Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-11 / 188. szám, hétfő

-A * di szó 1980 Viíi.^11. 3 Magyar—csehszlovák küikereskedelmi kapcsolatok jPúi ff nehezén A kurvái részlegen befejezték az aratűst # A tervezett­nél jobbak a hektárhozamok £ Tennivaló most is akad bőven Magyarország külkereskedel- Viében jelentős helyet foglal el Csehszlovákia. A magyar - csehszlovák gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok az elmúlt évben is tervszerűen fejlődnek. forgalom ebben az évben a tervek szerint eléri az 1,1 Mrd. Rbi t, megközelítően kiegyenlí tett export-import oldalakkal. V\ növekedés az elmúlt évhez viszonyítva 10 százalék körül várható; Az említett fejlődés azt bizonyítja, hogy a gazdasá­gi es kereskedelmi kapcsolatok megalapozottak és stabilak. \z 1U8U. évi árucsere-forgal­mi é.s fizetési jegyzőkönyv 1,111 M. Kbl összegű forgalmat irá­nyoz elő, A hosszú lejáratú áru .csere forgalmi megállapodás előirányzatai voltak a meghatá­rozók a forgalom makrostruk- turális arányainak kialakítása­kor. finnek megfeleleőn a gép­ipar termékei a túlnyomnak, sőt 1979 hez képest részarányuk még jelentősebbé vált. A cseh­szlovák kivitelben 59 százalé­kot, a magyar kivitelben 57 százalékot képviselnek. A gépipari termékek kölcsö nos szállításának több mint 40 százaléka több- és kétoldalú kooperációs és szakosodási megállapodások alapján bonyo lódik. Döntő szerepet játszik a közúti járműipari kooperáció. Az itt előirányzott szállítások értéke meghaladja a 100 M. Rbl-l. A magyar kivitelben kü­lönféle futóművek, gépjármű tengelyek, valamint csuklós autóbuszok és alkatrészek; a csehszlovák kivitelben teher­gépkocsik, építő- útépítő ge- pek, kommunális és más spe- ciál gépkocsik, valamint az al­katrészek a légt'ontosabbak. A kooperációs kapcsolatokon alapuló gépszállítások közül a következő tételek emelhetők ki: a magyar exportban szerszám­gépek, erős- és gyengeáramú elektrotechnikai gyártmányok, élelmiszeripari gépek, vegyipa­ri gépek, műszerek, finomme­chanikai gyártmányok, számí­tástechnika, mezőgazdasági gé­pek. Csehszlovák kivitelben: szerszámgépek, gyenge- és erősáramú elektrotechnikai gyártmányok, építő- útépítő gé­pek, műszerek, finommechani­kai gyártmányok, mezőgazdasá­gi gépek, könnyű motorvonat, városi villamoskocsik, vasúti te hervagonok. Magyar kivitelezésben to­vább folytatódnak diákszállók építési munkálatai, a Budapesti Közlekedési Vállalat villamos vágányágy panelek szállításá­val meggyorsítja Prága közleke­dési hálózatának rekonstrukció­ját, szennyvíztisztító berendezé­sének export jáva'l környezel vé­delmi feladatok megoldásához járul hozzá a magyar fél. A másik részről csehszlovákiai közreműködésre kerül sor a magyar vasúti és városi közle­kedés modernizálásában, elekt- rifikálásában. Csehszlovák ki­vitelezésben tovább épül a bu­dapesti szemétégetőmű. A jegyzőkönyv árulistái rög­zítik azokat a szállításokat is, melyek az ipar, Illetve a lakos­sági fogyasztás nélkülözhetet­len termékeire vonatkoznak. Ide sorolható magyar kivitel­ben a bauxit, a timföld, az alu­mínium és alumínium termé­kek, a növényvédőszerek, a műbőr, a búza, a kukorica, a hús és <t húskészítmények, a vetőmagvak, a növényi olaj és a bor. A csehszlovák kivitelben említhető a kokszolható kő­szén, a koksz, a hengereltáru, a különféle vegyianyagok, a ke­rámia és a tűzálló anyag ipari termékek, a különféle faáruk valamint a sör. Több mint 10 millió tonna cukor A Szovjetunióban találhatók a világ legjelentősebb cukorré­pa ültetvényei. Az idén csak­úgy, mint 1979-ben, 3,7 millió hektárt telepítettek be ezzel az értékes mezőgazdasági növény- nyel. Az elmúlt évben a kedve­zőtlen időjárás miatt az átla­gosnál valamivel alacsonyabb volt a termés, de még így is ko­séi 76 millió tonna cukorrépát takarítottak be a földekről. Eb­ből a mennyiségből 10,6 millió tonna tiszta cukorot állítottak ■elő — többet, mint bárhol má­sutt a világon. A cukorrépa az egyik leg- munkaigényesebb növény. Nap­jainkban a termesztésben egyre nagyobb teret nyernek a nagy­üzemi módszerek, s mindinkább háttérbe szorul a nehéz fizikai munka. Az ország mezőgép­gyárai ellátják az ágazatot az összes szükséges berendezés­sel: a tervek szerint a követke­ző öt év során a géppark továb­bi 175 ezer vetőgéppel és kul- tivátorral, közel 50 ezer önjáró cukorrépabetakarító kombájn­nal és számos más mezőgazda­sági géppel bővül. Lett újdonság A Lett SZSZK Tudományos Akadémiája Fizikai Intézete mágneses hidrodinamikai spe­ciális tervezőirodájában egy sor nagy hatásfokú mágneses hidrodinamikai gépet dolgoztak ki a higany komplex feldolgo­zására. Kidolgoztak egy tech­nológiai folyamatot, mely lehe­tővé teszi, liogy az orvosi hő­mérők feltöltéséhez előírt, 99,999 — 99,99<^ százalékos tisztaságú higanyt nyerjenek. A folyamat teljesen automatizált. Az ipari fogyasztási cikkek választéka széles és gyorsan al­kalmazkodik a lakosság ízlés­es divatváltozásaihoz. A felso­rolás hosszadalmas lenne, a legfontosabbak közti 1 megemlít­hető az elektromos és elektro­nikus fogyasztási cikkek cseré­je. Erre a jegyzőkönyv oldalan­ként 14—14 millió rubelt bizto­sít. Jövőre 10 ezer Skoda sze­mélygépkocsi, 34 ezer moped és motorkerékpár gazdagítja a magyar belkereskedelmi közúti járműkínálatot. A könnyűipar termékei kö zül csehszlovák kivitelben bú­tor, szőnyeg, konfekció, gumi- lábbeli, fémtömegcikkek, kii lönféle textilruházati cikkek, magyar kivitelben konfekció, kötött felsőruházat, bőrdíszmű, fém- és kempingbútor, kozmeti­kum, gyógyszer, írószer és iro­dacikkek említhetők. A közvet­len belkereskedelmi kapcsola­tok fontos részei a választék­csere, kontingensek, amelyek oldalanként 36—36 millió rubel értékű belkereskedelmi áru­készlet cseréjére nyújtanak le­hetőséget. Külön említést érde­mel a határmenti árucsere, ahol 1980-ban kölcsönösen Il­ii millió rubel értékű forgalom várható. STEIGERVALD JÓZSEF Szinte csábít a gondolat, hogy leírjam: a Gyulamajori (Űulov Dvor) Állami Gazdaság karvai (Kravany nad DunajomJ részlegén elcsendesült a határ. Karván ugyancsak befejezték az aratást s a kombájnok útra keltek, hogy további hektárok­ról takarítsák be a termést, de a távozó gépek után maradt még tennivaló bőven. A határt járva erről beszél­gettünk Gulyán László agronó- mussal. — Augusztus negyedikén be fejeztük az aratást. A tíz kom­bájn közül három Tovačovóból, négy pedig Svitavyból érkezett a segítségünkre. A kombájno­sok munkájával nagyon elége­dettek vagyunk. Az E 512 esek napi teljesítménye hat, az E 516-osoké pedig tizenkét hek­tár volt. Az előbbiek csoportjá­ban Vladimír Hradil, az utób­biakéban Jan Drdla bizonyult a legjobbnak. A hazai kombájno­sok közül Slefankovics István és Kelemen István érdemel di­cséretet. Búzából a tervezett 48 q he­lyett 54,85, árpából pedig a ter­vezett 45 mázsa helyett 50,40 volt az átlagos hektárhozamuk. A komáromi széntelep négy te­herautóval segített biztosítani a termés folyamatos elszállttá-* tását. — Mik a további teendők? — Jelenleg a szalma betaka« rítása és a tarlóhántás van fo­lyamatban. Eddig a munkála­toknak több mint a felét sike­rült elvégeznünk. A tarlókeve­rékek vetésével is jól haladunk, A tervezett százötven hektár­nyi területnek több mint a fe-< lén már földbe került a mag. Traktorosaink közül főleg Trón- csík Imre és Szalai László vég­zett dicséretre méltó munkát. — Aránylag rövid pihenő után újra „csúcsforgalom“ lesz a határban — mondja Gulyás László. A jónak ígérkező ter­mést 125 hektáros napraforgó­tábláról kell majd betakaríta-* nunk. Ezenkívül kukoricát 171’ hektáron, silókukoricát 100 hektáron, cukorrépát és takar­mányrépát pedig 41, illetve 10 hektáron termesztünk. így ért­hető, hogy a nyári időszakban jól jön a diákok és a nyugdíja­sok segítsége, főleg a szőlészet­ben és a kertészetben. A közel hetvenéves Halász István és a szintén nyugdíjas Trnka Valent szinte naponta kiveszik részü­ket a munkából. RIGLER JÁNOS SZÁLLÍTJÁK A ZÖLDBABOT A domb alatti dűlőben mint­egy félszáz leány és asszony hajlong szorgalmasan: szedik a zöldbabot, melyet a Zelenina közvetítésével az oroszkai (Po­hronský HuskovJ cukorgyárba szálítanak konzervnek. Tuhár szky JózseJ gépkocsivezető, fiá­val, Péterrel az üres ládákat rakja az országút mellett az árokpartra, oda hordják a teli Zsákokat a palásti (Plásfovce) Béke Efsz dolgozói, ott rakják át a ládákba. Tuhárszky József naponta kétszer tér a cukor­gyárba, 23 mázsa körüli szállít­mánnyal. Reggel egy kicsit várni kell, mert még nem gyűlt össze egy autóra való szállít­mány, ezért besegít azzal, hogy elrendezi a ládákat, így köny- nyebb lesz majd megtölteni azo­kat. Gál János agronómus a szö­vetkezet telepéről érkezik. Ó irányítja a szövetkezet kerté­szetét. Hozzá tartozik ez a 8 hektárnyi babföld is, valamint a szőlészet, ahol a 98 hektárból már 56 termő. — Milyen lesz a termés zöld­babból? — kérdezem, amint el­rendezte a szállítással kapcso­latos tennivalókat. — A megítélés szerint 80— 100 mázsának kellene lenni hektáronként, legalábbis az ed­digi eredmények alapján. A lé­vai Zeleninával 600 mázsára, az ipolyságival 300 mázsára kötöt­tünk szerződést, ezt a mennyi séget szeretnénk elérni. Eddig körülbelül két vagonnal szállí­tottunk már le. Általában 40 dolgozó szedi naponta. Teljesít­mény után fizetjük őket. Aki szorgalmasan dolgozik, jó pénzt Gál Járius agronómus Krizsan Lászlónéval ós Matyó Józsefnéval (A szerző felvételé) keres itt. Kilogrammonként egy koronát kapnak, s vannak so­kan, akik 100 kilót, sőt többet is leszednek naponta. — Régen kezdték a szedést? — Július húszadika körül, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt kicsit késett az érés. — Ekkora területről hogyan tudják biztosítani a termés le­szedését rövid idő alatt? — Nem egyszerre kell szed­ni az egész táblán, ugyanis sza­kaszos vetést alkalmaztunk, így kisebb eltéréssel három sza­kaszban érik be. Ezt azért csi­náltuk így, hogy a piac folya­matosan kaphasson zöldbabot. Nekünk a Zeleninához kellene szállítani a termést, de mivel a cukorgyárnak szüksége van rá, megvásárolta a Zeleninától. így a fuvartöbbletet Ipolyság és Oroszka között ők fizetik. — A szövetkezet kertészeté­ben mit termelnek? — Főleg salátát, kalarábét, paprikát, uborkát a közel más­fél hektár fólia alatt. Szabad­ban 34 hektáron hagymát, 20 hektáron káposztát termelünk. A korai káposztából jó termést értünk el. Sajnos, a kertészet bővítésére nem igen gondolha­tunk, mert kevés a munkaerő. A' fiatalok nagy része, gondolok itt a nőkre, inkább a közelben levő üzemekben keres munkát, nálunk inkább csak az időseb­bek szorgoskodnak. BOJTOS JÁNOS KEVÉS A RAKTÁR, JELENTŐSEK A VESZTESÉGEK REMÉNYKEDVE VÁRJÁK A SZERELŐKET A nyitrai (Nitra) járásban a mező- gazdasági üzemek gabonatábláin gyak ran találkoztam veszteségellenőrző cso­portokkal. A veszteségekkel foglalko­zott a járási mezőgazdasági igazgató­ság nyári munkákat irányító bizottsá­ga is. Megszületett a határozat, hogy mivel már az árpa túlérett, és a búza aratása sem tűr halásztást, minél több vendégkombájnt kell befogadni, hogy a betakarítási munkákat a lehető leg­gyorsabban végezhessék. Ahol csak le hét, elejét kell venni a veszteségeknek. Az ülésen arról is szó esett, hogy az ellenőrző csoportok jelentései alapján komputerszerű berendezés mutatja ki a károk nagyságát, mely meghatározta, hogy Vícsápapáti (Výčap-Opatovce J Efsz-ben hány ezer korona a kár. La­dislav Vajda mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója „helyreigazítva“ a felszólalót azt állít- totta, hogy a gép csak a feltételezett veszteség értékét vetette papírra. Az ülés után kíváncsian indultam a kánikulában a járás legnagyobb árpa­termesztő szövetkezetében, ahol többek között a čakajovcei részleg Bábató dű­lőjében Lubor Miskolci irányításával dolgoztak a kombájnok. Közülük egyik már az árokpart mellett vesztegelt. — Néhányat fordult, s máris üzem­képtelen — mérgelődött a fiatalember. Még szerencse, hogy a szerelők arány­lag rövid idő alatt megjavíthatják. Megvizsgáltuk a kombájnok után a tarlót és közben többször feltettem neki a kérdést, mennyi a veszteség? Azt mondotta, hogy nem túl sok. Később megragadta figyelmemet, hogy a szárító üzem mellett piramis­szerűen a szabad ég alatt tárolják az árpát. Felkerestem tehát a szárítási munkákat irányító vezetőt. Jozef Kováčik agrármérnök megmu­tatta, hogy mennyi küzdelemmel men tik a menthetőt. Egy jól megtermett fiatalember szondázással állandóan mérte az árpa hőfokát. Az agronómus magyarázatot fűzött munkájához: — Sajnos, beázott az árpa. Ezért a felső réteget átforgatjuk és meleg le­vegős szárítás nélkül eladjuk ipari cé­lokra. Az alsó rétegben bemelegedett árpát azonban forró levegővel kell szá­rítanunk és már csak takarmányozási célokra használhatjuk fel. Ha eladjuk, mázsánként 20 koronával kevesebbet kapunk érte és ha összeszámítom a munkát és a szárításhoz szükséges fű­tőanyag értékét, akkor bizony elég na­gyok a veszteségeink. Nagyon sok ár­pánk termett, de sok a gondunk, bajunk is. Kevés segítséget kapunk a patroná­ló üzemektől és más vállalatoktól. Sír a lelkünk, amikor a kiváló minőségű sör­árpa egy része a szemünk előtt megy tönkre tárolóhely-hiány miatt. Az agronómus tájékoztatása után a felvásárló üzembe igyekeztem. A lužian- kyi felvásárló központ előtt nem sok jármű várakozott. Ľudovít Lénárttól, a központ vezetőjétől érdeklődtem; ho­gyan szervezték meg a felvásárlást? Milyen módon segíthetnének a raktá­rozási gondokkal küzdő mezőgazdasági üzemek vezetőinek? — Előre megegyeztünk, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek mikor szállítják a gabonát. Betartják a tervet, azért nincs egyelőre torlódás. Elisme­rést érdemelnek azért, hogy a gabonát otthon is szárítják. A felsőbb szervek utasítása alapján az árpát 16, a búzát 22 százalékos nedvesség tartalommal is átvesszük. Minden nap három mű­szakban dolgozunk, mégsem elég gyors a felvásárlás, mert az új siló két szállí­tóberendezése meghibásodott. Várjuk, hogy a szerelők minél hamarább ki­szálljanak. Nem sokáig beszélgethettünk, mert gyakran csengett a telefon. A szövetke­zetek vezetői hívták az átvevő központ vezetőjét, hogy mikor szállíthatják az árpát. Igyekezett megnyugtatni őket. A pográuyiaknak (Pohranice) tanácsolta, -hogy délután egy óra felé küldjék az első járműveket. Más üzemek vezetői­nek figyelmét is felhívta a korábban közösen készített időterv betartására. — Mindennap ilyen körülmények kö­zött dolgozunk — mondja. — Egyes üzemek egyszerre húsz járművet Is ide küldenének. Ha ez megtörténne, akkor több kilométer hosszúságban kígyóz­hatnának a teherautók és a traktorok a kapu előtt. Órákig várakozhatnának, mire átadhatnák a gabonát. A torlódást akarjuk megelőzni. Űjra csengett a telefon. Vizcsápa- páti Efsz vezetői sürgetik a sörárpa át­vételét. Megegyeznek az időpontban. A vezető még elújságolta, hogy a felkí­nált sörárpát, ha megfelel a minőségi követelményeknek, mind átveszik. Az­tán dolga után siet. BALLÁ JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents