Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-18 / 247. szám, szombat
AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA /Folytatás a 4. oldalról) talaj termékenységének fokozására és racionálisabb kihasználására összpontosítjuk, miközben elsőbbséget kapnak a hegyvidéki és a hegyaljai körzetek, a Duna menti és a kelet-szlovákiai síkság, valamint a rendezetlen vízgazdaságú lokalitások, főképpen az Ipoly és a Sajó mente. E program, főképpen az öntözés megvalósítását a növénytermesztés intenzitása növelése egyik döntő tényezőjének tekintjük. Habár már sok kérdést megoldottunk, mégis ki kell emelnünk a munkák intenzívebbé tételéneik szükségességét, főképpen a nyílt problémák rendezését közvetlenül a terv ben, a folyamatos anyagi-technikai el látás elérését, a tervrajzok idejében történő előkészítését, az egyes évekre a szállítói-megrendelői kapcsolatok megkötését, hogy elejét vegyék az ötéves tervidőszak utolsó éveiben a terv fe szültségének. Az építőiparban, főképpen a kommunistáknak oda kell hatniuk, hogy véget vessenek a mező- gazdasággal összefüggő feladatok nem teljesítésének. A Szovjetunió tapasztalatai is azt mutatják, hogy feltétlenül szükséges az öntözőberendezések építésének komplex megoldása, mégpedig nemcsak az energiaellátást, a vízforrásokat, az öntözőberendezéseket, az építési munkákat és a technológiai szállítmányokat illetően, hanem a termelés optimális összetételének meghatározásával, nagy teljesítményű biológiai anyag nemesítésével, az öntözés feltételei között a trágyázás optimális rendszerének kidolgozásával is. Úgyszintén szükséges a kellő számú »szakember előkészítése, valamint a hazai és a külföldi tapasztalatok hasznosító sa. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének fő láncszeme a növénytermesztés, mégpedig nemcsak a lakosság és a feldolgozó ipar ellátásának további javítása, hanem főképpen a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés jobb kiegyensúlyozottságának elérése szempontjából. Ezért a hetedik ötéves tervben arra számítunk, hogy a növénytermesztés fejlesztése megelőzi az állattenyésztési termelés fejlődését. E feladat igényessége abból következik, hogy kisebb- nagyobb mértékben valamennyi mező- gazdasági növényt érinti, mindenekelőtt azonban a terimés takarmányokra, a fehérjékre, a cukorrépára, a burgonyára, a gyümölcsre és a zöldségfélékre vonatkozik. Nagyon fontos lesz, hogy a gabonatermesztésben szerzett tapasztalatokat a többi növényfajta termesztésében is kihasználjuk. A termelés növelésében, főleg az ön ellátás elérésével kapcsolatos döntő hatását tekintve — beleszámítva a szemesterményeket is , a legnagyobb feladatok a terimés takarmányok termesztésében, optimális fajtaösszetételének és jobb minőségének biztosításában várnak ránk. Főképpen Szlovákiában ezen a téren még sok a kihasználatlan lehetőség. Szükségesnek tartjuk az évelő takarmányok vetésterületének bővítését, a köztes vetemények és a kapás takarmányok termőterületének gyarapítását, a fűfélék tápér- tékének javítását, a rétek és a legelőik talajjavításának folytatását, a réti-legelőgazdálkodás építését. Úgyszintén meg kell gyorsítani saját forrásokból a fehérjeprogram megvalósítását, mindenekelőtt a hüvelyesek termelésének növelésével főképpen a közép- és a ikelet-szlovákiai kerületben, a vita- minozott liszt ‘termelésének legalább egyharmaddal való növelésével, az élelmiszeripari hulladékok lehető legnagyobb mértékű feldolgozásával és a biofaktorok készítésének növelésével. Ez szükségessé teszi, hogy a takarmányozási szakaszt haladéktalanul ellássuk a szükséges technikai felszereléssel, közte a lejtőkön végzett munka gépesítésével — ezzel kapcsolatban nagy kezdeményezést tanúsítanak a Martini Gépgyár elvtársai —, ezenkívül ki kell építeni a takarmány tartósítása és raktározása megfelelő bázisát. A terimés takarmányok nemesítésében igyekezni kell a hektárhozam szüntelen fokozásával egyidejűleg nagyobb fehérjetartalom elérésére. A takarmánytermelésben — a szemesterményeket is beleértve — az önellátás elérésére irányuló törekvés szerves része a takarmányfélék racionális és hatékony felhasználása. Az eddiginél még intenzívebben kell végrehajtani a takarmányfogyasztás csökkentését célzó intézkedéseket főleg a serléshiz- lalásban és a baromfitenyésztésben, meg kell szüntetni az indokolatlan eltéréseket első sor ham az átlagot el nem érő vállalatokban és üzemekben, gyorsabb ütemben kell javítani a takarmánykeverék minőségét, fokozni kell az állatorvosi, a fajtamenesítési és a zootechnikusi tevékenység hatékonyságát, az állatgondozásban szilárdítani kell a fegyelmet és a takarmányozás hatékonyabbá tétele érdekében el kell mélyíteini az anyagi érdekeltséget. Hasonlóképpen nagy feladatok várnak ránk az állattenyésztési termelésben. Tovább növekszik valamennyi állati eredetű termék piaci termelésének mennyisége. Ezért a körzeti feltételekei szem előtt tartva differenciáltan kell növelnünk az állattenyésztési termelés valamennyi ágát. Azonban Szlovákia termelési feltételein; való tekintettel, annak érdekében, hogy szemesterményekben mielőbb eleijük az önellátottságot, az idei évtől érvényes, módosított gazdasági eszközöket és az élelmezés további racionalizálásának igényeit tekintve elsősorban a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztését szorgalmazzuk. Elég megemlíteni, hogy míg egy kilogramm sertéshús kitermeléséhez négy kilogramm szemestakarmányt használnak fel, addig egy kilogramm marhahús kitermelése 2,22 kilogramm sze- m e staka rm á ny t ig én y e 1. Ezért helyesnek tartjuk a szarvasmarha-tenyésztés intenzív módon történő fejlesztését, vagyis a borjak fokozott mértékű elválasztásával, a hizlalásban a súlygyarapodás növelésével, a vágóállatok nagyobb súlyával és a tejhozam fokozásával. A hetedik ötéves tervidőszakban ezen a téren a legnagyobb feladatok Közép- és Kelet-Szlovákia mezőgazdasági dolgozóira várnak. Szükséges azonban, hogy ezt a programot intenzívebben valósítsák meg a ny ugat-szlovákiai kerületben is. Mindenütt, ahol megfelelő takarmányozási feltételekkel rendelkeznek növeljük a juhállományt annak érdeké- ben, hogy a piacot jó minőségű hússal gazdagítsuk és a gyapjú meg a bőrfeldolgozó ipart fokozottabb mértékben lássuk el nyersanyaggal. Ezek a feltételek gyakorlatilag valamennyi mező- gazdasági vállalatban megtalálhatók. Mindenütt a mezőgazdaságban, főképpen az állattenyésztési termelésben és különösképpen a szarvasmarha és a juhtenyésztésben szüntelenül fokozni kell a dolgozók kulturális és szociális feltételeit, szakképzettségüket és az eredmények elérésében anyagi érdekeltségüket. Nem véletlen, hogy az állattenyésztési termelésben sok idős ember dolgozik, s a fiatalok nem szívesen vállalják a munkát a relatíve rosszabb környezetben. Az új termelési kapacitások építésekor és a régiek átépítésiékor ezért nem szabad megfeledkezni a munkakörnyezet javítását célzó intézkedésekről. A távoli legelőkön dolgozó emberek számára is megfelelőbb feltételeket kell létrehozni. Az «inyagi érdekeltség fokozásában oly módon szükséges eljárni, hogy a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztéséért az anyagi érdekeltséget elősegítő gazdasági eszközök előnyösségét a vállalatokon és <az üzemeken kívül közvetlenül a termelésben dolgozók is érezzék. . 1 Elegendő mennyiségű élelmiszer biztosítását pártunk társadalmi feladatnak tekinti. Ezért a CSKP KB 13. ülésének határozata értelmében a hetedik ötéves tervbe bekerülnek azok az intézkedések, amelyek célja a problémák megoldása a szállításban és az anyagelosztásban, az öntözési technikában, a takarmány be takarítás gépesítésének fokozásában, beleértve a lejtős területeken végzett munkák és a szemesku- korica betakarítása gépesítésének javítását is. A technikai felszerelés azonban még mindig nagyon hiányos főleg a kapástakarmányok termesztéséhez, nincs elegendő nagy teljesítményű eke és kombinátor, vetőgép stb. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a gépek egy- harmadát a gépipari ágazaton kívüli üzemeknek kell biztosítani. Ez nagy igényeket támaszt a szállítói—megrendelői kapcsolatok szerződéseinek mielőbbi megkötésével, a meglevő technikai felszerelés karbantartásával és javításával, valamint hathatós kihasználásával kapcsolatban. A vezető szervekben dolgozó kommunistáknak nagyobb igyekezetei kell kifejteniük azért, hogyan biztosítsák az adott eszközökkel a termelés és a hasznosság növelését a meglevő objektumokban, esetleg ezek átépítésével és korszerűsítésével. A beruházások előkészítésének javítása, az ismételhető és a tipizált tervrajzok széles körű alkalmazása, az olcsóbb építőanyagok, egyszerűbb építési szerkezetek felhasználása elősegítheti azt, hogy az előirányzott eszközök felhasználásával többet építsenek. A beruházások nagyobb hatékonysága érdekében az eddiginél nagyobb kezdeményezésre és igyekezetre számítunk a tervező, a konstrukciós és az építő szervezetekben dolgozó kommu.- nisták részéről. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum részére kidolgozzák a népgazdaság tervszerű Irányítási rendszerét tökéletesítő Intézkedések érvényesítésének alapelveit'. Fontos, hogy minden egyes dolgozó megértse ezek lényegét, s munkáját eszerint végezze. Az irányítási szférában tevékenykedő kommunisták rendkívül fontos feladata, hogy alaposan megvilágítsák az intézkedések célját a vezetés valamennyi szintjén és a termelésben dolgozók előtt is. Ezzel összefüggésben kívánatos a termelés rentabilitása csökkenése problémájának megoldása. Ezt egyebek közt mindenekelőtt az eladót) mezőgazdasági termékek árának viszonylagos stabilitása és a termeléshez szükséges eszközök árának rohamos emelkedése okozza. E kérdés megoldatlansága komolyan veszélyeztetné a bővített újratermelés forrásai megteremtésének lehetőségeit és az anyagi érdekeltség hatékonyságának fokozását. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének új szakasza szükségessé teszi a politikailag öntudatos és szakmailag felikészült új típusú dolgozó nevelését is. Olyan ember nevelését, aki munkájában teljes mértékben kihasználja a szocializmus előnyeit és érvényesíti a tudományostechnikai fejlődést. , Az irányítási szférában tevékenykedő A CSKP KB 18. ülése és az SZLKH KB Elnökségének beszámolója egy-, aránt hangsúlyoz za, hogy aktívan- ban ki kell használni a gazdasági növekedés intenzív tényezőit, főleg pedig a tudományos-technikai fejlődés lehetőségeit, ha nem akarjuk, hogy stagnáljon a fejlődés, vagy hogy a jövő nemzedékek rovására éljünk. Kétségbevonhatatlan tény, hogy tudományos-műszaki fejlődés nélkül sem a múltban nem biztosíthattuk volna, sem jelenleg nem biztosíthatnánk a társadalmi munkatermelékenység rendszeres növekedését, és nem gondoskodhattunk volna növekvő nyersanyag-, anyag- és energiaigényünk kielégítéséről, az erőforrások hasznosításáról, az ipar és mezőgazdaság magasabb műszaki színvonalon történő fejlesztéséről, a beruházások megvalósításáról és a további társadalmi kérdések megoldásáról. Eddigi tevékenységünkben jelentős sikerként könyvelhetjük el, hogy kiépítettük a kutatási és fejlesztési bázist, amelynek segítségével végrehajthatjuk az igényes feladatokat. Bizonyos fontos ágazatokban már olyan színvonalat értünk el, hogy a lehetőségek meghaladják a gyakorlati szféra realizálási és befogadóképességét. Munkánkban elsősorban a tudomány és a technika eredményeinek hatékonyabb és rugalmasabb érvényesítésére összpontosítunk, mert tudományostechnikai fejlődésünk folyamatában eddig ez bizonyult a leggyengébb láncszemnek, noha a jelenlegi ötéves tervidőszak elején hozott intézkedések eredményeképpen már lényegesen javult a helyzet. Hiszen 1976 óta az SZSZK-ban már több mint 600 állami tudományos és műszaki-fejlesztési eredményt hasznosítottunk a népgazdaságban. Ez a termelésben 9 milliárd koronányi hasznot hozott; ennyivel többet tudtunk termelni, de ezenkívül a hatékonyság és a minőség fejlesztését is lehetővé tették a tudományos-műszaki szféra eredményei. Lényegében kétféle probléma merül fel a tudományos-műszaki eredmények hasznosításával kapcsolatban. Az egyik problémakör azzal kapcsolatos, hogy a felhasználható eredményeket kevéssé iktatják be a népgazdasági tervekbe A 7. ötéves terv kidolgozása során is azt tapasztaljuk, hogy a megvalósításra való készség nincs összhangban a lehetőségekkel, a kutatási-fejlesztési bázis ered menyeivel. Csak az SZSZK- ban kb. 27 milliárdnyit tesz ki az a termelési különbség, amely a tervbe iktatott kutatási eredmények és a lehetőségek között mutatkozik. Ennyivel lehetne többet termelni, ha a kutatási- fejlesztési eredményeket beiktatnák a tervbe és — megvalósítanák. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani e területre, főleg azoknak az eredményeknek a hasznosítására, amelyek rendkívül hatékonynak ígérkeznek. A másik problémát az jelenti, hogy lassan folyik a tervbe beiktatott kutatási-fejlesztési eredmények realizálása. Más szóval késik, későbbi évekre halasztódik a végrehajtás. Az SZSZK-ban a 6. ötéves tervidőszakban kb. 80 állami tervbe iktatott kutatási-fejlesztési eredmény megvalósítását odázták el. Ez csak a termelés növelésében több kommunisták munkájuk szerves részének tekintsék a dolgozók nevelését. Ez azt jelenti, hogy minden egyes vezető a rábiztott munkakollektíva politikai és szakmai nevelője is legyen. A dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének fejlesztése az irányító munka szerves része mind a népgazdasági feladatok teljesítése, mind az emberek nevelése szempontjából. A párt XVI. kongresszusának összehívása és a CSKP megalakításának 60. évfordulója kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a pártszervek és -szervezetek irányításával a vezető szervek kommunistái, az FSZM, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a SZISZ és más szervezetek kibontakoztassák a tervfeladatok idejében és jó minőségben történő teljesítésére és túlteljesítésére irányuló mozgalmat. Ezzel összefüggésben sok a jó tapasztalatunk. Kiváltképpen nagyra értélkeljük a piešťanyl és a salai kooperációs körzetek mezőgazdáinak és a cíferi Baromfiüzemek dolgozóinak kezdeményezését, amellyel a CSKP KB 18. ülésének tárgyalásaira válaszolnak és kötelezettséget vállalnak a CSKP közelgő XVI. kongresszusa tiszteletére. mint félmilliárd koronányi kiesést jelent, de az önköltségcsökkentés, u munkatermelékenység-növelés elhalasztásával és a devizabevételek csökkentésével is jelentős károk keletkeznek. Ennek az az oka, hogy az illetékes szervek és szervezetek az eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítésére nem gondoskodtak a szükséges deviza- és beruházási eszközökről, és nem teremtettek megfelelő anyagi és káderfeltételeket, noha erre eredetileg, a feladatok meghatározásakor kötelezték magukat. Vagy azzal magyarázható ez, hogy nem mérték fel helyesen az ilyen kutatás szükségességét, vagy pedig azzal, hogy a leendő termelők számára kényelmesebb a régi gépekkel való gyártás. De az is lehet, hogy mindkét tényező közrejátszott. Az így kialakult helyzet egyebek között azt is bizonyítja, hogy az eddigi szabályozó és irányítási rendszer nem ösztönzött eléggé az új technika bevezetésére és a gyártmányfejlesztésre, mert így a figyelmet elsősorban a mennyiségi terv teljesítésére összpontosíthatták, és nem okozott túl nagy gondot, hogy nem javították a termékek műszaki színvonalát és minőségét. Reméljük, hogy a 7. ötéves tervidőszakban — a komplex intézkedések hatására — a szabályozók erőteljesebb nyomást gyakorolnak az innováció meggyorsítására, a minőségi és a műszaki színvonal fejlesztésére. Viszonylag sokai bírálják, hogy felapróztuk a kutatási és fejlesztési feladatokat. Valóban, az ágazati, szakágazati és vállalati kutatásban és fejlesztésben jelentős a felaprózottság,. Persze, azt is figyelembe kell venni, hogy minek köszönhetően alakult ki ilyen helyzet, és mi mindennel függ össze. A felaprózottság elsősorban a struktúra és a választék eddigi alakulását tükrözi. Ezek a tényezők szükségszerűen befolyásolták a kutatás és fejlesztés struktúráját és irányzatát is. Ezért a kérdés nem oldható meg csak a kutatási szférán belül, hanem kizárólag komplex szemlélet érvényesítésével, szervesen a termelés szerkezeti átépítéséhez kapcsolódva, a szakosítás és a kooperáció további fejlesztése alapján. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy magában a kutatási szférában is nincsenek tartalékok a koncentrációban, abban, hogy figyelmünket a döntő jelentőségű feladatokra összpontosítsuk. A jövőben főleg azokra a területekre összpontosít a kutatás és fejlesztés, amelyeken kedvező feltételeink vannak (illetve ilyen feltételek alakíthatók ki) ahhoz, hogy világszínvonalon gyárthassunk. . /> A 7. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos irányelvek is erre figyelmeztetnek bennünket. Meg kell azonban állapítani, hogy egyes kutatóintézeteink — és egyes ágazatok is — nem megfelelő színvonalon végezték el termékeiknek és feladataiknak a világ- színvonallal való összehasonlítását. Amíg az összehasonlítás és a kutatással szembeni követelmények meghatározása nem felel meg az igényeknek, az elképzeléseket nem iktathatjuk be az állami tudományos és műszaki fejlesztési tervbe. Egyes munkahelyeknek esetleg fel kell függeszteniük tevékenységüket {amennyiben kevésbé hatékony feladatokon dolgoznak), és erőforrásaikat, kapacitásukat azokra a területekre kell áthelyezniük, amelyek a (Folytatás a 6. oldalon) VÁCLAV VACOK ELVTÁRSNAK, AZ SZLKP KB TAGJÁNAK, AZ SZSZK BERUHÁZÁSI ÉS MŰSZAKI-FEJLESZTÉSI MINISZTERÉNEK FELSZÓLALÁSA
