Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1980-09-08 / 212. szám, hétfő
ZöldségellatáSHÉ az ellenőrzés tükrében A szövetségi kormány elnöksége 1977 ben megtárgyalta a gyümölcs- és zöldségtermelés, felvásárlás és ellátás fagya tékosságait, és határozatot hozott, amely megteremtette a fel- tételeit annak, hogy a lakosság zöldségellátásáról hazai termelésből gondoskodjunk, a minimálisra csökkentve a behozatalt. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok és a belkereskedelmi minisztériumok feladata, hogy megteremtsék a feltételeket a termelés koncentrálásához és szakosításához, céltudatosan irányítsák a szállítói megrendelői kapcsolatokul, a szállításokat és az együttműködést a gyümölcs és zöldség termesztésben valaminI a -felvásárlásban. A múlt év végén és az idei év elején a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Hi zollság megvizsgálta, hogyan teljesítették az érintett szerve zetek az intézkedéseket. A termelés területé» nem si került kimagasló sikereket elérni és a hazái termelés felvásárlása sem javult lényegesen, bár ezt az elért termelési szint lehetővé tenné. Átlagban továbbra is csak a kétharmadát vásárolják fel a megtermett gyümölcs- és zöldségmennyiségnek, s a termények importja továbbra is jelentősen megterheli az ország fizetési mérlegét. Az intézkedéseket főként azért nem teljesítették, mert a konkrét feladatokat nem valósították meg, sőt teljesítésük liöz meg sem teremtették a szükséges feltételeket. Ki kel lett volna jelölni az egyes mezőgazdasági vállalatokat a gyümölcs- zöldségtermesztés koncentrálására és szakosítása ra. E feladat következetlen teljesítése oda vezetett, hogy olyan vállalatokat is kijelöltek a gyümölcs- és zöldségtermesztésre, amelyekben nem adottak a termelési, a gazdasági és a műszaki feltételek a nagyüzemi termelésre, sőt ahol távlatilag sem lehetséges a gyümölcs- és « zöldségtermelés kiterjesztése. például a Cáslavi Állami Gazdaságban, ahol 18 hektáron termesztenek gyümölcsöt, de további termesztését fontolóra sem vették. A formálisan és adminisztratív módon kijelölt vállalatok számára nem teremtették meg a feltételeket, hogy a sziiksé ges koncentáció és szakosítás útjára térjenek. Nem láttak hozzá következetesen e vállalatok gépekkel és szükséges beruházási eszközökkel való komplex ellátásához. Annak el lenére, hogy ebben az ágban kevés a gép, nem törődnek eléggé elosztásukkal és felhasználásukkal. A bahtermesz tés a breclavi járásban tíz hektárral koncentrálódik a Lanžho- ti Efsz-ben. Az importált ter- mésbetakarító gép kapacitása idényenként 50 hektár. A tráv- éicei Severofrukt közös mezőgazdasági vállalatnak saját paradicsomszedő gépe van (Olaszországból hozta be 1 130 889 koronáért). E gép teljesítménye «0 — 125 hektár, de paradicsomot csak 20 hektáron termesztenek. Ugyanígy a gazdasági tervek sem teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy a termelést a szakosodé mezőgazdasági vállalatokba koncentrálják. A tervfeladatokat nem úgy bontották le, hogy a gyümölcs- és a zöldségtermelés ne kerüljön ellentétbe más növénytermesztési és állattenyésztési feladatokkal, s így a koncentráció és a szakosítás folyamatának céltudatos irányítása sem érhető el. A mezőgazdasági vállalatok elé a termelési lehetőségeket figyelmen kívül hagyva tűztek ki feladatokat, például a Púchovi Efsz azt a lehetetlen feladatot kapta, hogy öt tonna epret adjon el, pedig nincsenek is epertermesztésre alkalmas földjei. A belső piac hazai termékekkel való ellátására negatív ha tást gyakorol a mezőgazdaság és a kereskedelem nem éppen hatékony együttműködése, amely a következetlen ellenőrzéssel együtt oda vezet, hogy a termelő és a felvásárló szervezetek kapcsolata, valamint a többoldalú szerződések nem érik el a megkívánt szintet. A kistermelőkkel kötött szerződések sem kielégítőnk. Néhány kivételtől eltekintve Csehországban nem születtek hosszútávú szerződések a kistermelők és a felvásárlók között. Szlovákiában egyetlen ilyen szerződést sem kötöttek, A szerződések hiánya, illetve elégtelen volta negatívan hat a területközi együttműködésre, s termelési és a felvá sárlási feladatok összhangjának hiánya miatt odavezet, hogy egyrészt a kereslet túlié pi a kínálatot, másrészt a termelés egy része nem jut el a piacra, hanem részben tönkre megy. Például Szlovákiában a múlt év 22. és 23. hetében a termelők 2,5 millió karalábét kínáltak fel a zöldségkereske delmi vállalatnak. Ebből a mennyiségből 050 000 et Cseh országba szállítottak, egymillió tönkrement, 800 000-et pedig a Szlovák Gyümölcs- és Zöldségkereskedelmi Vállalat vezérigazgatósága utasítására elosztottak, de ebből további 500 000 tönkrement. Tehát összesen tönkrement másfél millió ka ralábé, amelynek értéke 1.8 millió korona, s a veszteségbe még bele sem számítottuk a ha tékouyságot nélkülöző szállttá sok okozta többletköltséget. Azon kívül, hogy a termények a felvásárlás után tönkremen tek, a felvásárlók a termelők nek j>ótlékot fizettek az át sem vett salátáért, káposztáért, ka- larábéért, amelyet a mezőgazdaság takarmányozásra használt. A helyzetet tovább rontja, hogy a felvásárlók nem is merik eléggé a vegetáció körülményeit. Rövid intervallumokban felhalmozódik a termelők kínálata, amely meghaladja a piaci eladás lehetőségeit, főleg azért, mert nem adottak a feltételek a termelés területi elosztásához. A felvásárló szervek és szervezetek ezt a problémát úgy oldják meg, hogy bizonyos időszakokban felvásárlási tilalmat hirdetnek. Emellett azonban Csehországban, de különösen Szlovákiában nem használják ki eléggé a légkondicionált raktárakat azon termények minőségének megőrzésére, amelyeket az adott időpontban a piacon nem lehet értékesíteni. Szlovákiában e raktárak 23 000 tonnás kapacitásához gyümölcsös zöldség tárolására csak 9000 tonna kapacitást használnak fel, a többi helyen iparcikkeket raktároznak. A felvásárlás és az eladás irányítása terén sok a fogyatékosság és a visszásság, amelyek negatívan hatnak a lakosság ellátására és a megoldási törekvések nem a helyzet ismeretéből indulnak ki. A felvásárló szervezetek becslései szerint 1978-ban Csehországban 30 40 ezer tonna lehullott almára lett volna szüksége a feldolgozó iparnak. Azt az intézkedést tét ték, hogy megszüntették a tőkés országokba irányuló kivitelt, Magyarországról 30 000 tonnát behoztak, s idehaza a felvásárlási árat kilogrammonként 7(1 fillérről egy koronára emelték. Hazai tartalékokból felvásároltak 46 000 tonnát, s a további felvásárlást jelentős mértékben korlátozták és szigo rúan szabályozták eladási ne hézségekre hivatkozva. A hazai termelésből való el látás egyik legfontosabb problémája az, liogy a termelési tervmutatók jóval magasabbak, mint a felvásáriási feladatok. Csehországban és Szlovákiában egyaránt a felvásárlási terv csak u termelési terv 95 száza léka. A felvásárlás maximalizálást célzó intézkedések kö vetkezetten végrehajtása oda vezet, hogy még mindig nagy mennyiségű mérsékelt égövi gyümölcsöt és zöldséget kell importálnunk. Csak a felvásárlás és a termelők terve közti különbség koronákban kifejezve 500 millió. Ezt a különbözeiét felszámolva meglehetne szüntetni az import egy részét. Pedig a behozatal átlagosan töb be kerül, mint a belföldi felvásárlás. s csak ez u különbség mintegy 150 millió koronával terheli meg az importot. A jelenlegi helyzet fennmaradásának és a lényeges javu lás el nem érésének fő oka a feladatok egybehangolása iránti formális hozzáállás. A jóváhagyott intézkedéseket többnyire adminisztratív módon próbálták végrehajtani a íeladatok teljesítésének biztosítása nélkül. A gyakorlati irányító munkában meg sem teremtették az alap vető változás elérésének feltételeit. Abból, hogy a termelés és a felvásárlás objektív nehézségekre hivatkozva nem teljesítette feladatait, nem vonták le a megfelelő következtetéseket, s ennek alapján elmulasztottak lépéseket tenni a fogyatékosságok felszámolására és a jelenlegi felvásárlási rendszer meg változtatására. A vezető dolgozók nem ellenőrizték a feladatok teljesítését, erről nem is tájékoztatták őket megfelelően, gyakran az utasítások vagy az irányelvek kiadását kötelességük végleges teljesítésének tekintették. Ezért a szövetségi kormány a fogyatékosságok felszámolása érdekében azt az intézkedést hozta, hogy a központi szervek és az általuk irányított szervezetek szigorúan járjanak el azokkal szemben, akik következetlenül és formálisan viszonyulnak feladataik teljesítéséhez, hiszen ezzel veszélyeztetik a lakosság mérsékelt égövi gyümölccsel és zöldséggel való ellátását hazai tartalékokból. A szövetségi kormány ezen kívül utasította az illetékes szerveket arra, hogy haladéktalanul dolgozzanak ki konkrét végrehajtási intézkedéseket a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány által kijelölt feladatok teljesítése érdekében, mindenekelőtt biztosítsák az összhangot a mezőgazdasági vállalatok piaci termelési tervek és a felvásárló szervezetek felvásárlási terve között. Jlftl CIS A ft mérnök, a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársa Magra vár a föld Határszemle Deresikán (.Jurova) Már nem találni sárgálló tarlófoltot a dercsikai Barátság Egységes ľ öldmüvesszöoetkezet gabonaföldjein. A szalma az utolsó szálig eltűnt, befejező dött a tarlóhántás is, a szövetkezet dolgozói az őszi munkákra összpontosítanak. A felkészülésről Sztolár Andrgs mérnök, a növénytermesztési részleg ve zetője tájékoztatott. — Az őszi munkákat illetően kidolgoztuk a pontos harmo nogramot, amelyet megtárgyal« tunk a tagsággal. Az időjárás okozta késést jó és gyors műn kával szeretnénk btjhozni. A hónap elején már elkezdtük a silózást, szeptember 20-ig szeretnénk befejezni. Annál is in* kább, mert a silókukorica he-* lyébe búzát akarunk vetni. Az őszi vetést előreláthatólag 22-én kezdjük, és október 10—15-ig végezzük el a tervek szerint, Kánk var még a kukorica és a napraforgó szedése, a here begyűjtése és a mélyszántás. A múlt héten befejeztük az évelő takarmányok begyűjtését. A vetőmagok túlnyomó részét beszereztük, már csak az árpave tőmag hiányzik, ezt még nem kaptuk meg. Az árpát szeptem* bér 15 ig szeretnénk elvetni. Elég rossz a helyzet a vegy-1 szereket illetően, gondolok a Regionra, ami egyelőre hiányzik. Gépeink készen állnak a vetéshez. Bízunk abban, hogy a vetés esetében sikerül betartani az agrotechnikai határidőket. 0 Mennyi kukoricájuk van és milyen termésre van kilá tás? — Kukorica-területünk 900 hektár, ebből 50 hektáron vt>- tőmagra termesztjük.* Az idei termés jónak mutatkozik. Reméljük, nem jönnek szeptembe ri fagyok, és a kukorica idejében beérik. Ezektől a tényezőktől függ a betakarítás sikere, # A cukorrépa betakarítás ugyancsak nehéz őszi feladat. — Mivel a cukorrépa betakarítása sok gépet igényel, úgy terveztük, hogy amint a silózással végzünk — tehát szeptember 20—22-én azonnal megkezdjük a cukorrépa szedését. Egész termésünkből szárított szeletet készítünk, amit a szarvasmarha- és sertéstakar« mányozásra szánunk. Szállítás* hoz teherautóink vannak, a szedést pedig két hatsoros kombájnnal végezzük majd. Ha az időjárás nem szól közbe, október végéig a cukorrépa tető alatt lesz. # Persze, az ősz nem csupán a gabonaföldeken jelent fokozott munkaütemet, A dercsikai szövetkezetnek jelentős sző* lészete, zöldségkertészete vant Mi a helyzet a szőlőben? — A szőlő szedését pillanat-* tiyilag elkezdeni nem lehet, nincs meg ugyanis a kellő cu-< kortartalom, a szőlő még nem érte el a kívánt érettségi fokot. Reméljük, hogy az időjárás kedvezni fog, mind az érésnek,, mind a betakarításnak. 9 Mi a helyzet a paprika* paradicsom\züret terén? — A paprikát már betakarít toltuk, jelenleg a fóliasátrakat készítjük elő, trágyázzuk a ta-« lajt az idei termés után. A pa* radicsom 20 hektáron vár a' szedésre. Ezt az elmúlt napok« ban kissé késve kezdtük meg. Így, sajnos, ki vagyunk téve annak, hogy az esetleges korai fagyok elég uagy kárt okos-« hatnak. Az év utolsó erőpróbája te« hál elkezdődött, és ez egyben a 6. ötéves tervidőszak utolsó! nagy feladata a mezőgazdaság« ban. Már most, az aratási ered« menyek tudatában könnyű ké« pet alkotni az egész tervidő« szakról. Milyennek mutatkozik' a mérleg Dercsikán? Kovács István mérnök, a szövetkezet' elnöke ugyan még pontos ada« tokkal nem szolgálhat, de ősz« szehasonlítani, körvonalakban' értékelni már lehet: ■ Annak ellenére, hogy szán« tóterii létünk 501 hektárral' csökkent, az ötéves tervidőszak utolsó éve és az egész időszak feladatait teljesítjük, sőt túltel* jesítés is várható. A leggyön« gébb az 1977-es év volt, hiszen még emlékszünk az akkori1 mostoha időjárásra, a legerő« sebb, legjobb évünk, ezt már, most elmondhatjuk, pedig ae idei. # Igaz, hogy kint a mezőn, a zöldségkertészetben, a szőlé.« szetben még javában tart a munka, a szövetkezet dolgozói szinte pihenés nélkül mennek át a nyárból az őszbe, a sző- vetkezet vezetősége azonban már bizonyára gondol a tagság, főleg a nyári és őszi csúcsmunkák résztvevőinek pihenésére, késő őszi és téli üdültetésére. Igen, de ezt csak annyival egészíteném ki, hogy a lehetőségek szerint már az aratás előtt, és közvetlenül az aratás után is üdültettük azokat, akik pillanatnyilag nélkülözhetők voltak. Szövetkezetünk ebben az évben G00 ezer koronát for-» dított erre a célra, az őszi' munkák után és a tél folyamán pedig azok is eljutnak szabad-* ságra, akik a nyarat és az ősz nagy részét a gabonatáblákon töltötték. POLÁK LÁSZLÓ Szabályozómódosítás az NDK mezőgazdaságában" és élelmiszeriparában A termelés hatékonyabbá tétele érdekében 1981-től új gazdasági szabályozókat vezetnek be az NDK mezőgazdaságában és élelmiszeriparában. A vonatkozó minisztertanácsi határozat szerint 1981. január 1-től felemelik a burgonya, a rozs és számos vetőmag termelői árát, ami a termelés növelését cé« lozza. Ugyanakkor, annak érdekében, hogy fokozzák a t«er1980 IX. 8. 3 A termelőtől a fogyasztóig. Az első felvételen Anna Certlková, a Sliači Efsz kertészeiében szedi kora reggel a paprikát, a középső felvételen ugyanebből a kertészetből indul a szállítmány a felvásárlóközpontba. Az utolsó kép pedig már a zvolení zöld* ség elárusít óhelyen készült (Eelv.: CSTK — Št. Puškáš)’ melői érdekeltséget a nagy ka« lóriatartalmú és fehérjegazdag takarmányok termesztésében, a termesztők számára csökkentik számos vetőmag árát, így pél« dául a takarmányborsó, a ló« bab és a csillagfürt árát átlagosan 25 százalékkal. A tej termelői árát a korábbinál magasabban állapítják meg a minőségtől és a zsírtar« tatomtól függően. Intézkedése« két hoztak — részben termelői áremelésekkel, részben az el« számolási rendszer módosításé« val — a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok racionálisabb tartalék-gazdálkodása érdekében. (F) Atomerőmüvek ma és holnap 1979. végén a világon működő atomerőművek teljes kapactása 120 ezer megawatt volt, ami a világ teljes áramtermelő kapacitásának 8 százaléka. A 80-as évek közepéig az atomerőműveik teljesítménye 290—300 ezer megawattra fog növekedni, így részesedésük az áram- termelésben elérheti a 16 százalékot is — jósolja a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) most kiadott' 1979-es évi jelentése.
