Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-06 / 263. szám, csütörtök

MÁSODIK kenyerOnk-a burgonya NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZEPETTE FOLYIK A BETAKARÍTÁS Bizonyára csak kevesen tud­ják, hogy évi burgonyaszükség- ietünk 110 000 vagon. Ebben ben­ne van a fogyasztásra, ipari cé­lokra meg ültetésre termesztett burgonya. Valamennyit egyforma gondossággal kell termeszteni, betakarítani, osztályozni és el­raktározni. Ez megkülönbözteti figyelmet és időt igényel a ter­melőktől, az átvevőktől és a feldolgozó üzemek dolgozóitól egyaránt. A burgonyatermesztés­ben a legnagyobb teher mégis a mezőgazdasági dolgozók vál­lára nehezedik. Hiszen sokszor rendkívül nehéz körülmények között kell kiszántani, felszed ni a termést. Az idei esztendő nem kedvezett a burgonyának. milliméter csapadék hullott. A burgonyaföldek feláztak, nem lehetett rájuk lépni. Ezután kedvezőbbre fordult az időjá­rás. A földművesek éltek ezzel a lehetőséggel, máris megjelen­tek a földeken az egysoros ki­szálltokkal, hogy behozzák a lemaradást. — Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy meggyor­sítsuk, mielőbb befejezzük a burgonya betakarítását —’ mon­dotta Stieranka mérnök. — Egész sor intézkedést tettünk ennek érdekéljen. Átvizsgáltuk a gépeket, és most ötcsoporto­sítjuk Őket oda, ahol jók a begyűjtés feltételei. A “Nemzeti Front szervezeteivel karöltve Az Očovái Efsz ben nagy figyelmet fordítanak a burgonya be­takarítására 1980. A legnagyobb burgonyater­mesztő körzet a Közép-szlová­kiai kerület. Az éghajlati és ta­lajviszonyok messzemenőig megfelelnek a burgonyater­mesztésnek. így tehát érthető, hogy e kerület minden járásá­ban aránylag nagy területen termesztenek burgonyát. Ve­gyük például a zvoleni járást, amely a mező­gazdaságilag ugyan kevésbé fejlett vidékek közé tartozik, de errefelé em­beremlékezet Öta foglalkoz­nak burgonya­termesztéssel. Az utóbbi idő­ben csupán ét­kezési célra ter­mesztenek bur­gonyát, korait és késeit egy­aránt. Az itt termesztett bur­gonya ngyon jó ízű. Juraj Stieran­ka mérnök, a járási mezőgaz­dasági igazgató­ság növényter­mesztési részle­gének vezetője, amikor beko­pogtunk hozzá, éppen egy bur­gonyatermesztő mezőgazdasági üzem vezetőjével beszélgetett telefonon. — Mire lenne szükségetek ahhoz, hogy meggyorsíthatná­tok a betakarítás ütemét — kérdezte a vonal másik végén Martin Nôžka elvtárstól, az Očo­vái Egységes Földművesszövet- kezet elnökétől. — Traktorokra, egysoros ki- szántógépekre és kisegítő munkásokra — hangzott a vá­lasz. — Feljegyeztem. A kombájn­jaitok talán elromlottak? Vagy az az ok, hogy a talaj még na­gyon nedves, nem lehet velük dolgozni? Számíthattok ránk, mindent megteszünk, hogy foly­tathassátok a munkát. — Látja — fordult hozzám Stieranka elvtárs. — Nálunk most minden a burgonyabeta­karítás körül forog. Pedig any- nyl a munkánk, hogy alig győz­zük. Bizonyára arra is kíván­csi, hol tartunk a burgonya be­takarításával. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy járásunk­ban mintegy 1600 hektáron ter­mesztünk burgonyát. A betakarítást még szeptem­ber elején megkezdték. A hó­nap végéig körülbelül 850 hek­táron takarították be a termést. Aztán jöttek az esőzések. Napo­kon át szakadt. Október 18-ig ebben a körzetben 130—140 társadalmi munkanapot szerve­zünk A patronáló üzemek dol­gozói kézzel szedik a burgo­nyát Segítségük nélkül a ter­melők nem győznék a munkát,. Az egész járás területén mint­egy kétezer kisegítő munkás dolgozik Juraj Mafa mérnök a burgonya minőségét el­lenőrzi A zvoleni járásban 16 mező- gazdasági üzem foglalkozik burgonyatermesztéssel, legna­gyobb mértékben a Dobrá Ni- va-i, Očovái, Sliači, Bzovíki, Dolný Badín-i Egységes Föld­művesszövetkezet. Ezek a ter­melők nem győzték begyűjteni a burgonyát az esőzések beáll­ta előtt. Ez azonban nem ha­nyagságból történt. A termény kései érése bonyolulttá tette a mezei munkákat. Hiszen a nyá­ri kalászosok begyűjtésével csak szeptember 5-én végeztek, és azóta nem volt egy perc megállásuk. Be kellett takaríta ni a mákot, a hüvelyeseket, a silókukoricát, előkészíteni a ta­lajt az őszi vetések alá, vetni, most meg hordani kell az Is­tállótrágyát, meszezni a talajt stb. Végül is elhatároztuk, hogy ellátogatunk Očovára. Ebben a jellegzetes faluban jó mezőgaz­dasági üzem gazdálkodik. Ered­ményeikért már több kitünte­tést, elismerő oklevelet kaptak, többek között a Munkaérdem­rendet. Nem is csodálkoztunk, hogy mint burgonyatermesztők a húsznapos kiadós esőzések után nagy lendülettel láttak hozzá a burgonya betakarításá­hoz. E kapásnövényből az idén Ü00 hektáron termesztettek. A Zvolenská Slatinára vezető fit jobb oldalán elterülő, mint­egy 115 ezer hektáros táblán nagy volt a sürgés forgás. Az útszéli árkok megteltek esővíz­zel. De a burgonyaföldön is itt- ott tócsák csillogtak, ez azon­ban nem akadályozta a munkát. Ján Chabada és Juraj Pivoluska traktorosok az RS-08 típusú speciális traktorok után akasz­tott egysoros kiszántóval köny- nyedén forgatták ki a gumókat a talajból. Július Tőinek Zetor traktorával is ügyesen forgoló­dott a burgonyatáblán. Detvai ipari tanulók szedték a gépek után a burgonyát. Juraj Mafa mérnök, a szövet­kezet agronómusa irányította a betakarítást. Ö ügyelt fel a bur­gonyaosztályozó körül dolgozók munkájára is. Bosszankodva je­gyezte meg, hogy a burgonya­kombájnok kényszerpihenőt tar­tanak. Belesüppednének a föld­be. Nagyon átgondoltan láttak hozzá a munkához ezen a föld­területen. Két traktor hordta el az összegyűjtött burgonyát abba a központba, ahol az osz- tályozók mellett nyújtott mű­szakban huszonöt ember dol­gozik. A burgonyaföld egész hosszában 5 pótkocsira hordták a klszántott burgonyát. Amint valamelyik pótkocsi megtelt, máris vontatták el a központba, ós helyébe üreset állítottak. A szövetkezet tagjai is bekapcso­lódtak a kézi szedésbe. Az ál­lattenyésztésben dolgozó nők egy csoportja is kivette részét a munkából — fejőnők, gondo­zók, takarmáuyozók. Mária Ho­lí ková. Mária Hrnčialová, Anna Šuvčíková, Anna Liptákovô, Ru­žena Cibulová és mások. Gumi­csizmájuk bizony gyakran be­süppedt az agyagos talajba. Ezek a nők tulajdonképpen már hajnali négytől talpon voltak, de nem látszott meg rajtuk. — Szükség van a munkánkra — mondták, a burgonya nem maradhat a földön. Útban hazafelé még megte­kintettük a négy sárgás színű burgonyakombájnt, amelyek nem messze gazdátlanul álldo­gáltak. Mintha érezték volna, hogy feleslegesek. Eljön azon­ban még az ő idejük, csak szá­rítsa ki a földet a nap. JOZEF SLUKA Helena Gállsová és Vflaky József munka közben (Helena Ďurčeková felvételei) HÁZHOZ JÖTT A GYÁR Kiváló minőségű termékeket állítanak elő az Eiektro­svit nagykérj (Milanovce) üzemrészlegében Ami valaha álom volt, ma valóság A felszabadulás előtt sok faluban sovárogva gondol­tak arra: bárcsak akadna va­lamilyen munka. Ez persze fér­fiálom volt, a nőknek jóformán semmi esélyük nem volt a tar­tós elhelyezkedésre. A posta al­kalmazott egy nőt, esetleg az iskolában taníthatott a lányok, asszonyok közül valaki, a töb­biek pedig a legjobb esetben részt vehettek az igen nagy erő­kifejtést igénylő nyári mező- gazdasági munkákban. Télen pedig maradt számukra a ffiző- kanál. így volt ez Nagykéren is Mi­vel azonban a város és a falu közötti különbségek megszün­tetését i célzó törekvések ezi a községet sem ke rülték el, nemcsak munkát kaptak a nők, hanem házuk hoz jött a gyár. — Érsekújvárban az Eiektrosvit vál­lalat helyszűkével és munkaerőhiány­nyal küzdött, ná­lunk pedig egyik ben sem volt hiány, így 1976 augusztu­sában üzemrészle get építettek Nagy­kéren — mondotta Vojtech Opačity részlegvezető. — Ezen a helyen, ahol ma dolgozunk, egykor ,nagybirtok terült el, később a telek a földműves- szövetkezet lulajdonába került. Mivel a szakemberek alkalmas­nak találták Ipartelepítésre, megkapta az Eiektrosvit. Négy évvel ezelőtt harminc­ötén kezdték a munkát, jelen leg több mint kétszázan dol­goznak a présgépekkel, asztali fúrókkal és más berendezések­kel. 1976 lián csak alkatrésze­ket gyártottak a vállalat részé­re, két évvel később már vég­terméket: a védőburkolattal el­látott 200 wattos lámpákat. Ezt azóta is folyamatosan készítik a neonlámpák és az egyéb elektromos szerelési anyagok­kal együtt. A napi termelés 1800 kétszázwattos lámpa és 1600 neon-világítótest. E kettő értéke mintegy 180 000 ezer ko­rona. Az Eiektrosvit nagykéri üzemrészlegében már a kezdet kezdetén elhatározták, hogy nagy súlyt helyeznek a termé­kek minőségi színvonalára. A szándékot tellek követték, amit egy igen figyelemreméltó tény is bizonyít: az üzemrészleg fennállása óta a Nagykérről ki­került és nagyobbrészt külföld­re szállított termékekre soha nem érkezett reklamáció. Ehhez nagyban hozzájárult a Csepeli Magda vezette kollektíva, mely alkalmazza munkájában a ter­mékek minőségét állandóan ja­vító szaratovi módszert. Kap­tak önellenőrzési jogot, és — amint azt az üzemvezető is megerősítette —, ezzel nem él­nek vissza. Ellenkezőleg: a ke­zük alól kikerült termékek mi­nősége állandóan javul. Ez töb­bek között azzal is magyaráz­ható, hogy az egyes alkatrésze­ket a végtermékbe való besze­relés előtt ellenőrzik. így nem fordulhat elő, hogy anyagszer­kezeti vagy más hibák miatt ja­vítás céljából szét kellene szed­ni egy összeszerelt világítótes­tet. — Üzemrészlegünkben főleg nők dolgoznak — mondotta Opačity eivtárs. (Négy férfin kívül valamennyi alkalmazott a gyengébb nemhez tartozik — a szerk. megjegyzése). — A mun­kájukkal, csakúgy, mint a fia­talok teljesítményével, elége­dettek vagyunk. Ha a folyamatos termeléshez szükséges alkatrészek késése olykor kisebb lemaradást ered­ményez is egy-egy hónap ter­vének teljesítésében, az üzem­részleg fennállása óta minden évben tervének valamennyi mu­tatóját hiánytalanul teljesítette. — Nem lesz lemaradás az idén sem? — Minden jel arra mutat, hogy teljesítjük a tervet, mely most különösen fontos, hiszen Szerelik a foglalatokat 1980 a 6. ötéves /tervidőszak utolsó éve, ós nekünk adósság nélkül kell elkezdenünk a 7. ötéves tervidőszak igényes fel­adatainak teljesítését — mon­dotta az üzemrészleg-vezető. A következő tervidőszakban a feladatok teljesítésén kívül még meg kell oldaniuk az anyagok szakszerű raktározásával ka*»- csolatos gondokat, mert jelenleg több, bár nem kényes alkat­részt, a szabad ég «latt kell tárolniuk és portalanítaniuk kell az üzemrészleghez vezető rossz utat. A napokban már hó esett, nyilván még esőzésekre is sor kerül, és aki járt ezen a nyaktörő úton, joggal gon­dolhat arra, ha nem javítják meg, lánctalpas traktorral vagy — talán nem is túlzás, ha leír­juk — helikopterrel szállíthat­ják el termékeiket az érsekúj­vári (Nové Zámky) vállalatba. A házhoz jött gyárat szere­tik, megbecsülik a nagykéri asszonyok és lányok. Jó mun­kával hálálják meg, hogy oda­haza dolgozhatnak, hiszen igen fáradságos lenne, ha reggelen­te nagyobb távolságokra kelle­ne utazniuk a megélhetésük ér­dekében, késő este pedig fá­radtan érkeznének haza. 1978 áprilisában szocialista munka- brigádot alakítottak, melynek tagjai átadják tapasztalataikat azoknak is, akik még nem ver­senyeznek. Reméljük, a 7. öt­éves tervidőszakban további munkacsoportok alakulnak, és az eddiginél többen kapcsolód­nak be a szaratovi mozgalom­ba. Ez azért is fontos, mert a következő tervidőszak minde­nütt az eddiginél nagyobb kö­vetelményeket támaszt a ter­mékek minőségi színvonalával szemben. így természetesen Nagykéren is. KOMLÖSI LAJOS Az RS'09 speciális traktorok kitűnően alkalmasak a burgonyaki szedő vontatására ÍA szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents