Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-02 / 207. szám, kedd

ZIMBABWE MENEKÜLTEK HAZATÉRÉSE (TASZSZ) — Befejeződött a volt rhodesiai rezsim önkénye elől Mozambikba menekült 150 ezer zimbabwei hazatelepítése — jelentette a Noticias című mozambiki napilap. A Maputo* ban rendezett ünnepségen Sa- mora Machet mozambiki állam­fő köszönetét mondott az or­szág népének és a nemzetközi szervezeteknek a zimbabwei menekültek hazatetepítésének lebonyolításához nyújtott segít­ségükért. TUC-kongresszus A VÁLSÁG SZORÍTÁSÁBAN (ČSTKJ — A brit dolgozók és a konzervatív Thatcher kor­mány közötti éles konfliktusok légkörében kezdődött meg teg­nap Brightonban a bri! szak­szervezetek ez évi kongresszu­sa. A TUC kongresszusára olyan körülmények között ke-< rül sor, amikor a 12 milliós tagságot 50 éve nem tapasztalt gazdasági válság szorongatja. A konzervatív kormány a vál­ságot tömeges munkanélküli­séggel és a szakszervezetek jo­gainak korlátozásával akarja megoldani. A TUC viszont azt követeli a kormánytól, hogy a szakszervezeti mozgalom kap­jon fontosabb szerepet az or­szág problémáinak a megoldá­súban. A TUC kongresszus dokumen-« tumjavaslatai egyértelműen el­utasítják a kormány gazdaság­politikáját. A határozatok je­lentőségét fokozza a főtanács­nak az a döntése, hogy sürgős tárgyalásokat fog követelni a kormányfővel. A megfigyelők többsége azonban úgy véli, hogyha Margaret Thatcher haj­landó lesz is tárgyalóasztalhoz ülni, politikáján nem változtat. A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY HAJRÁJA Carter esélyeit rontja az újabb családi botrány A salvadori nép harca döntő szakaszához érkezett. Knnek pgyik meggyőző bizonyítéka az országszerte elhatalmasodó sztrájkmoz­galom. A junta minden eszközt bevet a dolgozók &s a partizánok ellen. A kormány csapat ok és a rendőrség megtorló akciói követ­keztében az idén már több mint ötezren vesztették életüket. Képünkön: a salvadori Zöld Kereszt szervezet tagjai elszállítják a terror áldozatait. (ČSTK-tolefoto) AZ ÁGYÚNASZÁD-DIPLOMÁCIA FELÉLESZTÉSE AMERIKAI HADIHAJÓK A SALVADORI PARTOKNÁL (ČSTKJ — Az Egyesült Álla­mok egyre fokozza a salvadori juntának nyújtott támogatást. Hivatalos adatok szerint Wa­shington ebben az évben már mintegy tíO millió dollár gazda­sági és katonai segélyt nyújtott a juntán^. Az amerikai támo­gatás növeléséről fog tárgyalni Washingtonban Alejandro Gu­ineát, a junta külügyminiszter-he­lyettese William Buwdlerrel, az Amerika-közi ügyek államtitká­rával. Salvadorban emellett egyre több amerikai tanácsadó műkö­dik. Márciusban, Romero érsek meggyilkolásakor még csak 3ü amerikai szakértő tevékenyke­dett az országban, júniusban a csoport létszáma 70-re növeke­dett, és ma már több mint 200 (CSTKJ — Az Egyesült Álla­mokban tegnap hivatalosan megkezdődött az elnökválasz­tási kampány. Mint ismeretes, Carter jelenlegi demokrata el­nök, Reagan republikánus je­lölt és Anderson független je­lölt küzd az elnöki székért. Carter Alabama államban kez­di kampányát, majd Washing­tonban a szakszervezetek előtt tesz kísérletet arra, hogy meg­védje eredménytelen gazdaság­politikáját. Ronald Reagan New Yorkban, majd Detroitban kezdi meg a harcot a szavazatokért. A vá­lasztási „cirkusz“ tehát teljes fordulatszámmal megindult. A két fő jelölt és választási kampányuk szervezői tudatá­1980. IX. 2. A francia halászok immár egy hónapja blokád alatt tartják a legnagyobb francia kikötőket a normandiai partokon. A sztrájk következtében több megrakott hajó a kikötőben vesztegel, ugyanakkor külföldi hajók, fő­leg a Nagy-Britanniából érke­zők nem tudnak behajózni a kikötőkbe. A sztrájk nyomán ismét kiéleződött a brit—fran­cia viszály, amely korábban az ún. almaháború formájában ve­szélyes méreteket öltött. A Ma­gyarországról átvett karikatú­rán a sztrájkoló francia halá­szokat a brit hajókról francia exportalmával veszik célba. ban vannak annak, hogy An­derson szavazatokat „halász­hat el“ tőlük, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy a független jelült számá­ra megnehezítsék a választási kampányt. Andersontól, úgy tű­nik, elfordul a nagytőke is, a kampány kezdetekor már pénz­ügyi nehézségekkel küzd. Carter választási esélyeit az újabb családi botrány csökkent- heti. Amint arról a Time című amerikai hetilap beszámolt, az elnök Chip nevű fiát 1977 jú­liusában csaknem letartóztatta a rendőrség, mégpedig kábító­szer-kereskedelem vádjával. KOMMENTÁRUNK W ashingtonban a napokban előhozakodtak a második világháború óta visszatar­tott csehszlovák kincstári arany ügyével. Évek óta — hazánk többszöri tárgyalási hajlandó­sága ellenére — mély hallga­tásba burkolóztak a máig lezá­ratlan kérdésről, s éppen most, a választási* csatározások ide­jén vetették fel a 'kérdést a törvén yuozásban. A legfelháborítóbb a javaslat tartalma, melynek elfogadása ikörül a vita folyik. Lester Wolff képviselő néhány kong­resszusi kollégájával „eredeti“ javaslattal állt elő: törvényben rögzítsék, hogy az USA elad­hatja a Washingtonban zárolt 18,5 tonna aranyat, ami hazánk kizárólagos, jogos tulajdona. Sőt, a javaslatban még tovább mentek: szorgalmazzák, hogy az aranyeladásból származó bevé­telből kártalanítsák azokat a tőkéseiket, akiknek csehszlová­kiai vagyonát hazánk 1948-ban államosította. Nehéz, de szüksé­ges higgadtan, elfogulatlanul állást foglalni erről az eljá­rásról. Mindenképpen aljas ja­vaslatról van szó, mert önké­nyesen akarnak bánni azzal a^ arannyal, amelynek egyedüli jo­gos tulajdona Csehszlovákia. A javasolt eljárás sérti a nemzet­közi jogot is, hiszen az 1945— 46-os párizsi konferencia meg­szabta, melyik ország mennyi arany visszaszolgáltatására tart­hat igényt. Arról az arany­mennyiségről van szó, amelyet katonai szakember ad tanácsu­kat a juntának. Mivel az utóbbi napokban Salvador-szerte fokozódtak a fegyveres összecsapások a jun­ta csapatai és a népi ellenállá­si szervezetek alakulatai között, s a felszabadító erők számos sikeres akciót hajtottak végre, Washington bevetette jól ismert ágyúnaszád politikáját. Rafael Menjivar, a legnagyobb salva­dori ellenzéki szervezet, a For­radalmi Demokratikus Front vezetőségének tagja szerint a Pentagon 9 hadihajót vont ősz sze Salvador csendes óceáni partjai közelében, köztük egy repülőgép-anyahajét, amelynek' fedélzetén 60 vadászbombázó található. Menjivar közvetlen amerikai katonai agresszió ve­szélyére hívta fel a figyelmet. DÉL KOREA AZ ÚJ ELNÖK ÍGÉRETEI (ČSTKJ •— Csőn Tu Hvan. Dél-Korea új elnöke tegnap hi­vatalos beiktatása alkalmával kilátásba helyezte, hogy „ha stabilizálódik a politikai hely­zet“, jövőre általános választá­sokat rendeznek Dél-Koreában, és megszüntetik a rendkívüli állapotot. Csőn viszont egyér­telműen tudtul adta, hogy ke meny kézzel kíván uralkodni, és hogy a jövőben sem tűri meg az ellenzék bármiféle meg­nyilatkozását. A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén HÁBORÚK, GYŐZELMEK, BÉKE... Vietnam Délkelet-Ázsiában stratégiai fontosságú ország, termék szeti kincsekben gazdag, ezért négyezeréves történelmében gyak* ran volt az idegen betolakodók, főleg a kínai uralkodók agresz- szióinak célpontja. A hősi harcok hagyományaira támaszkodva azonban a vietnami nép mindig kész volt önzetlen áldozatválla­lásra, miiedig felvette a harcol az agresszorral, végül is minden esetben győzelmet aratott, megvédte országát és drága függet­lenségét. ' Az elmúlt 35 év a vietnami nép történelmének legnagyszerűbb fejezete. 35 évvel ezelőtt, a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelme hatására a vietnami nép a Ho Si Minh vezette párttal az élén megdöntötte a japán és a francia imperializmus uralmát: győzelemre vitte az augusztusi forradalmat, és 1945. szeptember 2-án kikiáltották a Vietnami Demokratikas Köztársa­ságot, Délketet-Azsia első munkás-paraszt államát. Nem sokkal az augusztusi forradalom után a francia gyarma­tosítók ismét kísérletet tetteik Vietnam megszállására. Ho Sl Minh elnök felhívására azonban népünk ismét fegyvert fogott, s a mintegy tíz évig tartó igazságos háború a Dien Bien Phunál aratott győzelmünkkel ért véget. A francia gyarmatosítókat azon­ban az amerikai imperialisták váltották fel. A vietnami nép a Szovjetunió, Csehszlovákia, a többi baráti szocialista ország, va­lamint a világ haladó közvéleményének a támogatásával ismét fegyvert ragadott, s az amerikai imperializmus által kirobban* tott legnagyobb, legdühödtebb és leghosszabb háborúban is győ­zelmet aratott, s a Délkelet-Ázsiában csendőrszerepre jogot for* máló amerikai agresszor az USA történelmének egyik legszégyen* teljesebb vereségét szenvedi« el. Az imperialisták ellen indított' általános oífenzíva, majd az 1975 ös tavaszi felkelés — amely a legendás llo Si Minh hadműveletben csúcsosodott ki — betetőzte a hősi vietnami népnek az amerikai agresszor ellen vívott har-< cát, s ily módon az újgyarmatosító törekvések zátonyra futot­tak Délkelet Ázsiában. ' A vietnami nép a harminc évig tartó nemzeti felszabadító har­cok után talán mindenkinél jobban vágyódik a békére. A háború által megsemmisített ország újjáépítéséhez égető szüksége van a békés alkotómunkára. Rövid idő múlva azonban a vietnami nép ismét aljas és cini­kus ellenséggel találta magát szemben: Peking nagyhatalmi tö­rekvéseivel és sovinizmusával. A harci hagyományokra támasz­kodó vietnami nép a kommunista párt vezetésével, a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok támogatásával a csírájában meghiúsította a pekingi expanzionisták törekvéseit, akik Vietna­mot már rég térdre akarták kényszeríteni. Peking és a nemzet­közi reakció politikai, katonai és diplomáciai veresége ellenére még mindig Vietnam bekebelezésének az illúziójával áltatja magát. Szüntelenül azzal fenyegeti Vietnamot, hogy másodszor is „megleckézteti“. Amennyiben Kína ismét Vietnamra támad-5 na, még nagyobb és még szégyenletesebb vereség várna rá. Az elmúlt 35 év Vietnam történelmében a háborúk és a győ­zelmek időszaka volt. 1945 előtt az ország elmaradott agráror-f szag volt, a francia gyarmatosítók 80 éves uralmuk alatt szinte egyetlen ipari vagy mezőgazdasági üzemet nem építettek. Az augusztusi forradalom előtt több mint 2 milliónyian haltak éhen, a kultúra, az oktatásügy és az egészségügy területén lesújtó volt a helyzet. Az ország lakosságának 90 százaléka írástudatlan volt. Ma Vietnamban több mint száz gyár, ipari és mezőgazdasági üzem működik. Annak ellenére, hogy Vietnam szüntelenül harcot folytatott az agresszor ellen, sikerült megvalósítani az agrár- reformot, és északon befejeződött a kollektivizálás. A vietnami parasztoknak az augusztusi forradalom előtt fogalmuk sem volt arról, mi az a traktor, ma viszont valamennyi szövetkezetben mezőgazdasági gépekkel művelik a földet. Vietnam még ma is számtalan problémával, gonddal küzd, azonban senkit sem fenyeget éhhalál, mindenki járhat iskolába, biztosítottak az állampolgári jogok és a szabadságjogok. Népünk bizakodva tekint a jövőbe és meggyőződése, hogy úrrá lesz a nehézségeiken. Az elmúlt 35 év során a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép szoros egységben harcolt a japán, a francia és az amerikai imperializmus ellen, csakúgy mint most a pekingi expanzioniz­mus ellen. A három szomszédos ország a múltban mindig támo­gatta egymást az újjáépítésben, tiszteletben tartva egymás füg­getlenségét, szuverenitását. így van ez ma is, és így lesz a jö­vőben is. NGUYEN TIEN THONG, a VSZK rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete a háború éveiben a hitleri csa­patok t$bb országtól, így ha­zánktól is elraboltak, de Al­bánián és Csehszlovákián kí­vül már minden ország vissza­kapta a maga részét. Francia- ország és Nagy-Britannia mel­lett épp az USA-t bízta meg a konferencia a visszaszolgálta­tás ellenőrzésével. Az Egye­sült Államok ott és akkor el­ismerte Csehszlovákia jogos eset. Úgy tűnt, hogy végre si­kerül lezárni a kapcsolatok tel­jes normalizálását gátló utolsó akadályt, a reményeket a sze­nátus döntése viszont szerteosz­latta: alacsonynak találta a csehszlovák részről kártalaní­tásra felajánlott és a parafáit egyezményben is rögzített 20,5 millió dolláros összeget, melyet hazánk 12 évig részletekben törlesztett volna. Washington Ami a másé... igényét az aranyra. 1948-ban 6070 kg-ot visszakaptunk, de 18,4 tonna aranyat a mai na­pig is visszatart az USA. Az arany esetleges áruba bocsátá­sa tehát nemcsak hazánkat sér­tené, hanem semmibe venné a párizsi megállapodást, s Párizs­ban és Londonban máris figyel­meztettek erre a veszélyre. Tény, hogy sokéves hallgatás után váratlan volt a probléma washingtoni előliozása, viszont az önkényes washingtoni szán­dék nem meglepő, sőt sajnála­tosmód kétoldalú kapcsolata­inkban sokkal inkább hagyo­mányos. Két esetben, 1981-ben és 1971-ben, az Egyesült Álla­mok prágai nagykövete és ha­zánk külügyminisztere már pa­rafába a vagyonjogi kérdések­re vonatkozó megállapodást, mert Washingtonban addig azok rendezetlenségére hivatkozva tartották vissza az aranykin­72,6 milliárd dollárt követelt, ennyire becsülték az államosí­tott amerikai tulajdont. A cseh­szlovák kormány által javasolt összeg reális volt, nagyjából megfelelt a többi szocialista ország által fizetett összegek­nek. (Lengyelország az ameri­kai tulajdon 39 százalékát, Ro mánia a 35 százalékát, Jugoszlá­via a 36 százalékát, míg Ma­gyarország a 42 százalékát fi­zette ki.) A szenátus elutasító döntése volt az utolsó fejlemény az ügyben, s immár egy évtizede lassan, hogy Washington hibá­jából megszakadtak a tárgyalá­sok. Ilyen tartós szünet után módfelett gyanús és átlátszó trükk, hogy épp most a válasz­tási kampány finisében veszik elő a kérdést. Ha mindenkép­pen a mi megkérdezésünk nél­kül akarták áruba bocsátani kincstári aranyunkat, kétségte­lenül kedvezőbb időpontot Is választhatlak volna. Miért nem tavasszal, az aranyláz idején tették? Hiszen akkor több mint 70Ü dollárt is megért egy un­cia aranyi Most sokkal rosz- szabb üzletet ütnének nyélbe: vagy 200 dollárral kevesebbet kapnának 33,3 grammért. S hogy mégis most fontolgat­ják az eladást? Nem hinnénk, hogy az üzleti szimatukkal van baj. A téma mostani felvetése is a mi feltevésünket erősíti: nem gyakorlott tőzsde-szakem­berek tanácsára, hanem Car­ter ikampányszervezőinek ja­vaslatára tűzték a kongresz- szus napirendjére a kérdést, hogy így is szítsák a szocialista országok ellen indított kam­pányt. S egyébként is inkább vitatkoznak a kevésbé ártal­matlan aranytémáról, erre nem figyel oda a szavazópolgár, s ugyanakkor nem kell vitatkoz­ni más, sokkal fontosabb kér­désekről, a SALT ratifikálásá­ról, vagy éppenséggel a gabo­naembargó feloldásáról, netán a hazai munkanélküliségről. E z a vita kevésbé árt Car­ter népszerűségének, vi­szont visszaveti a holt­ponton veszteglő kétoldalú kapcsolatokat. S ahogy egy kongresszusi képviselő mondta: az arany jogtalan eladásával betetőzik Hitler szégyenteljes művét... P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents