Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-06 / 184. szám, szerda

KILINCSELNEK A SÖRARPATERMELOK Biztató kísérletek a rugalmasabb felvásárlásra Az érsekújvári (Nové Zámky) Járásban az utakon mindenütt gabonát szállító járművekkel találkozunk. Az átvevőhelyek elölt vezetőik várják, hogy mi­kor kerül rájuk a sor. Járásszert e azt hallom, hogy a tervezettnél szinte minden mezőgazdasági üzemben több gabona termett, ezért egyre nagyobbak a rak­tározási gondok. Erről győződ­tünk meg a Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállalat ér­sekújvári üzemében is. Szedlák Lajos, a Csúzi (Dubníky) Efsz alelnöke mérgesen nyit be Šte­fan Budko igazgató irodájába. Felindultan mondja: — Tegyenek már valamit! Annyi sörárpánk termett, hogy nem tudjuk hová tenni* A mi­nőség kifogástalan, de ha to­vább is otthon tároljuk, akkor már csak takarmányozási cé­lokra felel meg. Az igazgató előveszi a nyil vántartó könyvet, és bizonygat­ja, hogy az alelnöknek nincs igaza, mert csak 700 tonna eladására kötöttek szerződést. Az alelnök újra felfortyan: — Jó az a népgazdaságnak, ha raktárunkban marad a ki­váló minőségű sörárpa? Nem hagyom annyiban a dolgot. To­vább kilincselek, amíg ered­ményt el nem érek. A vezető­ség bízott meg, intézzem el, A pártszervezetek életébő! A Považská Bystrica-i járási pártbizottság határozatokat fo­gadót el az idén a gazdasági propagandával és agitációval kapcsolatban. Ennek az a cél­ja, hogy nagyobb cselekvésre serkentse a dolgozókat a gaz­dasági feladatok teljesítésében. Azokban a kiválasztott vállala­tokban, üzemekben, ahol a gazdasági propagandában és agitációban példás eredménye­ket érnek el, a járási pártbi­zottság alaposan elemezte a munkamódszerek formáit. A jó tapaszatalatokat felhasználják más pártalapszervezetek, vala­mint a Nemzeti Front társadal­mi szervezeteinek munkájában is. A gazdasági propaganda és agitáció fejlesztésének felada­tait rendszeresen értékelik, és fokozzák a követelményeket a munka irányításával ős ellen­őrzésével szemben mind a já­rási pártbizottságban, mind pe dig az üzemi pártbizottságok­ban és pártalapszervezetekben. A gazdasági propagandában és agitációban hasznosítják a faliújságokat, a figyelmeztető táblákat, a legjobb dolgozók arcképcsarnokát, az özemi és a helyi hangoshíradót, a járási és az' üzemi újságokat, # * * A Terebesi. (Trebišov) Elel- miszerkombinát üzemi pártbi­zottsága rendszeresen és terv­szerűen Irányítja az agitációs központ tevékenységéi, am<?ly a járási pártbizottság vándor­zászlajának elnyeréséért ver­senyez. A versenyben jelenleg a második helyen állanak, s már korábban megkapták a ke- let-Szlovákiai kerületi pártbi­zottság elismerő oklevelét is. Az agitációs központban ka­pott elhelyezést a veterán kom­munisták régi vörös zászlaja, itt találhatók a párt alapító tagjainak fényképei, a szocia­lista munkabrigádok csoport­képei. Az ízlésesen és esztéti­kai szempontból lö kifogásta­lanul berendezett környezetben kerül sor a különböző politi­kai akciókra és társadalmi rendezvényekre. • * * A kassai (Košice) városi pártbizottság intézkedéseket dolgozott ki a CSKP KB 15. ülésén és az SZLKP KB ülésén hozott határozatok maradékta­lan teljesítésére. Határozatban rögzítették az ideológiai és a politikai tömegmunka formáit és módszereit, a pártmunka szervezését és ellenőrzését. A cél: egységessé tenni a párt- szervezetek politikai nevelő munkáját. A párttagok koráb­ban kapott pártfeladatait még kiegészítik további ideológiai munkafeladatokkal, amelyek teljesítését rendszeresen ellen­őrzik majd. — tör — hogy a sörárpát egyenesen a sörgyárba szállíthassuk. A beszélgetés után eszembe jut a sörgyárak vezérigazgató­ságának sajtóértekezletén el­hangzott beszámoló, amelyből megtudtam, hogy kevés a sörár­pa a sör készítésére. Ezért el­látogattam az ógyallai (Hur­banovo) sörgyárba, ahol Ján Rimán mérnök, igazgató tömö­ren így fogalmazta meg a prob­lémával -kapcsolatos vélemé­nyét: — Régen folyik már a vita arról, hogy a sörgyárak a hús­ipari üzemekhez hasonlóan egyenesen a termelőktől vásá­rolják fel a feldolgozásra szük­séges nyersanyagot. Egyelőre ezen a téren még csak rész- eredményeket értünk el. A ko­máromi (Komárno) járásból már raktárunkba szállítják a sörárpát. Igaz, a felvásárló szerveken keresztül, de már ez is eredmény. Azt tapasztaltuk, hogy ä mezőgazdasági üzemek­ben nem tárolják szakszerűen a sörárpát. Reméljük, a jövő­ben a felsőbb szervek lehetővé teszik a rugalmasabb felvásár­lást. Vezérigazgatóságunk lépé­seket tesz, hogy még egy nagy raktárt építsünk és a sörkészí­téshez itt tárolhassuk az egész évi sörárpa szükségletet. A felvásárló részlegen teljes ütemben folyik a munka. A ki­jelölt üzemekből egymás után érkeznek a járművek. Szalma Béla, a Csüzi Efsz gépkocsive­zetője épp a garatba önti a sör­árpát. Ujjaival morzsoigatja a szemeket: — Nézzék, milyen kifogásta­lan, szép ez az árpa. Nem ér­tem miért nem akarnak belőle többet vásárolni?! Amikor a gépkocsivezető er­ről beszél, megérkezik Gubán László mérnök, a sörgyár ag- ronómusa. '— Már elintéztük az ügyet. A felkínált mennyiséget mind át­vesszük. Bűn lenne ilyen árpát a szövetkezetben hagyni. Varga Tibor, a malátagyár technikusa, Psenák Emil és Da­rázs Lajos mester adatokkal bi­zonyítja, hogy a csúziak árpája a laboratóriumi vizsgálatok — Akkor lenne elegendő és jö- minőségü sörárpánk, ha a ter­melőktől mi vásárolhatnánk fel — állítja fán Rimán mérnök, a sörgyár igazgatója megvalósítását javasolnák, amelyek olcsóbbá tennék a ter­melést és egyben hozzájárul­nának a minőség javításához is. Kiválasztanák ipari célokra a legmegfelelőbb árpafajtákat. Előre megbeszélnénk a terme­lőkkel, hogy milyen területen termeljék a feldolgozásra alkal­mas árpát és megteremtenék a feltételeket a megfelelő tá­rolásra. Darázs Lajos ezzel kapcsolat­ban nem győzi hangsúlyozni: — A mi raktárunkban tárolt sörárpa minősége nem romlik. Nemcsoda, hisz érdekünk, hogy minél jobb nyersanyagot bizto­sítsunk a termeléshez. Több éven át már tapasztalatokat szereztünk a legmegfelelőbb tá­rolási módszerekre és ezek fi­gyelembevételével szellőztetjük, mozgatjuk a tárolt árpát. A raktárt előre kifertőtlenítettük, tehát a kártevőket elpusztítot­tuk. Higiéniai szempontból is jó minőségű árpát tárolunk. Ha­bár a mezőgazdasági üzemek­ben is vannak már korszerű raktárak, de ilyen színvonalon mint nálunk, nem tárolhatják a sörárpát. Mindannyian nehezményezik, hogy a felsőbb szervek miért nem engedélyezik minél hama­rabb az újabb raktár építését és megfelelő berendezések be­szerzését. Itt lenne a lehető­Gubán László mérnök, (jobbról balra uz etsöj a sörgyár agronomu- sa a technikusokkal és mesterekkel egyült megállapítja, hogy a Csüzi Efsz sörárpája kiváló minőségű alapján minden szempontból megfelelő. Nem tartalmaz több fehérjét, mint amennyire a jó sör készítéséhez szükség van. Ezek a gyakorlati szakembe­rek sokat beszélnek az ipari célokra megfelelő árpa ter­mesztésének problémáiról. Sze­rintük figyelembe kellene ven­ni az igazgató javaslatát. Az lenne a helyes, ha a sörgyár nemcsak felvásárolná az árpát, hanem növénytermesztési osz­tályának dolgozói úgy irányíta­nák a mezőgazdasági üzemek agronómusáit, hogy azok a kö vetelményeknek megfelelően műtrágyázzák az árpatáblákat. Más olyan korszerű módszerek ség a probléma megoldására. Ha a sörgyár azokból a körze­tekből vásárolná fel az árpát, ahol a minősége a legjobb, és több lenne a táiolóhelye, akkor jóval több malátát lehetne szál­lítani a világ különböző orszá­gaiba és a hazai sörgyártáshoz is elegendő nyersanyagunk len­ne. A nagyobb támogatás, több segítség kamatostul megtérülne a népgazdaságnak. Ojabb járművek érkeznek. Azt hallom, hogy néhány üzem az érsekújvári járásból is egye­nesen szállíthatja a sörgyár raktárába az árpát. Lassan, te­hát megoldódik a probléma. BALLA fÓZSEF Kommentáljuk NEM GAZDAGODNI - GAZDAGÍTANI! A tudomány és technika fejlődését azok az emberek mozdították elő, akik néni nyugodtak bele abba ami volt, hanem célszerűbbet, jobbat igyekeztek kitalálni. Az új módszerek az utóbbi évtizedekben gomba módra szapo­rodtak.. Ennek egyik fontos rugója a szervezett formában végzett újítói és feltalálói tevékenység. 1974-től 1978-ig a Szlovák Szocialista Köztársaságban több mint 250 00(1 újítási javaslatot nyújtottak be, mely­nek a társadalmi-gazdasági haszna csaknem eléri a 7 mil­liárd koronát. Ezekkel a számokkal egyúttal válaszolha­ttunk azoknak a gazdasági vezetőknek, akik — főlej; ké­nyelemszeretetből és a kockázatvállalástól való félelem­ből — igyekeznek visszafogni az előretörő újítómozgalmat. Rajtuk kívül akadnak kerékkötők az újítók közvetlen munkatársai körében is, akik közül egyesek azzal vádol­ják a szabadidejükben rajzoló-, számoló, töprengő kollé­gáikat, hogy azért újítanak, mert meg akarnak gazdagod­ni. Pedig ők gazdagítani akarnak, mégpedig mindannyiuii- kat! E gondolat kapcsán szükséges magkülönböztetni az újí tókat a spekulánsoktól. Azoktól, akik különféle mesterke­désekkel jogtalanul szerzett javakkal a saját vagyonká­jukat gyarapítják a közösség terhére. Az újító nem spe­kuláns, és nem izgága, betegesen nyugtalan ember, akinek semmi sem jó, aki csak azért akar változtatni, hogy vál­toztasson. Az újítót és feltalálót nemes célok vezérlik, melyek megvalósítása a tudomány és technika mai fej­lettségi fokán roppant igényes munkát kíván tőle és a javaslatának elbírálásával megbízott szakértőtől, tudomá­nyos munkacsoporttól. Éppen ezért azokon a munkahe­lyeken járnak el helyesen, ahol nemcsak nz újítók és fel­találók munkájához szükséges feltételeket teremtik meg, hanem gondoskodásuk kiterjed az elbírálók tevékenysé­gének javítására is. Szükséges, hogy az utóbbi terület is az ellenőrzés fókuszába kerüljön, mert az újítómozgalom­ban elért eredmények jobbak, a megtakarítások nagyob­bak is lehetnének, ha ez a munka rugalmasabb lenne. Nem szívesen használjuk a szakmai irigység, vagy a kö­zömbösség nem éppen hízelgő fogalmait, de valahol még is ezeken a területeken kell keresni az okait annak, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban jelenleg több mint 2500 újítás lapul a szakmai elbírálással megbízott mér­nökök, szakértők fiókjainak mélyén. Ki tudja, milyen ege tő problémákkal kapcsolatos gondolatok „szunnyadnak a lassan már porosodó akták között? Egy biztos, ha az elő­írásoknak megfelelően két hónapon belül választ kaptak volna azok az újítók, akik ezeket a javaslatokat kidolgoz­ták, a 6. ötéves tervidőszak első négy évében elért bél- milliárdos megtakarítás lényegesen nagyobb lehetne. Hasznára válna az újítónak ha megtudná, a javaslata konkrétan ezért, meg ezért nem alkalmazható a gyakor­latban. Okulna a hibákból és az elképzeléseit megpró­bálná másképpen megvalósítani. Az újítási javaslatok elbírálásának ellenőrzésével meg­bízott szervek több vállalatban és üzemben „rávilágítot­tak“ a késlekedőkre, egy lépéssel azonban tovább kell menni. Amíg ugyanis a javaslatot elfektető elbíráló fize­tési borítékja nem lesz vékonyabb, a tények passzív meg állapítása aligha serkenti az illetet lelkiismeretesebb mun­kára. fő példával járnak elől azokban a vállalatokban és üze mekben, melyekben komplex racionalizációs csuportokat alakítottak a visszautasított újítási javaslatok újból törté­nő felülvizsgálására. Csaknem bizonyos, hogy találnak kö­zöttük olyanokat, amelyeket felhasználhatnak népgazda­ságunk gazdagítására. KOMLÖS1 LAJOS Több út vezet a takarékoskodáshoz A jármCwek gyorsan ürítik terhüket a raktár garatjába (Gyökeres György felvételei) Prága pcpemén ritkuló há- zak, üres telkek között járok. Az egyik bekerített térségen néhány épület, a mögöttük le­vő parkolóhelyen A VIA, Liaz, IFA. Skoda 1203, Praga V3S és löbb más típusú tehergépkocsi­ra leszek figyelmes. Valit meny­nyi a prágai Montáž épületsze­relő szövetkezeté. A szövetkezet neve — rövid fennállása ellenére is — jól ismert szakkörökben. Kilenc- száz dolgozójával többek közt a Szövetségi Gyűlés, a Kong­resszusi Palota, a strahovi sportpálya, a ruzynei repülőtér, a Družba áruház épületeinek szerelési munkáiból ugyanúgy kivette a részét, mint a csalá­di házak tervezéséből, vagy akár a lakásalap felújításából. Hobbi néven ismert népszerű elárusítóhelyén a barkácsolók kedvük szerint válogathatnak a fennmaradt építőanyagoikban. Nový Borban levő üzemét pe­dig a várak és kastélyotk kar­bantartására szakosították. A szövetkezet 90 tehergépko­csija azelőtt szerte a főváros­ban — több helyütt — parkolt. Az országos ésszerűsítési intéz­kedések azonban az üzem gaz­dasági vezetőit is cselekvésre késztették. Mindenekelőtt üres telekre volt szükségük, amely­nek megszerzése után 65 te­herautót befogadó parkolóhe­lyet, a gumiabroncsok és ak­kumulátorok számára pedig ja­vítóműhelyt építettek. Ma már t>ehát nemcsak hírbql, hanem a saját tapasztalataikon okulva tudják, hogy a gépkocsik egy helyen való összpontosítása a munka igényesség csökkentését és nagy mennyiségű üzem­anyag-megtakarítást eredmé­nyez. Az őrház létesítésével a társadalmi vagyon gondos fel­ügyeletét is biztosították. Azelőtt az üzemanyaggal va­ló takarékoskodás is sok gon­dot okozott a dolgozóknak. Mindaddig, amíg további lépés­re határozták el magukat. Az égető probléma megoldását az üres telken felépült új autója- vitóműhely tette lehetővé. Az üzem megtakarítása azon­ban nem csupán a körültekintő munkaszervezésnek, az üresjá­ratok megszüntetésének és az üzemrészlegek egy helyre való összpontosításának köszönhe­tők. Sok függ ugyanis a dolgo­zóktól, mindenekelőtt a sofő­röktől is. A gazdasági vezetők a tarta­lékok feltárására több intézke­dést foganatosítottak. Állan­dóan figyelik az üzemanyag fo­gyasztást, s ezzel kapcsolatban nagy gondot fordítanak a so­főrök anyagi ösztönzésére. Eb­ben a törekvésükben —- az egyes gépkocsik üzemanyag-fo­gyasztásának szem előtt tartá­sával — nagy segítséget jelent a szocialista mumkaverseny és a legjobb dolgozók megjutalma- zása. A lelkiismeretes munka a si­kerek legfőbb feltétele. És hogy ez a megállapítás nem te­kinthető közhelynek, arról az üzemnek az elmúlt két év so­rán — az üzemanyag fogyasz­tás terén elért — eredményei tanúskodnak. Feljegyzéseik sze­rint 1978-ban a szövetkezet 1 millió 616 ezer kilométert meg­tett gépkocsijai összesen 476 266 liter üzemanyagot fogyasztot­tad. Bár tavaly a gépkocsik 86 ezer kilométerrel növelték tel­jesítményüket, fogyasztásúik 47 ezer literrel csökkent. Ez az eredmény is arról győzi meg a dolgozókat, hogy fáradozásuk neun volt hiábavaló. KARDOS MARTA 1980. VIII. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents