Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-13 / 190. szám, szerda

KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. augusztus 13. SZERDA BRATISLAVA • XXXilJ. ÉVFOLYAM 130. szám ára 50 fillér KULCSKÉRDÉS A szocialista országok testvérpártjai vezetőinek immár ha­gyományos krimi találkozóit megkülönböztetett figyelemmel kísérik a világpolitikában. Jelentős mértékben hozzájárulnak a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztésébe«, a Varsói Szerződés tagállamai összehangolt külpolitikájának megszilárdításához. Ez a figyelem fokozott mértékben érezhe­tő a mostani krimi találkozókkal kapcsolatban, hiszen a nem setközi politika legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban szülét íek meghatározó jelentőségű megállapítások, állásfoglalások, Gustáv Husák és Leonyid Iljics Brezsnyev július végén le­zajlott tárgyalásain nagy figyelmet szenteltek a csehszlovák— szovjet kapcsolatok minden oldalú fejlesztésének. Nagyra értékelték az eddigi együttműködés eredményeit, s meg­állapították, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez ked­vező alapot teremt a két ország közötti. 1990 ig terjedő ősz- szehangolt szakosítási és kooperációs program, Leonyid Brezsnyev és a többi testvérpárt vezetői 'közötti eszmecserék ben szintén aláhúzták, hogy az utóbbi években kedvezően fejlődtek a Szovjetunió és a többi testvéri ország kapcsolatai. A krimi találkozósorozat közös jellemzője volt, hogy napjaink kulcskérdésének tartották a fegyverkezési baj a*a megszüntetését, az enyhülést és a béke sorsát. Gustáv Husák és Leonyid Brezsnyev a jelenlegi uemzetközi helyzet megítélésekor leszögezték, hogy kezd kifulladni az a zajos támadás, amelyet az imperialista erők indítottak a szó etatista országok ellen. Egymás után kudarcot vallanak a Szovjetunió politikai és gazdasági elszigetelésére irányuló pró bálkozások. Emellett komolyan veszélyeztetik a népek bizton «ágát az agresszív nyugati körök azon kísérletei, hogy meg­bontsák a jelenlegi erőegyensúlyt és a fegyverkezési bajsza további fokozásával tegyenek szert katonai fölényre. Ebben a nemzetközi légkörben rendkívüli jelentősége van a szocialista közösség országai következetes fellépésének az ■enyhülési folyamat megtartásáért, ami világosan kitűnik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé közelmúltban» üléséről kiudott nyilatkozatból is. S ugyancsak szoros ossz hangban állnak e törekvésekkel a legutóbbi szovjet kezde ményexések, amelyeknek célja az európai biztonság szavato­lása­Teljesen joggal könyvelhetjük el a 70-es éveket az enyhülés évtizedenek, amikor elsősorban a Szovjetunió és a többi szó etatista ország következetes, lenini alapelveken nyugvó kül­politikájának eredményeként az enyhülés, az államok köztt közeledés vált a nemzetközi politika fő irányává. Példaként hadd említsünk két évfordulót: a napokban volt öt éve an­nak, hogy aláírták a helsinki záróokmányt, tegnap pedig az «nvrópai politikai légkörre kétségkívül jelentős, kedvező hatás­sal levő szovjet—nyugatnémet szerződés aláírásának 10. év­fordulójáról emlékeztünk meg. Gustáv Husák és Leonyid Brezsnyev megerősítették Cseh­szlovákia és a Szovjetunió eltökélt szándékát, hogy fejleszteni kívánják az együttműködést a különböző társadalmi rendsze­rű országok között. Éppen ezért tartja mindkét fél hasznos­nak azokat a tárgyalásokat, amelyeket az SZKP KB főtitkára a közei ni últlian folytatott Giscard d’Kstaing francia államfő­vel és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. Ezeknek az eredményei arra engednek következtetni, a nyugat-európai államok vezető politikusai az amerikai „kemény“ irányvonal lal szemben nem szeretnék, ha a 80-as évek elején tapasztal ható „lehűlés“ visszavezetne a legreakciósabh imperializmus áUal óhajtott és szított hidegháborús légkörhöz. A Novoje Vremja című szovjet lap a közelmúltban rámu­tatott: lényegében most dől el, hogy a fegyverkezés éj sza­kaszába lépünk-e vagy sem. A Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés többi tagállama abból indul ki, hogy nincs olyan fegy­verfajta. amelyet ne lennének készek csökkenteni vagy meg­semmisíteni, feltételezve az egyenlőség és a kölcsönös biz­tonság elvének szigorú betartását. Ez a hagyományos fegy* versetekre is vonatkozik, s a Szovjetunió már konkrét lépéseket is tett, amikor egyoldalúan csökkentette Közép-Eurpáhan ál­lomásozó csapatainak létszámát. A szocialista országok hatá­rozottan sikraszállnak a közép-hatótávolságú nukleáris raké­ták korlátozásáért, amit a NATO-országok kijátszottak akkor, amikor beleegyeztek, hogy területükön új rakétákat állítsa­nak rendszerbe a Varsói Szerződés országai ellen. A Szov* jetim só már javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat ezekről a rakétákról. A legfelsőbb szintű csehszlovák—szovjet tárgyalásokon be­hatóan foglalkoztak az Afganisztánnal kapcsolatos helyzettel. Kijelentették: mindkét ország eltökélt szándéka támogatni a? áprilisi forradalom vívmányait védő afgán nép jogos ügyét Készek az afgán kormány javaslatai alapján elősegíteni az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezését. Európa jelentős esemény, a madridi találkozó előtt áll. A szocialista országok azt akarják, hogy a találkozó konstruktív legyen, s új, hosszú távra szóló gyakorlati intézkedések szü­lessenek, melyek a békés együttműködést szolgálnák Európá­ban. A madridi találkozó akkor lenne igazán Helsinkinek a méltó folytatása, ha megállapodnának az össz-európai lesze­relési konferencia összehívásában. Ez pedig nem a szocialista országokon fog múlni, amelyek már eddig is számos politikai és diplomáciai erőfeszítést tettek, hogy kedvező légkört te rém Kenek hozzá. Az európai leszerelési értekezlet jelentőségét akkor mérhet jük fel igazán, ha nem tévesztjük szem elől a már említett uiyugat-európai rakétatelepítési terveket, valamint a NATO országok azon határozatát, hogy évente legkevesebb három százalékkal növelik katonai költségvetésüket. A szocialista országok remélik, hogy felülkerekedik a józan ész és végülis nemet mondanak az újabb fegyverkezési hajszának. Ez Euro­pa és a világ érdeke, ezek a törekvések jutottak kifejezésre az idei krimi találkozókon. Olyan kulcskérdés ez. amely dán iőfontosNágú jelenünk és jövőnk szempontjából. MALINAK ISTVÁN A trebišovi és a michalovcei járásban azokról a helyekről, ahol a hosszan tartó esőzések és árvizek nehezítették meg az aratók helyzetét, kézzel takarítják be a gabonatermést. Felvételünk a kis géresi (Malý Mores j SZNF 30, évfordulója Efsz-ben készült, ahol a nedves talajon kézzel learatott gabonát szárazabb helyekre vit ték, a ahol a kombájnok kicsépelték {A, Hašŕŕák fel vétele CSTKJ A GABONA TÖBB MINT FELÉT LEARATTÁK Rugalmason átcsoportosítják a kombájnokat (Tudósítónktól) — A földmű­vesek a patronáló üzemek és különböző intézmények dolgo­zóinak, valamiül a Nemzeti 6‘ronl tömegszervezetei tagjai' nak segítségével jól kihasznál­ták a múlt hét végi, valamint a hét eleji kedvező időjárást a betakarítási munkák végzésére. Ezt bizonyítja a Mezőgazdasági és filehnezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályán ké­szült kimutatás is, amely sze­rin Szlovákiában a búza hatvan, a % árpa ötvennyolc százalékát aratták le. A leggyorsabb ütem* ben a nyugat-szlovákiai kerület­ben haladnak a betakarítással, ahol már a bú2a nyolcvannégy, az árpa nyolcvannyolc százalé­kát takarították be. Ezzel szem­ben a kelet szlovákiai kerület­ben a gyakori esőzések, vala­mint az árvizek miatt még min­dig lassan haladnak az aratás­sal. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium aratási munkákat irányító bizottsága ezért javasolta, hogy a déli kör­ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT (ČSTKj — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táv* iratban fejezte ki jókívánságait; Mohammad Ali Radzsainak az Iráni Iszlám Köztársaság mi- aiszterelnökévé való kinevező« se alkalmából. Kuvaiti vendég Ľubomír Štrougalnál- (ČSTKj — Lubomir Štrougal szövetségi miniszterelnök teg­nap a prágai Hrzán-palotában fogadta Abdái Azix Husszeint, Kuvait kormányügyi miniszte­rét. A megbeszélés során a felek nagyra értékelték a két ország együttműködésének eredmé­nyeit és kifejezték, hogy érde­kük a kapcsolatok bővítése Hangsúlyozták, hogy ehhez nemcsak a gazdasági ós a tu­dományos-műszaki kapcsolatok terén, hanem az egészségügy, a közoktatás, s a kultúra terüle­tén is adottak a lehetőségek. Ezzel összefüggésben Lubo-> mír Štrougal és Abdái Aziz Husszein elemzett néhány ja­vaslatot, amelyek konkretizálása előmozdítaná a két ország kap­csolatainak Intenzívebbé téte­lét, Szó volt továbbá néhány alap­vető külpolitikai problémáról és rendezésükről. A fogadáson részt vett Stani­slav Svoboda külügyminiszter-« helyettes. Majernik-emlékkiállítás ünnepélyes megnyitása (ČSTKj — Kiállítás nyílt teg nap a Szlovák Nemzeti Gálé ríában Cyprián Majernik halá Iának 35. évfordulója alkalmá­ból. Majernik az 1909-es nem zedék egyik legnagyobb művé­szi és eszmei-politikai tekintő lye és a modern szlovák művé­szet alapító személyisége. A megnyitóünnepségen részt, vettek: Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök, Viliam Salgo vifi, az SZLKP KB Elnökségéneik tagja, a Szlovák Nemzeti Ta nács elnöke, Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Rudolf Jurík és Dániel Futej, az SZLKP KB osz­tályvezetői, josef Mravfk szlo« vák kulturális miniszterhelyet­tes és más vendégek. A tárlat anyagát a Szlovák Nemzet» Galéria, valamint csehországi és morvaországi képtárak anyagából válogatták össze, Áttekintést ad Majernik munkásságáról, végigkísér Ma­jernik művészeti fejlődéséneik szakaszain, és megmutatja az alkotását övező történelmi kö- f Folytatás a 2. oldalon/ AZ EMBER A GYŐZTES A gabona termése a vízzel áztatott táblákról is fedél alá kerül Néhány nappal a kelet-szlo­vákiai folyók- júliusi áradása után, amikor a víz szintje apad­ni kezdett és ismét járhatóvá vált a Nagykapos (Veľké Kapušany) és Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) közötti útszakasz, a Latorca-parti erdőben az isza­pos útjelző kövek és fák je­lezték, hogy a hömpölygő víz nem ismert medret, mindent el­öntött. ami az útjában volt. Az erdőn kívül Lelesz (Leles) ha­tárában alig volt nyoma az ár­víznek, ám a többszöri jégve­résnek, felhőszakadásnak és ta­lajvíznek annál inkább. Aki az elemi csapás idején nem volt Bodrogközben, annak az iszapos erdőn kívül sok mindent el­árult a fa- és bokorrengeteg szomszédságában levő százhek- táros Nagyrétulsó megdőlt, megtépázott és sok helyen zölddel átnőtt búzája is. Távolabb, a Lelesz—Pólyán (Poľany) útkereszteződést el­hagyva sem változott a ter­mészet képe. Kivételt csak egy hely, az 50 hektáros Deákí dű­lő képezett, Ott már alig volt nyoma a megdőlt, búzának, he­lyette dús szalmarendek és szalmalábák sorakoztak a bo­káig érő, helyenként a lágy. főidbe gyúrt tarlón, A tábla közepén bizonytalanul és lassan haladó kombájnokat népes tömeg figyelte. Érthető volt a kíváncsiság, hiszen az idei „elsiratott“ aratás kezdő­dött meg, amelynek eredmé nyességéről az első kicsépelt kalászok sokat elárulhatnak. Iván András, a Munka Ér­demrenddel kitüntetett leleszi Május 1 Efsz elnöke Török Im­re agronómus és pártelnök, Compoly Benjámin gépesítő, Helmeci Sándor agronómus, va­lamint Ivan Bngdányi és Juraf So bek Járási párttitkárok tár­saságában kissé elégedetlen hangon jegyezte meg: „Máskor tlyenkorra már elfelejtettük az aratást, most pedig csak a kez­deténél tartunk.“ A határt s benne a küszködő gépeket fi­gyelve kevés örömmel az arcán beszélt, ám nem csüggedve, nem kiábrándultán. „Az itteni embereket nem érheti semmi vád, semmi szemréhányás az ! Folytatás a 3. oldalon / A szemveszteség aránylag kiest„ s a búza minősége sem rossz (A szerző felvétele) zetekből a gépek egy részét a lehető legrövidebb időn belül csoportosítsák át Szlovákia ke lett részeibe. Az első kisegítő kombájnok és más betakarító gépek már meg is érkeztek, és (Folu'atáa a %. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents