Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-23 / 251. szám, csütörtök

Csehszlovák-görög közös közlemény Napirenden a jövő évi terv és állami költségvetés (folytatás az 2. oldalrólf csolatokat és a kölcsönös együttműködést ;i függetlenség és az állami szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjugúság és a kölcsönös tisztelet elvei alap fán A két kormányfő pozitívan értékelte a Ľubomír Štrougal és Knnsztantyin Karamanlisz ál­tal 1979. október 10-én Prága ban aláirt s a kölcsönös kap «.‘sulatok és az együttműködés fejlesztéséről szóló közös nyi­latkozatot, és véleményük megegyezett abban, hogy ez a nyilatkozat fontos tényezője a két ország közötti együttmű­ködés fejlődésének és elmélyí­tésének, s megfelel a két or szág népei érdekeinek, hozzá­járul az európai politikai lég kör javulásához. A két fél hangsúlyozta, hogy a csehszlovák—görög kapcso­latok fejlesztése és elmélyítése szempontjából döntő fontossá­gúak a legfelsőbb szintű talál­kozók. A látogatás során fontos szerződéses dokumentumok ke­rültek aláírásra: megállapodás a gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről, megállapo­dás az egészségügy terén való együttműködésről, a jogsegély­ről szóló megállapodás és a konzuláris egyezmény. A két fél megállapodott abban,, hogy keresni fogja a két ország kö­zötti kapcsolatok szerződéses alapja további bővítésének le­hetőségeit. A két fél áttekintette a kői Csöuös gazdasági kapcsolatok fejlődését és ezek továbbfej­lesztésének lehetőségeit. Nagy­ra értékelték azt a tényt, hogy a kölcsönös árucsere bővül és kifejezték, hogy érdekük az árucsere további bővítése az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök alapján. Megerősítették azt az elhatározásukat, hogy fokozzák a gazdasági, ipari és műszaki együttműködést, amely számára az említett megállapo­dás kedvező lehetőségekét biz­tosit. A két kormányfő pozitívan értékelte a kultúra, a tudo­mány, a sport ás a turizmus terén megvalósuló kapcsolatok fejlődését és azt, hogy ezek a kapcsolatok nagy mértékben já- rulnak hozzá a két ország szel­lemi értékeinek jobb megisme­réséhez és kifejezték eltökélt­ségüket, hogy ezeken a terüle­teken a kapcsolatokat tovább bővítik és gazdagítják. A nemzetközi helyzetről foly­tatott véleménycsere során a két fél megállapította, hogy Csehszlovákia és Görögország álláspontja számos időszerű nemzetközi kérdésben azonos. A két kormányfő aggodalmát fejezte ki a feszültség fokozá­sa és a háborús tűzfészkek miatt, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Hangsúlyozták an­nak szükségességét, hogy haté­kony intézkedéseket kell tenni a nemzetközi helyzet egészsé­gesebbé tételére, a feszültség- gócok felszámolására, az eny­hülési folyamat felújítására és megszilárdítására. Ismételten hangsúlyozták, a két ország nagy jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy valamennyi állam tartsa tiszteletben a nemzetkö­zi kapcsolatokban a legnagyobb fokú egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatko­zás, az erőszakról, illetve az azzal való fenyegetésről való lemondás, a vitás kérdések bé­kés rendezésének és a kötele­zettségvállalások nemzetközi jog szerinti lelkiismeretes tel­jesítésének az elveit. A két kormányfő aggodalmát fejezte ki amiatt a veszély miatt, amelyet a viiág békéje és biztonsága szempontjából a fegyverkezési verseny folytatá­sa jelent. Hangsúlyozták, hogy következetesen kell törekedni i fegyverkezési verseny meg­szüntetésére, az általános és sljes leszerelés elérésére irá- i.uló gyakorlati intézkedések megtételére mind a hagyomá­nyos, mind a nukleáris fegyve­rekre vonatkozóan szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés alatt. A bizalom és a biztonság megszilárdítása és az erőegyen­súly mellett foglalt állást, s ez utóbbit nem a folytatódó fegy­verkezési versennyel, hanem annak a legalacsonyabb szintre való csökkentésével kell elérni. Ebben a szellemben üdvözlik az érdekelt felek akaratát, hngy megkezdik a tárgyalásokat az európai taktikai nukleáris fegy­verek kérdéséről. A két fél hangsúlyozta annak az egyetemes szerződésnek a jelentőségét, amely a nemzet­közi kapcsolatokban tiltja az erő alkalmazását. Ügyszintén állást foglaltak a leszerelési világkonferencia összehívása mellett is. A két fél rámutatott, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a közép európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásuknak és kijelentették, hogy szüksé­ges lenne lépéseket tenni a kölcsönösen elfogadható meg­állapodás megkötése felé, amely megfelelne a tárgyaláso­kon részt vevő valamennyi or­szág, köztük a különleges sta­tútummal rendelkező országok biztonsága sérthetetlenségének. Mindkét kormányfő hangsú­lyozta a helsinki európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia Záróokmányának je­lentőségét csakúgy, mint vala­mennyi aláíró állam részéről egészként való megvalósításá­nak szükségességét. Kijelentet* ték. hogy a jövőben is támo­gatni fogják az európai bizton* sági és együttműködési értekez­let által megkezdett folyamatot, és azt a reményüket fejezték ki, hogy a madridi találkozó kousiruktív szellemben valósul meg, és pozitív eredményeket hoz. Ezzel összefüggésben amel­lett foglaltak állást, hogy a madridi találkozón szülessen döntés olyan konferencia ősz- szehivásáról, amelynek célja az államok közötti bizalom meg­erősítését szolgáló gyakorlati intézkedések elfogadása lenne, s ezután következne az európai leszerelés folyamata. A két fél aggodalommal álla- pította meg, ez ideig nem értek el lényeges előrehaladást a ciprusi probléma tartós és igaz­ságos rendezésére irányuló erő­feszítésekben. Megállapították, hogy a ciprusi probléma veszé­lyezteti a térség békéjét és sta­bilitását. Amellett foglaltak ál­lást, hogy a kérdést békés úton, a Ciprusi Köztársaság függet­lenségének, önállóságának, te­rületi egységének és el nem kö­telezettségének elvei alapján, az idevonatkozó ENSZ-határo- zatokkal és az ENSZ Alapokmá­nya céljaival és alapelveivel összhangban kell megoldani. (ČSTKJ — Hja Hulinský, ha­zánk állandó ENSZ-képviselője a politikai és biztonsági bizott­ság ülésén méltatta a háborús veszély csökkentését célzó né­hány sürgős ihtézkedést szor­galmazó szovjet kezdeménye­zést. Rendkívül időszerűnek mi­nősítette azt a szovjet javasla­tot, hogy ne bővítsék tovább a létező katonai tömböket, s mondjanak le újabbak létreho­zásáról. Ennek az elvnek a tiszteletben tartása hozzájárul­na a status quo megszilárdítá­sához Európában' és a többi . Babrak Karmai Tiiiliszibsn (ČSTK) — Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára, állam- és kor­mányfő, aki az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kor­mánynak a meghívására hiva­talos baráti látogatáson a Szov­jetunióban tartózkodik, tegnap Leningrádból Tbiliszibe utazott. Ezzel összefüggésben megelé­gedéssel üdvözölték a két cip rusi népközösség közötti tár­gyalások felújítását, és annak a reményüknek adtak hangot, hogy ez a párbeszéd folytató­dik az igazságos és tartós ren­dezés eléréséig. Mindkét fél aggodalmát fe­jezte ki a közel-keleti helyzet jelenlegi fejlődése felett. Hang­súlyozták, hogy a közel-keleti konfliktust átfogó módon, igaz­ságosan és tartósan kell ren­dezni valamennyi érdekelt fél részvételével, beleértve a Pa­lesztinai Felszabadítási Szerve­zetet is. Hangsúlyozták, hogy a tartós béke megköveteli az izraeli csapatok teljes mértékű kivonását az 19S7-ben megszállt arab területekről, a palesztin népnek az önrendelkezésre és az önálló államalakításra való jogának elismerését csakúgy, mint a térség valamennyi álla­ma jogának elismerését a bé­kés és biztonságos életre. A két fél aggodalmának adott hangot az iráni—iraki fegyve­res konfliktus miatt, es amel­lett foglalt állást, hogy be kell szüntetni a katonai akciókat, és a két ország közötti vitás kérdéseket békés úton kell ren­dezni. A két fél odaadását fejezte ki az ENSZ-alapokmány céljai és elvei iránt, s amellett foglalt állást, hogy meg kell e/ősíteni az Egyesült Nemzetek Szerve­zete szerepének hatékonyságát a nemzetközi feszültség enyhí­tésében, a világ békéje és biz­tonsága megőrzésében és az ál­lamok közötti békés együttmű­ködés fejlesztésében. A két fél a fejlődő és a fej­lett országok színvonala közöt­ti különbség felszámolása és az új nemzetközi gazdasági rend bevezetése mellett foglalt ál­lást, amely képes lenne bizto­sítani az egyenlőség és a köl­csönös előnyösség alapján vala­mennyi ország számára a gaz­dasági haladást. E célból ismét kifejezték, hogy támogatják az ENSZ-közgyűlésnek a gazdasá­gi igazságtalanságok felszámo­lásával foglalkozó rendkívüli ülésszaka erőfeszítéseit. A két kormányfő megelégedését fe­jezte ki megbeszéléseik ered­ményeivel, amelyek a barátság és a megértés szellemében zaj­lottak le. A látogatást a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Görög Köztársaság közötti baráti kapcsolatok további fej­lődése szempontjából jelentős­nek ítélik meg. Ľubomír Štrougal, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke Giergiosz Ralliszt, a Görög Köztársaság miniszter- elnökét csehszlovákiai hivata­los látogatásra hívta meg. A meghívást örömmel elfogadták. földrészen. Csehszlovákia a Varsói Szerződés többi tagállam maihoz hasonlóan javasolja, hogy oszlassák fel párhuzamo­san a katonai tömböket. Hazánk ENSZ-delegátusa vé­gezetül hangsúlyozta, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonságának szerző­déses garantálása is rendkívül fontos lépés lenne. A csehszlo­vák küldöttség ezért teljes mér­tékben támogatja a szovjet kez­deményezést. • « • Az ENSZ közgyűlés 35. ülés­szakán még mindig nem dőlt el, hogy ki lesz a Biztonsági Tanács 10., nem állandó tagja, ugyanis újabb eredménytelen szavazási fordulóra került sor. Egy nappal korábban a legtöbb szavazatot Costa Rica és Gua­yana kapta, az utóbbi azonban ezt követően lemondott a jelö­lésről. A legutóbbi 8. szavazá­son Costa Rica 86 szavazatot szerzett, a kétharmados sza­vazattöbbség megszerzéséhez azonban legalább 98 szavazatra van szükség. (folytatás az 1. oldalról} valósításában, mondotta Bajba kov. jelentős mértékben megnö­vekedett az ország tudorná- nyos-műszaki és gazdasági po tendálja és megszilárdult vé­delmi képessége, amely garan­tálja a szovjet nép békés alko­tó munkájának megbízható vé­delmét. Teljesült a széles körű szociális program, egyre job­ban ki tudjuk elégíteni a doH gozók anyagi és szellemi szük­ségleteit, tökéletesedik a szo­cialista életmód. Megszilárdult a politikai egység és bővülek’ sokoldalú gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolataink a szocialista közösség baráti or szagaival, melyek szerepe és tekintélye a nemzetközi fóru­mon egyre nagyobb. A kolho­zok és szovhozok a jelenlegi ötéves tervben az előző ötéves terhez viszonyítva 9 százalék' kai növelték a mezőgazadsági termelést. A gabonatermesztés ebben az időszakban 12 száza« lékkai nőtt. Megnövekedett j gyapottermesztés és felvásár­lás, valamint, a hús-, tej-, és to­jástermelés. 1980-ban az elmúlt évhez vi­szonyítva a tervezett 2,9 szá-< zalék helyett 3 százalékkal emelkedik az egy személyre eső reáljövedelem. A dolgozók átlagbére és az alkalmazottak fizetése 3 százalékkal nő, a kollioztagok jutalma pedig 3,9 százalékkal. A legfontosabb szociális fel­adatok közé tartozik a lakásvi­szonyok javítása. 1980 ban több' mint 10 millió személy költö­zik új lakásba, vagy javulnak lakásfeltételei. Jelentős sikere két értünk el az egészségügy, az iskolaügy, a kultúra és a dolgozók szabad idejének jobb’ kihasználása terén. Az 1981-re szóló állami terv. javaslat előkészítése során az SZKP irányelvei szolgáltak ala* pul. A szocialista gazdaság fő irányvonala a műszaki újítás és a népgazdaság korszerűsítése, a gazdaság intenzív fejlesztése, a gazdasági potenciál hatékony, kihasználása és a munkaterme-» lékenység stabil növekedése. 19B1 ben a nemzeti jövedelem az előző évhez viszonyítva 3,4 százalékkal, vagyis 15 millió rubellel nő. A nemzeti jövede­lem tervezett növekedése hoz­zájárul ahhoz, hogy emelked­jen a lakosság reáljövedelme, az átlagbér, javuljon a szociális biztosítás és a nagy beruházá­sok megvalósításának üteme. Az ipari termelés 4,1 száza­lékkal növekszik. Feltételezhet tő, hogy a mezőgazdasági ter­melés 7,5 százalékkal nő. A terv szerint az iparban a mun­katermelékenység 5,6 százalék­kal emelkedik. (ČSTK) — Dél-Koreában teg­nap népszavazást tartottak az „új alkotmányról“, amely hét évre törvényesíteni hivatott Csőn Tu Hvan katonai diktatú­ráját. Az „új alkotmány“ immár a 9. lesz 1948, vagyis az első dél-korai kormány kinevezése óta. Csőn diktátorelnök szerint az új alkotmány „demokrati­kus és gazdag állam“ alapjai­nak a megteremtését eredmé­nyezi. A dél-koreai viszonyok­ra jellemző, hogy eddig minden újonnan kinevezett kormányfő Az 1981-re szóló terv az ipar további fejlődésével számol Az ipari termelés értéke a jövő évben eléri a 653 milliárd ru­belt. A könnyűipar 1981 ben 4,3 százalékkal termel tôbl^ť. mint 1980-ban. A jövö évben fejleszteni fogják azon árult termelését, melyek iránt ria-» gyobb a kereslet. A’ terv szerint a párt követ­kezetesen fogja teljesíteni azť a programot, mely szerint az ipari potenciál kihasználásával fejleszteni kell a mezőgazdasá­got. A mezőgazdaság fejleszté­sére szánt összegnek csaknem egyharmadát gépek és beren­dezések vásárlására fordítják.­Az SZKP és a szovjet kor­mány nagy figyelmet fordít á környezetvédelemre és a nyers unyagforrások ésszerűbb ki­használására. Az állami beruhá­zásokból 1,8 milliárd rubelt szánnak a környezetvédelemre. Nyikolaj Bajbakov végül megállapította, hogy a Szovjet­unió külkereskedelmében 1981«: l/en is a szocialista országok­nak lesz döntő szerepük. A! szovjet külkereskedelmi forga­lom lebonyolításában a szocia- lista országok 55 százalékkal, tehát 3 százalékkal nagyobb' arányban vesznek részt, mint ebben az évben. Vaszilij Garbuzov, a Szovjet­unió pénzügyminisztere terjesz­tette elő a Legfelsőbb Tanács ülésén az 1981-re szóló, költ-* ségvetési javaslatot, valamint’ az 1979-es költségvetés teljesí­téséről szóló jelentést. Megál­lapította, hogy a jöyő évben az állami bevételek 298,2 milliárd rubelt, a kiadások pedig 298 milliárd rubelt tesznek majd ki. 1980-hoz viszonyítva ez 4,7, százalékkal több. Äz iparra 1981-ben több mint 162 milliárd rubel esik, ami a beruházásoknak több mint a fe­le. Feltételezhető, hogy ebbőí néhány új termelési kapacitási helyeznek üzembe, s rekonste ruálják és korszerűsítik a je-« lenlegi üzemeket. A beruházá­sok döntő részét a nehézipar fejlesztésére fordítják, amit a párt az egész szocialista gaz­daság alapjának tekint. A költ­ségvetésből 51,S milliárd rubel jut a mezőgazdasági beruházá­sokra. A kolhozokban a mező- gazdasági termelés fejlesztésé­re ezenkívül kb. 20 milliárd ru­belt fordítanak. 1981-ben új intézkedéseket foganatosítanak a lakosság szo­ciális és kulturális szolgáltatá­sainak tökéletesítésére s a tár-« sadalmi fogyasztási alap kibő* vítésére. Az e célra fordított összeg eléri a 101,8 milliárd rubelt. Az állami költségvetés­ből 530 000 férőhelyes bölcső­dei és óvodai, valamint 900 000 iskolai férőhelyet építenek. új alkotmányt szavaztatott meg. A referendum eredményeit ma reggel hozzák nyilvánosságra, nem kétséges azonban, hogy ki-» nek a javára dől el a szavazás. Már csak azért sem, mert a választási komédiára olyan kői rülmények között kerül sor, amelyek egyáltalán nem minő­síthetők normálisaknak. Dél* Koreában ugyanis rendkívüli állapot van érvényben, tilos mindennemű politikai tevékeny­ség, és üldözik a rezsim ellen-« ségeit. CSEHSZLOVÁK FELSZÓLALÁS A BERLINI TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁN (ČSTK) — Berlinben harma­dik napja folytatja munkáját a munkásmozgalomnak és a nem­zeti felszabadító mozgalomnak az imperializmus ellen és a társadalmi haladásért vívott közös harcával foglalkozó nem­zetközi tudományos értekezlet. Az első bizottságban folyó vitában felszólalt Jan Fojtík, a CSKP KB titkára. Hangsúlyoz­ta a berlini tudományos fórum jelentőségét, amely lehetőséget nyújt a testvérpártok és a nem­zeti felszabadító mozgalmak termékeny tapasztalatcseréjére. Kiemelte: a kommunista pártok közös feladata, hogy mindent elkövessenek a forradalmi erők egységfrontjának megszilárdítá­sa érdekében. Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnöke kiemelte, hogy a ber­lini tanácskozás választ ad napjaink néhány égető problé­májára. Kijelentette, hogy az észak-amerikai imperializmus a világ néhány térségében el-* szenvedett vereségét követően továbbra is a konfrontációra tö­rekszik. Fenyegetésen és erő­szakon alapuló politikája kato­nai intervencióval .is számol. Rámutatott, hogy a tőkés or­szágok és a fejlődő országok munkásmozgalmának közös el-> lensége az imperializmus. Fel kell oszlatni a katonai tömböket llja Hulinský felszólalása DÉL-KOREA Chilei * mintájú népszavazás

Next

/
Thumbnails
Contents