Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-11 / 241. szám, szombat

A CSKP KB 18. ÜLÉSÉNEK VITÁJA ANTONÍN CHRAMOSTA ELVTÁRSNAK, A CSKP KB TAGJÁNAK, A VLASIIVií BLANlKY GÉPGYÁR MUNKÁSÁNAK FELSZÓLALÁSA Vállalatunk, a vlašimi Blaník Gép gyár 1978. január 1-én vezette be komplex kísérlet ként a hatékonyság és a minőség irá­nyítását. Ennek a kísérletnek az (ize mi pártbizottság és minden kommunis­ta figyelmet szen­telt, s intézkedése­ket hagytunk jóvá mind az irányító káderek felkészítésével, mind a kísér­let alapelveinek megmagyarázásával kapcsolatban. Ennek ellenére' nein si­került teljesíteniük az 1978-as és az •1979-es esztendő gazdasági tervfelada­tait. Megnyilvánultak a korábbi évek fo­gyatékosságai, főleg a meg nem felelő műszaki fejlesztés és az üj gyártási részlegek ki nem elégítő fejlesztése, továbbá a műszaki káderek felkészü­letlensége a beruházási egységek kivi­telének biztosítására. A terv nem tel­jesítése és a vállalaton belüli irányí­tás fogyatékosságai joggal kiváltották a pártszervek bírálatát. Tavaly változásokra került sor a vál­lalati vezetőségben. Az üzemi pártbi­zottság az új vezetőséggel elemezve a fogyatékosságokat és a terv nem telje­sítésének okait arra a következtetésre jutott, hogy az alapvető ok az elégte­len irányítás és a vállalat ki nem elé­gítő káderpolitikája. Hiányosságokat állapítottak meg nemcsak a vállalati igazgató helyettesei szintjén, hanem kö zépső szinten is, az üzemek, részlegek és az egyes műhelyek vezetőinél is. A helyzetet bonyolította, hogy a vál­lalat nem rendelkezett elegendő szak­képzett káderrel, akikre irányító tiszt­ségeket bízhatott volna. Az üzemi párt- bizottság, karöltve a vállalat űj veze­tőségével, ennek ellenére a helyzet ér­tékelését követően személyi változáso­kat eszközölt mind a vállalati igazga­tó helyettesei szintjén, mind a két dön­tő fontosságú termelési üzemben. A tisztségekkel fiatal elvtársakat bíztak meg, akik rendelkeztek a koncepciózus munka politikai és szakmai feltételei­vel. A fogyatékosságok elemzése kimutat­ta azt is, hogy a vállalat dolgozói nin­csenek megfelelőképpen tájékoztatva az állami terv feladatairól és céljairól. Ennek következtében teljes mértékben nem vehettek részt a termelési és a mű­szaki problémák megoldásában. Ezek­ből a fogyatékosságokból kiindulva, az üzemi pártbizottság az űj vezetőséggel együtt következetesebben fogott hozzá az idei terv teljesítéséhez. A feladato­kat lebontották az egyes munkahelyek­re, s azokat megtárgyalták a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szerveze­tek gyűlésein. Minden dolgozót felszó­lítottak, hogy cselekvően vegyen részt az állami tervfeladatok teljesítése biz­tosításában. Az utolsó követelmény magyarázata, hogy nem mindenki vehet részt a té­maköri és az újítási javaslatok megol­dásában, továbbá a vállalatnak nincs elég dolgozója. A tervteljesítés bizto­sítását célzó kampány abban csúcso­sodott ki, hogy pártgazdasági konfe­renciát rendeztünk. Ezen részt vett 4Ü0 dolgozó, a vállalat alkalmazottai­nak több mint tíz százaléka. A konfe­rencián ismertették az aktivitás tervét, amelynek teljesítését havonta ellen­őrizni fogjuk és további intézkedése­ket foganatosítottak a pártgazdasági konferencián jóváhagyott határozatok és célok teljesítésére. A gazdasági vezetés fölött a párt által gyakorolt ellenőrzés következe­tes érvényesítése és a személyi cserék a vezető gazdasági posztokon ez idén fordulatot idéztek elő a terv teljesíté­sében. A tervet teljes egészében meg­valósítjuk. Ez megteremti a következő időszak küszöbe átlépésének kedvező feltételeit. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésére hozott komp­lex intézkedésekből kiindulva, az üze­mi pártbizottság a vállalat vezetősé­gét megbízta azzal, hogy az ötéves terv feladatait bontsa le az egyes üze­mekre, mégpedig nemcsak anyagi, ha­nem gazdasági egységekben is, hogy biztosítsa a fő gazdasági mutatók tel­jesítését. A feladatok lebontását tüze­tesen megtárgyaltuk és politikai-szer­vezési intézkedéseket fogadtunk el. A gazdasági vezetőség feladatul kap­ta, hogy ezeket az intézkedéseket tár­gyalják meg a vállalat minden mun­kahelyén megtartott termelési érte­kezleten és így aktivizáljon minden dolgozót, valamint az előzetes tervek­kel biztosítsák minimálisan a tervelő­irányzat teljesítését. A következő esztendő igényes fel­adataival összefüggésben tudatában vagyunk annak, hogy előtérbe kerül a taggyűlések szerepe elmélyítésének, a pártbizottságok és a pártcsoportok munkája tökéletesítésének követelmé­nye, hogy fokozzuk az alapszerveze­tek megvalósító képességét. A párt vezető szerepe elmélyítése során ja­vítanunk kell politikai, szervező és nevelő munkánkat, hogy szüntelenül fejlesszük a párt aktivitását és meg­teremtsük a dolgozók egységét. A fő feladatok mellett meg kell oldani a dolgozóknak főleg az egészségügyi ellátással, az üzemi étkeztetéssel, a la­kások karbantartásával stb. kapcsola­tos jogos követelményeit. A szociális programot a városi szervekkel együtt­működésben teljesítjük. Az üzem a vá­rosnak — a város az üzemnek jelszó jegyében. A Blaníki Gépgyár ez év kezdetétől minden vonatkozásban teljesíti az ál­lami tervfeladatokat. A pártgazdasági konferencián felszólítottuk a benešovi járás vállalatait, hogy kövessék pél­dánkat és az ötéves tervidőszak első évének előkészületei során fogadjanak el előzetes terveket. A dolgozók rész­vételével így kívánjuk az ötéves terv lebontott feladatait minél nagyobb mértékben túlteljesíteni, s így hozzájá­rulni az évzáró taggyűlések, a párt­konferenciák és pártunk XVI. kongresz- szusa sikeréhez. IGNÁC JANÁK ELVTÁRSNAK, A CSKP KB TAGJÁNAK, A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRÁNAK FELSZÓLALÁSA A CSKP vezeté­sével, népünk cse­lekvő, alkotó mun­kájával és törek­vésével kifejezet­ten pozitív ered­ményeket értünk el a politikai, gaz­dasági és kulturá­lis élet minden te­rületén. Ez a dol­gozóik igyekezeté­nek és a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja politikája iránti bizalmának köszönhető. Ezzel az értékeléssel összhangban áll a nyugat­szlovákiai kerület általános fejlődése is. Az ipar és a mezőgazdaság feladatai teljesítésének előzetes elemzése arról tanúskodik, hogy lényegében teljesítjük a 8. ötéves tervet. Az ipari termelés, a problémák ellenére, különösképpen azokban a vállalatokban fejlődik dina­mikusan, amelyek — szoros együttmű­ködésben a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval — fejlesztési progra­mokat valósítanak meg. Az előző esz­tendőhöz képest az év első kilenc hó­napjában a termelési volumen 6,5 szá­zalékkal növekedett, ami megfelel az idei esztendő tervének. Ez nagyrészt a kerület élenjáró vállalatainak érde­me. Ezek közé tartozik a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű is. Zavarmentes működése lehetővé teszi, hogy ez idén 3 200 000 tonna energetikai barnaszenet takarítson meg és 150 százalékra tel­jesítse a tervet. Túlteljesítjük a mun­katermelékenység tervét is, eleget te­szünk a beruházásokat szolgáló beren­dezések szállítása követelményeinek, a szocialista és a nem szocialista or­szágokba irányuló kiviteli feladatok­nak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kerületben mindenben sikeresek va­gyunk. A rendszeres elemzések arról tanúskodnak, hogy többet tehettünk volna és a 8. ötéves terv irányelvétől való eltérés kisebb lehetett volna. Saj­nos, nem minden munkahely és mun- kakollektíva tudott megbirkózni az igé­nyes és bonyolult feladatokkal, vala­mint főleg az összetettebbé vált felté­telekkel. Ránk is vonatkoznak Gustáv Husák elvtársnak ezen az ülésen, valamint a központi bizottság előző ülésein el­hangzott szavai, miszerint sok min­dennek, akár a gyártmányok alacsony minőségi színvonalának, a szállítói- megrendelői kapcsolatok ellentmondá­sainak, az alapanyag, a fűtőanyag és az energia ki nem elégítő hasznosí­tásának, főként szubjektív okai van­nak. Egyes felelős tisztségeket betöltő emberek képtelenek voltak biztosítani a párthatározatok következetes megva­lósítását. Továbbra is fogyatékosságok tapasztalhatóak az irányításban és a tervezésben, a problémákat adminiszt­ratív módon és formálisan oldják meg és találkozunk túlzott kényelemszere­tettel is. Elégtelenül használják ki a munkaidőt, gyakori a gépállás. Csak kerületünkben az utolsó négy eszten­dőben ilyen címen 377 U00 napot nem dolgoztak le, ami több mint 400 mil­lió korona Veszteséget jelent. A kom­munisták nagy igyekezete ellenére ke­rületünkben sem sikerült megszüntet­ni az állóeszközök felhasználtsága fo­kának csökkenését. A műszak arány 1975-ben 1,468 volt, tavaly pedig csak 1,462 s a vezető gazdasági dolgozók továbbra is újabb termelési területet igényelnek és szorgalmaznak, miközben elégtelenül használják ki a rendelke­zésre álló termelési területet, a gépe­ket és a gépi berendezést, amelyet devizaeszközökért vásároltak. A beruházás területe már hosszabb ideje gazdaságunk legfájóbb pontja. Az idén terv szerint kilenc kulcsfon­tosságú kiemelt létesítményt kellett volna kerületünkben üzembe helyez­ni, de ebből csak egyet adnak át ren­deltetésének. Sajnos, ez nemcsak az idei helyzet. S mindannyian jól tudjuk, hogy ennek a néppgazdaságra nézve milyenek a következményei. Ezért na­gyon helyes a központi bizottság el­nökségének és a szövetségi kormány­nak döntése, hogy a gazdaságosság fi­gyelembe vételével korlátozza az új beruházások építésének megkezdését. A feladatok minőségi teljesítésére kedvezőtlenül hatnak a nem reális és nem egyeztetett tervek is. A tervezést az emberek szubjektív tevékenysége­ként fogjuk fel, s ha nem veszik te­kintetbe az objektív feltételeket, akkor a munkakollektívák elé nem reális fel­adatokat tűznek ki. Ez megtörtént ke­rületünk egyes vállalataiban is, pl. a tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyár­ban, a bánovcei Tatra gyárban, a Zlaté Moravce-i Calexben, ahol a tárgyszerű feladatokkal nem állt összhangban a bádoglemez, az ötvözött csövek, a ko­vács- és a présdarabok stb. szállítása. A topofčanyi Béke nemzeti vállalatban nincs összhangban a bútorgyártással az ajtók gyártásához szükséges faanyag és vasalások szállítása. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági pótalkatrészek gyártásában is. Itt nap nap után pót- alkatrészek vagy javítókapacitás hiá­nyában üzemképtelen a szállítóeszkö­zök 20—30 százaléka. Súlyos fogyaté­kosságnak tekintjük, hogy olyan lé­tesítmények termelését is tervbe ve­szik, amelyekről már előre tudjuk, hogy ez idén nem helyezik őket üzem­be. Továbbá elégedetlenek vagyunk a 7. ötéves terv és a jövő évi terv elő­készítésének módjával. Egyes termelési­gazdasági egységek folytatják korábbi helytelen gyakorlatukat. A tervet rövid időn belül kellett kidolgozni, s enneik következtében igen kevés idő maradt arra, hogy megtárgyalják őket a párt alapszervezeteiben, a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomban és a Szocia­lista Ifjúsági Szövetségben. Számos vállalatban a tervet a dolgozók cse­lekvő részvétele és kezdeményezése nélkül, csak a tervezők állították ösz- sze. A kerületi pártbizottság elnöksége foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Nemcsak elégedetlenségüket juttattuk kifejezésre, hanem egyben a kommunis­táknak feladatul meghagytuk, hogy to­vább dolgozzanak a terveken s így a lehető legnagyobb mértékben eleget tegyenek a terv irányelvének, a komp­lex intézkedéseknek megfelelően na­gyobb mértékben növeljék a fejlesz­tés hatékonyságát és széleskörűen bon­takoztassák ki a dolgozók kezdeménye­zését a belső tartalékok feltárására és felhasználására. Ebben az esztendőben megemléke­zünk A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kiala­kult válság tanulságai c. dokumentum elfogadásának 10. évfordulójáról. Véle­ményem szerint hasznunkra válik, ha nemcsak elgondolkodunk a Tanulsá­gok fölött, hanem egyidejűleg ebből a dokumentumból indulunk politikai, gaz­dasági, ideológiai és kulturális mun­kánkban. Súlyos politikai és társadalmi károkra vezetne a közömbösség, a fo­gyatékosságok fölötti elsiklás, a prob­lémák meg nem oldása és nem reá­lis feladatok kitűzése. A Tanulságok ilyen felhasználására mozgósítjuk a ke­rület minden kommunistáját és párt- alapszervezetét. Arra törekszünk, hogy minden kommunista a saját személyé­ben és a környezetében keresse a fo­gyatékosságok okait, és elsősorban cse­lekedjen kiküszöbölésük érdekében. A nyugat-szlovákiai kerületnek igen jelentős helyzete van Csehszlovákia mezőgazdasági termelésében. Ezzel a kérdéssel rendszeresen foglalkozunk. Elsősorban keressük a növény- és az állattenyésztési termelés intenzifikálá- sának további ütját-módját. Saját fel­tételeinkre lebontottuk a gabona, a fehérje termelésének, a szarvasmarha­állomány tenyésztésének a gyümölcs és a zöldség termelésének programját. E programok teljesítését rendszeresen értékeljük és pontosítjuk őket, össz­hangban a társadalom valós lehetősé­geivel és szükségleteivel. Az eltelt tíz esztendőben elért ered­mények igazolták, hogy a mezőgazda­ság kerületünk gazdaságának jelentős stabil része. Ebben az esztendőben az egész növénytermelésben esúcslermést érünk el. Teljesítjük kötelezettségvál­lalásunkat, hogy ez idén 2,5 millió tonna szemes terményt termelünk. A kerületben a gabonabetakarílás ered­ményei jobbak a tervezettnél és a terv­nek megfelelő szint elérésével számo­lunk a szemes kukoricánál, amelyet a szocialista szektor 112 000 hektáron termel. A mezőgazdaság dolgozói a ga­bona 361 000 hektárnyi betakarítási te­rületén átlag 5,5 tonna hektárhozamot értek el. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és komáromi (Komárno) járás­ban a hektárhozam meghaladta a 6 tonnát. Más járásokban is többet ta­karítottak be, mint 1974-ben, amikor csúcseredményt értek el. A kerületben a gabonatermelés meg­oldásának részét képezi a takarmány- és a fehérjetermelési program. Tárgy­szerű intézkedéseket hagytunk jóvá, ezeket fokozatosan teljesítjük, ami ked­vező eredményekkel jár a tömegtakar­mányok mennyiségében és minőségé­ben. Dinamikusan fejlődik az állat- tenyésztési termelés is. A szarvasmar­ha-állomány 1970-től .141 ezer darabbal gyarapodott, ebből a fejősteheneké 37 ezerrel. A fejőstehenek átlagos tej­hozama 525 literrel növekedett, ami évente 100 millió liter tejjel jelent többet. Az elmúlt időszakban elért eredmé­nyek elemzése ugyanakkor kimutatja további jelentős tartalékainkat. Ide tar­tozik főleg az, hogy termelésüket nö­velhetik az elmaradozó mezőgazdasági vállalatok, jobban hasznosíthatjuk á földet, valamint a mezőgazdaságra for­dított eszközöket, amint arról szó esett a CSKP KB 13. ülésén is. Tavaly a Pravda szerkesztőségének, valamint az SZLKP KB mezőgazdasági és élel­miszeripari osztályának cselekvő se­gítségével hozzáfogtunk az elmarado­zó vállalatok problémáinak alapvető megoldásához. V. I. Lenin születése 110. évfordulója és Csehszlovákia szov­jet hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulója tiszteletére a piešfanyi és a šaľai együttműködő körzetekben lét­rejött az egyesített szocialista kötele­zettségvállalások mozgalma, amelyhez csatlakoztak további körzetek is. Az egész együttműködő körzet kötelezi magát arra, hogy közös felelősséget vállal az adott körzet valamennyi egy­séges földművesszövetkezete és állami gazdasága jó gazdasági eredményei el­éréséért. Kerületünkben a 7. ötéves terv sze­rint a gabona hektárhozamának meg kell haladnia az 5 tonnát, a szántó­földi területen termesztett évelő ta­karmányok hozamának pedig — szé­nára átszámítva — a 8,5 tonnát. Szá­molunk a húsfelvásárlás 8,3, a tej 15,2 és a tojás 23,3 százalékos növekedésé­vel. A feladatok nagyon igényesek, de reálisaknak tekintjük őket. Örömmel fogadjuk, hogy a 7. ötéves terv számol a föld további kultivációjával és főleg az öntözéses gazdálkodás fejlesztésé­vel. Mezőgazdaságunk további belterjesí- tése attól is függ, hogy ellássuk az egyes termények termesztéséhez és be­takarításához, továbbá a haszonállatok tenyésztéséhez is szükséges korszerű technológiai gépsorokkal, amiről oly szemléltetően beszéltek a központi bi­zottság 13. ülésén. A mezőgazdaság további fejlődésére nem kisebb ha­tással van a vegyszeres védelem, a műszaki és a biológiai szolgáltatások. E tekintetben azonban lassú és nem komplex a fejlődés. Gépiparunk nem tudja a mezőgazdasági dolgozókat el­látni a szükséges technikával. Ez az ügy káréra van. A 7. ötéves tervidőszakban kívána­tos alapvetően megoldani a növény­védő vegyszerek gyártásának kérdé­sét is. A következő időszak általunk meg­vitatott feladatai megkívánják minden lehetőség sokoldalú kihasználását, po­litikai-szervező munkánk javítását és tökéletesítését. További sikereink altól függnek, hogyan tudjuk az embere­ket megnyerni és kezdeményezésüket kiváltani. Sok függ attól is, hogy vál­lalatainkban, üzemeinkben, az iparban, a mezőgazdaságban és más szakaszo­kon milyen emberek kerülnek a jelen és a jövö feladatai megoldásának élé­re. Ezért elsősorban azokat emeljük ki, akik magatartásukkal támogatják pártunk tekintélyét, akiktől idegenek az olyan tulajdonságok, amilyen a sze­rénytelenség, a megvesztegethetőség, a tunyaság és a kritikátlanság. Az évzáró taggyűléseiket, a járási és kerületi párt­konferenciákat felhasználjuk arra, hogy mozgósítsák a kommunistákat és a nem kommunistákat is, s a politikai, valamint az eszmei-nevelő munka tö­kéletesítésére vezessenek. újszó 1980 X. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents