Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-06 / 263. szám, csütörtök

Beszédek, cikkek, nyilatkozatok gustAv husák Oj könyve Gustáv Husák eivtársnak, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága főtitká­rának, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnökének ú] könyve Jelent meg magyarul. A Gustáv Husák beszédei és nyi­latkozatai című kiadvány Gus­táv Husáknak az 1976 májusa és .1978 decembere közötti idő­szakban elmondott beszédeit, Illetve megjelent cikkeit, nyilat­kozatait tartalmazza. A gyűjtemény által átfogott '— viszonylag rövid, mindössze két és fél éves — időszakban rendkívül fontos kül- és belpo­litikai események történtek. Eb* ben az időszakban fogtunk hoz­zá a CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesí­téséhez, kezdtük meg a 6. öt­éves tervet, zajlott le a Szövet­ségi Gyűlés Népi Kamarájába és a Nemzetek Kamarájába, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba, valamint a különböző szintű nemzeti bizottságokba Jelölt képviselők megválasztá­sa, ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a Februári Győzelem 30. évfor­dulóját, került sor Csehszlová­kia és más szocialista országok képviselőinek számos találkozó­jára. Az említett időszakra esik az európai kommunista és mun­káspártok képviselőinek Berlin­ben megtartott konferenciája is. Gustáv Husák új könyve az említett és még sok más, az 1976 májusa és 1978 decembe­re közötti időszakban történt és az életünket döntően befolyá­soló eseményre nemcsak utal, hanem több esetben maradandó érvényű, ma is időszerű megál­lapításokat tartalmaz. Következetes marxista—leni- nistaként elemzi a legfontosabb kül- és belpolitikai eseménye­ket. A nemzetközi munkásmoz­galom és a szocialista országok tapasztalatait érvényesíti a ha­zai viszonyokra. A konszolidáció­ért, valamint a CSKP XIV. és XV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséért foly­tatott harcunkból általános — a lestvérpártok által is haszno­sítható — következtetéseket von le. Az érvek sokaságával bizo­nyítja, hogy Csehszlovákiának a szocialista országokhoz fűző­dő viszonyát a proletár és a szocialista internacionalizmus elvei határozzák meg. Külpoli­tikai tevékenységünk alapelve: a sokoldalú együttműködés és a megbonthatatlan szövetség a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. Részt ve­szünk, Illetve közreműködünk a KGST és a Varsói Szerződés munkájában, a legmesszebbme­nőkig arra törekszünk, hogy egyre erősebbé váljék a szocia­lista közösség. Szolidárisak va­gyunk a tőkésországok munkás- osztályának a harcával, támo­gatjuk a népek antiimperialista küzdelmét. Elítéljük a háborús uszítókat, Kína mai vezetőinek a politikáját, szembeszállunk a téves nézetekkel, az ellenséges propagandával. Küzdünk a nem­zetközi kommunista- és mun­kásmozgalom marxista—leninls- ťa alapokon történő egységé­nek erősítéséért. Nemzetközi tevékenységünk a békét, a biz-' tonságot, a háborús feszültség gócainak a felszámolását szol­gálja. Elősegítjük, hogy tartós­sá váljék és továbbra terebé­lyesedjék az utóbbi években ki­bontakozott nemzetközi enyhü­lés. Szükségesnek tartjuk a bé­kés egymás mellett élés politi­kájának intézményes biztosítá­sát, a fegyverkezési verseny csökkentését és megszüntetését, a tömegpusztító fegyverek be­tiltását, az általános és teljes leszerelés megvalósítását. Egyik legfőbb törekvésünk az, hogy az emberiséget ne fenyegesse egy új világháború és a Helsin­kiben elfogadott Záróokmány elvei következetesen megvaló­suljanak a gyakorlatban. A CSKP XIV. és XV. kong- reszsusán elfogadott határoza­tok teljesítése révén új távlatok nyíltak meg a csehszlovák nép­gazdaság előtt is. A fejlett szo­cialista társadalom jellemzői­nek tudatos kibontakoztatása, a CSKP XIV. kongresszusán plasztikusan vázolt fejlődési szakasz politikai, társadalmi és gazdasági feladatai az irányí­tással szemben is új követelmé­nyeket támasztottak és támasz­tanak. A feladatok eredményes megoldása attól függ, hogyan tudjuk munkánkat egyre jobbá és tökéletesebbé tenni. A gyűjtemény azt sugallja, hogy a párt gazdaságirányító szerepe és az irányítás tovább­fejlesztésének a kérdése szük­ségszerűen kerül előtérbe. Az irányítás tartalma, stílusa, mód­szere a gazdaság fejlesztésére és intenzív fejlődésére vonatkozó törekvéseinket is tükrözi, egy­ben érzékelteti, hogy a szocia­lista társadalom a gazdaság és a termelőerők gyors ütemű fej­lesztésével teremtette és terem­ti meg a legkedvezőbb feltéte­leket a dolgozók életszínvona­lának rendszeres növekedésé­hez. A társadalmi fejlődés, a fejlett szocialista társadalom további sikeres építése érdeké­ben tudatosan olyan feltétel- rendszer kialakítására törek­szünk, amely kedvezően befo­lyásolja a termelés gazdasági hatékonyságának fokozását és lehetővé teszi, hogy valamennyi dolgozónak és kollektívának az legyen az előnyös, ami a társa­dalom számára hasznos. Gustáv Husák elvtárs érvei megalapozottak. Szavait, megál­lapításait igazolja az élet. So­kat foglalkozik a párt életével, Csehszlovákia belső problémái­val, a fejlett szocialista társa­dalom építéséből adódó felada­tokkal is. A kötetnek az az egyik legfontosabb központi gondolata, hogy az elmúlt évek­ben igen jelentős lépéseket tet­tünk előre a szocializmus fej­lesztésének az útján. Ez az út nem volt könnyű és egyszerű. Sok akadályt kellett legyőzni, sok feladatot kellett megoldani. A CSKP XIV. kongresszusát kö­vetően például meg kellett bir­kózni annak a válságos fejlő­désnek, azoknak a súlyos poli­tikai, gazdasági és szellemi tor­zulásoknak a következményei­vel is, amelyeket a jobboldali opportunisták és a többi ellen­séges erők a hatvanas évek de­rekán és végén előidéztek. Elemzései révén arra a követ­keztetésre jut, hogy 1968 ja­nuárja — amint azt mind a Ta­nulságok című dokumentum, mind a CSKP XV. kongresszusá­nak az anyaga megállapította — „annak volt a kifejezője, hogy elkerülhetetlenül meg kell oldani a pártunkban és a tár­sadalmunkban érlelődő válsá­got. A XIV. kongresszus irány­vonala teljesítésével összefüggő pozitív munkával, a párt és a társadalom irányítása lenini alapelveinek következetes érvé­nyesítésével felszámoltuk mind­azt, ami január előtt, valamint az 1968—1969-es években is megbénította pártunkat, és ve­szélyeztette társadalmunk egészséges fejlődését." A gyűjteményben megjelent beszédek, cikkek és nyilatkoza­tok gyakori gondolata, hogy milyen eredményeket értünk el a kultúra területén, mi jellemzi a párt nemzetiségi politikáját és milyen a viszony Csehszlová­kia nemzetei és nemzetiségei között. A CSEMADOK XII. országos közgyűlése alkalmából a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának küldött és a kö­tetben most újra közzétett leve­lében Gustáv Husák elvtárs így írt: „Hazánk gazdasági, társa­A TERMÉSZET AJÁNDÉKA dalml és kulturális eredményei­ben más nemzetiségű polgár­társainkkal együtt a magyar nemzetiségű dolgozók is jelen­tős érdemeket szereztek. Nagy­ra becsüljük magyar nemzetisé­gű polgártársaink szorgos, ered­ményes munkáját közös ügyünk, fejlett szocialista társadalmunk további felvirágoztatása érdeké­ben. Ez a példás hozzáállás jó alapot teremt nemzeteink és nemzetiségeink egységének, az egytivétartozás és a szocialista nemzetköziség elvének további megszilárdításához ... Elisme­réssel értékeljük a CSEMADOK jelentős szerepét dolgozóink társadalmi aktivitásának növe­lésében és azt az eszmei, neve­lő, kulturális munkát, amelyet a magyar nemzetiségű dolgozók körében végez.“ A Magabizto­san, alkotó szellemben a lenini úton című cikkében, amely elő­ször a Béke és a Szocializmus című folyóirat 1976 júniusi szá­mában jelent meg, leszögezte: „gondoskodni fogunk arról, hogy meglegyenek szocialista nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlődésének, haladó hagyományaik és nemzeti kul­túrájuk fejlesztésének feltéte­lei. A nemzetiségi sajátosságok tiszteletben tartása mellett dön­tőnek tartjuk azt, ami összeköt bennünket, ami lehetővé teszi a szocialista rendszer előnyei­nek felhasználását közös sike­rek elérésére.“ Gustáv Husák elvtárs beszé­dei, cikkei, nyilatkozatai min­dig nagy érdekelődést váltanak ki. Sok tekintetben meghatá­rozzák közgondolkodásunkat. A nagy tekintélyű, szuggesztív erejű politikus és államférfi be­szédeit, cikkeit és nyilatkoza­tait tartalmazó kötet igen fon­tos kordokumentum. A politikai cselekvés egyik iránytűje. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság bel- és külpolitikai magatartásának világos, egyér­telmű és meggyőző kifejezője. (Pravda Könyvkiadó.) BALÁZS BELA Kommentáljuk A pártfeladatck teljesítése A párt alapszervezetei a küzalmúUban értékelték azoknak a pártfeladatoknak a teljesítését, amelyekkel a tagkönyv­csere alkalmából rendezett beszélgetések során bízták meg a tagokat a pártbizottságok. Minden egyes tag és tagjelölt teljesít konkrét pártfeladatot. Sőt, általában nem is egyet­len feladatot, hanem sokan néhányat. Hogy kire mit bíztak a pártbizottságok, az több tényező tői függött. Mindenekelőtt attól, milyen feladatai vannak magának az alapszervezetnek, hiszen azokat csupán ax egyes tagok aktivizálásával oldhatja meg. A másik szem­pont a tag vagy tagjelölt politikai és szakmai tapasztalatai­nak, érdeklődési körének. egyéniségének a figyelembevé­tele. Mindezek helyes megítélésében nagy segítséget nyújtot­tak a pártbizottságoknak a pártcsoportok, melyeknek tag­jai általában jól ismerik egymást, hiszen mindennapi mun­kájuk, közös gondjaik kötik össze őket. Általában két nagy csoportra oszthatók a pártfeladatok. Egy részük a pártélettel kapcsolatos, más részük pedig a termelőmunkával, a gazdasági tervfeladatok teljesítésé­vel. Az első csoportba tartozó feladatok közül olyanokra gondolunk, mint például a pártíisztségekből eredő teendők, előadások megtartása a pártoktatás keretében, az agitáció és a propaganda szervezése, faliújságok, plakátok készítése, a tömegszervezetek munkájának támogatása, a nemzeti bi­zottságok tevékenységében való aktív részvétel stb. A termeléssel kapcsolatos feladatok közé olyanok tartoz­nak, mint a minőség javítása, az új, korszerű munkamód­szerek meghonosítása (pl. a minőségellenőrzés szaratovi módszere és más szovjet módszerek bevezetése), az alap­anyaggal, a nyersanyaggal, az üzemanyaggal és az ener­giával való takarékoskodás, a szocialista munkabrigádok fel­lendítése, a szakmai tudás növelése. Mind az első, mind a második csoportba tartozó párt­feladatok lehetnek határidőhöz kötöttek s hosszú lejáratú­ak, tartósak. Ezt a pártbizottságok a feladatok teljesítésé­nek ellenőrzésekor és értékelésekor figyelembe is vették. Akárcsak azt, ha valaki csupán azért nem tudta teljesíteni feladatát, mert időközben más munkabeosztásba került. Ilyen esetben a párttagot új, a jelenlegi munkakörével kap­csolatod pártfeladattal bízzák meg. tgy jártak el például a Gútai Efsz császtai üzemi pártalapszervezetében, a három község, Diószeg (Sládkovičovo), fóka (Jelka), Nagyfödéme* (Veľké Üfany) szövetkezete pártalapszervezetében, a se- nicai selyemgyár üzemi pártalapszervezetében és másutt. Ezekben a szervezetekben a párttagok mind példásan telje­sítették konkrét feladataikat, s ennek is köszönhető, hogy mindegyik üzem teljesíti gazdasági tervfeladatait is, s ez szavatosságot jelent a 6. ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésére, amitől viszont nagy mértékben függ a 7. öté­ves tervidőszak eredményes rajtja. A pártfeladatok értékelésekor szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a feladatok teljesítésének rendszeres el­lenőrzése és a tárgyilagos, az építő jellegű bírálatot se nél­külöző értékelés elengedhetetlen követelménye a kitűzőit célok elérésének. FÜLÖP IMRE SAJÁTOS FELTÉTELEK KÖZT A Jászóí Barlang (Jasovská Jaskyňa ) a Szlovák Mészkő­hegység keleti peremén, Jászó (Jasov) közelében található. La­birintus szerű folyosóiról, szép cseppkőképződményekkel ékes csarnokairól, paleontológial és régészeti leleteiről nevezetes. A barlang teljes hossza 2148 mé­ter. Ebből mintegy ezer méter járható. A szebbnél-szebb látni­valót nyújtó barlangot, a ter­mészet szép ajándékát ebben az évben összesen tizenötezer ha­zai és külföldi turista kereste fel. if j. CSONTOS LASZLÚ Az utcai pártalapszervezetek sajátos feltételek között végzik nem könnyű feladataikat. Mű­ködési területük nem kapcsoló­dik közvetlenül sem termelési, sem más Igazgatási-ágazati munkához. így érthető, hogy munkájuk szervezése, Irányítá­sa a többi alapszervezetéhez vi­szonyítva eltérő. Párkányban IŠtúrovoj öt ut­cai pártalapszervezet működik, közülük legnagyobb az ötven tagot számláló egyes számú pártszervezet. Ennek elnökével, Kollár Antallal és alelnökével, Pesti Lászlóval beszélgettem a pártmunkáról, a pártéletről. — Pártalapszervezetünk tag­ságának többsége nyugdíjas, veterán kommunista. A fiata­labbak különböző munkahelye­ken dolgoznak, éz lényegében meghatározza pártmunkánkat — mondja kissé gondterhelt arccal a pártelnök. — A pártbizottság egyik fon­tos feladatának tartja az idős párttagokkal való foglalkozást — kapcsolódik a beszélgetésbe Pesti László. — Igyekszünk megismerni örömeiket, gondjai­kat, s természetesen őket is megbízzuk pártfeladattal, amit mindig szívesen vállalnak. — A politikai nevelés legha­tékonyabb formája nálunk is a pártoktatás — jegyzi meg a pártelnök. — Eszmei-politikai munkánk­ban ügyelünk arra, hogy a tag­ság ne csak elsajátítsa a leg­fontosabb elméleti, politikai alapismereteket, hanem az ok­tató-nevelő munka céljainak megfelelően cselekvően érvé­nyesíteni is tudja pártunk po­litikáját — hangsúlyozza az al­elnök. — Alkalmaznak-e még más módszert is a pártoktatásban? — Nevelő munkánk másik fontos módszere az egyéni be­szélgetés — válaszolja Kollár Antal. A pártépítés szerves ré­szének tartjuk az átjelent- kezőkkel való foglalkozást. Ugyanis az utánpótlást nálunk nem a pörtonkívüliek párttag­gá nevelése biztosítja, hanem az alapszervezethez átjelentke­ző párttagok gyarapítják so­rainkat. — Fontos számunkra, hogy az átjelentkező párttag jól érez­ze magát körünkben. Türelmes, megértő és meggyőző munká­val segítünk neki beilleszkedni pártalapszervezetünk életébe. Mondhatom, ez eddig sikerült. A tapasztalatunk az, hogy az Idősebb elvtársaK érzékenyeb­ben reagálnak az eszménktől idegen jelenségekre, így bát­rabban is bírálják azokat. Ez bátorítóan, ösztönzően hat a fiatalabb, tapasztalatlanabb párttagokra — magyarázza Pesti László. — Milyen problémák foglal­koztatják leginkább az önök pártalapszervezetében a kom­munistákat? — Elsősorban lakótelepünk problémái, főleg a környezet tisztasága, a közellátás, a ki­szolgálás. Példának említem csupán az utcák csatornázásá­nak, portalanításának, szépíté­sének kérdését. E problémák megoldását évek óta szorgal­mazzuk. — S van-e már eredmény? — A Kaszárnya utcában pél­dául^ az idén Z akcióban befe­jeztük a portalanítást és a csa­tornázást. Beadtuk a tervjavas­latot a Visinyszkij utca karban­tartására is. Hathatós segítséget nyújtottunk társadalmi munká­val az új városi fürdő építésé­ben is. Külön dicséret illeti a nyugdíjas elvtársakat, akik még ma is sokat segítenek a fürdő területének szépítésében. A sok név közül hadd említsek meg néhányat: Laca Rudolf, Rych- ňovsky Pavel, Rajkai Erzsébet, Hajtman Mihály, Gáfrik József. — Általános jelenség, hogy az utóbbi években a párttagok ér­zékenyebben reagálnak a társa­dalmi életben előforduló visz- szásságokra, egyebek között a kispolgári életmódra, egyesek harácsolására, bizonyos bürok­ratikus jelenségekre, a munka- és az állampolgári fegyelem hiányára — veszi át újra a szót Pesti László. — Mi ezt pozitívan értékeljük. Azt tartjuk, hogy a párttagoknak kell elsősorban a hibákra rámutatni. Az baj lenne, ha mások tennék ezt meg he­lyettünk, mi pedig hallgatnánk. — Mi tagadás, esetenként bi« zony találkozunk olyan jelensé­gekkel, amelyek joggal váltam nak ki elégedetlenséget párt«* tagokban és pártonkívíiliekben egyaránt. Több bírálat hangzott el például azzal kapcsolatban, hogy némelyik üzletben nincs kitéve látható és használható helyre az ellenőrző mérleg S nem egy esetben az otthon le­mért áru kevesebbet nyomott, mint az üzletben. — Mit tett a pártszervezel, hogy megakadályozza az Ilyen jelenségek megismétlődését? — Például, ezt az esetet is jelentettük az illetékes szervek­nek és javasoltuk, hogy az el* lenőrző mérleget minden üzlet­ben tegyék ki, hadd lássák és használhassák a vevők. Ez is segíthet bizonyos visszaélések lehetőségének a megakadályo­zásában. Azóta, úgy tudom, e té­ren is történt változás — tájé­koztat a pártelnök. — Ismerik a lakótelepi prob­lémákat, gondokat, sokat közü­lük már meg is oldottak. Mi az, amiben még feltétlenül előbbre kell lépniük? — Első helyen említeném a tájékoztatás, a propaganda új módszereinek keresését és ha­tékonyságának növelését. A pártgyűlések vitái arra is fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy e téren még van mit tennünk. Az ideológiai nevelő munkában továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a lakosság interna­cionalista nevelésére. Város­kánk vegyes lakosú, ezért kü­lönösen fontos a kölcsönös biza­lom, megbecsülés szellemének elmélyítése — adja meg tömö­ren a választ a pártelnök. Feltétlenül említésre méltó még, hogy a párkányi 1. számú utcai pártalapszervezet komoly segítséget nyújt a városi- nemze­ti bizottságnak politikai és köz­életi munkájában. Nem véletlen, hogy élvezi a lakosság bizalmát. TŰRÖK ELEMÉR 1980. xi. b.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents