Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1980-09-01 / 206. szám, hétfő
Külföldön is népszerű a 69. OMÉK A résztvevők száma a leg ^Utóbbi öt év alatt 08TÓI 132-re ^nött, s a 24 külföldi ország kiállítói is lényegesen több területet igényeltek. így aztán nem csoda, hogy a kőbányai Vásárváros egész területe zsúfolásig megtelt gépekkel, te nyészállatokkal, a mezőgazda- sági termelés ezerféle alapanyagával. A bemutatott tenyész- 'álla toknak könnyűszerkezetes femekből emeltek szellős szál Aáshelyeket, ami azért is elő- hyös, mert az érdeklődő szak emberek minden oldalról jól megmustrálhatják őket. Az országos mezőgazdasági Vásárok igazi hangulatát egyébként is itt lehet érezni a leg jobban, a bundás birkák, a rö fögő kocák, a jámbor tehenek, ,a komor bikák, valamint a csipogó és gágogó baromfi közeié ben, vagy a lovasbemutatók po rónájának a lelátóin. A rengeteg sok gépújdonság, a fólia sátrak és a kisebb-nagyobb fa szerkezetes pavilonok azonban egy egészen más jelleget is adnak ennek a hagyományos kiállításnak. A régi kolorit, „a to kaji csúszik, a pénz úszik“ típusú rádióüzenetek, a rámás psizmák és a rakott szoknyák hajdani hangulata végérvényesen a múlté, a látogatók manapság inkább söröznek, kólát isznak, kávét szürcsölgetnek, fel sem lehet Ismerni, hogy ki itt á falusi és ki a városi em bér. A 69. OMÉK sokoldalúan rep rezentálja a magyar mezőgazdaságot, amely nemzetközi mércével mérve is kimagasló ered menyekkel dicsekedhet, hiszen teljes mértékben fedezi az ország élelmiszer-szükségletét, s emellett kiviteli termelése is jelentősebb szerepet játszik a magyar népgazdaság kiegyensúlyozott, arányos fejlődésében. A rendezők a színskála segítségével ötletesen megoldották az ágazatok szerinti tájékozódást a vásárvárosban. A növénytermesztés és a kertészet iránt érdeklődők a piros színhez igazodva jutnak célhoz, aki viszont az állattenyésztést akarja tanulmányozni, az a kék Magyarországon nagy múltja van az országos mezőgazdasd gi kiállításnak, amit az is bizonyít, hogy az idén sorrendben már a hatvankilencediket rendezték meg a Budapesti Nem zetközi Vásár területén. Az elsőt még a múlt évszázad dere kán, 1857 ben rendezték, bár korábban is voltak már állat bemutatók és gépkiállítások a varos különböző pontjain. Ezt a nagy felkészülést igénylő, s tömegeket mozgató akciót 1970 óta ötévenként rendezik meg. s ez az aránylag nagy időköz csak növeli az OMÉK tekintélyét, a világ távoli országaiba is eljutó hírnevét. A KGST országok mellett számos NSZK- beír francia, angol. kanadai, amerikai, svájci stb. kiállító vesz részt az idei rendezvényen, sőt még a távoli Japánból és Üj Zélandból is érkeztek kiállítók. Ez a fejlődés bizony nagyon az élére állította a jövedelmezőség kérdését a mezőgazdasági vállalatokban. Az említett tíz év alatt ugyanis a 100 forint anyagköltségre jutó tiszta jövedelem országos átlagban 20,4 forintról 13,7 forintra csökkent. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a korábban is |ó eredményekkel gazdálkodó, szakosított termelést folytató nagyüzemek a termelőeszközök tőíi MgTSZ, az IKR, a KITE, a KSZE és a BKR termelési rendszerek gazdái, a MEZŐGÉP vál lalatai, a tudományos-kutatási intézmények, valamint a külön böző szolgáltatási vállalatok gazdag, tanulságos bemutató val várják a látogatókat, akik nem pihenni és szórakozni, hanem tanulni, tapasztalatokat, ismereteket gyűjteni jönnek a kiállításra. Ezekre bizony nagy szükség van manapság minden mezőgazdasági üzemben a termelékenység, a gazdaságosság további növeléséhez. Tény, hogy a kiváló eredményeket felmutató magyar mezőgazdaság nem csekély problémákkal küzd napjainkban. Az energiahordozók, a műtrágyák, a növényvédő vegyszerek, a takarmányok, a gépek és az alkatrészek, valamint a többi nyers- és alapanyag drágulása az utóbbi években rendkívül megnövelte a vállalatok termelési költségeit, A növekvő világpiaci árak fokozatos begyűrűződése következtében például az 1968-tól 1978-ig eltelt tíz év alatt a termelők^műtrágyára fordított kiadásai háromszoros, a növényvédelmi költségek pedig hatszoros mértékA termelési rendszerek gazdái komplett gépsorokat mutatnak be a kiállításon. Nagy sikere van a kiállításon a kéttősfalú, vízfiíggönyös Hydrosol fóliaháznak, amelyet a fóti Béke MgTSZ-ben gyártanak. 1980 fX. 1. színjelzést követheti. Az agrár- politika, a nemzetközi együttműködés, az üzemszervezés és a szakoktatás színe a fehér, az élelmiszeriparé a sárga, a barna színjelzóst pedig az erdészet, a faipar, a vadászat és a talajgazdálkodás kapta. Nagy gonddal készítették elő a felvilágosító táblákat is, amelyek már messziről felkeltik az érdeklődők figyelmét, s közelebbről szemlélve részletes tájékoztatást is nyújtanak. Az élenjáró, külföldi országokban is jól ismert állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, közös vállalatok és mező- gazdasági kombinátok, mint például a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Pápai Húskombinát, a dunavarsányi Peben nőttek. Az említett időszakban 2 milliárd forintról 8 miliárd forintra nőtt a mezőgazdaságban felhasznált üzeiu- és fűtőanyag értéke. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak emelkedése csak részben ellensúlyozza ezt a kedvezőtlen hatást. Az 1980-ban hozott új árintézkedések következtében például a műtrágya ára 16,7 százalékkal, a növényvédő vegyszereké 21, az energiáé 36,5 százalékkal emelkedett, a felvásárlási árak viszont csak 11 százalékkal növekedtek. Világos, hogy a különbséget a mezőgazdasági vállalatokban kell előteremteni, éspedig a hozamok és a termelékenység növelésével, a termelési folyamatok ésszerűsítésével. Wen a HGSRaprsägoktai új árviszonyai mellett is elérhetik a szükséges jövedelmezőségi szintet. Ehhez azonban ki kell használniuk a gazdaságosság fokozásának minden lehetséges tartalékát. Ezek a kényszerítő gazdasági körülmények szigorúan meg követelik a vezetőktől és t szakemberektől a termelési folyamatok körültekintő optimalizálását. A példát a termelési rendszerek szolgáltatják, bár itt is vannak még tartalékok, töb bek között az erőgépek és a munkagépek közötti összhang tökéletesítésében. A kiállítás megnyugtató választ adott szá mos kérdésre. Bemutatkozott például a na^y teljesítményű Rába erőgéphez „illő'1 9 testű eke, valamint az eddig igen hiányolt, közepes kategóriába tartozó erőgép, a 132 kW (180 lóerő) teljesítményű Rába 3588- as traktor. Az üzemanyag-takarékosság felkeltette az érdeklődést a kisebb teljesítményű, kevesebb vonóerőt igénylő munkáknál, például fűkaszálásnál optimálisan kihasználható traktorok iránt. Ezt az igényt teljes mért-ékben kielégíti a kiállításon bemutatott szovjet T 25 A jelzésű erőgép. Az energiatakarékos szemlélet egyébként lépten nyomon feltűnik a kiállítás területén. A fóti Béke MgTSZ-ben gyártott kettős falú Hydrosol fóliasátorban nagy felirat hirdeti: fűtőolaj helyett kútvíz! A kiállítás látogatói, az ország különböző tájairól összesereglett agronó- musok, állattenyésztők, gépesí- tők, téeszelnökök és szakmunkások a pavilonokban, a terme- melési rendszereikben felsorakoztatott gépek között járva figyelmesen nézelődnek, mérlegelnek, tanácskoznak, keresik a saját, hazai problémáik célszerű, hatékony, egyszerű és gazdaságos megoldását. Nem létezik olyan szakmai kérdés, amelyre a kiállítás valamelyik részlege ne adna választ. Az érdeklődők bőséges felvilágosítást kapnak a mezőgazdasági termelés minden ágazatáról a növénytermesztési, a kertészeti és az állattenyésztési termelési rendszerek szervezőinél, továbbá a kiállítás alkalmából rendezett szakmai értekezleteken. A fiatalok, főleg a pályaválasztás előtt állók megismerkedhetnek itt a mezőgazdasági szakoktatás intézményeivel, a szaktantermek korszerű felszereléseivel. A nemzetközi mező- gazdasági szakkönyvkiállítás pedig alkalmat ad arra, hogy a termelők megismerkedhessenek a szakterületüket érintő legújabb kiadványokkal. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a 69. OMÉK a gazdaságos termelés iskolájaként nagy segítséget nyújtott a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további eredményes fejlesztéséhez. MAKRAI MIKLÓS Az idei iucheba nemzetközi vegyipari vásáron figyeltünk fel rá. Felfigyelt rá a nagy közönség is, s a méltó el isme rés a bíráló bizottság részéről sem maradt el: a kiállítás aranyérmével jutalmazták, ko rónát téve eddigi sikersoroza tára. A kicsi kék színű tabletta, melynek szakszerű ©Inevezése Spoja test alfa amiláz, 1977-től kezdve több klinikai biokémiai szakosztályt bejárt és nagyon sok.it segített a hasnyálmirigy megbetegedések pontos kőris mere* ének megállapításában, hozzájárulva ezzel több száz beteg sikeres gyógyításához. — A hasnyálmirigy rendelle nességei nagyon nagy fajdal mákat okoznak — magyarázza Ľudovít Kuniak mérnök, a Szlovák Tudományos Akadémia Vegytani Intézetének dolgozója. — Minden attól függ, mi 'yen gyorsan tudjuk pontosan meghatározni a diagnózist. A heveny lefolyású hasnyálmt rigy megbetegedések (következtében az elhalálozási arány 50 százalékos is lehet. Ha 48 órán belül nem kezdődik meg a gyógyítás, a betegség a paciens szervezetében komoly ká rosodást okozhat. Nem is olyan rég a betegség kivizsgálásakor még eléggé hosszadalmas és nem teljesen pontos módszer alkalmazására, vagy a Svédországból importált tesztelő pasztillák használatára támaszkodhattunk. Mivel az utóbbi módszer eléggé drága volt, az orvosi gyakorlatban nálunk nem nagyon terjedhetett el. Éppen ez ért valamilyen módon meg kellett oldani ezt a problémát. Még 1979 ben létrejött egy komplex szocialista racionalizációs brigád. Jozef Gergel doktor vezetésével, Jozef Ger gel szintén a Szlovák Tudomá nyos Akadémia Vegytani Intézetének munkatársa, s hozzá csatlakozott többek között a bratislavai kramárei kórház néhány dolgozója és a hloho- veci Slovakofarma több dolgozója. A közős erőfeszítés hamarosan meghozta az ered ményt. Alig telt el egy év, s a kék tabletta megszületett, s s 1977-ben már felkínálták az illetékes intézeteknek kipróbálásra. Eva Hlavatá mérnök, a bratislavai kramárei kórház klinikai biokémiai szakosztályának dolgozója szerint a tesztelő pasztilla segítségével naponta 80 beteget vizsgálnak meg, s az eredmények pontosságával nagyon elégedettek. Azt is megállapították, hogy a hazai gyártmányú pasztilla sok tekintetben jobb. mint a behozat tálból származó. A' tesztelő pasztillák évi szükséglete hazánkban megkö* zelítőleg 4 millió darab. Most pádig számoljunk egy klcsUl Egy importált pasztilla 2,4 de- vizakoronába kerül, s ha e?:t hazai termelésből származóval helyettesítjük, akkor népgazda«! Ságunk számára 10 millió de-f vizakoronát takaríthatunk meg; évente —■ Ez pedig még nem min*« den — fűzi hozzá Kuniak mér* nők. — Tudjuk, hogy egészség ügyünk szintén munkaerőim ánnyal küzd, elsősorban a mű« szakiak hiányoznak. A szóban forgó pasztilla kifejlesztésével és használatával jelentős műn* kaerőmegtakarítást is nyer* tünk> Az is fontos szempont, bogy a beteg gyógyítása meg* kezdésének elhúzódásával lé?« nyegesen meghosszabbodik az az időszak, amíg kórházi ápo* lásna szorul. A diagnózis gyors és pontos megállapításával te* hát nagyon sokat nyerhetünk, s ami a legfontosabb, persze; gyorsabban és eredményesebb ben gyógyíthatunk. További előnye a pasztillának: miután a hlohoveci Slovakofarma megkezdte gyártását, a KGST-tag- országokban e fontos termék egyedüli gyártója lett. Pontosabban. egyedüli lehetséges gyártója, mert szeretnénk, hu azzá válna a valóságban is. Ehhez, persze, valamennyi érdekelt hozzájárulására van szükség. E lehetőség értékét növeli az i tény, hogy az általunk gyártott tesztelő tabletta nyolc mutatóban múlja felül a svéd gyártmányú minőségét, tehát a versenyben biztosan győzhetne. Sőt, a kapitalista piacokon is joggal számíthat érdeklődésre. Tavaly kezdte meg a hlohoveci Slovakofarma vállalat a pasztillák gyártását, ugyanak* kor többet tud belőle gyártani, mint amennyire egészség* ügyünk igényt tart. Az emlí-» tett lehetőségek kihasználása' tehát a termelés részéről reális. Megtakarításokról, gazdasá* gi hatékonyságról beszéltünk* Olyan értékek is vannak vl« szont, amelyek kiszámlázhatat-» lanok. Ilyen többek között a beteg biztonságérzete, az orvo* si kezelésbe vetett hite, rémé* nye. A biztonságérzetét növeli a diagnosztizálási módszer tö* kéletesítése. Ebben nyújtott nagy segítséget a Jozeg Gergel vezette 10 tagú komplex racio* nalizációs brigád. Munkájukkal egy fokkal magasabbra emel* ték szocialista egészségügyünk színvonalát. EVA BALIŠOVÄ Gazdaságosabb energiafelhasználás Magyarországon Magyarországon a múlt év első feléhez viszonyítva nem növekedett a villamos energia fogyasztása. Ez jelentős siker, hiszen a jelenlegi ötéves tervidőszak első éveiben a villa- mosenergia-fogyasztás évi növekedése 7—7,5 százalékot is kitett. A fogyasztás ésszerűsítésének már tavaly megmutatkozott a számottevő eredménye, amikor az előző évhez viszonyítva csupán 1,6 százalékkal magasabb fogyasztást jegyeztek föl. Nagy figyelmet fordítottak a szénfűtésű hőerőművek üzemeltetésére. Az idén június végéig 130 millió kilowattórával több elektromos energiát állítottak ezekben elő, mint a múlt év első hat hónapjában. A drágább fűtőanyagokat felhasználó hőerőművekben ugyanakkor csökkent a villanyáram-termelés. Az ész« szerűsítési intézkedések ered« rnényeképp gazdaságosabb tüzelőanyag-fogyasztás alakult ki, amelynek köszönhetően pedig 150 ezer tonna ‘importált kőolajat takarítottak meg. A nyári időszámítás bevezetése is elősegítette a villamos energia megtakarításának nagyobb arányú növekedését. Az esti csúcsfogyasztás óráiban 80—90 megawatt teljesítménnyel kevesebb is elegendő az erőmű-, vek részéről. Az év első felé* ben a háztartások 1,5 százalékkal kevesebb villamos ener^ giát fogyasztottak, mint a múlt év hasonló időszakában. A legtakarékosabbak a főváros lakosai voltak. A fogyasztás itt 8 százalékkal volt kevesebb az előző időszakhoz viszonyítva. (HÍZ) A tbiliszi villanYmozdonygyártóIk A tbiliszi gyártmányú villanymozdonyok az ország acél- pályáinak legforgalmasabb szakaszain teljesítenek szolgálatot. A vállalat ma már sorozatban gyártja az 5300 kilowatt teljesítményű egyenáramú VLIO és VLII modelleket. Nem kevésbé ismertek az EKL4 elektromos vontatók, amelyek a kohászati üzemekben a kokszolókemencék és az oltóberendezések között közlekedtetik a vagonokat. Ezek a villamos-vontatók automata- és távvezérlésüek Tavaly megkezdődött a főüzem gyökeres rekonstrukciója. Oj üzemcsarnokok épülnek, amelyeket hazai és külföldi gyártmányú modern, nagyteljesítményű berendezésekkel szerelnek fel, köztük az NDK-ban és Csehszlovákiában készült szerszámgépekkel.
