla;Do- dásainak megvalósításában. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a Szovjetunió, elsőként a helsinki értekezlet résztve­vői közül, alkotmányába fog lalta a helsinki Záróokmány­ban megfogalmazott kölcsönös államközi kapcsolatok elveit, és azt politikájának törvényé vé tette. AZ IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN Kelet-Szlovákia földjein még sok a munka (Tudósítónktól) — Kelet- Szlovákiában a mezőgazdasági munkák jelenlegi állása alap­ján kétségbe vonhatnánk, hogy november felénél tartunk. A naptár azonban pontos, megbíz­ható, ugyanakkor a tél köze­ledtét az egyre zordabb idő is jelzi, így nincs más lehetőség, mint beismerni, hogy a látszat néha valóban csal. Most is. A földeken tapasztalható munka­ütem októberre vall, pedig az idei Márton napja már a múlté, s a Katalinok is rövideesn ün­nepelni fognak. Az egyik legfontosabb őszi termék, a burgonya már úgy- ahogy biztonságban van. A több mint 5 ezer hektárnyi si­lókukoricából is csak néhány száz hektárt kell betakarítani. Ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a talaj felszíne megszikkad — különben a gé­pek nem boldogulnak. A sze­mes kukorica még mintegy ötezer hektáron vár betakarí­tásra, de a cukorrépa már csak néhány száz hektáron van a földben. Fokozott ütemben fo­lyik a szántás, ám az időjárás, (Folytatás a 2. oldalon) Ezután rávilágított a Szov-t jetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamának törekvésé­re, amelyek a béke megőrzé­sét, a leszerelésben elérendő haladást és az államok bizton­sága garanciájának megszilár­dítását célozzák. A szovjet küldöttség vezető­je nagy figyelmet szentelt a /Folytatás a 2. oldalon/ ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK (ČSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök üd­vözlő táviratot küldött Edward Seagiiak, Jamaica miniszterel­nökének, kinevezése alkalmá­ból. Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere táviratban köszöntötte Hugh Shearert, Ja­maica külügyminiszterét ugyancsak kinevezése alkal­mából. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök üdvözlő távira­tot küldött Claop David Msuyo- naik abból az alkalomból, hogy kinevezték a Tanzániai Egye­sült Köztársaság miniszterel­nökévé. Bohuslav Chňoupek, a CSSZSZK külügyminisztere táv­iratban köszöntötte Szalim Ah* med Szaliinot abból az alka­lomból, hogy kinevezték a Tan­zániai Egyesült Köztársaság külügyminiszterévé.

Next

/
Thumbnails
Contents