Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-09 / 239. szám, csütörtök

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉS 7. ÖTÉVES TERVE KIDOLGOZÁSÁNAK HELYZETÉRŐL ÉS FŐ PROBLÉMÁIRÓL

tfj szó

1980

X. 9.

(Folytatás az 1. oldalról I

A tervezési folyamat tökéletesítése nélkülözhetetlen feltételének tekintjük a dolgozók aktív részvételét a terv kimunkálásában. Ezért vezetjük be az előzetes tervezést is, hogy a dolgozók minél szélesebb köre, főleg a versengő kollektívák, szocialista munkabrigádok, komplex racionalizációs brigádok, az ésszerűsítők és az újítók segítséget nyújtsanak a tartalékok feltárásában, a nagyobb gazdaságossághoz, hatékonysághoz, és teljesítőképességhez vezető utak keresésében.

A 7. ötéves terv előkészítésében azért is törekednünk kell a dolgozók részvé- telére, mivel az új helyzet, az igényesebb feltételek ma és a következő években is nagyobb igyekezetei, több és jobb munkát, nagyobb áldozatkészséget és felelősségérzetet követetnek meg.

Kiindulópontunk az, hogy mindennemű tevékenységünknek és törekvésünknek íő tartalma és célja hazánk lakosai munkája és élete feltételeinek szüntelen tökéletesítése, szociális és létbiztonságuk további megszilárdítása. Ennek során szilárd talajon állunk s józanul törekszünk meghatározni a következő időszak céljait és feladatait.

Egyidejűleg abból Indulunk ki, hogy a

7. ötéves tervidőszakban céljaink elérése megkívánja az anyagi műszaki alap elért színvonalából adódó lehetőségek nek, a termelési folyamatban, az emberek szakképzettségében, tudásában és kezdeményezésében, a nemzetközi szó cialista munkamegosztásban, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményei alkalmazásában s főként a népgazdaság irányításában rejlő minden mozgósít ható tartalék felhasználását.

Közben támaszkodni fogunk a dolgozók pártunk politikája iránti öntudatos magatartására és kezdeményezésére, amely a XVI. kongresszus és a CSKP megalapítása 60. évfordulója tiszteleté re bontakozódik ki. Egyszóval élni akarunk minden lehetőséggel, hogy a kongresszus elé a következő öt évre vonatkozóan társadalmunk gazdasági és szó uiális fejlesztése igényes, reális irány elvjavaslatát terjesszük.

SZÜKSÉGES VÁLTOZTATÁSOK A GAZDASÁG SZERKEZETÉBEN

Elvtársakl

A központi bizottság ülését olyan időben tartjuk, amikor viszonylag nagy pontossággal értékelhetjük azokat az eredményeket, amelyeket a pártunk XV. kongresszusán kitűzött alapvető feladatok teljesítésében érünk el. Az elemzések szerint joggal kiemelhetjük azt a körülményt, hogy a bonyolult feltételek között tovább fejlődött és gyarapodott az ország gazdasági potenciálja. A nemzeti jövedelem egyötödével lesz nagyobb mint' a 6. ötéves tervidőszak kezdetén.

Ez év végéig az állóalapok értéke 2,5 billió koronát ér el, tehát az 5. ötéves tervidőszak utolsó évéhez képest 31 százalékkal lesz nagyobb. A dolgozók állóeszközökkel való ellátottsága ugyanebben az időszakban 41 százalékkal növekszik, ebből a gépi ellátottság 42 százalékkal. Az ipari termelés volumene egynegyedével, az építőiparé 28 százalékkal lesz nagyobb.

A gazdaság szerkezetében tervszerűen folytatjuk a szükséges változtatások eszközlését. Erősítettük a gépipar helyzetét, amelynek termelése 1975-höz képest csaknem kétötödével, a vegyiparé majdnem egyharmadával lesz nagyobb. Még gyorsabban, majdnem a felével növekszik a termelés az ún. fejlesztési programokba sorolt szakágakban. Előrelépést értünk el a számítótechnika termelésében, megbirkóztunk a számjegyvezérlésű szerszámgépek gyártásával és a csőprogrammal, fejlesztettük az atomerőművek berendezéseinek, a műanyagot és a kaucsukot feldolgozó gépeknek, a félvezetőknek és’a gyengeáramú technikának előállítását. Megkétszereztük a műanyagok gyártását. A hazai nyersanyag és fűtőanyag-energetikai erőforrásokat is jobban aknáztuk ki, mint az 5. ötéves tevidőszakban.

Bonyolult és rendkívül eszközigényes folyamaton ment át a fűtőanyag-energetikai bázis szerkezetének alakulása. Itt 1974 óta saját erőforrásainknak, elsősorban a szilárd tüzelőanyagnak és a nukleáris energiának kiaknázásai orientálódunk. Míg a korábbi ötéves tervidőszakban a hazai termelés nem egészen 6 százalékkal részesedett az energetikai források növekményében, addig ebben az ötéves tervidőszakban ez a hányad hozzávetőleg 20 százalék lesz.

A fűtőanyag és az energetika ágazatának beruházásai 71 milliárd koronát tettek ki. Míg az 5. ötéves tervidőszakban a ráfordított eszközök az ipari össz beruházások 22 százalékát képviselték, addig ebben az ötéves tervidőszakban 27 százalékát.

Ez lehetővé tette, hogy évente csaknem 15 mii (Tő tonna szén fejtéséhez elegendő új létesítményt építsünk, üzembe helyezzünk csaknem 4500 megawatt teljesítményű energetikai erőforrást, folytassuk a |aslovské Rnhunice-i és a du- kovanyi atomerőmű, a dalešicei és a Fekete-vági vízierőmű, a tranzit földgázvezeték és a földalatti gáztárolók építését. Sikeresen megbirkóztunk a Szovjetunióban az orenburgi gázvezeték építésében vállalt feladatainkkal is.

Ezeknek a nagy beruházásoknak egy része már ebben az ötéves tervidőszakban meghozta gyümölcsét, de döntő mértékben a jövő fejlődésének biztosi tásához járul hozzá ezen a létfontosságú területen.

A mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszakban az előző időszakhoz képest évi átlagban 9 százalékkal no vekszik, ebből a gabona termelése 3,7 millió tonnával lesz nagyobb. Pozitív jelenség, hogy a mezőgazdasági termelés belterjessége hozzávetőleg 10 százalékkal, a munkatermelékenység egyötödével növekedett.

jelenleg egy mezőgazdasági dolgozó biztosítja hozzávetőleg 15 ember ellátását. Tíz évvel ezelőtt csak 12 emberét. Ebből is nyilvánvaló, hogy folytattuk a mezőgazdasági termelés iparszerű jellegének elmélyítését. Csehszlovákia a 6. ötéves tervidőszakban fokozta részvé telét a nemzetközi munkamegosztásban. Erről lanúskodik a külkereskedelmi áruforgalom is, amely kétharmadával növekedett az 1976—1980-as években. Természetes dolog, s megfelel érdekeinknek, hogy a KGST-országokkal folytatott kereskedelmünk és gazdasági együttműködésünk hányada ött száza lékről ez idén 67,2 százalékra növekedett.

KONGRESSZUSI CÉLJAINKKAL ÖSSZHANGBAN

Népgazdaságunkban a helyzet mind nagyobb bonyolultsága ellenére fokozatosan elértük az életszínvonal további kiegyensúlyozott emelésével kapcsolatban a XV. kongresszuson kitűzött fő célokat. Elértük az emberek anyagi és szellemi szükségletei kielégítésének vi szonylag magas fokát, amiről számos tény tanúskodik.

A lakosság pénz jövedelme 23 százalékkal lesz nagyobb. A havi átlagbér el éri a 2043 koronát és csaknem 15 százalékkal haladja meg az 1975. évi szia tét. Jelentős körülménynek tekintjük, hogy a szövetkezeti földművesek jőve delmi szintje már 1978 ban elérte a nép gazdaság többi ágazatában dolgozó jö vedelem szintjét. Emelkedtek a járadékok és a gyermekes családoknak nyújtott pótlékok. Ennek köszönhetően tovább növekedett a szociális pénzjövedelem hányada, amely a lakosság összjövedelmének 19 százaléka.

A kiskereskedelemben ebben az ötéves tervidőszakban, folyóárakon számítva, több mint 21 százalékkal növekszik az árucikkek értékesítése. Az utóbbi időben elsősorban a nyers- és az alapanyagok, valamint az élelmiszer árának, továbbá a fűtőanyag és az energia beszerzési költségeinek növekedése következtében kénytelenek voltunk módosítani egyes árucikkek kiskereskedelmi árát. Az ipari árucikkek ára, beleértve a fűtőanyag és az energia árát, összesen 16 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi árrendezés az élelmiszerek közül, a burgonyától eltekintve, csak a kávé, a csokoládé, a bor és a tömény italok árát érintette, miközben az áremelkedés összesen 6,5 százalékos.

Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az utóbbi huszonöt esztendőben nálunk változatlan maradt az alapvető élelmiszerfajták, a kenyér, a liszt, a hús, a tej, a zsiradék és a tojás ára, miközben ugyanebben az időszakban a lakosság jövedelme 3,8-szeresére növekedett.

Az említett ármódosítások, köztük egyes szolgáltatások ára például a postai és távbeszélő díjszabás megváltozása következtében hozzávetőleg 10 százalékkal növekedtek a létfenntartási költségek. Emlékeztetni kell viszont arra, hogy a kiskereskedelmi árrendezést részben kiegyenlítettük a nyugdíjak és a családi pótlék emelésével.

Előrelépést értünk el a közélelmezés struktúrájában is. Pl. a hús egy lakosra eső átlagos évi fogyasztása ebben az esztendőben csaknem 85 kg lesz, s ez a

fogyasztás az ötéves tervidőszakban 4,8 százalékkal növekedett. Személygépkocsit több mint 14 százalékkal adunk el többet és 100 család közül már 43 nak lesz saját autója, míg az ötéves tervidőszak kezdetén csak 30 családnak volt. A háztartások gyakorlatilag teljes mértékben ellátottak mosógéppel és tévékészülékkel. Az egy főre eső fogyasztás adatai arról tanúskodnak, hogy minden alapvető élelmiszerfajtában, ruházati cikkben és a háztartási fogyasztási cikkekben is magas átlagot érünk el, amely teljes mértékben összehasonlítható az iparilag fejlett országok színvonalával.

Lakosságunk az elmúlt időszakban jó val nagyobb mértékben élt a hazai és külföldi üdülés lehetőségeivel is. A/, utóbbi években esztendőről esztendőre több mint 10 millió állampolgárunk uta< zott külföldre, Csehszlovákiát pedig csaknem 20 millió látogató kereste fel.

Közismert, hogy hazánk nemzetközi viszonylatban rangos helyet foglal el a családról és a gyerekekről való gondoskodás terén. Ez vonatkozik mind a fizetett anyasági szabadság tartamára, mind a gyermekpótlékok, az újházasoknak nyújtott kölcsönök szintjére, mind az óvodák és a bölcsődék hálózata fejlesztésére stb.

Míg pl. az 5. ötéves tervidőszakban 59 milliárd koronát fordítottunk az anyák és a gyerekek támogatására, addig ebben az ötéves tervidőszakban már majd nem 76 milliárd koronát. Ez 28 százalékkal több. Míg 1975 ben a megfelelő életkorú gyerekek 67 százalékát helyezhették el óvodákban, addig ez idén már több mint 80 százalékát.

Hasonló a helyzet a szolgáltatásokban, amelyekben a lakosság ingyenesen részesül, avagv túlnyomó részt társa“ dalmi forrásokból fedezzük, Az egész« ség és iskolaügy, a kultúra, a lakásgazdálkodás, a közlekedés és egyéb te» rületek nyújtotta szolgáltatásokról van szó. Ebben az ötéves tervidőszakban erre a célra egvharmaddal többet fordítunk. Ez idén csak a művelődésre, a kultúrára és az egészségügyi ellátásra fordított költségek mintegy 50 milliárd koronát tesznek ki az 1975. évi 38 mii« liárdhoz képest. Ez annyit jelent, hogy a társadalmi fogyasztás alapjai mind nagyobb mértékben szavatolják a la« kosság általános szükségleteinek kielégítését. A szemléltetés kedvéért hadd említsem meg, hogy 1970-hez képest, amikor a munkából származó jövedelem' minden ezer koronáját a társadalmi fogyasztásból 466 korona egészítette ki. ez idén az utóbbi összeg már 550 koronát fog kitenni.

Ezekben a tényekben kifejezésre jut a párt és a szocialista állam gondoskodás sa állampolgáraink szociális és létbiz« tonságának megszilárdításáról.

EMELKEDETT A LAKÁSKULTÚRA SZÍNVONALA

Ezt az ötéves tervidőszakot jellemzi a lakásépítés fellendülése s az is, hogy tovább emelkedett a lakáskultúra általános színvonala. Az új lakások száma eléri a 640 ezret s ez hozzávetőleg 25 ezerrel több mint az előző ötéves tervidőszakban.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az elmúlt időszakban előtérbe kerültek további új, az emberek élete és munkája feltételeivel ösz- szefüggő kérdések, amilyen a környezet védelme és a munkakörnyezet tökéletesítése. Ez szerves része az életszínvonalnak, a szocialista életmód formálásának és szintén jelentős eszközök beruházását követelte meg.

Szándékainkkal összhangban, a 6. ötéves tervidőszak éveit és az észak-csehországi kerület, Prága és Bratislava alapvető problémáinak intenzív megoldása jellemezte. Az észak-csehországi kerületben 75 milliárd koronát fordítunk beruházásokra. Döntő fontosságú fűtőanyag-energetikai létesítményeket építettünk, befejeztük az új Most építését, rekonstruáltuk a kiválasztott úthálózatot, villamosítottuk a fő vasútvonalakat, Észak-Csehországban több mint 58 ezer új lakás vált beköltőzhetővé. Igaz viszont, hogy az új lakások nagy hányada a szénfqjtés miatt a városokban és falvakon lebontott házakat pótolja.

Prágában, köztársaságunk fővárosában, csaknem 80 milliárd korona értékű nagy beruházási programot valósítunk meg. A legjelentősebb több mint 50 ezer lakás felépítése, a metró vonalainak meghosszabbítása, nem egészen hét kilométerről 20 kilométerre, az alapvető

úthálózat kiépítése és további fontost akciók. Bratislava 34 milliárd korona er- tékben gyarapodik új létesítményekkel.

Nem csekély eszközökkel járultunk hozzá a lakosság által a Z-akció keretében épített közhasznú létesítmények lét* rehozásához. Ennek a műnek értéke eléri a 24 milliárd koronát.

Közös munkánknak ezek és a további eredményei hozzájárultak nemzeti vagyonunk gyarapításához. Ezek az eredmények vitathatatlanok, büszkeségük két, erőnket táplálják és annak lehetőj ségét bővítik, hogy megbirkózzunk a ma problémáival és a jövő időszak fela« dalaival.

a fogyatékosságok FÖ OKAI

A kedvező eredmények ellenére nem sikerült minden úgy, ahogy azt kíván tűk és feltételeztük. A 6. ötéves terv« időszak' eredményei előzetes értékelésé'« bői következik, hogy nem valósulnak' meg teljes mértékben a XV. kongresszus son kitűzött egyes feladatok. Miben lát« juk ennek fő okátí*

Arra törekedve, hogy az 5. ötéves terv eredményeire építve folytassuk' gazdaságunk dinamikus fejlesztését, aminek célja kereskedelmi mérlegünk javítása volt a tőkés államokkal, erre az ötéves tervidőszakra vonatkozóan igényes feladatokat hagytunk jóvá< Ezeknek feltétele a2; volt, hogy jelentős változások álljanak be a munka minő« ségében és a gazdasági fejlődés általa« nos hatékonyságában. Tekintettel nép« gazdaságunk korábbi fejlődésére és a külgazdasági kapcsolatok adott helyze« téré, a jóváhagyott koncepció megva« lósíthatónak tűnt.

Teljesítése folyamatában azonban nem értük el a hatékonyság tervezett fellendülését s ezáltal a nemzett jővede« lem feltételezett gyarapodását sem.

Ebben fő szerepe volt annak a tény« nek, hogy a minisztériumok, a termeié« si-gazdasági egységek ős a vállalatok nem birkóztak meg azokkal a magasfokú igényekkel, amelyeket a termelés támasztott az energetikai, a nyersa« nyag, a munkaerő és a beruházási erő' forrásokkal szemben, s ezeknek az erő« forrásoknak alacsony fokú volt a klak« názása és nem tudtak megfelelőképpen alkalmazkodni az új, bonyolult fejtéte« lekhez.

A termelési fogyasztásnak az eredetileg tervezettnél alacsonyabb mérvű csökkentése — ennek az ötéves tervidőszaknak első négy évében 35 milliárd korona értékben — befolyásolta a nenn zeti jövedelem növekedését. A tervhez képest nagyobb fokú volt a nemzeti jövedelem növelésének bérigényessége is és a fejlesztés lassúbb üteme mellett nem tettünk eleget a munka termelékenység növelése feladatainak sem.

Az építőipar sem teljesíti feladatait az építőipari munkálatok volumenében' és struktúrájában. Az ötéves terv előirányzatához képest 20 milliárd korona értékű az elmaradás a szállításokban. Természetesen nem marad következmé« nyék nélkül, főleg a növénytermelésben, két olyan esztendő, amelyben kedvezőt« len volt az időjárás. Az eredeti elkép« zelésekhez képest nagy mennyiségű ga« bonát kell Importálnunk a tőkés álla« mokból, mégpedig akkor, amikor nőve« kedett az ára.

Ezekre a tényekre reagáltunk a párt központi bizottságának egyes ülésein és főleg az éves tervek megtárgyalásé« nál és kidolgozása során több intézke« dést hagytunk jóvá. Törekedtünk az erőforrások jobb kiaknázására, a kivitel fokozására, a behozatal csökkentésére. Ennek részét képezték azok a döntések is, amelyek nyomán csökkent a termelés fejlesztésének üteme, korlátoztuk a be« ruházásokat és általában csökkent a nemzeti jövedelem felhasználásának mértéke. Belső problémáink elválaszt« hatatlanok a világ gazdaságában végbe« menő változásoktól. Ezek a változásod objektívek és folytatódnak. Érintik új« ratermelési folyamatunk minden terüle« tét. Reagálnunk kell rájuk a szubjektív tényező szerepének növelésével — min« den belső tartalékunk mozgósításával* Ez főleg a tervezés és irányító tévé« kenység színvonalára vonatkozik s érín« ti mind a központi szerveket — az Álla« mi Tervbizottságot, a nemzeti kormá« nyok tervbizottságait, a műszaki és beruházási fejlesztést, a pénzügyet és a külkereskedelmet irányító minisztériu« mokat —, mind az ágazati minisztériu« mok és a termelési-gazdasági egységek' Irányító munkásságát. Mindabból, amivel tömören vázoltuk a fogyatékosságo« kát és okaikat — ezzel még részlete« sebben foglalkoznak majd a jelentés

(Folytatás a 4. oldalon/