Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-25 / 227. szám, csütörtök

ŰJ szó 1980 ÍX. 25. KIVÁLÓ SILÓTAKARMÁNY NÖVEKVŐ TEJHOZAM PRÉMIUMOT — DE MIIÉRT? Nem egyedülálló vállala­tainkban az a gyakorlat, hogy a vezető beosztású dolgozó közli beosztottjával: ilyen vagy olyan okból ezúttal nem kap prémiumot. Az ilyen eljárások azt bizonyítják, hogy azon a munkahelyen, ahol ezt al­kalmazzák, nincs minden rend­ben a prémiumelosztást ille­tően. A prémiumot itt nem ösz­tönzőként, a jó munka jutalma­zásaként használják fel, hanem ellenkezőleg: a bírságolás egy­fajta eszközeként. Ez abból adódik, hogy a dolgozó csak akkor nem kap prémiumot, ha valamilyen komoly hibát köve­tett el, ha a mindennapi kö­telességét a terv szerint vég­zi, akkor mindenképpen kap, a terven felüli munkára már nem ösztönöz különösképpen. Ez a gyakorlat mindenképpen az az egyenlősdiség kialakulásá­hoz vezet. Persze, az is egy kü­lön fejezet, hogy a prémium­elosztás vonatkozásában egy- egy vezető dolgozó mennyire áll a helyzet magaslatán, hogy valóban az objektív tényeknek megfelelően osztja-e el a jutal­mazásra szánt pénzösszeget, vagy a szubjektív megítélésnek ad helyet a döntéshozatalban. Most arról van szó elsősor­ban, hogy mennyire élnek a je­lenlegi bérezési rendszer nyúj­totta lehetőségekkel a vezető dolgozók, az adott lehetősége­ken és kereteken belül milyen mértékben használják ki a pré­miumot a jó munkára való ösz­tönzésre, s mennyire élnek a bírságolás módszereivel. A bé­rezési rendszer legutóbbi ész- szerűsítésével az e téren felme­rülő fogyatékosságokat akarták felszámolni, de sok esetben az irányító dolgozó maradi gondolkodása megakadályozta ennek érvényesülését. A gyakor­lat a legtöbb helyen továbbra is az, hogy prémiumot minden­ki igényel, amennyiben nem követett el kimagasló hi­bát. A gyakorlatnak éppen for­dítottnak kellene lennie: előre senki sem tarthatna jogot a prémiumra, csak az, aki való­ban kifogástalan munkát vé­gez. A komplex intézkedések — elméletben — ezt a helyte­len prémiumelosztási módszert is kiküszöbölik. Reméljük, a gyakorlatban Is mindent meg­tesznek az illetékesek az érvé­nyesítéséért. KAROL DOBOS Csano Tibor traktoros már sok tapasztalatot szerzett a silókukori­ca betakarításában kenységének stabilizálását! Ezt a* állítást számos példával tá­maszthatnám alá, ami azt bizo­nyítja, hogy éppen ennek a ta­karmánynak köszönhetően nö­vekszik már évek óta az állat- hasznosság. Itt a Nádszegi (Trstice) Efsz-re is gondolok. A kedvezőtlen tavaszi időjá­rás miatt az idén a silókuko­rica is két-három héttel később érik be. Szeptember közepén ellenőriztük a siló- és szemes kukoricát, hogy tudjuk hogyan állunk. Az eredmények alapján intézkedéseket tettük, mert né­hány helyen, különösen a ké­sei szemes kukorica valószínű­leg be sem érik. Másrészt a si­lókukorica várakozáson felüli termést ígér. A járás mezőgazdasági dolgo­zói a silókukorica betakarítá­sát szeptember elején kezdték meg. Az idén ez a munka is bonyolult. Egyes táblákon még nem érett a termés, a szomszé­dos táblán pedig gyakran már igen. A silókukorica minőségét ugyanis az garantálja, ha opti­mális érettségü terményeket takarítanak be, s a száraz­anyag-tartalom 26, legfeljebb 32 százalékot ér el. Ezért azt az elvet fogadtuk el, hogy nem szabad erőltetni, siettetni a be­takarítást, ha a kukorica még nem érett. A nádszegi Efsz nem tartozik a járás legnagyobb silókukori­ca-termesztői közé. Évente át­lagosan 150 hektáron termeszt, az idén 147 hektáron. Szemes kukoricát azonban 531 hektár­ról takarítanak be. ' Ebben a szövetkezetben a silókukoricá­nak fontos szerepe van a tej­termelésben. A jó minőségű sí- lótakarmány előállításában nagy szepere van a sikeres nö­vénygondozásnak, és az állatte­nyésztői munkának, a takarmá­nyozási technikának és egyéb tényezőknek, amelyek segítsé­gével már több éve a legna­gyobb tejhozamot érik el a já­rásban. Juhos Árpád, az efsz pártalapszervezetének elnöke ehhez hozzáfűzte: — Az a terület, amelyen évente silókukoricát termesz­tünk, megfelel a szükségle­teinknek. Termesztésére min­den szempontból nagy gondot fordítunk, ugyanúgy a tartósí­tására is. Azt terveztük, hogy az idén elérjük a 400 métermá­zsás átlagos hektárhozamot és az eddigiek alapján valószínű­leg elérjük célunkat. A minő­ség már az érem másik oldala. Juraj Fray mérnök, a főag- ronómus helyettese közölte; a silókukorica minősége nem éri el a tavalyi szintet, bár min­dent megtettek, amit az agro­technika terén lenniük kellett. Fray mérnök —, hogy az álla­tok termelékenységének meg­tartásához mintegy ezer vagon jó minőségű silótakarmányra van szükség. Eddig 120 vagon lucernánk van, répakaréjból 300 vagon takarmányt készítet­tünk be, további 150 vagonnal pedig a répakaréj és a kukori­caszár šilózása útján nyerünk. E kiváló me­zőgazdasági vállalat dolgo zói 2472 hek­táron gazdál­kodnak. Már évek óta kivá­ló tejtermelő a szövetkezet. A négyezer .literes tejhozam itt nenor ritka telje­sítmény. A szö­vetkezet tagjai felajánlották, hogy az idei tejhozam tehe­nenként eléri a 4300 litert. Ezt az örvende­tes hírt Juhos Árpád közölte, amikor az 50 hektár területű 3 C táblán vol­tunk, amelyen a traktorosok egy csoportja a silókukorica begyűjtésével foglalatosko­dott. — A silózott takarmány­nak köszönhető, hogy a szövet­kezet jelenleg is túlteljesíti a tejtermelés tervét. Az eladás ütemtervét 5,1 százalékkal túl­teljesítjük. Az egy tehénre ju­tó napi hozamot az év eleje óta 11 liter fölött tartjuk, ami 7,9 százalékkal több a tavalyi eredménynél. Ez is bizonyítja, A silókészítés egyszerű móaszere Juhos Dezső, a szövetkezet vezető növénytermesztője na­gyon lelkiismeretesen figyelte a silózást. — Ez felelős mun­ka, amelytől nagy mértékben függ a silótakarmány minősé­ge — közölte, s máris ismer­tette a tartósítás technológiá­ját. — A takarmánynövénye­ket már hagyományosan csak tömítéssel silózzuk, tartósító készítmények nélkül. Csak ar­ra helyezünk nagy súlyt, hogy ne kerüljön bele levegő, amely mint tudjuk elősegíti az erje­dést, a rothadást. Már több éve így silózunk, és kiváló eredmé­nyeket érünk el. A betonsilónál dolgozó mun­kacsoport jól összeszokott kol­lektíva. Mindenki tudja mit kell tennie. Természetesen a silózáshoz mindegyikük ért. A vezető szerepet itt Kolocsi Szilveszter és Katona Vendel traktoros és Nagy Dénes autó­vezető játszotta, akiknek a tö­mítésről kellett gondoskodniuk. Munkájukat valóban lelkiisme­retesen végezték. — Mint lát­hatják, ez nagyon egyszerű, de hatékony eljárás — magyaráz­za Kovács Vilmos csoportveze­tő, aki tapasztalt szövetkezeti tagként még nyugdíjas korá­ban is felelős munkát végez. Juhos Árpád Aztán két férfihoz. Remiás Já­noshoz és Kolocsi Imréhez for­dul; egy halom zöldtakar­mányhoz irányította őket, ame­lyet a traktoros otthagyott mielőtt visszament a földre a szedőgép által begyűjtött to­vábbi silókukoricáért. JOZEF SLUKA lA szerző felvételei) Űj építészeté remekmű Ma már nem kell hangsú­lyozni a silókukorica jelentősé­gét a mezőgazdaság, különösen az állattenyésztés számára. Ezt beszélgetésünk során Kaprinay Imre mérnök, a Galántai Járá­si Mezőgazdasági Igazgatóság termelési igazgatóhelyettese is aláhúzta. — Járásunkban 5968 hektá­ron termesztünk silókukoricát. Erre minden évben nagy gon­dot fordítunk, mert hiánya aka­dályozza az állatok termelé­Vetőmagjuk végképp nem felelt meg a kívánt minőségnek. A kedvezőtlen tavaszi időjárás is megtette a magáét, ami most a termény egyenlőtlen beérésében tükröződik vissza. Ennek elle­nére számítanak arra, hogy 588 vagon silót állítanak elő, s mi­nőségét precíz silózással to­vább akarják javítani. — Elegendő lesz ez, vagy kevés? — Az érthetőség kedvéért el keli mondanom válaszol hogy állattenyésztési dolgo­zóink teljesíteni fogják az em­lített 4300 literes felajánlást. A vegetáció késlekedése eb­ben a szövetkezetben is meg­mutatkozik a kukorica beéré- sén, s lényegesen hat a betaka­rítási munkák ütemére. A mun­kát jelenleg két gép végzi. Egy SPS—420 típusú önjáró gépet Csano Tibor, a KC 2,6 típusú gépet pedig fíenkö János keze­li. Hét traktorosnak — Vasil PirCáknak, Bihercz Istvánnak, Pavol Petríknek, Borka Ferenc­nek, Szűcs Baltazárnak, Gáspár Ernőnek és Dobos Jánosnak — van mit tennie, hogy elhordja a levágott kukoricát. A siló­zást a Kovács Vilmos vezette csoport végzi, egy 400 vagon kapacitású betonsilónál. . Már jónéhány évvel ezelőtt Bratislava egykori központi vá­sárterén épületek kezdtek kinő­ni a földből. Időközben elké­szült egy toronyház — a szak- szervezeti adminisztrációs épü­let, utána a Technika Háza, a Gyermekek Háza, s egy továb­bi épület, klubok részére. A tér — rövidesen megkapja végső arculatát. A szakszervezeti-mű- szaki-kulturális célokat szolgá­ló épületcsoport utolsó „tagjá­nak“ építése is a befejezéséhez közeledik. Az említett célokat szolgáló épületkomplexum — teljes be­ruházási költségeit 439 millió koronára tervezték — építésé­nek második szakasza 1977 óta folyik. Belsejében helyet kapott egy 1300 személy befogadásá­ra alkalmas terem, egy további — 360 személyes — terem, 160 személyes társalgó, egy na­gyobb és egy kisebb próbate­rem. Az impozáns épület terveit Ferdinand Konček, Hja Skoček, és Ľubomír Titl készítette, és az építkezés fő kivitelezője a Bratislavai Magasépítő Vállalat lett. Az épület acélvázát a Ko­hószerelő Vállalat dolgozói ké­szítették, a többi építőipari munkát pedig a Magasépítő Vállalatok Termelési-Gazdasági Egységének további vállalatai végezték. Az építkezés műszaki Igé­nyessége nem kis feladatot rótt az építőkre, hiszen az egész épület tulajdonképpen egy egységes vasbeton monolit. Az épület klímáját légkondicioná­ló berendezések szabályozzák, ezért nagy gondossággal kellett megoldani a termek hangszi­getelését. A jó akusztikát a Nyugat­szlovákiai Bútorgyár belső épí­tészeti paneljei teremtik meg. Az épület belsejének fa falbur­kolatát az egész épületet be­hálózó automata tűzvédelmi be­rendezés óvja. Az épület nagy- és kistermé­nek műszaki-belsőépítészeti megoldása lehetővé teszi kis és nagy színpadi produkciók, showműsorok, táncmulatságok, sőt értekezletek, tudományos ülések, de politikai és társadal­mi szervezetek kongresszusai­nak megrendezését is. A két említett termet korsze­rű elektroakusztikai és légkon­dicionáló berendezéssel szerelik fel. A mennyezetburkoló alu­mínium belsőépítészeti műre­mek, súlya 34 tonna. Nem ne­vezhető majd játéknak az 1200 darab finn karosszék felszere­lése sem, hiszen valamennyit külön-külön kell felszerelni, mindegyiknek saját klimatizá- ciós berendezése is lesz! Belső zárt tv-lártc biztosítja, hogy az audovizuális rendszer központjában monitorokon le­hessenek követhetők az egyes termekben folyó események. Ugyancsak követhető lesz — képernyőn — például bárme­lyik büfében, hogy mi történik az egyes termekben. Rudolf Brídzik mérnök, a Bratislavai Magasépítő Vállalat igazgatója szerint a műszaki megoldásokon kívül legalább ennyire érdekesek a mintegy 24 ezer négyzetméternyi falfelüle­tet borító burkolatmegoldások. A faburkolók. és a kőfaragók valóban kiváló munkát végez­tek. A csaknem teljesen elké­szült külső homlokzat kubai márvány; az épület belsejét több helyen Is burkoló szürke márvány Jugoszláviából szár­mazik, a kő Bulgáriából; a mintegy 5 ezer négyzetméter­nyi falfelületet kitevő bejárati térség borítása pedig gránit. A kőfaragó munkákat két vál­lalat biztosítja. A bratislavai Stavoindustria szállítja az anya­got, a Lévai (Levice) Szlovák Kőipari Vállalat dolgozói pedig a kivitelezést végzik. Ez utób­bi vállalat dolgozói vállalták, hogy november közepe helyett október végéig befejezik a padló burkolását. Az építők és valamennyi ki­vitelező feladata, hogy az egész épületkomplexumot december­ben fokozatosan elkészítsék a műszaki próbák, mérések el­végzésére. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy át kell adniuk az üzemeltetőknek. E cél érdeké­ben a kivitelezők közös szocia­lista kötelezettséget vállaltak. Az építés terve erre az évre előírja mintegy 80 millió koro­na beruházási összegnek meg­felelő építőipari munkák elvég­zését, míg a műszaki berende­zések terén 67 millió koronát kell beruházni. A jelenlegi építőipari munkák súlypontját elsősorban az elektromos háló­zat befejező munkálatai, a kő­faragó munkák utolsó munká­latai jelentik, a térakusztikaí hatás elérése céljából pedig a kongresszusi terem alumínium belsőépítészeti elemeinek elhe­lyezése a fő feladat. Bratislava új építészeti re­meke tehát kívül-belül művé­szi kivitelezésű, esztétikailag vonzó lesz. Az épületkomple­xum előterét szoborcsoport dí­szíti majd, amely május elsejei menet élén ábrázolja František Zupkát. Az épület előcsarnoká­ba helyezik el a szakszerveze­ti emblémát, és számos továb­bi műalkotás díszíti majd az épület belső terét. Az építők munkájának eddi­gi eredményei alapján arra le­het következtetni, hogy ez az új épületkomplexum nemcsak új építészeti büszkesége lesz Szlovákia fővárosának, hanem mintapéldája a műszakilag igényes, minőségileg magas színvonalú, időre elvégzett épí­tőipari munkáknak. Az új épü­let első jelentős eseménye lesz Szlovákia Kommunista Pártjá­nak jövő évben megtartandó soron lévő kongresszusa. IVAN MIKULA

Next

/
Thumbnails
Contents