Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-24 / 252. szám, péntek

BOHUMÍR SMERAL ELVTARSIMLEKENIK Oktober 25-én száz éve an­nak, hogy Trebícben, tanítócsa­ládban megszületett Bohumír Smeral, a cseh munkásmozga­lom nagy vezére, a szociálde­mokrácia baloldalának, majd később Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának egyik alapítója. Már tizenhat éves korában tagja a cseh szociáldemokráciá­nak, és röviddel azután, hogy jogi doktorrá avatják, szerkesz­tője a Právo lidu-nak, a párt központi sajtószervének s tag­ja központi bizottságának. A szociáldemokrácia végrehajtó bizottsága elnökévé 1916-ban választották meg. Ezerkilenc- száztizenegytől, az Osztrák- Magyar Monarchia széthullá­sáig Bécsben a Birodalmi Ta­nács képviselője, a Cseh Nem­zeti Tanács tagja és a bécsi parlamentben a cseh képvise­lők klubjának alelnöke. Művelt­sége és széles politikai látókö­re idehaza s az ország határain túl is visszhangot, elismerést váltott ki. Korában a nemzetkö­zi munkásmozgalom egyik leg­kimagaslóbb képviselője volt. Politikai pályafutásában je­lentős fordulatot idéz elő az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Smeral a szociáldemokrácia akkori ve­zetőitől eltérően, akik legytől- egyig behódoltak az opportu­nizmusnak és elárulták a mun­kásérdekeket, az Októberi For­radalom lelkes híve és népsze­rűsítője lett. Míg a cseh szo­ciáldemokrácia akkori vezetése kiszolgálója és szövetségese lett a cseh burzsoáziának, s irányításával a munkásosztályt a nacionalista sovinizmus sod­rába csalogatta, Bohumír Sme­ral hű maradt Marx Károlynak és Engels Frigyesnek, a tudo­mányos szocializmus megalapí­tóinak eszméihez és a proletár intenacionalizmus gondolatá­hoz. A cseh szociáldemokrácia soraiban, az 1917—1920-as évek­ben, ádáz harcban állt az osz­tályárulással és a burzsoáziá­val való paktálással, amely ar­ra törekedett, hogy az 1918-ban megalakult önálló Csehszlová­kia kapitalista állam, a nyuga­ti szovjetellenes politika tá­masza legyen. Akkoriban alapvető törté' nelmi jelentőségű kérdés volt a tét: a munkásosztály váljon osztályellensége szövetségesé­vé? Együttműködjön vele a tő­kés alapok megszilárdításában? Törődjön bele abba, hogy a burzsoázia belesodorja az impe­rialisták által a világ első szo­cialista országa ellen folytatott hadjáratba? Avagy a munkás- osztály a saját útját járja, vagy­is könyörtelen osztályharcot vívjon a burzsoáziával és nyu­gati szövetségeseivel, azzal a céllal, hogy Csehszlovákiában hatalomra juttassa a szocializ­must? Akkoriban egész Európát vé­gigseperte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által fel­duzzasztolt forradalmi hullám. Évszázados monarchiák és tró­nok dőltek össze, s romjaikon új, független államok jöttek lét­re. A hosszan tartó háborútól kimerült, ínségbe taszított, az opportunista vezéreitől elárult munkásosztály forradalmi fel­lendülése szakaszában volt. Né­metországban, Ausztriában, Ma­gyarországon és nálunk is mun­kás- és katonazendülések tör­tek ki, és felcsapott a forrada­lom lángja. Adva voltak annak objektív feltételei, hogy a mun­kásosztály, Marx és Engels esz­méi szellemében, legyőzze el­nyomóit, akik — tapasztalatai szerint — a népnek odahaza csak nyomort, a harctereken pedig véráldozatot kínáltak fel. Lenin akkoriban megállapítot­ta, hogy az emberiség vagy át­tér a szocializmus útjára, vagy éveken, sőt évtizedeken át meg­éli a „nagyhatalmaknak“, a mo­nopóliumok és a nemzetiséti el­nyomás különféle formái segít­ségével, a kapitalizmus mester­séges megőrzéséért folytatott fegyveres harcát. Smeral volt a szociáldemok­rácia akkori vezetői közül az egyetlen, aki megértette a for­radalmi erők szavát és célját, és szakított ezekkel a vezetők­kel. Tudatában volt annak, hogy politikájuk csődöt mondott, és ebből a felismerésből fogant 19i9-ben kezdeményezése: meg­teremteni a marxista baloldalt, amelyhez tömegesen csatlako­zott a szociáldemokrácia balol­dali többsége. A marxista baloldal Smeral vezetésével magasba emelte a proletár internacionalizmus meggyalázott zászlaját. Törté­nelmi érdeme, hogy munkás- mozgalmunk zöme megszaba­dult a szociáldemokrata oppor­tunizmus mérgező hatásától $s hu maradt a szocializmus ere­deti gondolataihoz. Nyolc hó­nappal a Rudé právo indulása után Smeralnak, a lap első főszerkesztőjének vezetésével megkezdte tárgyalását a mar­xista baloldal kongresszusa, amelyen a Kommunista Inter- naciaonálé szekciójaként meg­Dr. Bohumír Smeral, a cseh- szlovák és a nemzetközi mun­kás- és kommunista mozgalom eguik nagy vezéralakja (A ČTK felvétele) alakult Csehszlovákia Kommu­nista Pártja. Ez betetőzte a szociáldemokrá­cián belüli forradalmi folyama­tot. Olyan párt lépett a történe­lem porondjára, amely legújabb kori történelmünkben a mun­kásosztály élére állt, s amely az első világháborút követő évek nagy árat követelő tapasz­talatai alapján népünket elve­zette 1948 Győzelmes Február­jához, és azóta is vezeti a szo­cializmus építésének, fejleszté­sének Útját. Bohumír Smeral további el­évülhetetlen érdeme a Szovjet­unió megismeréséért és a vele való testvéri szövetségért foly- tartott harca. A korabeli jelen­tős cseh szocialista vezetők kö­zül elsőként látogatott el 1920 tavaszán a Szovjetunióba. Tanú­ságtétele az Igazság a Szovjet­unióról című könyvében e sza­vakkal kezdődik: „Más világból érdekem, más emberként. Az, ami Oroszországban történik — óriási, szédületes, becsületes, ésszerű, szükséges, legyőzhetet­len ... Oj rend van születőiéi­ben!“ Smeral a harmincas évek elején részt vett a Szovjetunió Baráti Szövetségének szervezé­sében és szerkesztette a Svöt sovétu (A szovjetek világa) cí­mű folyóiratot. A Szovjetunió iránti viszonya, amelyhez élete végéig hű maradt, a Szovjetunió világíorradalmi szerepébe vetett mély meggyőződésére és arra épült, hogy látó szemmel meg­értette nemzeti és állami létünk sorsszerű kapcsolatát a Szovjet­unióval. Legújabb kori történel­münk ebben is teljes igazat adott neki. Lenin, akit Smeral személye­sen ismert, nagyrabecsülete azért, hogy kezdettől fogva egy­séges, internacionalista tömeg- pártként szervezte a CSKP-t. Fe­lejthetetlenek Smeralnak a CSKP alapító kongresszusán el­hangzott beszédét záró szavai: „Több vagyunk, mint politikai párt, az új élet élcsapata va­gyunk! Oj viszonyokat teremt­ve, új embereket is akarunk for­málni!“ A párt mély válsága idején, 1929-ben, amikor a párt harcot vívott a jobboldali opportunis­tákkal és a likvidátorokkal, Smeral habozás nélkül a párt gottwaldi új vezetése mellé állt, és így nem csekély mértékben hozzájárult a forradalmi bolse- vizálás folyamatához, amelynek híján a párt képtelen lett volna a munkásosztály élén eleget tenni forradalmi szerepének. Bohumír Smeralnak Moszkvá­ban, a Kommunista Internacio- nálé Végrehajtó Bizottsága tag­jaként, nagy szerepe volt a nem­zetközi munkásmozgalomban. Ebből a tisztségéből eredően gyakran küldték ki Európa és Ázsia különböző országaiba, hogy segítse a kommunista pár­tok harcát az egységes és he­lyes forradalmi irányvételért. E sorok szerzője éveken át jól ismerte Bohumír Šmeralt, és ezért a saját tapasztalatai alap­ján tanúskodhat ennek a nagy embernek jellemvonásairól. Óriási tudása és kétségtelen te­kintélye ellenére szinte spártai módon szerény, egyszerű, ba­rátságos, közvetlen és szívélyes volt elvtársai iránt. Mindig kész volt a tanácsadásra, a se­gítségre. Nem zárkózott el a bí­rálat elől, amelyet mindig fi­gyelmesen és fegyelmezetten meghallgatott. Hosszú éveken át töltött be vezető tisztségeket a szociáldemokráciában s nem csoda, hogy nehezen szabadult csökevényeitől. Viszont ezeket az önmagával vívott csatákban fokozatosan leküzdötte, amíg elérte a valóban lenini öntuda- datosságot, összeforrt a forra­dalmi mozgalommal, amelynek filozófiáját, stratégiáját és tak­tikáját mind gondolkodásmód­jában és tetteiben, mind élet­módjában elsajátította. Moszk­vában halt meg 1941. május 8 án. Hálával és szeretettel emléke­zem meg Bohumír Smeralról, az egyformán nagy és becsületes, egyszerű emberről, születésének századik évfordulóján. Neve ott szerepel a munkásmozgalom olyan hazai úttörőinek neve mellett, amilyenek Boleslav Pecka, Ladislav Zápotocký, Jo­sef Hýbeš és mások voltak. S ezen túlmenően: hagyatékukat is továbbította napjainknak és napjaink nemzedékének. VILÉM NOVÝ A píseki Jitex kötőipari vállalat az idén szocialista országokba 83 millió korona értékben szállít árut. Felvételünkön: Jana ŔeH- chová körkötögépet kezel. (J. Sýbek felvétele — ČSTK) 01 ÜQSZMüKEl AZ IGBIVESEBB KUBÁTOK MEGOLDÁSÁÉRT Ideológiai munka a rozsnyói (Rožňava) járásban Bohumír Smeral, Csehszlovákia Kommunista Pártja• egyik alapító tagja születésének 100. évfordulója alkalmából a trebíöi szülőhá­zában a közeli napokban kiállítást nyitnak. Felvételünkön balról Aleš Benda, műépítész, fiŕi Uhlíf, a tPebíői Nyugat-morvaországi Múzeum igazgatója és Alois Musil, a brnói vásárok és kiállítások építkezésvezetője az utolsó simításokat végzi a kiállítás megren­dezésén (Képtávíró — ČŠTK) A rozsnyói járási pártbizott­ság elnöksége legutóbbi ülésén ellenőrizte pártunk XV. kong­resszusa hatáipzatainak teljesí­tését a járás területén. Intéz­kedéseket hagytak jóvá a ha­tározatok maradéktalan teljesí­tésére, hangsúlyozva az ideoló­giai munka mind tartalmi, mind minőségi javítását, nemcsak a pártélet területein, hanem a nemzeti bizottságok és a tö­megszervezetek munkájában is. Ebben az időszakban a járási pártbizottság vezetésével a já­rás dolgozóinak igyekezete a XV. kongresszus határozatainak teljesítésére irányul. Ez az ér­tékelés foglalkozott a járási po­litikai nevelés háza munkájá­val is, hangsúlyozva, hogy az ideológiai munka szerves része a pártpropaganda, elsősorban a párt gazdaságpolitikájának megértése és megvalósítása a (mindennapi munkában. A járási politikai nevelés há­za munkájáról az előttük álló igényes feladatokról kértünk tájékoztatást az intézmény igazgatójától, Gembicki Jenő elvtárstól. — Pártunk Központi Bizott­sága 15. ülésének irányelveit az alapszervezetek feldolgozták saját munkaterületeikre és be­iktatták munkatervükbe — mondta Gembicki elvtárs. — A határozatok és intézkedések teljesítésének ellenőrzése ter­mészetesen a hiányosságokra is rámutat, hiszen ez is az ellen­őrzés és értékelés egyik fő cél­ja. Ilyen hiányosságra hívta fel a figyelmet a járási pártbizott­ság ellenőrző és revíziós bi­zottsága is értékelő jelentésé­ben. Megállapították, hogy neun minden alapszervezetben értel­mezték megfelelően a Központi Bizottság 15. ülésének határo­zatait és azok jelentőségét, ezért néhány esetben vissza kellett térni a határozatok ér­telmezéséhez. A járási pártbi­zottság intézkedéseit megtár­gyaltuk a pártaktívákon az alapszervezetek elnökeivel, al* elnökeivel és a tömegszerveze­tek vezetőivel. Ezek az irányel­vek képezték az ideológiai kon­ferenciák alapanyagát, vala­mint a propagandisták és elő­adók részére rendezett mód­szertani értékezletek is. A já­rási ideológiai konferenciával párhuzamosain városi és üzemi konferenciákat is rendeztünk, tulajdonképpen ezek a konfe­renciák nyitották meg az 1980/81-es pártoktatási évet. — Ha már a pártoktatási évet említettem, meg kell je­gyeznem, hogy a hagyományos oktatási rendszert követjük. Alapfokú oktatásban a pártta­gok ötven százaléka vesz részt, a középfokú tanfolyamokat a tagság harmincöt százaléka lá­togatja, és háromszáz haliga- • tója van a Marxista—Leninis­ta Esti Egyetemnek. Itt a hall­gatók már magasabb politikai képzésben részesülnek, növelik azt a tudásanyagot, melyet az alap- és a középfokon elsajátí­tottak. Fő célunk, hogy a hall­gatókat rávezessük az önkép­zés szükségességére s hogy az elméletben elsajátított tudás­anyagot gyakorlati munkájuk­ban a legsikeresebben tudják alkalmazni. Különös figyelmet fordítunk a párttagjelöltek po­litikai nevelésére, hogy minél tökéletesebben magukévá te* gyék a marxista—leninista el­veket, s megismerkedjenek a pártmunka gyakorlati jelentő­ségével. Ezért a politikai neve­lés házában ciklusos oktatást szerveztünk a tagjelöltek szá­mára. Az ideológiai nevelés te­rén jó eredményeket csak lel* kiismeretes, jól felkészült elő­adótestülettel érhetünk el. A' járási pártbizottságnak több mint ezer propagandista és elő­adó áll a rendelkezésére. Fel­készítésüket rendeszeresen és tervszerűen végeztük, ezért me­rem állítani, hogy tematikai­lag és módszertanilag egyaránt jól felkészültek előadóink. — Beszélgetésünk elején szó volt olyan új felvilágosító és elemző módszereikről, melyeket ebben az oktatási évben vezet­nek be a járási politikai neve­lés házában. — Igen — folytatja az igaz­gató. — Mint említettem, elő« térbe helyezzük a pártpropa­gandát, s mivel a jövőben áj gazdaságirányítási módszereket vezetünk be, nagy szükség van a gazdasági propagandára. In­tézményünk keretén belül konzultációs központot hozunk létre, mely konkrét segítséget nyújt a párt- és gazdasági ve­zetőknek, pártunk gazdaság- politikájának megértéséhez és gyakorlati alkalmazásához. Ez a konzultációs központ heten­te kétszer ad majd táj .lozta- tást, felvilágosítást, konkrét út­mutatást. Ezenkívül új munka- módszer felvilágosító mun­kánkban, hogy a járási pártbi­zottság előadótestiiletei megha­tározott időközökben ellátogat­nak a mun.kakolleiktívákba, tá­jékoztatják a dolgozókat az új gazdasági és politikai esemé­nyekről, kérdésekről. Ezt a munkát propagandistáink a tö­megszervezetekben is rendsze­resen elvégzik. Másik fontos feladatunknak tekintjük a köz­ségi és üzemi agitációs köz­pontok munkájának segítségét. . A következő időszakban, kü­lönös tekintettel a 7. ötéves terv előkészítésére, pártunk megalakulásának hatvanadik évfordulójára, valamint pár­tunk közelgő XVI. kongresszu­sára, ezeknek a kisebb köz­pontoknak is megnövekszik a jelentőségük és feladatuk. — Az új gazdasági intézke­dések arra késztetnek, hogy új módszereket keressünk és találjunk a gazdaságos és mi­nőségi termelés fokozására. Ezért úgy határoztunk, hogy a járási politikai nevelés házá­ban úgynevezett • „minőségi ka­bineteket“ létesítünk. Itt járá­sunk üzemei bemutatják ter­mékeiket, párhuzamosan ha­zánk más üzemeiben és a KGST-tagországokban gyártott termékekkel együtt. Feltüntetik az előállítás költségét, anyag­felhasználást stb. így alkalom nyílik az összehasonlításra, s ez serkentőleg hat majd a gaz­daságos és minőségileg jobb termelésre. Munka, feladat bőven van. Tervszerűségben és ötletben sincs hiány. A cél az, hogy pártunk irányításával, a kitű­zött célok teljesítésével még szebbé, gazdagabbá tegyük szocialista hazánkat és dolgo­zó inépét. FECSÚ PÄL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents