Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-01 / 259. szám, szombat

'wm'"vF" *■* /"rS| wfc■?> ™ KIS NYELVŐR Munkaverseny - szovjet módra A fejlődés nem valósul meg önmagától. Sok tényező: képe­sítés, politikai-nevelő munka, alkotóerő és még más egyéb szükséges hozzá. Sok esetben elősegíti a tapasztalatcsere is. Szocialista társadalmunkban erre számos lehetőség nyílik, akár nemzetközi szinten is. Szóród. György, a SZISZ ko* máromi (Komárno) Járási Bi­zottságának titkára 1977-ben — akkor mint hajógyári ifjúmun­kás és SZISZ-funkcionárius — a Szovjetunió szaratovi körze­tébe látogatott tanulmányútra, melynek során eljutott abba a gépgyárba is, ahonnan negyed évszázaddal ezelőtt indult el a szaratovi munkamódszer. Nagy érdeklődést tanúsított a szara­tovi munkamódszerrel dolgozó esztergályosok, hegesztők és egyéb fémmunkások munkája iránt. Elhatározta, hogy az ott szerzett tapasztalatokat majd munkahelyén alkalmazza. Hajógyári tisztségviselőként nem tudta megvalósítani a ter­vét, mert a Szovjetunióból va­jé hazatérése után megválasz­tották őt a SZISZ járási bizott­ságának titkárává. Amint beil­leszkedett az új tisztségbe, azonnal hozzáfogott tervének megvalósításához. Ez év feb­ruárjában kísérletképpen a Martini Nehézgépipari Művek komáromi Steiner Gábor Hajó­gyárában és a tanyi (Tôň) Len- és Kendergyárban elindult a mozgalom, amely — mondhat­nánk úgy is — a szaratovi mozgalom tökéletesített formá­ja. A SZISZ járási bizottsága kidolgozta e munkaverseny­forma feltételeit a járás vala­mennyi üzemének, vállalatainak feltételeire. Távlati cél, hogy é munkaverseny-forma megho­nosodjék országos viszonylat­ban is a SZISZ-szervezetek- ben, A szocialista munkaverseny e formájába bekapcsolódhat min­den olyan 28 évnél fiatalabb munkás, akit SZISZ alapszer­vezete is alkalmasnak talál és ajánl e munkaversenyben való részvételre. A verseny nagyon igényes. Az ifjúmunkás SZISZ- tagoknak három szakaszban másfél éves próbát kell kiáll- niuk. Hogy milyenek a ver­senyfeltételek, arról nyilatkoz­zon a mozgalom indítványozó­ja, Szórád György: — A mozgalomba bekapcso­lódó ifjúmunkás SZISZ-tagnak az első hathónapos időszakban kell teljesítenie a termelési ter­véből adódó feladatait. Az ál­tala legyártott terméknek pon­tosan meg kell felelnie az elő­írt-Csehszlovák Állami Norma feltételeinek. A versenybe be­kapcsolódó ifjúmunkástól töb­bek között elvárják, hogy rend­szeresen emelje szakmai és po­litikai képzettségét. A feltéte­lek teljesítését állandóan fi­gyeli a vállalat vagy az üzem, a szakszervezet üzemi bizottsá­ga és a SZISZ alapszervezet vezetősége. E három képvise­let elbírálása és döntése nyo­mán dől el, hogy az ifjúmun­kás fél év eltelte után elnye­ri-e a Minőség mestere címet, az ezzel járó igazolványt és oklevelet, valamint az enge­délyt a verseny folytatására magasabb fokon. A második szakaszban A leg~ jobb SZISZ tag a szakmában cím elnyeréséért versenyeznek a fiatalok. A címet az nyer­heti el, aki tagja egy bronzér­mes szocialista munkabrigád­nak és munkájával hozzájárul az ezüstfokozat elnyeréséhez. Nem szabad előfordulnia olyan esetnek, hogy ebben az idő­szakban a fiatal munkáját rek­lamálják. A harmadik szakaszban Az arany kezek mestere cím el­nyerésének feltételei a legigé­nyesebbek. Hat hónapig vállal garanciát a munkája minősé­géért. Hozzá kell járulnia ah­hoz, hogy a kollektíva, amely­ben dolgozik, elnyerhesse a szocialista munkabrigád cím aranyfokozatát. A munkában szerzett tapasztalatokat át kell adnia a kevésbé tapasztalt munkatársaknak, és be kell nyújtania egy újítási javasla­tot, melynek realizálásában is részt kell vennie. A komáromi hajógyár és a tanyi len- és kendergyár SZISZ alapszervezete írásbeli egyez­ményt kötött a gazdasági ve­zetőkkel, amelynek alapján a fiatal munkást, aki teljesíti a munkaverseny feltételeit, a gazdasági vezetés az I. szakasz után 200, a II. szakasz sikeres elvégzése után 400 koronás ju­talomban részesíti. A III. sza­kasz feltételeinek teljesítése után az ifjúmunkás minősítési bérosztályát egy fokozattal emelik. Ez utóbbi arra ösztönzi a gazdasági vezetőkét, hogy szigorú mércével bírálják el: teljesítette-e a fiatal munkás a versenyfeltételeket, vagy sem? A SZISZ járási bizottsága e munkaversenybe a legjobb if­júmunkások soraiból a legjob­bakat választotta ki. Céljai kö­zé tartozik a fiatalok gondol­kodásmódjának formálása, a minőségi munka, a termelés tö­kéletesítése és nem utolsósor­ban annak bizonyítása, hogy olyan fiatalok kezébe kerül a termelés stafétabotja, akik a jelenlegi termelési szintet ké­pesek tovább fejleszteni. A mozgalomba bekapcsolódó ifjú­munkások pedig azt szeretnék bebizonyítani, hogy ők sem rosszabbak, mint azok a mun­katársak, akik 30—35 évvel ez­előtt voltak fiatalok. Az eddigi eredmények Tanyon és a ko­máromi hajógyárban biztatóak. KOLOZSI ERNŐ Hogyan dolgoztak a vasútépítők? KELET-SZLOVÁKIAI HELYZETKÉP Népgazdaságunk egészséges vérkeringéséhez nagy szükség van a vasútra, és éppen ezért senki számára sem lehet kö­zömbös, hogy ebben az ága­zatban milyen fejlesztések tör­ténnek. Most, amikor a 6. öt­éves tervidőszak vége felé kö­zeledünk, érdemes visszapil­lantani, hogy Kelet-Szlovákiá­ban fél évtized alatt milyed munkát végeztek a vasútépítők. Azt mindjárt az elején le­szögezhetjük, hogy az elvég­zett munka összképe nem rossz, de több olyan figyelmeztető je­lenség is észlelhető, amiből az illetékeseknek mindenképpen le kell vonniuk a tanulságot. Meg kell jegyeznünk, hogy a múltban a tervelőkészítés sem volt eléggé tökéletes. A Közle­kedési Minisztérium irányelvei szerint a 6. ötéves tervidőszak­ban Kelet-Szlovákiában és Kö- zép-Szlovákia egy bizonyos ré­szén vasútépítési célokra pél­dául 990 millió koronát irá­nyoztak elő, de ez az összeg a „halaszthatatlannak“ minősített igények következtében még to­vábbi 17,7 millió koronával nőtt. Mindez természetesen plusz feladatokat, nagyobb megterhelést rótt a vasútépí­tőkre. Nézzük, hogyan birkóz­tak meg a vállalásaikkal. A Bratislavai Vasútépítő Vál­lalat 03-as és 05-ös kassai (Ko­šice) üzeme 1976-ban 100,8, 1977-ben 95,6, 1978-ban 102,9, 1979-ben pedig 97,9 százalékra teljesítette tervfeladatait, ami azt jelenti, hogy négy év alatt 1,8 százalékkal maradtak le teljesítésükben. Az említett idő­szakban többek között olyan jelentős beruházásokat fejeztek be, mint a 88 kilométer hosz- szú széles nyomtávú új elekt­romos vasúti pálya, a Kysak— Prešov közötti vasúti pálya villamosítása, a kassai teher- vagon-javítóműhely, a görgői (Hrhov), a szádalmási (Jablon- ca) vasútállomás felépítése stb. A kassai vasútépítő üzem dol­gozóinak az idén további 26 építkezést kellene befejezniük ahhoz, hogy elmondhassák ma­gukról: teljesítettük a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott fel­adatainkat. A jelenlegi helyzet alapján azonban úgy tűnik, ezt nem lesz könnyű elérniük. A központilag kiemelt — tehát jelentősebb építkezéseken szep­temberig csupán 67 százalékra teljesítették a tervfeladatokat, a további — 2 millió koronát meghaladó építkezések tervét 55,7, a 2 millió korona alatt levő beruházások tervét pedig 58,9 százalékra teljesítették. Elég komoly lemaradások van­nak a poprádi új vasútállomás építésében. A vasútépítő válla­lat ennek okát azzal magya­rázza, hogy az alapozási mun­kák a vártnál nehezebbek és igényesebbek voltak, s később az is gondot okozott, hogy a Nové Mesto nad Váhom-i Vzdu­chotechnika, a bratislavai Ter- mostav, a KoSicei Kohóépítő Vállalat sem tett eleget idejé­ben a vállalásaiknak. Jóllehet az érintettek azzal érvelnek, hogy ők tartani tudták volna a tervezett terminust, s a késés nem az ő hibájukból történt, később pedig már más köteles­ségeik is voltak. Egy valami biztos: Poprádon a lényeg most az, hogy az épülő állomás fű­tőtestei — legalább provizóri­kusán — működjenek, mert máskülönben a Tátra alatti hi­deg időjárás igen megnehezíti az építkezés folytatását. Szak­emberek véleménye szerint, ha minden rendben is megy, az idén a tervezett beruházásból 4 millió koronával mindenképpen kevesebbet tudnak kivitelezni. A Vasútépítő Vállalat dolgo­zói számára jelentős feladat a Hanisko—Zvolen közötti szaka­szon épülő űjabb vasúti pálya. Igaz, itt a munkával elég jól haladnak, ami annak is kö­szönhető, hogy elegendő meny- nyiségű munkagépet és szak­embert összpontosítottak ide. A Kriváň alagútig az új vasúti pályán már meg is indul a for­galom, ami nagyban hozzájárul a déli vasútvonal teherbíróké­pességének növeléséhez. Jó ütemben, a terveknek meg­felelően halad Ágcsernyőben (Čierna nad Tisou) a rendező­pályaudvar építése, és bizonyá­ra a kassaiak is örömmel ve­szik a hírt, hogy a vasútállo­máson ez év végéig a peron­hoz vezető aluljárók első ré­sze elkészül, s az építők már október 15-től a második sza­kasz építését is elkezdték. Kassához fűződőén viszont egy kedvezőtlenebb hírünk is van: a Vasútépítő Vállalatnak ez idén a vasúti szakipari tanulóintézet építéséből már 3,5 millió koro­na értéket kellett volna beépí­tenie, de a beruházáshoz még hozzá sem kezdett. —szák— „SÚPRAV A" Egy ismerősöm azzal dicsekedett a napokban, hogy bar- kácsoióműhelyébe már fúrót is vett. — Milyen fúrót? — kérdeztem. — Mindenféle fúróhegy van hozzá, szóval egy egész — itt megakadt, majd rövid gondolkodás után így folytatta — Szóval egy egész súprava. Egy újdonsült fiatalasszony viszont annyi „súpravát* kapott az esküvőjére, hogy egész életében nem használ­ja el. — Van ezek között mindenféle: kávés-, teás-, boros-, pálinkás-, sőt még evőeszköz-súprava is — mondta. Kelet-Szlovákiá székhelyén, a pályaudvar környékén lézengő vagy inkább ügyeskedő asszonyok magyar beszé­dünket hallván, magyarországiaknak gondoltak bennünket, s nagy érdeklődéssel megkérdezték: — Nem hoztak ágyneműt? — Milyen ágyneműt hoztunk volna? — csodálkoztam rajtuk. — Hát súpravát, eladni — magyarázták. Egy idősebb házaspár a „hálószoba-súpravá“-ját kínálta olcsón eladásra egy fiatalabb párnak. Télen a vonatra várva az egyik útitárs így nyugtatott meg: — Nem lesz hideg a vonatban, fűtik az egész súpravát. Vagyis látjuk, tapasztaljuk, hogy a súprava szlovák szó még elég gyakori vendég nyelvünkben; talán részben azért, mert ritkábban használatosak az általa megneve­zett fogalmak, másrészt, azért, mert több jelentésű szó, s nem tudjuk, melyik jelentésében mi felel meg neki a magyarban. Nyelvünkben ugyanis több szóra van szüksé­günk a fogalomkörhöz tartozó egyes fogalmak megneve­zésére. Általában a készlet, garnitúra, berendezés és a szerel­vény szavak a megfelelői a súpravd-nak, de nem mind­egy, hogy melyiket milyen jelentésben használjuk. A fúró­val kapcsolatban a készlet a legmegfelelőbb. A fiatalasz- szony „kávés-“, „teás-“, „boros-“, „pálinkás-“ és „evőesz- közsúpravá“-ja szintén ilyen vagy olyan készlet, tehát a kávéskészlet, teáskészlet, boroskészlet, pálinkáskészlet, evőeszközkészlet a megfelelője az ilyen vagy olyan súpra- ya-nak. Az ágyneművel kapcsolatban használjuk a készlet és a garnitúra szót is, vagyis az ágyneműkészletet és ágy­neműgarnitúra szavakat. A hálószoba bútorai együtt ellen­ben nem készletet, hanem berendezést vagy garnitúrát alkotnak, itt tehát a hálószoba-berendezés vagy a hálószoba­garnitúra között választhatunk. Azt ajánljuk azonban, hogy ahol lehet, cseréljük fel a garniturá-1 a magyarabb meg­felelőjével. Az ágyneműkészlet és a hálószoba-berendezés mégiscsak közelebb áll hozzánk, mint az ágyneműgarni­túra és a hálószobagarnitúra. Persze mindenütt nem cserélhetjük fel a két szót, pél­dául a cséplőgép-garnitúra helyett nem mondhatnánk csép- lőgépkészlet-et, sem cséplőgép-berendezés-1. Hát a vonatsúpravá-nak mi a magyar megfelelője? — tehetnénk fel a kérdést, hiszen az eddig vizsgált készlet, garnitúra, berendezés szó közül egyik sem használható a vlaková súprava jelentésében. A szerelvény szó az, amely a több kocsiból összeállított, egy vonattá kapcsolt kocsisort megnevezi. A von igéből képzett vonat is a mozdony nélküli kocsisort jelentette, vagyis azt a valamit, amit a mozdony von; ma már inkább a mozdonnyal ellátott kocsisort nevezzük vonat-nak. Ha­sonlóan alakul a szerelvény jelentése is. A vasutasok főleg a mozdony nélküli kocsisor neveként használják a szót, pl.: „A mozdony elindult a szerelvénnyel“; de már elő­fordul az egész vonat jelentésében is, pl.: „Máris indul a szerelvény.“ Tehát a vonat és a szerelvény részben már rokon értelmű párjai egymásnak, csak a vonat köznyel- vibb, s a közlekedési eszköznek mintegy az egészét nevezi meg, a szerelvény műszaki jellegűbb, szakmaibb szó, s szerkesztettségénél fogva tükrözi az eszköz részekből való összállítottságát is. A súprava a szlovákban hasonló módon fejezi ki a vlak- kal szemben azt, amit a szerelvény a magyarban a vonat szóval szemben, így a súprava megfelelője nyelvünkben: a szerelvény. Nem kell tehát, hogy a magyarban az „egész súpravát“ fűtsék, vagyis ne érezzük kényszernek a súprava szó használatát abban a hiszemben, hogy ebben a jelen­tésében nincs megfelelője a magyar nyelvben, hanem hasz­náljuk nyugodtan a szerelvény-1. Azaz mondjuk így: „Fűtik az egész szerelvényt.“ JAKAB ISTVÁN ELŐTÉRBEN AZ ELEKTRONIKA Az elmúlt héten a Szövetsé­gi Gyűlés Népi Kamarája be­hatóan foglalkozott az elektro­nika fejlesztésével kapcsolatos teendőkkel, az elektronika rendkívüli jelentőségével a népgazdaság számos területén és az egész társadalom életé­ben. Indokolt a figyelem, melyben a korszerű termelési ágazatot részesíti törvényhozó testületünk. Már a CSKP XIV. kongresszusa a kiemelt fej­lesztési programok közé sorol­ta az ágazatot, s a XV. párt- kongresszus, majd a kongresz- szust követő központi bizott­ság egyes ülései még jobban kidomborították az elektronika fejlesztésének, széles körű al­kalmazásának szükségét. Az elektronika a modern gazda­ság fejlesztése, hatékonyságá­nak fokozása szempontjából kulcsfontosságú termelési ág. Gazdasági szakemberek véle­ménye szerint egy ország ipa­ri fejlettségének fokmérője ma már nemcsak pl. *az egy főre eső acélgyártás, hanem az elektronikai ipar színvonala és termékei alkalmazásának el­terjedtsége. Ma már közismert, hogy az elektronikus mérőkészülékek, műszerek és számítástechnikai berendezések meghatványoz­zák a gépek, technológiai be­rendezések és műszerek telje­sítőképességét. Az elmúlt év végén hazánk­ban több mint másfél ezer elektronikus számítógépet és mikroszámítógépet, valamint több ezer más adatrögzítő és feldolgozó elektronikus beren­dezést tartottunk nyilván. Hoz­závetőlegesen tízezer intéz­mény és szervezet használja ki ezeket a berendezéseket. A számítástechnika ma már be­vonult az ipari termelés irá­nyításába, tervezésébe, a mező­gazdasági-élelmiszeripari komplexum tervszerű irányítá­sába. Nagy vívmány az egész­ségvédelemben. Amint például a Bratislavai Orvosi Bionikái Kutatóintézet, vagy a Valašské Meziŕíčí-i Tesla orvosi műszer- technikai intézet tapasztalatai bizonyítják, az elektronika nagy segítséget jelent az elmé­leti, megelőző, diagnosztikai és prognosztika i orvosi gyakor­latban. A CSSZSZK kormánya már eddig is számos intézkedést foganatosított az elektronika fejlesztésének meggyorsítása érdekében. Ennek köszönhető, hogy több vonatkozásban ked­vezően fejlődött az elektro­technikai ipar, de — amint ez kitűnik a képviselők felméré­seiből — az elektronika vív­mányainak alkalmazása terén, vagy a rendelkezésre álló elektronikai berendezések gaz­daságos kihasználásában még mindig vannak tartalékok. A Népi Kamara tanácskozá­sa és az ülés végén jóváha­gyott határozat ráirányította a figyelmet az elektronika gyor­sabb ütemű továbbfejlesztésé­nek, illetve alkalmazásának fontosságára. A határozatban törvényhozóink arra ösztönzik az illetékes állami, szakmai és társadalmi szerveket, hogy az eddigieknél következetesebben munkálkodjanak az elektroni­ka átfogó fejlesztéséhez és al­kalmazásához szükséges felté­telek megteremtésén. Az elekt­ronika fejlesztésének legjárha- tóbb útja a hazai körültekintés mellett a KGST-országokkal való együttműködés kiszélesí- tCSG* SOMOGYI MÁTYÁS Úl szó 1980. XI. 1«

Next

/
Thumbnails
Contents