Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-18 / 247. szám, szombat
AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás az 5. oldalról} döntő jelentőségű népgazdaság: problémák megoldásán dolgoznak. Az így értelmezett kutatási tevékenység megköveteli, hogy intenzívebbé tegyük a KGST-tagországokkal való tudományos-műszaki együttműködést. Itt elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésre gondolok. Ez a hatalmas gazdasági és tudományos-technika; potenciállal rendelkező ország bármilyen igényes probléma és feladat megoldásán kész velünk együttműködni. Igaz, az együttműködésben már jelentősen előrehaladtunk, a hatalmas lehetőségek kiaknázásában azonban még vannak tartalékaink. Ugyanakkor az eddiginél hatékonyabban ki kell aknáznunk a licen cekben rejlő lehetőségeket is. E téren már a mostani ötéves tervidőszakban is jelentősei léptünk előre. A liceno ben gyártott termékek értéke az SZSZK-ban elérte a 7,5 milliárd koronát, az export részaránya pedig meg közelítette a 23 százalékot. Úgy tervezzük, hogy a 7. ötéves tervidőszakban még többet, az eddiginek csaknem a kétszeresét költjük licencvásárlásra. Helytelen — és az illetékeseknek nem válik dicsőségére —, hogy a 6. ötéves tervidőszakban nem merítettük ki a licencvásárlásra előirányzott eszközöket. A tudományos-technikai fejlesztés döntő mértékben beruházások révén realizálódik, így ettől a tevékenységi területtől is nagy mértékben függ, milyen gyorsan tudjuk érvényesíteni a progresszív technikai berendezéseket, és hogy milyen hatékonysággal tudjuk ezeket kihasználni. Sajnos, újból meg kell állapítanunk, hogy a beruházások nagyvonalú programját nem sikerült megvalósítanunk. Nem kedvező a helyzet az 1981—1982-ben megkezdendő kö telező feladatok és központilag irányított akciók tervének kidolgozásában sem. Nemcsak örömmel kell fogadni a központi bizottság beruházás-korlátozási intézkedéseit, hanem mindenütt mindent el is kell követni annak érdekében, hogy az intézkedés érvényt is szerezzen, és a felszabaduló kapacitást a társadalom számára rendkívül fontos építkezésekre irányítsák át. Legyen a gazdaságosság és a takarékosság a mindennapi munka eredményességének fő ismérve. E követelmény a komplex lakásépítésre is érvényes. Számos nemzeti bizottság — sajnos — csak mellékesen foglalkozik az építési tevékenység előkészítésekor és kiértékelésekor a termőföld védelméA Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói mindig megkülönböztetett figyelemmel kísérik a központi bizottságok tanácskozásait. A pártszervezetek munkáját is arra összpontosítjuk, hogy a kommunisták a lehető legrövidebb idő alatt meg ismerked jenek az üléseken elhangzottakkal és a határozatokkal, hogy ezeket minél hatékonyabban konkretizálhassák a vállalat feltételeinek megfelelően. Feladataink végrehajtásának biztosításához jelentősen hozzájárul az is, hogy a vállalati pártszervezet szüntelen figyelmet fordít az eszmei-nevelő és a politikai-szervező munka színvonalának emelésére. Állandóan figyelmet fordítunk a párttagság mennyiségi és minőségi fejlesztésére, valamint a párt befolyásának növelésére a munkahelyi kollektívákban. A XV. kongresszus óta párt- szervezetünk 1723 tagjelöltet vett fel a pártba. Ezek 93,6 százaléka ifjú munkás. A Vasműben kellő feltételeket teremtettünk a hatodik ötéves tervidőszakban ahhoz, hogy a termelés továbbra Is dinamikusan és gazdaságosan fejlődjék. A termelés hatékonyabbá tételére Is nagy gondot fordítunk; 7 milliárd 505 millió korona nyereséget biztosítunk a társadalomnak, miközben 7,67 százalékkal csökkentjük az anyagi költségeket. A hatodik ötéves tervben előírt mennyiségnél — az időarányos lebontáshoz viszonyítva — 345,7 millió koronával gyártottunk többet a tervezettnél. Az exporttervet is teljesítjük, sőt — nagykereskedelmi árban számítva — az eddigiek során kiviteli feladóinkat 924 millió koronával túl is teljesítettük Állandóan figyelemmel kísérjük, miként alakul a minőség. Fontos eszközt jelent e téren a minőségelemzés. Az nek vizsgálatával. Pedig a föld védelme — elsőrendű feladat. A 7. ötéves terv előkészítése során mindeddig még nem sikerült megoldani a komplex lakásépítéssel kapcsolatos összes problémát. Nagy gondot okoz pl. az építési parcellák leválasztása a termőterület ről. (kli. 12 ezer lakás elhelyezéséről van szó. Ugyanakkor^ az is gondot okoz. miként biztosítsunk tüzelőanyagbázist 9ö lakótelep löbb mint 40 ezer lakás.i számára. Ha figyelembe vesz- szük, lw»gy további lakótelepekre is biztosítani kell még a technológiai berendezéseket, akkor megállapíthatjuk, hogy a 7. ötéves tervidőszakra még több mint 48 ezer lakás építésének előkészítését kell megoldanunk. Ezért arra van szükség, hogy a nemzeti bizottságok — főleg azonban az illetékes központi szervek és ezek szervezetei az eddiginél aktívabban, határozottat) ban és gyorsabban fogjanak hozzá ezeknek a kérdéseknek a megoldása hoz. Az építőipar az anyagi-uiűszaki bá zist összpontosítsa elsősorban az alap vető járulékos létesítmények és közmüvek építésére. Erre a befejezetlen akciók nagy száma miatt van szükség. Megfelelő innovációval is gyorsítani «kell az építési ciklust. Erre nemcsak az építőipari ágazatban van szükség, hanem a többi ipari ágazatban is. Az említett problémák megoldásához jelentősen hozzájárul majd a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítésére hozott komplex intézkedések bevezetése. A tudományos-technikai fejlesztés — alkotó folyamatról lévén szó •— magas színvonalú eszmei-politikai ínunkát, elkötelezett emberi helytállást, az anyagi és erkölcsi ösztönzők ■szerves egységben való érvényesítését igényli. Ezért a tudományos-technikai fejlesztés irányításának eszközeit továbbra is tökéletesítjük, és az elmélet, •illetve gyakorlat ismereteiből, tapasztalataiból kiindulva elmélyítjük. További erőfeszítéseket teszünk a kutatási-termelési társulásoknak és a kutatási-termelési tevékenység más integrált formáinak előkészítésére és kibontakoztatására. Rendkívül fontos feladat, hogy a párt vezető szerepét úgy érvényesítsük rendszeresen és alkotó módon, •hogy a politikai, gazdasági és ideológiai eszközök e folyamatban egy irányban hassanak: pártunk stratégiai irányvonala és határozatai megvalósításának irányában. egyes üzemekben aktívaüléseket és minőségfejlesztési napokat szervezünk a párt, a szakszervezet, a SZÍSZ, 3 vezető gazdasági dolgozók, a szocialista munkabrigád- és komplex racionalizációs brigádvezetők részvételével. 1980 kezdetén, a tervlebontás időszakában az erőforrásaink nem voltak egyensúlyban a feladatainkkal. Különösen a kokszhiány okozott gondot. Problémát okozott az is, hogy a vasérc-szállítás és a hazai nyersanyagok szállítása, illetve a nyersvas-ellátás nem volt egyenletes. Az objektív problémákon kívül szubjektív fogyatékosságok is előfordultak. Ezek egyes kollektívák irányításában, a munka- és technológiai fegyelem megsértésében és a munkaidő nem eléggé következetes kihasználásában nyilvánultak meg. A problémák és fogyatékosságok ellenére biztosítjuk a kohászati koksz termelésének növelését és minőségének javítását. Gondoskodtunk arról, hogy a második számú nagyolvasztó főjavítása után tervszerűen beinduljon itt is a termelés, és hogy a 2-es számú öntöde is tervszerűen működjék. Menetközben kerítettünk sort a 3-as számú nagyolvasztó javítására. A hengerműben is igényes javításokat, illetve rekonstrukciót hajtottunk végre. Igaz, jelentős erőfeszítéssel, de teljesítjük az exportfeladatokat is. Az ötéves tervidőszak kezdetétől 231072 tonna vasat és 569 723 tonna' tüzelőanyagot (kőszénegyenértékben kifejezve) takarítottunk meg, így a tervet e szempontból 104,2 százalékra teljesítettük. Az acélműben sikeres technológiai kísérleteket hajtottak végre a folyékony acél jobb kihasználása érdekében. Az 1 tonna acélra eső nyersvasszük- ségletet így 9 kilogrammal csökkentették. 1979-ben fontos építkezéseket kezdtünk meg annak érdekében, hogy a 7. ötéves tervidőszakban és később teljesíteni tudjut a feladatainkat. A folyamatos öntési technológia bevezetéséről, a nagy teljesítményű kokszoló, illetve fűtőmű felépítéséről van szó. Mivel az építőipari kapacitás és az anyagellátás nem bizonyult megfelelőnek, a kormány által kijelölt átadási határidőt 1981 júniusára módosították. A jelenlegi viszonyok között, úgy tűnik, az építők ezt a határidőt sem tud ják betartani. További fejlesztési szándékainkat elsősorban a termelés intenzívebbé tételével és korszerűsítéssel kívánjuk megvalósítani. A politikai munkában jelenleg az év záró taggyűlés és a vállalati pártkonferencia színvonalas előkészítését, va lamint a tervszerű népgazdaságirányí- tás tökéletesítését célzó komplex intézkedések bevezetését tekintjük első rendű feladatnak. A végrehajtáshoz megteremtjük a szükséges előfeltételeket. A vállalón belül« irányítás további Gazdasági szakaszon a hatodik ötéves terv feladatainak eddigi teljesítést; a fejlődés minden bonyolultsága ellenére is sok kedvező eredményt hozott. Egészében emelkedő és kiegyensúlyozott a gazdasági potenci ál gyarapodása, ami hozzájárult Szlovákia gazdasága részarányának fokozásához az orszá gos erőforrások gyarapításában és a gazdasági kiegyenlítődés politikájának megvalósításában. Ezzel egyidejűleg növekedett a társadalmi pénzforrások képzésének bázisa is. Az egész ötéves tervidőszakban jelentős konszolidációs és stabilizáló tényezőként hatott a költségvetési egyen súly, mégpedig nemcsak a Szlovák Szocialista Köztársaság állami költség- vetésében, hanem a nemzeti bizottságok költségvetéseiben és a föderáció állami költségvetéseinek egész rendsze rében is. A költségvetési gazdálkodásban a kiegyensúlyozottságot a gazdaságból eredő bevételek dinamikus növekedése és a kiadások vonalán a nagyobb gazdaságosság elérésére irányuló intézkedések érvényesítése eredményezte. Emellett valamennyi tervezett szükségletet és a társadalmi fogyasztás növekvő feladatait pénzügyileg biztosítottuk. Kedvező eredménynek tarthatjuk azt a tényt, hogy a vállalati szférában teljesebben érvényesítették a gazdálkodásban az önálló elszámolást és a saját forrásokkal kapcsolatban a szélesebb körű függőséget. A pénzügyi helyzet és az anyagi érdekeltség lehetőségei ily módon jobban megmutatkoznak a gazdasági feladatok teljesítésének színvonalában. A gazdasági irányítás eme jelentős módszerének nagyobb mérvű fejlődését azonban még mindig fékezi a pénzügyi tervezés alacsony színvonala, valamint a tárgyi és a pénzügyi terv összehangoltsága. Eddig még nem sikerült hatáwizot- tan leszámolni az időbeli kiegyensúlyozatlanság kérdésével, sem pedig az egyes szervezetek feladatai teljesítésében meglevő indokolatlan eltérésekkel. Ez a kérdés kiváltképpen azokban az esetekben súlyos, amikor az üzemek és a vállalatok lényegében azonos feltételek között gazdálkodnak. Különösen azokra a szervezetekre kell a figyelmünket összpontosítanunk, amelyekben már évek óta fennállnak ezek a problémák, s a gazdasági vezetők nem veszik komolyan a helyzet javítását célzó intézkedéseket. Szlovákia gazdaságában a mostani ötéves tervidőszak alatt tovább növekedett az általános rentabilitás, azonban nem érte el azt a színvonalat, amelyre a mostani, a hatodik ötéves tervidőszak utolsó esztendejében eredetileg számítottunk. Leginkább az nyugtalanít bennünket, hogy elég nagy eltérések mutatkoznak az ágazatok között és az egyes ágazatokon belül. Ezzel összefüggésben megemlítem a közszükségleti és az építőipart. A tervszerű irányítás rendszerének tökéletesítésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatban tudvalevő, hogy a termelési alapokhoz viszonyított rentabilitás mutatója a vállalati szféra munkája értékelésének egyik döntő tényezője lesz. Színvonalától és alakulásától függ majd a dolgozók fizetésének egy része — körülbelül egyötöde, az anyagi ösztönzők további lehetőségei, úgyszintén egyes beruházási szükségletek anyagi fedezése. Lényegesen korlátozottak lesznek a beruházási lehetőségek ott, ahol nem biztosítják a renfejlesztése és a komplex intézkedésekből eredő feladatok végrehajtása érdekében szakmailag és politikailag fejlett dolgozókból olyan kollektívákat hoztunk létre, amely 14 szakcsoportban biztosítja a komplex intézkedések vállalati, üzemi és üzemrészlegi szintre történő lebontását. A feladatok teljesítésének biztosítása érdekében számos műszaki-szervezési intézkedést hoztunk. Ezek megvalósításával végrehajtjuk azokat az igényes feladatokat, amelyek főleg az anyag- és energiaigényesség csöikkentésével és a minőség javításával függenek össze. Pártszervezetünk tagjai a CSKP KB 18. ülése határozatával és az SZLKP KB ülésének határozatával összhangban tovább fokozzák aktivitásukat, hogy vállalatunk dolgozói a jövőben még nagyobb mértékben hozzájárulhassanak szocialista hazánk továbbfejlesztéséhez. tabilitás és a saját források képzése tervezett színvonalának elérését. Éppen ezzel összefüggésben kap nyomatékot a termelés rentabilitása lényeges növelésének követelménye, hogy biztosítsák az egyes gyártmányok termelésének lehető leghatékonyabb összetételét. Ezt a feladatot természetesen nehezen valósítjuk meg azokon a helyeken, ahol nincs áttekintés arról, mennyibe kerül a termelés, valamely termék előállítása, vagy építkezés megvalósítása. Ebbon a tekintetben is rendet kell teremteni. A mostani időszakban minden eddiginél jobban közösen el kell gondolkodnunk afelett, hol keressük és miképpen használjuk ki minél gyorsabban gazdaságunk fejlesztésének, minden munka hatékonysága és minősége lényeges javításának tartalékait. A CSKP Központi Bizottsága 18. ülésének egész lefolyása és a mi tárgyalásaink is az egyes szakaszokon számos lehetőségre és kiútra mutatnak rá azzal kapcsolatban, miképpen küzdjük le a nehézségeket, oldjuk meg a problémákat, s a korlátozottabb anyagi és pénzügyi viszonyok között is hogyan őrizzük meg gazdaságunk fejlődésének emelkedő irányzatát. F. lehetőségek lényegét elsősorban a gazdasági szféra ökonómiai aktivitásának növelésében látjuk. Ez az egész irányítási rendszerben szükségesssé teszi, hogy a gazdasági vezetés minden eszközével és hatásuk összehangolásával hathatós nyomást fejtsünk ki az értékesítési folyamat valamennyi szakaszán, éspedig nemcsak a nyersanyagok és az energia hasznosításában, ha- nem a termelési berendezések, a közlekedési eszközök és a munkaerők felhasználásában is. A gyártmányok minőségének és megújításának folyamatát — amellyel az utóbbi időben intenzíven foglalkozunk —, mindenekelőtt összekapcsoljuk állampolgáraink szükségleteinek kielégítésével, növekvő bevételeik felhasználása jobb lehetőségeinek megteremtésével, valamint azzal, hogy termékeink megfeleljenek a külföldi piacok nagyfokú igényességének. A gazdálkodás önelszámolási alapelveinek szempontjából azonban ez a kérdés jelentős a vállalatok pénzügyi eszközeinek képzésére tett hatása miatt is; s a gyenge minőségű termékeket sújtó rendszer érvényesítése következtében pedig az anyagi ösztönzők forrásainak képzését hátrányosan befolyásolja. A gazdasági tevékenység komplex elemzésének keretében néhány hónap múlva felmérjük, hogyan teljesítettük az idei feladatokat és az ötéves terv előirányzatait. Kívánatos lenne ezeket az elemzéseket — párt és gazdasági vonalon egyaránt — oly módon előkészíteni, hogy alaposan megismerjük az eltérések és a fogyatékosságok okait, munkánk valamennyi gyenge pontját, az eredményeket pedig azoknak a kritériumoknak és kapcsolatoknak a fel- használásával bírálnák el, amelyekkel a komplex intézkedések számolnak. A gazdaság eredményei lényeges mértékben attól függenek majd, milyen szerepet tölt be az egyes gazdasági szubjektumokkal kapcsolatban közösen a terv és a költségvetés. Aktív szerepük növelése és közös hatásuk magasabb színvonalú érvényesítése reális feltételeinek kialakítása pénzügyi vonalon is döntő kérdése a tárgyi források és a szükségletek összehangolásának, s az önelszámolás hathatós működése feltételei megteremtésének. Ismerjük mostani feladataink bonyolultságát. Ezek azonban olyan feladatok, amelyeknek nincs más alternatívájuk, s a legnagyobb határozottsággal, minden erőnk latba vetésével következetesen teljesítenünk kell őket. VASIL PACUTA ELVTÁRSNAK, A KELET-SZLOVÁKIAI VASMŰ VÄLLALATI PÄRTBIZOTTSÄGA ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA FRANTIŠEK MIŠEJE ELVTÁRSNAK. AZ SZLKP KB TAGJÁNAK, AZ SZSZK PÉNZÜGYMINISZTERÉNEK FELSZÓLALÁSA
