Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-13 / 190. szám, szerda

Brezsnyev és Honecker megbeszélése a Krímben <TASZSZ) — A Krím félszigeten h«rá(i találkozóra került sor LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legíelsülib Tanács Elnök­ségének elnöke és ERICH HONECKE«. a Német Szocialista Egjrségpurt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke között. Ericti Honecker rövid pihenesre érkezett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker véleményt cseréltek .<■ nemzetközi politika időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták, Jiogy bár a reakciós imperialis­ta körök és a pekingi hegemo jnisták nem érik el kitűzött cél- jukát, hogy fokozzák a nemzet­közi feszültséget, a nemzetközi Jhelyzet továbbra Is bonyolult és feszült. Az Egyesült Álla juok abból a célból, hogy ka­tonai fölényre tegyen szert s szocialista országokkal szem t»en fokozza a fegyverkezési hajszát, erre öszlökéli partne­reit is, ugyanakkor elutasítja, Jtiogy tárgyalásos úton rendez zék a nemzetközi élet legbo­nyolultabb problémáit. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság a Varsói Szerződés más tagálla­maival együtt arra törekszik, hogy megvalósuljanak a kdta­felszámolása (CSTKJ, — A Bakhtar afgán hírügynökség közölte, hogy a fegyveres és biztonsági erők. az elmúlt három nap folyamán Herat tartományban több tar roristát letartóztattak, köztük *!ij y pakisztánit is. Az össze csapások során tíz bandita életét vesztette. A zsákmányolt fegyverek között amerikai, kí­nai és pakisztáni gyártmányúak voltak. A !urügynökség azt is közöl­te, hogy Kunduzba küldték az Afganisztáni Népi Demokrati* (kus Párt első önkéntes alaku­latát, hogy felvegye a harcot a felbérelt bandákkal. Feloszlatták a Dzsamiate [sziámi ellenforradalmi szerve- zetet, amely iráni területről kiindulva tevékenykedett az af­gán kormány ellen. Leleplez­tek a szervezet kapcsolatait a CIA-val, és megállapítást nyert, hogy az Egyesült Államok fel­használta a szervezet tagjait a Khomeini rezsimje elleni te­vékenységre. Kiderült, hogy a szervezet élén Rabbani ameri­kai ügynök állt, aki kapcsola­tokat tartott fenn a Peshawar- ban működő ellenforradalmi szervezetekkel, Sajtóhírek sze rint Rabbani magas rangú egyiptomi egyéniségekkel talál­kozott, s tárgyalásokat folyta­tott velük az iráni helyzetről. nai enyhülést célzó intézkedé­sek, és Európában csökkenjen a katonai szembenállás. Ez irányban tett jelentős lépéssé válhat az európai katonai env. hiilésről és leszerelésről tartan­dó konferencia, amelynek ös­szehívásáról a madridi találko­zón feltétlenül meg keil álla­podni — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker. A VSZK tiltakozó jegyzék (ČSTKJ — A Vietnami Szo­cialista köztársaság küiügymí nisztériumának képviselői« Ha­noiban tegnap tiltakozó jegyzé­ke# adott át a Fülnp-szigetek nagykövetének azzal kapcso­latban, hogy manilai katonák törvénytelenül megszállva tart­ják a Vietnamhoz tartozó Spratley-szigetcsoportot. A ha­sonló akciók ellentétben állnak a két ország között a vitás kérdések tárgyalás útján tör­ténő rendezéséről szóló megál­lapodással, és veszélyeztetik a kapcsolatok fejlődését. A New York-i Madison Square Garden közelében, abul a demokra­ta párt tartja kongresszusát, több ezres tömeg tüntetett Carter «look jelölése ellen. A tüntetők elítélték az amerikai kiil- é* bel­politikát, s emlékeztették az elnököt a demokrata párt 1976-ban tett választási ígéreteinek megszegésére, a szavazók következetes becsapására (ČSTK-Telefoto) KENNEDY VISSZALÉPÉSE NYOMÁN CARTER A DEMOKRATÁK ELNÖKJElÖtTJE A kormánypárt kongresszusán elvetették a nyílt konvenciót IRÁN MÉLYÜL A SZAKADÉK AZ ELNÖK ÉS A PARLAMENT KÖZÖTT Az új kormányfő iszlám kabinet megalakítását tervezi [ČSTKI — Mohammad Ali Radzsai, az újonnan megválasz­tott iráni kormányfő a parla­mentben közölte, hogy tíz na­pon belül megalakítja kormá­nyát. Az iráni rádió szerint Radzsai elmondta, hogy jelen­leg még nincs „pontos kor­mányprogramja". Arról azon­ban biztosította a parlament tagjait, hogy kormánya az isz­lám forradalommal összhang­ban fog eljárni és a népet fogja szolgálni. „Meggyőződé­sem — mondotta a kormány­fő —, hogy élvezni fogom azok támogatását, akik az imám fKhomeini) politikájának, a forradalomnak és a valódi iszr iámnak hívei.“ Megfigyelők szerint, ha Rad- zsai egy kizárólag iszlám kor mányt hoz létre, ez elmélyíti a szakadékot Baniszadr elnök és a parlament között, ahol többségben vannak az Iráni Iszlám Köztársaság Párt hívei. Az eddigi hírok szerint Sza- degh Ghotbzadeh a jelenlegi külügyminiszter és Reza Szadr kereskedelmi miniszter nem szándékozik belépni Radzsai kormányába. Khomeini ajatollah tegnap fogadta Mohammad Ali Kad- zsait, az új iráni kormányfőt, és azt tanácsolta neki, hogy iszlám kormányt hozzon létre — közölte az AFP hírügynök­ség teheráni forrásokra hivat­kozva. Khalkhali ajatollah döntése alapján hétfőn a teheráni börtönből szabadon bocsátot­tak 400 kábítószer kereskedőt. Khalkhali a kábítószer-ellenes bizottság vezetője az egyhóna­pos muzulmán ünnep, a rama- dan befejezése alkalmából ré­szesítette amnesztiában a fog­lyokat. Normális körülmények között Iránban halálos ítélet jár a kábítószer kereskedőknek és csempészeknek. kerül csak sor, a kongresszus azonban már az első napon úgy döntött, hogy érvényben marad az az ügyrendi szabály, misze­rint a küldöttek a szavazás első fordulója során arra a jelöltre kötelesek leadni voksukat, akit a korábbi előválasztásokon támogattak. Mint ismeretes, az előválasztások alkalmával Car­ter több mint 1900, Kennedy szenátor csupán 1300 küldöttet sorakoztatott maga mögé (a je­löléshez, lfciöG szavazat szüksé­ges). Az ügyrend megváltoztatásá­ról szóló vitában több küldött, köztük George McGowern sze­nátor a „nyílt konvenció“ mel­lett kardoskodott, ami annyit jelent, hogy a küldötteket nem kötelezné korábbi álláspontjuk. Mivel a kongresszus „zárt“ lesz, Kennedy szenátor — ve­reségének tudatában — hivata­losan bejelentette, hugy feladja a további harcot a demokrata párt elnökjelöltjének a tisztsé­géért. Újságírók előtt tett rövid nyilatkozatában megállapította, hogy a konvenció ügyrendjéről szóló szavazás eredménye Carj tér győzelme és liogy az elnök­nek telefonon gratulált. Az elnökjelölő konvenció el­ső napja is megmutatta, hogy mennyire megosztott a demok­rata párt és amennyiben nem sikerül felújítani legalább a látszólagos egységet, ez köny. nyen jelentheti az ellentábor, a republikánus párt elnökjelölt- jének, Reagannak a győzelmét. Helmut Schmidt az NOK-ba látogat fÖSTK 1 — Berlinben bejelen* tették, hogy Ewald Moldt nagy­követ, a Német Demokratikus Köztársaság állandó NSZK beli képviseletének vezetője augusz­tus 11-én Bonnban átadta Erich Honecker meghívását Helmut Schmidt, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellár­ja számára, hogy az legyen munkalátogatást az NL)K-ban. A közlemény szerint a mun­kalátogatásra augusztus 28-29- én kerül sor a Werbellin tónál, a hubertusstocki vaVlászkastély, ban. JÍ iasz állásfoglalás az enyhülés mellett (CSTK) — Olaszországnak' érdeke ax enyhülési folyamat folytatása. állapítja meg az olasz külüigyminisztérium nyi-> latkozata. Ezzel kapcsolatban nagy reményeket fűznek a bel-, sinki Záróokmányt aláíró orszá­gok madridi találkozójához. A .madridi találkozó sikere érde­kében létrehozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet olasz bizottságát, amelynek tagjai olasz tudósok, újságírók és politikusok. Kétmillió munkanélküli Nagy-Britanniáiian fCSTK) — Nagy-Britanniában mélypontra jutott a konzervatív kormány népszerűsége. Egy ve* zető közvéleménykutató intézet felmérése szerint jelenleg 48 százalék szavazna a Munkás-i pártra, 38 a kormányzó konzer-* vativókra és 12 a liberálisokra. A tavalyi választások óta leg-t nagyobbra, tíz százalékra meg­nőtt különbség azt jelzi, hogy a gazdasági válság elmélyüléséi vei a munkásrétegek tömeges-« tül fnrditanak hátat a konzer« vatívoknak. Az erős eltolódás motorja nyilván a júliusban megközelítette a kétmilliót a munkanélküliség, amely főleg a fizikai dolgozókat fenyegeti és sújtja. A jelentés tanúsága szerint a Munkáspárt előretörése sok4 kai inkább a kormány népsze« rűtlenségét, mint a Munkáspárt vonzását tükrözi. Thatcher mU niszterelnök asszonnyal a vá-» laszlők 57 százaléka elégeded len, Callaghan munkáspárti vej zér híveinek tábora viszont ugyanakkora, mint ellenzőié. Kommentárunk 198»-mrll. 13. ■ i]abb fordulója — immár U a huszonegyedik — fe­jeződött be a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökken­tési tárgyalásoknak. A Bécsben hét éve folyó eszmecserék azonban e nemrég befejeződött tárgyalási szakaszban sem hoz­tak kézzelfogható eredményt. A nyugati tárgyaló felek, a NATO- országok, továbbra is makacsul azt állítják, hogy a Varsói Szerződés tagállamai több ka­tonát állomásoztatnak Közép- Európában, mint amennyit a legutóbbi kölcsönös létszám­adatközlésben közzétettek. Még a legutóbbi, sorrendben már a 245. plenáris ülésen is, a nyu­gati tárgyaló felek a részlet- kérdésekre terelték a vitát, vá­lasz nélkül hagyva a szocialista országok július 10-i újabb kon­struktív javaslatait. A holland küldöttségvezető — a NATO- országok nevében — nem átal- lotta azt állítani, hogy ez a ja­vaslat „kevesebb szovjet kato­na kivonását irányozza elő, mint a korábbi szocialista In­dítvány.“ A nyugati fél tudatosan fi­gyelmen kívül hagyja, hogy a Szovjetunió — egyoldalú elha­tározása eredményeképp — húszezer katonáját vonta ki az NDK területéről. Ezt a jószán­dékú elhatározást azzal igye­keznek elintézni, hogy e kivo­nás „nem a bécsi tárgyalások keretében történt.“ Ezzel szemben a Varsói Szerződés tagállamai ismétel­ten rámutattak: a bécsi tárgya­lások résztvevőinek rendelkező, sére állnak mindazok a lét­számadatok, amelyek segítségé­vel kidolgozható a Csökkentés első szakaszára vonatkozó meg­állapodás. A szocialista orszá­gok által július 10-én beterjesz­tett javaslatok messzemenő en­gedményeket tartalmaznak, és figyelembe veszik a kérdés va­lamennyi fontos vetületét. Po­hogy amikor a Varsói Szerző­dés katonailag legerősebb or­szága erőket von ki a kérdéses területről, az említett NATO- országok semmiféle kötelezett­séget ne vállaljanak magukra. A szocialista országok nem­zetközi tevékenységének kö­zéppontjában változatlanul a Fio rdu lópo n t zitív nyugati válasz esetén reá­lis lehetőség volna arra, hogy a hosszú tárgyalások után a fe­lek végre eredményre jussanak. A szocialista országok kon­struktív szándékát bizonyítja a többi között, hogy legutóbbi, július 10-1 javaslatok a csök­kentés első szakaszára — a ténylegesen meglevő haderők létszámát alapul véve — a Szovjetunió részéről 20, az Egyesült Államok részéről pe­dig 13 ezer főnyi csökkentést irányoznának elő. Ojabb komp­romisszumos elem továbbá az, hogy a haderők közös legfel­sőbb szintjét, az úgynevezett kollektív plafont az első és a második csökkentési szakasz eredményeként alakítanák ki. Természetes azonban, hogy az egyezmény megkötése ese­tén a szocialista országok el­várják, hogy a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok és Kanada egyidejűleg fagyasz- szák be haderőik létszámát — mint ahogy ezt tenné az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia is. Ez igazságos követelés, hi­szen nem lenne méltányos, béke és a biztonság megszilár­dításáért folytatott küzdelem áll. Következetesen fellépnek az enyhüléssel szemben indított támadásokkal szemben, erősíte­ni kívánják az európai bizton­sági és együttműködési folya­matot. Elég utalni arra, hogy a Varsói Szerződés valamennyi tanácskozását a kezdeményező, megfontolt magatartás jelle­mezte. 1978 tói különösen a ka­tonai enyhülés területen ter­jesztettek elő olyan javaslato­kat, amelyeknek a megvalósítá­sa megszilárdítaná az enyhülés eredményeit. A Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságának 1979. évi budapesti értekezlete indítvá­nyozta összeurópai konferencia összehívását a katonai enyhü­lés és leszerelés kérdésében. Ezt a javaslatot a külügymi­niszteri bizottság 1979. decem­beri, berlini ülésén továbbfej­lesztette, figyelembe véve más európai javaslatokat is, ame­lyek a leszereléssel kapcsolat­ban születtek. A Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testü­letének ez év májusi varsói ta­nácskozásán pedig átfogó prog­ramot dolgoztak ki és fogadtak el az enyhülés megvédése és to­vábbfejlesztése érdekében. A békével és az enyhüléssel szemben álló erők tevékenysé­ge következtében a nemzetközi biztonság megszilárdítása terén elért kedvező változások ugyan­is veszélybe kerültek. Az eny­hülésellenes erők fékevesztett fegyverkezési hajszára töreked­nek és gátat akarnak vetni a békés nemzetközi együttműkö­désnek. Az európai és a világ­békére nézve különösen nagy veszélyt jelentenek az új ame­rikai nukleáris rakétafegyverek nyugat-európai elhelyezéséről hozott NATO-döntések. Ezért különösen fontos a Politikai Ta­nácskozó Testületnek az a ja­vaslata, hogy a világ valameny- nyi térsége államainak vezetői a legmagasabb szinten megren­dezett találkozón vitassák meg a nemzetközi feszültségforrá­sok kiküszöbölésének, valamint a háborús veszély elhárításá­nak módjait. A jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzetben a bizalomerősí­tő intézkedéseknek kiemelkedő szerepe van a katonai konfron­táció élességének mérséklésé­ben, majd megszüntetésében. A Varsói Szerződés országai e te­kintetben már egy sor konkrét javaslatot terejsztettek elő. Hogy csík egy néhányat említ­sünk: a szembenálló felek köl­csönösen mondjanak le a kato­nai erőfölény elérésére Irányu­ló kísérleteikről, a helsinki Zá­róokmányt aláíró államok egy­más ellen ne alkalmazzanak el­sőként sem nukleáris, sem pe« dig hagyományos fegyvereket, a bécsi haderőcsökkentési tár« gyalásokon részt vevő teljesjo« gú államok — amíg a tanács-i kozások folynak — ne növeljék közép-európai fegyveres erői-i két. Hogy jó szándékát és őszinte megegyezési készségét bizo« nyítsa, a Szovjetunió — mint is* meretes — egyoldalú elhatáro­zással összesen 20 ezer katonát és ezer harckocsit vont ki az NDK-ban állomásozó hadsereg­csoportjának állományából. Ar« ra az álláspontra helyezkedve, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon meg lehessen szüntetni az egy helyben topo­gást, a most, augusztus 1-én be­fejezett csapatkivonáson túl i a szovjet kormány kész további 20 ezer fővel redukálni közép­európai fegyveres erőinek lét« számát, cserébe viszont az USA-nak csupán 13 ezer katoná­ját kellene kivonnia a térségből. A Bécsben előterjesztett In­dítványokról még a nyugati jó« zanul gondolkodó körök is meg­állapítják: a szocialista orszá- gok kezdeményezése túlmegy minden eddigi javaslaton, és megvan a lehetőség arra, hogy a tárgyalások elmozduljanak a holtpontról. Néhány hét múlva, szeptemberben megkezdődik a 22. forduló. „A bécsi tárgyalá­sok fordulóponthoz értek — mondotta a szovjet küldöttség vezetője a 245. ülésen — a szo­cialista országok konstruktív, pozitív javaslatokat tettek, most a Nyugaton a sor.“ PROTICS JOLÁN (ČSTK) — A demokrata párt New York i elnökjelölő konven­cióján már tulajdonképpen el­dőlt. hogy a párt elnök jelölt je a novemberi választáson Carter elnök lesz. A jelölt személyé­ről szóló szavazásra ugyan ma

Next

/
Thumbnails
Contents