Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-06 / 184. szám, szerda

Pontosan és szépen. AHOL HATÁSOS A SZEMLÉLTETŐ AGPTÄCIÓ Fiatalok kezdeményezés© I szO Járom Párkány (Štúrovo) ut­cáit, tereit. Nézem a felirato­kat, plakátokat, a hirdetőtáblá­kat, faliújságokat, meg a táb­laképeket. Nézem, figyelem, és nem is akárhogyan: kritikus módjára, bíráló szemmel. Kis­sé bosszantó, hogy az egyik, nagyméretű plakát a fesztivál- filmek szemléjét „áttekintés“ szóval hirdeti, de egyébként olyasmit nem látok, mely bírá­ló szót érdemelne. Sőt, egyre inkább tetszik, amit látok. A feliratok jelmondatai ak­tuálisak, a nyári munkálatokra, » gyom elleni küzdelemre, a takarékosságra, a tennivalókra hívják fel a járókelők figyel­mét. Közérthető, rövid sza­vakkal, és öt­letes módon, mert az egyik­nek a színe, a másiknak a be­tűje, a harma­diknak az elhe­lyezése kelt ér­deklődést. Pla­kát nincs sok, de ha feltűnik egy-egy, ön­kéntelenül is megnézem. — Nemrégiben pártfeladat­ként kaptam megbízatást az agitációs központ vezetésére, és éppen most költözködünk új helyiségbe, sok a gondunk. Elő­döm, Paták Gyula elvtárs azonban jól megszervezte a te­vékenységet, főleg a szemlélte­tő agitáció terén, és most is se­gít. Jónak azért minősíthető szervező munkája, mert együtt­működést teremtett a művelő­dési ház hivatásos népművelői­vel és az üzemek agitátoraival. Valójában pedig a szemléltető agitáció műhelye a művelődéói házban működik. Szerényen, de jó ízléssel, hangulatosan berendezett szo- bácska a művelődési házban, Szívesen meg­állók a hirdető- táblák és faliúj­ságok előtt is, mert a közle­mények, a cik­kek nem olya­nok, mint más­hol, vagyis új­ságokból, ké­peslapokból ki­vágottak, ha­nem helyi, üze­mi problémák­kal foglalkozó írások, rajzos felhívások, ügyesen illusztrált kimutatások, tömör fogalmazá- sú hirdetmények. Akad köztük olyan Is, a vasútállomáson, a mozi előtt, a városi nemzeti bi­zottság előcsarnokában pél­dául, amely csak néhány, rövid mondattal figyelmeztet, vi szont sok-sok, szép és eredeti fényképpel ad hírt a városfej­lesztés helyzetéről, a társa­dalmi munkákról, a helyi sporteseményekről. Érdekesek, ötletesek az üze­mek előtt és a főtéren látható, nagymértű táblaképek. Az áb­rák gondolattársításokat éb­resztenek a szemlélőben, tíe hatnak az érzelemre is. Meg­erősítik tudatunkban a „Békét « világnak!“ és a „Vállaltuk, Érdemes megnézni a faliújságai ez a műhely. A könyvelő kivér telével a hívatásos népműve­lők mindegyike nő. Talán ez a magyarázata annak, hogy tet­szetős a szoba berendezése és hatásos a szemléltető agitáció? Nem hiszem. És nem is az el­ismerés hangoztatásával, dicsé­rettel kezdem a beszélgetést, hanem azzal a bíráló megjegy­zéssel, hogy a fesztiválfilmek szemléje nem áttekintés. — örülünk, hogy szólt — mondja Rohács Erika, a propa­gandáért felelős dolgozó, — - köszönjük, mert hiszen nagyon fontos szempont a leghelye­sebb. a legkifejezőbb szó és kép használata. Stefánia Jablonská, a műve­lődési ház igazgatója azonban teljesítjük“ szavakkal írott jel­mondatok tartalmának lénye­gét. Szóval, tetszik, amit látok, mert kétségtelen, hogy a szem­léltető agitáció eszközeivel jól sáfárkodnak: hatékonyan, ha­tásosan. Persze, mások véleményére Is kíváncsi vagyok, és szeret­ném megtudni, hogy kik fog­lalkoznak a szemléltető agitá­ció megszervezésével, miként vélekednek, érzik-e a jól vég­zett munka örömét. Rarin Alajos elvtárs, a vá­rosi nemzeti bizottság titkára: — Általában véve elégedet­tek vagyunk, de persze hibák, hiányosságok is akadnak, mert még ez sem az igazi. Kifogá­sainkat azonban mindig meg­mondjuk. Egyébként ebben az ügyben az agitációs központ és a művelődési ház dolgozói az illetékesek. Ladislav Srnka elvtárs, az ipari tanulók szaktanintézeté­nek igazgatóhelyettese, az agi­tációs központ vezetője: 1080 bővebb tájékoztatással szolgál: — Munkánkban csak részfel­adat a szemléltető agitáció megszervezése, de pártfeladat, ezért törekszünk minőségileg is Jól, és mindig jobban és jobban megfelelni a követelmények­nek. Magunkszabta, hármas szempont: a politikailag helyes mondanivaló mindig időszerű, és pszichológiailag is hatásos legyen. Néha hibázunk, mert két nyelven tökéletesnek len­ni nehéz, de igyekszünk. Az igyekezet magyarázatával kapcsolatosan elmondja, hogy a hivatásos népművelők közül Cséplő Katalin felelős az agitá­cióért, Vozák Ida a képzőmű­vészeti tevékenység megszerve­zéséért. Az önkéntes népműve­lők közül Dávid Sándor peda­gógus, a fotósok körének veze­tője és a kör tagjai, mint fo­tóriporterek segítik munkáju­kat. Fehér Géza, Július Le- lóczky, Bányász Imre, Mikla István elvtársak, akik saját üzemükben is agitátorok, szin­tén tagjai annak a csoportnak, amely a szemléltető agitáció megszervezésével foglalkozik. Megmutatják a nemrégiben készített, kétnyelvű röplapot. Érdekes rajz díszít] az idősze­rű jelszavakat, amelyek főleg a gyors aratásra szólítanak fel. Nem hiszem, hogy végig ne ol­vasná a szöveget. ak> kezébe veszi. Megnézem a külön füzetbe gyűjtött tervrajzokat'. A méret, a színezés, a betűtípus, az el­helyezés adatai bizonyítják: gondosan, pontosan terveznek, semmit se bíznak a véletlenre. Nevek, címek, telefonszámok jegyzéke látható a füzet borí­tólapján, belül. Ladislav Sku- ták elvtárs, az állami gazdaság pártszervezete elnökének címe pirossal bekeretezve. — Most ő az első számú kül­ső munkatárs — magyarázzák ’—, tőle kapjuk a betakarítási munkálatok legfrissebb híreit. Megtudtam azt is, hogy a vá­rosi pártbizottság elnöke, Ján Belák elvtárs, gyakran bejár a műhelyükbe, tanácsokat ad ne­kik, de figyelmezteti is őket, ha valamelyik felirat, plakát, vagy faliújság már nem idő­szerű. így Párkány utcáit min­dig friss, időszerű agitációs anyag díszíti, melyek közös cselekvésre szólítják fel a vá­ros lakosait. HAjDß andRÄS (CSTK] — A cíferi Béke Efsz SZISZ-szervezetének tagjai ta­valy azzal a felhívással fordul­tak inás földművesszövetkeze­tek fiatal tagjaihoz, hogy leg­alább két hektár eddig nem megművelt talajt tegyenek tér. mékennyé. A felhívásra a trna- vai járásban eddig 16 SZISZ alapszervezet válaszolt. A múlt évben a fiatalok 25,6 hektár földterületet tettek termékeny- nyé, főleg szemétdombokat, mezei utakat, korábban elszeny- nyezett területeket. Elültettek 45U0 gyümölcsfát, 5000 szőlő- vesszőt, s előállítottak 275 ton­na tömegtakarmányt. Az akció gazdasági haszna félmillió ko- rona. Ebben az évben a SZISZ arra törekszik, hogy a cíteri mozgalomba a nyugat-szlová­kiai kerület további SZISZ-szer- vezeteit is bevonja. Időközben a felhívást közzé, tevő SZISZ-szervezet tagjai há­rom hektárra növelték felaján­lásukat. ígéretüket teljesítették: újabb egy hektár terüie-.et tét tek termékennyé, ahová silóku­koricát vetettek. További két hektáros területen repcét ve tettek, amelyet zöldtakarmány ként hasznosítanak. Ezenkívül nagyobb területet füvesítettek, amelyet már az i Jn lovagló pályaként 'használnak. A cíferi felhívásra válaszolt SZISZ-szer vezetek közül említést érdeme, a Trnavai, a Hlohoveci, a M;i dunioei, a Jaslovské Boliunice-i a Bolerázi, a Piešťany i, a Vode radyi és a Majcichovi Efs? SZISZ-szervezete. A cíferi felhívás, illetve moz galom a mezőgazdaságban dől gozó fiatalok szocialista mun kaversenyének egyik formája. Az „Egy szem se vesszen kár ba" es „A rétek és a legelők további intenzifikálásáért“ eine vezésü, ma már jól ismert mozgalmaikkal együtt ez a kez­deményezés is értékes segítsé get nyújt hazánk szocialista mezőgazdaságának. PRÓBAÜZEMELÉS ELŐTT (ČSTK) — Egy hónap múlva, szeptember elsején kezdődik a próbaüzemelés a prágai metró C 2-es szakaszán. Nem sokkal későb, október 20 án kezdőd­nek a próbák az A 2-es szaka­szon. A szerelők és az építő­ipari dolgozók, akik mindkét szakaszon most végzik „az utolsó simításokat“, sikeresen teljesítik közös szocialista fel­ajánlásukat. A vállaláshoz az 54 kivitelezőszervezet dolgozóin kívül a szovjet szakemberek is csatlakoztak. A legtöbb mun­kát a prágai ČKD, a radotíni Janka, a hranicei Sigma és a Vasúti Építővállalat dolgozói végzik. CSAK MAGAS SZINTEN A gazdasági egyensúly meg­tartásában nagy feladat hárul a mezőgazdaságra is. Mező- gazdasági nagyüzemeink haté­konyabb gazdálkodását, a hek­tárhozamok növelését pedig lényegesen meghatározza a nö­vényvédő vegyszerek, a műtrá­gyák szakszerű és gazdaságos felhasználása, amiben viszont az agrotechnikai '’vállalatok jutnak növekvő szerephez. Nem véletlenül foglalkoztak e kér­déssel a CSKP KB 15. ülésén is. A határozat egyebek között ezt mondja: „Jobban ikell gaz­dálkodnunk a műtrágyával, meg kell gyorsítanunk az ag­rokémiai vállalatok építését és tevékenységük bővítését. Gon­doskodni kell megfelelő raktá­rak és vegyelemző laborató­riumok építéséről, hogy a tudo­mányos ismeretek jobban ér­vényesülhessenek a növények tápanyagellátásában.“ E nagyon is időszerű felada­tokról beszélgettem Widermann Károly mérnökkel, a Duna- szerdahelyi (Dun. Streda) Járá­si Agrokémiai Vállalat igazga­tójával, a pártalapszervezet ve­zetőségének tagjával. Egyéb­ként tapasztalt mezőgazdász, hiszen harminc éve dolgozik a mezőgazdaságban. Már beszél­getésünk elején így fogalmaz: — Köztudott, hogy a belter­jes és hatékony gazdálkodás egyik fontos meghatározója a termelési ráfordítások mellett a műtrágyák és a növényvédő szeriek gazdaságos, tudományos és veszteségmentes felhaszná­lása. Ebben van döntő szere­pe az agrokémiai vállalatnak Ezért is született meg már több mint tíz éve az a párt- és kormányrendelet, amely ki­mondja az agrokémiai köz­pontok, illetve vállalatok lét­rehozását. Tudni kell azt is, hogy a korszerű gazdálkodás­hoz négy alapfeltétel szüksé­ges: a gépesítés, a nemesítés, az öntözés és a vegyszerezés. — És az ember? — Igen, ez az ötödik, s min­denben döntő tényező. Gondo­lok itt elsősorban a szakkép­zett és a politikailag is fejlett mezőgazdasági szakemberekre. — Hogy áll e tekintetben az agrotechnikai vállalat? — Itt csak magasan képzett szakemberek dolgozhatnak. Ki­váltképpen követelmény ez azok esetében, akik a talaj és növényvédelemmel foglalkoz­nak. Nálunk komoly laborató­riumi elemzés és kísérletezés folyik. Nem elég a vegyszert vagy a műtrágyát elszórni. Pontosan tudni kell azt is, hogy melyik növény, vagy ta­lajtípus mennyi és milyen ösz- szetételű vegyszert és műtrá­gyát Igényel. — Miből állapítják ezt meg? — Az egyes évszakoknak megfelelően gyakran veszünk talaj- és növénymintákat. Eze­ket gondosan és tudományos módszerekkel elemezzük, a ka­pott eredményeket kiértékel­jük, s csak azután állítjuk öaz- sze a szükséges vegyszerkeve­rékeket. Tehát minden esetben pontosan megállapítjuk, hogy miből hova és mennyi kell. Ez az eljárás környezetvédelmi, egészségügyi és gazdasági szempontból is nagyon fontos. Hiszen a növényvédő szereket devizáért vásároljuk. Ezért is meggondolandó a szakszerű és mennyiségi felhasználásuk. — Olcsóbban, hatékonyab­ban és többet termelni — fo­galmazódik meg egyre gyak­rabban ez a korszerű igény. Miben segített már eddig és miben segíthet még a jövőben mezőgazdasági üzemeinknek e követelmények gyakorlati meg• valósításában az agrotechnikai vállalat? — Vállalatunk még fiatal, csupán öt éve jött létre, de már így is a járás mezőgazda- sági üzemeinek 25 százaléká­ban mi végezzük el a.vegysze­rezést. Persze, a vegyszerezés nem újkeletű járásunkban sem. Alkalmazták ezt már földmű­vesszövetkezeteink az ötvenes években íb. Akkor még csak 20 kilogramm műtrágyát pit­ta tt a k a talajba hektáronként. Ma viszont már 250—300 kilo­gramm tiszta tápértékű műtrá­gya jut átlagosan egy hektár­ra. Vannak dűlők, amelyekre ennél lényegesen többet adunk. — Mi határozza meg azt, hogy az egyik dűlőbe keve-- sebb, a másikba több műtrá­gya kelt? — Mint már említettem, a rendszeres talaj- és növény­vizsgálat elvégzésének segítsé­gével tudjuk pontosan megha­tározni a vegyszer minőségi és mennyiségi adagolását, és biztosítani a terméshozamok állandó növelését. — Hogyan tükröződik mind­ez a terméshozamokban? — Járásunkban búzából elér­tük az ötven mázsán felüli átlagos hektárhozamot, de volt már év, amikor hatvan mázsán felül volt a búza hektárhoza­ma. Kukoricából is megközelít­jük a hatvan mázsát. A harma­dik fontos kultúrnövényünkből, a cukorrépából 45—50 tonna a hozam. Ezek az eredmények már világviszonylatban is ma­gasak. S ezt nekünk nem­csak tartanunk, hanem növel­nünk is kell. Ez pártfeladat is. Kár, hogy a pártelnökünk gyű­lésen van, aki személyesen is sokat tesz azért, hogy a vál­lalatunkban minden jól men­jen. — Ön pártvezetőségi tag is, miben segíthet itt a pártszer­vezet? — Pártszervezetünk létszám­ban nem nagy, de tettre kész. Eddig még minden párttag ma­gas színvonalon és becsülettel teljesítette a rábízott felada­tot. Nálunk egyébként nem, hogy lazsálni, de tévedni sem lehet. Ennek súlyos anyagi, sőt természetvédelmi és egészség­ügyi következményei is lenné­nek. — Mi az értékmérő a párt­munkában? — Az, hogy a kapott fela­datot, ki milyen határidőre, és hogyan végzi el. Ez nálunk naponta ellenőrizhető. Éppen ezért, ebben a felelősségtudat­ban végzi mindenki a munká­ját, a pártonkívüliek is. — A soron levő legfontosabb feladat? — A CSKP KB 15. elnökségi ülésén hozott határozatok szel­lemében hathatós segítséget nyújtani a terméshozamok nö­velésében. — Hogyan? — A növényvédő vegyszerek és a műtrágyák tudományo­sabb és gazdaságosabb alkal­mazásával. A pártszervezettel közösen érre is kidolgoztunk egy hosszú távú tervet. — Fokozhatő-e még a mű­trágyák adagolása? — A növénybetegségek meg­előzése lehetetlen növényvédő .szerek nélkül. A terméshoza­mok növeléséhez is feltétlenül több műtrágya szükséges. — Nem lesz drágább a ter­melés, ha még növeljük a mű­trágya adagolását? — A válaszom erre tömör: nem, ha mindent ésszerűen és valóban tudományosan csiná­lunk. Van például a vegysze­rek felhasználására az eddigi­eknél gazdaságosabb módszer is. Egyebek között ilyen a fo­lyékony műtrágya gyakorlati alkalmazásának elterjesztése. — Mi a gazdasági előnye? •— Az eddigi tapasztalataink szerint a tápanyag-utánpótlásá­nak ez az újszerű módja lehe­tővé teszi a tápanyag jobb hasznosítását. Egyenletesebben szétszórható az adott terüle­ten, s a növény igényéhez job­ban igazodó hatóanyag kombi­nációkkal pontosabban meg­adható a szükséges tápanyag­arány. Ezen kívül a tárolása es a talajra juttatása is teljesen gépesíthető, a kézi munkaerő- igénye minimális. A tárolásból adódó veszteség is elenyésző a szilárd műtrágyához viszonyít­va. — Tehát az egyik járható út ez, és van más is? — Természetesen, de vala­mennyihez pénz, idő és való­ban magas fokú szakértelem kell. A legfontosabbat, ami a beruházáshoz szükséges, a pénzt, az új kormányrendelet értelmében az állam biztosítja. Az agrokémiai központ fej­lesztésére a hetedik ötéves tervidőszakban kerül sor. így 1985 végére járásunkban a nö­vényvédelmi és tápanyag-után­pótlási feladatok kilencven szá­zalékát már mi végezhetjük majd el. TÖRÖK ELEMÉR , Pionírok az agitációs központban (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents