Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-06 / 263. szám, csütörtök
MÁSODIK kenyerOnk-a burgonya NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZEPETTE FOLYIK A BETAKARÍTÁS Bizonyára csak kevesen tudják, hogy évi burgonyaszükség- ietünk 110 000 vagon. Ebben benne van a fogyasztásra, ipari célokra meg ültetésre termesztett burgonya. Valamennyit egyforma gondossággal kell termeszteni, betakarítani, osztályozni és elraktározni. Ez megkülönbözteti figyelmet és időt igényel a termelőktől, az átvevőktől és a feldolgozó üzemek dolgozóitól egyaránt. A burgonyatermesztésben a legnagyobb teher mégis a mezőgazdasági dolgozók vállára nehezedik. Hiszen sokszor rendkívül nehéz körülmények között kell kiszántani, felszed ni a termést. Az idei esztendő nem kedvezett a burgonyának. milliméter csapadék hullott. A burgonyaföldek feláztak, nem lehetett rájuk lépni. Ezután kedvezőbbre fordult az időjárás. A földművesek éltek ezzel a lehetőséggel, máris megjelentek a földeken az egysoros kiszálltokkal, hogy behozzák a lemaradást. — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy meggyorsítsuk, mielőbb befejezzük a burgonya betakarítását —’ mondotta Stieranka mérnök. — Egész sor intézkedést tettünk ennek érdekéljen. Átvizsgáltuk a gépeket, és most ötcsoportosítjuk Őket oda, ahol jók a begyűjtés feltételei. A “Nemzeti Front szervezeteivel karöltve Az Očovái Efsz ben nagy figyelmet fordítanak a burgonya betakarítására 1980. A legnagyobb burgonyatermesztő körzet a Közép-szlovákiai kerület. Az éghajlati és talajviszonyok messzemenőig megfelelnek a burgonyatermesztésnek. így tehát érthető, hogy e kerület minden járásában aránylag nagy területen termesztenek burgonyát. Vegyük például a zvoleni járást, amely a mezőgazdaságilag ugyan kevésbé fejlett vidékek közé tartozik, de errefelé emberemlékezet Öta foglalkoznak burgonyatermesztéssel. Az utóbbi időben csupán étkezési célra termesztenek burgonyát, korait és késeit egyaránt. Az itt termesztett burgonya ngyon jó ízű. Juraj Stieranka mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság növénytermesztési részlegének vezetője, amikor bekopogtunk hozzá, éppen egy burgonyatermesztő mezőgazdasági üzem vezetőjével beszélgetett telefonon. — Mire lenne szükségetek ahhoz, hogy meggyorsíthatnátok a betakarítás ütemét — kérdezte a vonal másik végén Martin Nôžka elvtárstól, az Očovái Egységes Földművesszövet- kezet elnökétől. — Traktorokra, egysoros ki- szántógépekre és kisegítő munkásokra — hangzott a válasz. — Feljegyeztem. A kombájnjaitok talán elromlottak? Vagy az az ok, hogy a talaj még nagyon nedves, nem lehet velük dolgozni? Számíthattok ránk, mindent megteszünk, hogy folytathassátok a munkát. — Látja — fordult hozzám Stieranka elvtárs. — Nálunk most minden a burgonyabetakarítás körül forog. Pedig any- nyl a munkánk, hogy alig győzzük. Bizonyára arra is kíváncsi, hol tartunk a burgonya betakarításával. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy járásunkban mintegy 1600 hektáron termesztünk burgonyát. A betakarítást még szeptember elején megkezdték. A hónap végéig körülbelül 850 hektáron takarították be a termést. Aztán jöttek az esőzések. Napokon át szakadt. Október 18-ig ebben a körzetben 130—140 társadalmi munkanapot szervezünk A patronáló üzemek dolgozói kézzel szedik a burgonyát Segítségük nélkül a termelők nem győznék a munkát,. Az egész járás területén mintegy kétezer kisegítő munkás dolgozik Juraj Mafa mérnök a burgonya minőségét ellenőrzi A zvoleni járásban 16 mező- gazdasági üzem foglalkozik burgonyatermesztéssel, legnagyobb mértékben a Dobrá Ni- va-i, Očovái, Sliači, Bzovíki, Dolný Badín-i Egységes Földművesszövetkezet. Ezek a termelők nem győzték begyűjteni a burgonyát az esőzések beállta előtt. Ez azonban nem hanyagságból történt. A termény kései érése bonyolulttá tette a mezei munkákat. Hiszen a nyári kalászosok begyűjtésével csak szeptember 5-én végeztek, és azóta nem volt egy perc megállásuk. Be kellett takaríta ni a mákot, a hüvelyeseket, a silókukoricát, előkészíteni a talajt az őszi vetések alá, vetni, most meg hordani kell az Istállótrágyát, meszezni a talajt stb. Végül is elhatároztuk, hogy ellátogatunk Očovára. Ebben a jellegzetes faluban jó mezőgazdasági üzem gazdálkodik. Eredményeikért már több kitüntetést, elismerő oklevelet kaptak, többek között a Munkaérdemrendet. Nem is csodálkoztunk, hogy mint burgonyatermesztők a húsznapos kiadós esőzések után nagy lendülettel láttak hozzá a burgonya betakarításához. E kapásnövényből az idén Ü00 hektáron termesztettek. A Zvolenská Slatinára vezető fit jobb oldalán elterülő, mintegy 115 ezer hektáros táblán nagy volt a sürgés forgás. Az útszéli árkok megteltek esővízzel. De a burgonyaföldön is itt- ott tócsák csillogtak, ez azonban nem akadályozta a munkát. Ján Chabada és Juraj Pivoluska traktorosok az RS-08 típusú speciális traktorok után akasztott egysoros kiszántóval köny- nyedén forgatták ki a gumókat a talajból. Július Tőinek Zetor traktorával is ügyesen forgolódott a burgonyatáblán. Detvai ipari tanulók szedték a gépek után a burgonyát. Juraj Mafa mérnök, a szövetkezet agronómusa irányította a betakarítást. Ö ügyelt fel a burgonyaosztályozó körül dolgozók munkájára is. Bosszankodva jegyezte meg, hogy a burgonyakombájnok kényszerpihenőt tartanak. Belesüppednének a földbe. Nagyon átgondoltan láttak hozzá a munkához ezen a földterületen. Két traktor hordta el az összegyűjtött burgonyát abba a központba, ahol az osz- tályozók mellett nyújtott műszakban huszonöt ember dolgozik. A burgonyaföld egész hosszában 5 pótkocsira hordták a klszántott burgonyát. Amint valamelyik pótkocsi megtelt, máris vontatták el a központba, ós helyébe üreset állítottak. A szövetkezet tagjai is bekapcsolódtak a kézi szedésbe. Az állattenyésztésben dolgozó nők egy csoportja is kivette részét a munkából — fejőnők, gondozók, takarmáuyozók. Mária Holí ková. Mária Hrnčialová, Anna Šuvčíková, Anna Liptákovô, Ružena Cibulová és mások. Gumicsizmájuk bizony gyakran besüppedt az agyagos talajba. Ezek a nők tulajdonképpen már hajnali négytől talpon voltak, de nem látszott meg rajtuk. — Szükség van a munkánkra — mondták, a burgonya nem maradhat a földön. Útban hazafelé még megtekintettük a négy sárgás színű burgonyakombájnt, amelyek nem messze gazdátlanul álldogáltak. Mintha érezték volna, hogy feleslegesek. Eljön azonban még az ő idejük, csak szárítsa ki a földet a nap. JOZEF SLUKA Helena Gállsová és Vflaky József munka közben (Helena Ďurčeková felvételei) HÁZHOZ JÖTT A GYÁR Kiváló minőségű termékeket állítanak elő az Eiektrosvit nagykérj (Milanovce) üzemrészlegében Ami valaha álom volt, ma valóság A felszabadulás előtt sok faluban sovárogva gondoltak arra: bárcsak akadna valamilyen munka. Ez persze férfiálom volt, a nőknek jóformán semmi esélyük nem volt a tartós elhelyezkedésre. A posta alkalmazott egy nőt, esetleg az iskolában taníthatott a lányok, asszonyok közül valaki, a többiek pedig a legjobb esetben részt vehettek az igen nagy erőkifejtést igénylő nyári mező- gazdasági munkákban. Télen pedig maradt számukra a ffiző- kanál. így volt ez Nagykéren is Mivel azonban a város és a falu közötti különbségek megszüntetését i célzó törekvések ezi a községet sem ke rülték el, nemcsak munkát kaptak a nők, hanem házuk hoz jött a gyár. — Érsekújvárban az Eiektrosvit vállalat helyszűkével és munkaerőhiánynyal küzdött, nálunk pedig egyik ben sem volt hiány, így 1976 augusztusában üzemrészle get építettek Nagykéren — mondotta Vojtech Opačity részlegvezető. — Ezen a helyen, ahol ma dolgozunk, egykor ,nagybirtok terült el, később a telek a földműves- szövetkezet lulajdonába került. Mivel a szakemberek alkalmasnak találták Ipartelepítésre, megkapta az Eiektrosvit. Négy évvel ezelőtt harmincötén kezdték a munkát, jelen leg több mint kétszázan dolgoznak a présgépekkel, asztali fúrókkal és más berendezésekkel. 1976 lián csak alkatrészeket gyártottak a vállalat részére, két évvel később már végterméket: a védőburkolattal ellátott 200 wattos lámpákat. Ezt azóta is folyamatosan készítik a neonlámpák és az egyéb elektromos szerelési anyagokkal együtt. A napi termelés 1800 kétszázwattos lámpa és 1600 neon-világítótest. E kettő értéke mintegy 180 000 ezer korona. Az Eiektrosvit nagykéri üzemrészlegében már a kezdet kezdetén elhatározták, hogy nagy súlyt helyeznek a termékek minőségi színvonalára. A szándékot tellek követték, amit egy igen figyelemreméltó tény is bizonyít: az üzemrészleg fennállása óta a Nagykérről kikerült és nagyobbrészt külföldre szállított termékekre soha nem érkezett reklamáció. Ehhez nagyban hozzájárult a Csepeli Magda vezette kollektíva, mely alkalmazza munkájában a termékek minőségét állandóan javító szaratovi módszert. Kaptak önellenőrzési jogot, és — amint azt az üzemvezető is megerősítette —, ezzel nem élnek vissza. Ellenkezőleg: a kezük alól kikerült termékek minősége állandóan javul. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy az egyes alkatrészeket a végtermékbe való beszerelés előtt ellenőrzik. így nem fordulhat elő, hogy anyagszerkezeti vagy más hibák miatt javítás céljából szét kellene szedni egy összeszerelt világítótestet. — Üzemrészlegünkben főleg nők dolgoznak — mondotta Opačity eivtárs. (Négy férfin kívül valamennyi alkalmazott a gyengébb nemhez tartozik — a szerk. megjegyzése). — A munkájukkal, csakúgy, mint a fiatalok teljesítményével, elégedettek vagyunk. Ha a folyamatos termeléshez szükséges alkatrészek késése olykor kisebb lemaradást eredményez is egy-egy hónap tervének teljesítésében, az üzemrészleg fennállása óta minden évben tervének valamennyi mutatóját hiánytalanul teljesítette. — Nem lesz lemaradás az idén sem? — Minden jel arra mutat, hogy teljesítjük a tervet, mely most különösen fontos, hiszen Szerelik a foglalatokat 1980 a 6. ötéves /tervidőszak utolsó éve, ós nekünk adósság nélkül kell elkezdenünk a 7. ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítését — mondotta az üzemrészleg-vezető. A következő tervidőszakban a feladatok teljesítésén kívül még meg kell oldaniuk az anyagok szakszerű raktározásával ka*»- csolatos gondokat, mert jelenleg több, bár nem kényes alkatrészt, a szabad ég «latt kell tárolniuk és portalanítaniuk kell az üzemrészleghez vezető rossz utat. A napokban már hó esett, nyilván még esőzésekre is sor kerül, és aki járt ezen a nyaktörő úton, joggal gondolhat arra, ha nem javítják meg, lánctalpas traktorral vagy — talán nem is túlzás, ha leírjuk — helikopterrel szállíthatják el termékeiket az érsekújvári (Nové Zámky) vállalatba. A házhoz jött gyárat szeretik, megbecsülik a nagykéri asszonyok és lányok. Jó munkával hálálják meg, hogy odahaza dolgozhatnak, hiszen igen fáradságos lenne, ha reggelente nagyobb távolságokra kellene utazniuk a megélhetésük érdekében, késő este pedig fáradtan érkeznének haza. 1978 áprilisában szocialista munka- brigádot alakítottak, melynek tagjai átadják tapasztalataikat azoknak is, akik még nem versenyeznek. Reméljük, a 7. ötéves tervidőszakban további munkacsoportok alakulnak, és az eddiginél többen kapcsolódnak be a szaratovi mozgalomba. Ez azért is fontos, mert a következő tervidőszak mindenütt az eddiginél nagyobb követelményeket támaszt a termékek minőségi színvonalával szemben. így természetesen Nagykéren is. KOMLÖSI LAJOS Az RS'09 speciális traktorok kitűnően alkalmasak a burgonyaki szedő vontatására ÍA szerző felvételei)
