Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-26 / 228. szám, péntek

ÚJABB FELSZÓLALÁSOK AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS 35. ÜLÉSSZAKÁN A vietnami küldött visszautasította a kínai külügyminiszter rágalmait SALVADOR Diákok és tanárok sztrájkolnak ÚJ szó (ČSTK) — Az ENSZ-közgyű- lés 35. ülésszakán újabb fel­szólalásokkal folytatódott az általános vita. A fejlődő or­szágok több delegátusa ismer­tette országa álláspontját egyes kérdésekkel kapcsolatosan. Az Afrikai Egységszervezet nevé­ben annak ügyvivő elnöke, Siaka Stevens, Sierra Leone államfője szólt az ülésszak résztvevőihez. Többek között kijelentette, hogy Afrika a vi­lág legszegényebb földrésze, csak 2,7 százalékkal részesedik a világ termeléséből, a világ 25 legszegényebb országa kö­zül 18 Afrikában van. A föld­rész a múltban a gyarmatosí­tás és a fajüldözés áldozata volt, s jelenleg olyan erők nyomása alatt áll, amelyek uralni akarják az afrikai or­szágok gazdaságát. A szónok a haladó erők győ­zelmének nevezte Zimbabwe függetlenségének kikiáltását, m'g aggasztónak minősítette a dél-afrikai fajüldözők által megszállt Namíbia helyzetét. Huang Hua kínai külügymi­niszter beszéde, amint az vár­ható volt, nem tartalmazott semmi újat, csak a szokásos szovjetellenes és vietnamelle- nes kirohanásokat. Phan During vietnami delegátus éle­sen elhatárolta magát ezektől. Kijelentette, hogy a kínai tá­madások az expanzív és hege­monista politika álcázására szolgálnak. Hangsúlyozta, hogy Kína csak azért szövetkezik az amerikai imperialistákkal, hogy erősítse saját érdekeit, ugyan­akkor gyengítse a világ haladó erőit. Moktar Kusumaatmajda indonéz külügyminiszter fel­szólította az ülésszak résztve­vőit, hogy országaik élesszék fel az enyhülési politikát, és szálljanak síkra a békén és együttműködésen alapuló világ­rend megteremtéséért. BOHUSLAV CHŇOUPEK MEGBESZÉLÉSEI Buhuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere New York­ban találkozott Józef Czyrk lengyel külügyminiszterrel. A szívélyes és elvtársi légkörben lezajlott megbeszélés során vé­leménycserét folytattak néhány időszerű nemzetközi kérdésről és a Közgyűlés napirendjével kapcsolatos kérdésekről. Átte­kintették a két liaráti ország együttműködésének fejlődését és kibővítésének további lehe­tőségeit. Hazánk külügyminisztere ta­lálkozott továbbá Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszterrel. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok néhány kérdését, valamint eszmecserét folytattak az enyhülési folya­mat és a leszerelés néhány kérdéséről, s ezen kívül meg­vitattak néhány időszerű nem­zetközi kérdést is. Andrej Gromiko levele Kurt Waldheimhez (CSTK) — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter levelé­ben kérelmet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz, hogy az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakának napirendjére fontos és sürgős pontként vegyék fel a„háborús veszély csökkentését célzó néhány halaszthatatlan intézkedés“ kérdését. A levél megállapítja: Tisztelt Főtitkár Úr, a Szovjetunió javasolja, hogy az ENSZ-közgyűlés 35. üléssza­kának napirendjére fontos és sürgős pontként vegyék fel-a „háborús veszély csökkentését céizó néhány halaszthatatlan intézkedés“ kérdését. E kérdés jelentőségét és sürgősségét az indukolja, hogy egyes országok a világban ta­pasztalható feszültség ürügyén, amelyet saját maguk éleznek ki, a létező katonai tömbök ki­bővítésére és újak létrehozásá­ra törekednek, gyorsított ütem­ben növelik hadseregeiket, egy­re nagyobb mennyiségű atom­fegyvert és hagyományos fegyvert halmoznak fel, és fo­kozzák a háborús előkészüle­teket. ' E folyamat folytatódasa a jö­vőben még inkább bonyolíthat­ja az országok kapcsolatait, olyan helyzeteket teremthet, amelyek fegyveres konfliktu­sokhoz vezethetnek, és végül a világot a háborús katasztró­fa szélére sodorhatják. Alapos aggodalomra ad okot, hogy a háborús előkészületeket bizonyos befolyásos erők dik­tátumra és hegemonizmusra irányuló törekvései kísérik a nemzetközi kapcsolatokban, s ezek az erők más országok bel­ügyeibe való beavatkozásra tö­rekednek. Ahelyett, hogy elis­mernék: meg kell őrizni a je­lenlegi katonai egyensúlyt, ka­tonai-stratégiai fölényre töre­kednek, ami a gyakorlatban a fegyverkezési verseny feltar­tóztathatatlan fokozódásához és egyoldalú katonai előnyök elérésére irányuló kísérletek­hez vezet. A Szovjetunió úgy véli, hogy a jelenlegi feltételek közölt fokozni kell a nemzetközi eny­hülési folyamai megőrzésére és elmélyítésére, a háború megakadályozására kifejtett erőfeszítéseket. Éppen ezt cé­lozza a Szovjetunió és a többi szocialista ország által a kü­lönböző nemzetközi fórumokon előterjesztett számos javaslat. A Szovjetunió a következő halaszthatatlan lépéseket java­solja a háborús veszély csök­kentésére: Először: a Szovjetunió, mint a világ katonai tömbök, alapján történő megoszíoltsa ga felszámolásának egyértelmű híve a többi szocialista ország­gal közösen már nemegyszer kinyilvánította, hogy hajlandó feloszlatni a Varsói Szerző­dés tagállamainak védelmi szö­vetségét, ha ugyanakkor fel­oszlatják a NATO-tömböt. Első lépésként javasolta mindkét tömörülés katonai szervezeté­nek felszámolását, kezdve a katonai tevékenység kölcsönös korlátozásával. Ezek a javasla­tok továbbra Is érvényben van­nak. A Szovjetuniónak szilárd meggyőződése, hogy minimális és pillanatnyilag fontos lépés lenne a létező katonai-politikai tömörülések bővítéséről és új katonai-politikai tömörülések létrehozásával való lemondásra vonatkozó kötelezettségvállalás. Az ENSZ Közgyűlése ehhez a lépéshez döntő szót mondhat ki és kell hogy kimondjon. Másodszor: A Szovjet­unió javasolja, hogy minden or­szág, mindenekelőtt a Bizton­sági Tanács állandó tagjai és a hozzá katonai megállapodások­kal kötődő országok egy meg­állapodott időponttól ne növel­jék fegyveres erőik létszámát és hagyományos fegyvereik mennyiségét első lépésként' a következetes csökkentésükhöz vezető úton. A Szovjetunió abból indul ki, hogy a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet korláto­zása és csökkentése terén való előrehaladás hozzájárulna az előrehaladáshoz az atomfegy­verek korlátozása terén is. Egyidejűleg a fegyveres erők létszámára és a hagyományos fegyverek mennyiségének befa­gyasztására vonatkozó kötele­zettség kedvező feltételeket te­remtene a gazdasági és szociá­lis fejlődés kérdéseinek, továb­bá az emberiség előtt álló egyéb globális problémáknak a megoldásához. Harmadszor: A Szov­jetunió, elsőrendű fontosságot tulajdonítva az atomfegyverek elterjedése megakadályozásá­nak, egyidejűleg indokoltnak tartva az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonsá­gával kapcsolatos aggodalma­kat, ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy soha nem vet be atom­fegyvert azon országok ellen, amelyek ilyeneket nem állíta­nak elő, nem vásárolnak és nem tárolnak területükön. A Szovjetunió úgy véli, hogy az atomfegyverrel nem rendel­kező országok biztonsaga sza­vatolásának megszilárdításához leginkább hozzájárulna egy er­re vonatkozó nemzetközi kon­venció megkötése valamennyi atomfegyverrel rendelkező és nem rendelkező ország részvé­telével. Kész megvitatni a kér­dés megoldása végett további lehetséges változatokat, ha a többi atomfegyverrel rendelke ző ország hasonló hajlandósá got tanúsít. Negyedszer: A Szov­jetunió szükségesnek és lehet­ségesnek tartja, hogy sikeresen előkészítsék az atomfegyver-kí­sérletek teljes és általános be­tiltására vonatkozó szerződést, ha az érdekelt nagyhatalmak politikai jóakaratról tesznek tanúbizonyságot. Az említett cél elérésének megkönnyítésé­től vezérelve, a Szovjetunió most azt javasolja, hogy az atomfegyverrel rendelkező or­szágok bizonyos meghatározott ideig ne hajtsanak végre atom­kísérleteket, és erre vonatko­zóan tegyenek nyilatkozatot. Ez a lépés önmagában véve ts rendkívül fontos és kedvező légkört teremtene az atomfegy­ver-kísérletek általános és tel­jes betiltásáról folyó tárgyalá­sokhoz. A Szovjetunió véleménye sze­rint ezek azok az intézkedé­sek, melyeknek mielőbbi meg­valósítása csökkentené a foko­zódó háborús veszélyt, és hoz­zájárulna az államok közötti kapcsolatokban mutatkozó fe­szültség enyhítéséhez. Kérem Önt, Főtitkár Űr, hogy ezt a levelet az ENSZ-közgyű­lés eljárási szabályainak 20. pontja szerint minősítse memo­randu innák és a hozzácsatolt határozattervezettel ' egészítse ki az ENSZ-közgyűlés hivatalos dokumentumaként. Az UNESCO 21. konferenciája (ČSTK) — Belgrádban foly­tatta munkáját az UNESCO 21. általános konferenciája. A nyu­gati országok álláspontja el­lenére hosszabb vita .után vé- gülis felvették a konferencia napirendjére az emberiség fő problémáinak megoldására, s az UNESCO-nak ebben játszott szerepére irányuló szovjet ja­vaslatokat. A szovjet javasla­tok rámutattak az államok kö­zötti együttműködés fejleszté­sének szükségességére. (ČSTK) — A Nemzeti Ellen* állás Fegyveres Erőinek (FARN) képviselője újságíróik­nak elmondotta, hogy a salva­dori junta hamis röplapokat nyomtatott ki, amelynek célja, hogy megossza a salvadori bal­oldali szervezeteket. A salvadori fővárosban egyébként fegyveres partizá- nők egy csoportja továbbra is megszállva tartja az AÁSZ kép­viseletét. A partizánok szerint az AÁSZ 'képviselőjével folyta­tott egyezkedés mindezidáig eredménytelen. Kísérletek az űrben (ČSTK) — A Szaljut—6-ból, Szojuz—37-ből és a Szojuz—38- ból álló orbitális állomás nem­zetközi legénysége már hete­dik napja végzi sikeresen mun­káját. Romanyenko és Tomayo Mendez, az űrállomás „vendé­gei“ gyakorlatilag már szerdán befejeztek egy sor technológiai kísérletet. Popov, Rjumin, Romanyenko és Tamayo Mendez űrhajósok napi programjában szerepel a fedélzeti rendszerek ellenőrzé­se is. A szovjet—kubai űrpáros lassan a visszatérésre készülő­dik. Salvadorban már több mint egy hónapja diákok és taná- rok sztrájkolnak mintegy 500 oktatási intézményben. Követe­lik, hogy a junta szavatolja a2 iskolák biztonságát és vessen véget a politikai erőszaknak. A kormánycsapatok és a rend­őrség az év elejétől ugyanis több mint 400 diákot és tanárt gyilkolt meg. Megkezdődött a magyar országgyűlés őszi ülésszaka (ČSTK) — Budapesten teg­nap megkezdődött a magyar országgyűlés őszi ülésszaka. Napirendjén a Minisztertanács ötéves munkaprogramjának, valamint az 1979. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatnak a megvitatása szerepel. Az ülésszakon jelen van Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke s más párt- és állami vezetők. A Minisztertanács ötéves munkaprogramját Lázár György terjesztette elő. AZ ARGENTIN KOMMUNISTÁK KÖVETELIK ANTONIO MAIDANA SZABADON BOCSÁTÁSÁT (ČSTK) — Argentína Kommu­nista Pártja Carlos Pastor kül­ügyminiszternek küldött leve­lében komoly aggodalmát fe-. jezte ki Antonio Maidana, a Pa­raguayi Kommunista Párt KB első titkárának és Emilio Roá- nak, a paraguayi szakszerveze­tek képviselőjének sorsa miatt, akiket augusztus végén Buenos Airesben elraboltak, s azóta semmi hír sincs róluk. Az argentin kommunisták felszólítják a kormányt, tegyen energikus lépéseket a két pa­raguayi hazafi sorsának tisztá­zására. * * * A Mozgalom a szocializmu­sért nevű venezuelai politikai párt levelet intézett Videla tá­bornok argentin államelnök­höz, követelve, hogy tartsák tiszteletben Antonio Maidana és Einilio Roa életét. « « «■ Antonio Maidana és Emilio Roa élete veszélyben van, ál­lapítja meg nyilatkozatában a Latin-amerikai Kontinentális Diákszövetség (OCLAE) állan­dó titkárságának Havannában közzétett nyilatkozata. Miian Kiusák Vietnamban (ČSTK) — Milan Kiusák, a Cseh Szocialista Köztársaság kulturális minisztere, aki a Vietnami Szocialista Köztársa­ságban tartózkodik, tegnap megkezdte tárgyalásait Nguyen Van Hieu vietnami kulturális- és tájékoztatási miniszterrel a csehszlovák—vietnami kulturá­lis kapcsolatok további elmé­lyítéséről. A figyelem minde­nekelőtt az 1981—85-re szóló vietnami—csehszlovák kulturá­lis megállapodásra összponto­sult. Milan Kiusák tegnap megko­szorúzta Ho Si Minh első viet­nami elnök mauzóleumát. Ä HÁBORÚS VESZÉLY CSÖKKENTÉSÉÉRT A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER HATÁROZATI JAVASLATA (ČSTK) — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az EMSZ-közgyűJés 35. ülésszakán a következő határozati javas­latot terjesztette elő: Az ENSZ-közgyűlés határoza­ti javaslata a háborús veszély csökkentését célzó néhány halaszthatatlan intézkedésre vonatkozóan Az ENSZ Közgyűlése tudatosítva, hogy a jelenlegi feltételek közepette a háború mérhetetlen szenvedést és nyomort okozna a népek­nek, mélyen aggódva a nemzetközi helyzet kiéleződé­séért és azért, hogy a straté­giai fegyverrendszerek és a le­szerelés korlátozásáról folyó tárgyalások elhúzódnak, sőt egyes tárgyalások szünetelnek vagy megszakadtak, megerősítve a nemzet­közi enyhülési folyamat elmé­lyítésére és megszilárdítására vonatkozó nyilatkozat jelentő­ségét, melyet az ENSZ Közgyű lése a 32. ülésszakon hagyott jóvá, meggyőződve arról, hogy az enyhülési folyamatot meg lehet és meg kell őrizni, sőt tovább kell fejleszteni, kiindulva a háborús ve­szély csökkentésére és a nem­zetközi biztonság megszilárdítá­sára irányuló halaszthatatlan lépések megtételének szüksé­gességéből, I. felszólítja a katonai tömbökbe tömörült országokat, hogy tartózkodjanak olyan ak­cióktól, amelyek a meglevő ka tonai-politikai csoportosulások kibővítéséhez vezetnének új tagállamok felvételével Felhívja azokat az álla­mokat, amelyek a létező kato­nai-politikai csoportosulások­nak nem tagjai, hogy ne lépje­nek be ezekbe a tömbökbe. Felszólít minden orszá­got, hogy tartózkodjon minden­nemű akciótól, amely új kato­nai-politikai tömörülések létre­hozásához vezetne, vagy amely katonai szerepet biztosítana olyan regionális szervezetek­nek, amelyek eddig nem ilyen jellegűek. rí. Megerősíti, hogy ' az atomfegyverek korlátozása és fokozatos csökkentése terén való előrehaladáshoz hozzájá­rulnának az államok biztonsá­gának megszilárdítására, a fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverrendszerek korlá­tozására vonatkozó, párhuzamo­san megvalósítandó politikai és nemzetközi jogi intézkedések. Felszólít minden orszá­got, mindenekelőtt a Biztonsá­gi Tanács állandó tagjait, va­lamint a hozzá katonai megál­lapodásokkal kötődő országo­kat, hogy 1981. január elsejé­től ne növeljék fegyveres erőik létszámát és hagyományos fegy­vereik mennyiségét, első lépés­ként a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverek követke­zetes csökkentésének útján. III. Felszólítja azokat az országokat, amelyek részt vesz­nek az atomfegyverrel rendel­kező országoknak nyújtandó garanciákról folyó tárgyaláso­kon, miszerint ellenük nem al­kalmaznak atomfegyvert, s nem fogják őket atomfegyverrel fe­nyegetni, hogy a kérdésben nemzetközi konvenció mielőbbi előkészítésére és megkötésére törekedjenek. Felszólít minden orszá* got, amely atomfegyverrel ren­delkezik, hogy hasonló nemzet­közi konvenció megkötéséhez vezető első lépésként tegyen hasonló ünnepélyes nyilatkoza­tot, hogy nem alkalmaz atom­fegyvert az azzal nem rendel­kező országok ellen, amelyek’ ilyeneket nem tárolnak saját te­rületükön. Ajánlja a Biztonsági Ta­nácsnak megvitatásra azt a nyi* latkozatot, amelyet az atom­fegyverrel rendelkező orszá­gok tehetnek az atomfegyverrel nem rendelkező országok biz­tonságának garantálása tárgyá­ban, s amennyiben az a véle­mény, hogy ezek a nyilatkoza­tok összhangban vannak a fen­tebb nevezett célllal, ajánlja megfelelő határozat elfogadá­sát, amely azokat jóváhagyja. IV. Hangsúlyozza az atom­fegyver-kísérletek általános és teljes betiltására vonatkozó nemzetközi szerződés mielőbbi megkötésének szükségességét. Felszólít minden olyan országot, amely atomfegyverrel rendelkezik, hogy tegyen jó szándékáról tanúbizonyságot, és az erre vonatkozó szerződés előkészítésének befejezéséhez teremtsen kedvezőbb feltétele­ket azzal, hogy a megállapo­dott időponttól egy évig ne hajtson végre semminemű atom­robbantást, és arról Időben te­gyen közzé megfelelő nyilatko­zatot. nmmmmnmaa < \

Next

/
Thumbnails
Contents