Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)
1980-08-06 / 184. szám, szerda
19R0 VIII. 6. {CSTK I — Hétfőn a Krímben baráti találkozón fogadta Leo* fiyid Hrtixsayev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Nicolae Ceausescut, az RKP főtitkárát, köztársasági elnököt. A két politikus véleményt cserélt a szovjet—román kapcsolatok jelenlegi helyzeté föl és a kapcsolatok bővítésének távlatairól. A találkozóról kiadott közlemény megállapítja, hogy a kap esoiatok sok területen fejlőd, nek és szilárdulnak, többek kősóit olyan fontos területen is, mint a gazdaság. Leonyid Brezsnyev és Nicoteie Ceausescu kijelentette, hogy a világpolitikai események megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületó nek májusi ülésén elfogadott dokumentumokban rögzített ér tékelések és határozatok he-* lyességét. Ezek a dokumentumok jó alapul szolgálnak a testvéri országok közös föllépéséhez. A két politikus kifejez* ne elhatározását, hogy „továbbra is védelmezni fogja az eny biilest, szilárdítani fogja a hi* zalma't, és fejleszteni fogja a politikai párbeszédet a külön* böző társadalmi rendszerű or* **ágok között, folytatja a béke- pulitikát és védelmezni fogja a népeknek a független fejlődés' Ihíz való jogát.1* Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu véleménye megegye* xett abban, hogy a nemzetközi élet legsürgősebb követelmény» «ein a lázas fegyverkezés fokoVi ÉVES A VOLKSSTIMME (ČSTK) — Jelentős évfordulót ünnepelt tegnap az Osztrák Kommunista Párt lapja, a Volksstimme. Tegnap volt éppen 35 éve, hogy az illegalitásban végzett sok éves nehéz munka után ismét megjelent első ízben a második világháború után. „Szerkesztősége és kiadója, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága ezzel kapcsolatban büszkén állapítja meg, hogy a Volksstimme az, amely mint egyetlen, maradt hű a 35 évvel ezelőtt az Osztrák Néppárttal (OVP) és az Osztrák Szocialista Párttal (SPO) közösen elfogadott elvekhez. Ezekért az elvekért, amelyek az ország demokratizálását szolgálták, az új Ausztriában, a lap ma is következetesen harcol“ — állapítja meg a Központi Bizottság nyilatkozata. Törökország fasiszta veszély (ČSTK) — Törökországban héttőn 19 ember esett a politikai terror áldozatául, közülük hatan a Török Szakszervezetek Szövetségének, illetve az ellenzéki Köztársasági Néppártnak a tagjai voltak. Fehmi Isziklar, a szakszervezeti szövetség főtitkára a folytatódó terrorral kapcsolatban rámutatott arra, hogy az országot fasiszta veszély fenyegeti. Erről tanúskodnak a szélsőjobboldali elemek terrorakciói mellett azok a próbálkozások is, hogy betiltsák a Török Szakszervezeti Szövetséget, amely az ország legnagyobb szakszervezeti központja, (ČSTK) — Mexikó és Venezuela, Latin-Amerika két legnagyobb olajtermelője, San Jóséban megállapodott arról, hogy közösen biztosítják kilenc, nem olajtermelő közép amerikai ország — Barbados, Cosla Rica, Dominika, Guatemala, Honduras, Jamaica, Salvador, Nicaragua és Panama — nyersolajellátását. A fogyasztó országok azonban a nyersanyagért kifizetett összegnek mintegy negyedét kedvezményes, öt évre szóló, évi négyszázalékos kamatú hitel formájában visszakapják. hunem unnak megállttá* sara tett törekvések elmélyítése, nem az ellentétek szítása, hanem a konfliktusok igazságos rendezése, nem a békés kapcsolatok korlátozása, hanem azok fejlesztése. A Szovjetunió és Románia legfelsőbb képviselői liangsú- lyozták: a két ország arra törekszik, hogy a madridi találkozó konstruktív legyen. Nagy jelentőségű lenne, ha elfogadnák a katonai enyhülésről és a leszerelésről tartandó európai értekezlet összehívására tett javaslatot. A találkozó a kölcsönös megértés és barátság légkörébe« zajlott 1«. Nicolae Ceausescu tegnap hazautazott. Jasszer Araíatnál (ČSTK) — Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter, az Európai Közösségek Miniszter- tanácsának elnöke libanoni látogatása során találkozott (asszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével. Ez az első eset, hogy a Kii/.os Piai: egyik vezetője tárgyalt, a PFSZ képviselőjével. A háromórás megbeszélés után Gaston Thorn kijelentette: a tárgyalásokon mindenekelőtt arról volt szó, mi a véleménye a PFSZ- nek arról a Közel-Kelettel kapcsolatos nyilatkozatról, amelyet ez év júniusában Velencében a tőkés csúcsértekezleten adtak ki. A 'luxemburgi külügyminiszter Tunézián és Izraelen kívül Szíriába is ellátogat Világszar)« m# emlék&zuek meg i tiirasiiuai atombomba-támadás 35. évfordulójáról. Ez alkalomból («Hakim» menüt indult Tokióitól Hinwitiiáb« Felvéteiüiikdn a Itltakoxó «««Met re*ztrevői láthatók (ČSTK felvételi Csatát nyert a sport A moszkvai olimpia nyugati sajtóvisszhangja (ČSTK) — A nyugati lapuk hasábjain továbbra is visszatérő téma ax idei moszkvai nyári olimpiai játékok méltatása. LONDON — Sikeres volt a moszkvai olimpia? Erre a kérdésre igennel kell válaszolni, írja a The Times londoni tudósítója. Michael Binyou. A nyári olimpiai játékok lefolyása sikeres volt. Nem került sor sport botrányra, nem igazolódtak be semmiféle rosszindulatú jóslatok, sem a münchenihez hasonló incidensre nem került sor. Sőt, a végén még az idő is kedvező volt, írta a Times tudósítója. Mindazoknak, akik Nagy-Bri- tanniában a televízió képernyőjén nézték végig az olimpiai játékokat, bár a brit televíziós állomások csak korlátozott óraszámban közvetítették a sporteseményeket, sokkal több okuk volt az ünneplésre, mint bármikor a múltban. A, brit kormányfő el utasító magatartása semmit sem von le Steve Owett, Se bastian Coe, Da ley Thomson és Allan Wells atléták, a brit úszók vagy evezősök sikerei bői. Számukra Moszkva nagyszerű sikert hozott, állapítja meg a The Financial Times A brit kormányfő merengése egy újsághír felett „Atlétáink remekeltek Moszkvában — a mi balszerencsénkre.“ (A Morning Star karikatúrája) BONN — A moszkvai olim pia befejező záróünnepségét n nyugatnémet tájékoztatási esz közök azzal a nyilvánvaló szándékkal kommentálták, hogy mentegessék az NSZK (távolmaradását az olimpiai játékokról, és többségük a szocialista országok sportolóinak sikereit szovjetellenes és anti- kominunista rágalmakra használja fel. Ennek ellenére egyes lapok megpróbálnak szolidabb elemzést nyújtani. A Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung vezércikkében azt írta, hogy a moszk» vai olimpia után el kell búcsúzai különböző illúzióktól, éspedig elsősorban attól az illúziótól, hogy a sportot fel lehet használni politikai célokra, ahogy azt az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság megkísérelte. RÓMA — „A béke és a sport nagy győzelme'* cím alatt közli kommentárját az olasz kommunisták lapja, i ľ Unité a nyári olimpiáról Az a jóslat, hogy ez az olimpia kevésbé lesz értékes, szertefoszlott. A kommentár szerzője ugyancsak aláhúzza, hogy a moszkvai olimpiát semmiféle incidens sem zavarta meg, A PAESE SERA „Ismét csatát nyert a sport“ cím alatt hozott cikkében kiemeli a baráti, légkört, a tökéletes szervezést és azt, hogy az olasz olimpiai csapat elégedett lehet az eredményekkel, A ZIMBABWEI fővárosban tegnap megkezdődtek Samora Machet mozambiki államfő és Robert Mugabe miniszterelnök tárgyalásai, Machel az első államfő, aki a fiatal független államba látogat a függetlenség kivívása óta. TOKIÓBAN zárónyilatkozat' elfogadásával ért véget a nukleáris fegyverek betiltását kö-« vetető nemzetközi értekezlet. Huszonöt ország 400 küldötte követelte a nukleáris háború megakadályozását, a nukleáris fegyverek megsemmisítését és a fegyverkezési hajsza beszünle,- tését, PORTIÍ.LO mexikói elnök ha* zaárkezett latin-amerikai látó-1 gatő-körútjáról, melynek során Costa Ricában, Panamában, Brazíliában, Venezuelában, Kiu bábán és Nicaraguában járt. ENRIQUE TORRES a guate^ malai ellenzék egyik vezető képviselője washingtoni sajtód értekezletén felszólította az USA kormányát, hogy szüntes* sék be a reakciós guatemaíaí rezsimnek nyújtott támogatást, INDIA kormánya a washing* toni vezetés tudtára adta mély nyugtalanságát amiatt, hogy az USA részéről indiai árukra kú vetett egyre nagyobb vámtéte-j lek bonyodalmakat okoznak a két ország kereskedelmi kap*< csolataiban. Kommentárunk W ashingtonban azt remélték, hogy ideiglenesen félre tehetik az embargó-vitát, hiszen a képviselőház elvetette a Szovjetunióba irányuló gabonaexport-tilalom feloldására tett indítványt. A tilalom fenntartása melletti szavazás puszta ténye azt a látszatot kelti, hogy a törvényhozók helyeslik az „afgán ügy“ kapcsán januárban kimondott „büntető célú“ embargót. Persze, az egyéb körülmények, a szavazás szoros eredménye, a heves viták, s nem utolsósorban a tilalom feloldását sürgető javaslat megszövegezése és benyújtása teljesen másra — éles nézetkülönbségekre — utal. A szavazás előtt Carter számára világos volt, hogy mindenáron meg kell szavaztatnia a gabonaszállítási tilalom fenntartását, mert annak feloldása elkerülhetetlen presztízs veszteséget jelentett volna az elnökválasztási küzdelem ilyen előrehaladott szakaszában. Azzal számolt, hogy a törvényhozásban többségben levő demokratapárti szenátorok kiállnak januári döntése mellett. Az elnök a szavazás Időpontjára viszont meglehetősen kényelmetlen helyzetbe került, hiszen kezdett kibontakozni testvér- öccsének „Billygate“ néven ismertté vált korrupciós botránya s kétségtelenül ez a tény több Carter-párti szenátort átcsábított párton belüli legnagyobb ellenfele, Kennedy oldalára. Kennedy ezek ismereté ben joggal számított arra, hogy most Carterra súlyos csapást mérhetnek az embargó leszavazásával Egyébként Kennedy — aki még mindig nem adta fel, hogy öt nap múlva az elnökjelölő demokrata kongresszuson őt jelölik Carter helyett — egyik értelmi szerzője volt a gabonaszállítási zárlat feloldását sürgető javaslatnak. A Kennedy-csoporton kívül az ellentábor, a republikánusok ugyancsak nemet mondtak a gabonaszállítások szüneteltetésére. Ez várható volt, hiszen nak nyújtott szovjet segítségre, most kijelentsék, hogy helytelen. A visszás tulajdonképpen az, hogy valóban elhibázott döntés volt, de elnökválasztási évben — ahogy azt Carter választási stratégái is tanácsolták — jobb ragaszkodni inkább ehhez, semmint beismerni a bak Egyedül a körben jelöltjük, Reagan korábban úgy nyilatkozott, ha elnökké választják, első teendője lesz a gabonaembargó feloldása. Carter szerencséjére, az egy hete megtartott képviselőházi szavazás idején még nem csaptak olyan magasra a „Billygate“ hullámai, s ezért — ha enyhe szavazattöbbséggel is —, de neki kedvező döntés született az embargó-vitában. Tény viszont, s ezt több amerikai lap is leszögezte, ha pár nappal később szavaztak volna, az elnök aligha kerül ki győztesen. A Carter újraválasztásában ilyen, vagy olyan okból érdekelt demokratapártiak azért adták voksukat az embargó folytatására, mert nem akarták Cartert rendkívül kényes helyzetbe hozni, nevezetesen elejét akarták venni annak, hogy az elnök félévvel ezelőtti döntését visszavonja. A hivatalos Washington ugyanis nem vissza kozhatott, hiszen ez nagy ballépés lett volna mindössze három hónappal az elnökválasztás előtt. Senki sem tudta volna megindokolni ezt a döntési logikát: amire fél éve még meg- esküdtek, hogy ez az egyedüli „helyes válasz“ az Afganisztánlövést. Carter tehát megúszta a szavazást, de a búzaexport kérdése mégsem kerülhet le a napirendről. Alighogy lezajlott a képviselőházi szavazás, Kanada Washington számára kellemetlen döntést jelentett be. Ottawában hivatalosan közölték, hogy Kanada azonnali hatállyal feloldja a Szovjetunióba irányuló gabonaexportra kimondott tilalmat. Az USA északi szomszédját éppen Washington nyomására a szovjetellenes hisztéria csúcspontja idején hatalmon levő konzervatív Clark-kormány vonta be az embargó-láncba. Az azóta hatalomra jutott Trudeau- kabinett már többször hangoztatta, hogy „durva hiba volt engedni a washingtoni követelésnek, s nem kellett volna részt vénái a tisztességtelen zsarolóakcióban.“ A hét legfejlettebb tőkésország múlt hónapban megtartott velencei csúcsértekezletén Carter négyszemközt tárgyalt a kanadai kormányfővel, akitől biztosítékokat kért arra vonatkozóan, hogy kiválásukkal az embargóból nem hagyják cserben az USA-t. Egyértelmű választ nem kapott, Kanada korántsem megnyugtatóan csak annyit közölt, hogy nem lépnek ki azonnal az embargóból. Kanada pedig jól tudta, mit cselekszik, s várakozó álláspontra helyezkedett azt követően, hogy kiderült: a Kennedy** csoport nyomására szavazásra kerül sor az embargó-kérdésben. Kivárták tehát a szenátusi és a képviselőházi vita végét, s ha Washingtonban feloldották volna a tilalmat, őket sem kötötte volna többé az adott sző. De mivel nem történt front- áttörés, Kanadának magának kellett kimondania a nemet. A döntés nyomán Kanada a tavalyihoz hasonló nagyságrendben az Idén Is ötmillió tonna gabonát szállít a Szovjetuniónak. Kanada tehát vállalta azt a szerepet, amit az USA nem mert: beismerte elhibázott lépését. Igaz, hogy az embargó féléve alatt 63 millió dolláros veszteség érte a korábban lekötött, majd visszavont üzletek miatt a farmereket. Kanada döntése tehát továbbra Is napirenden tartja az embargó kérdését az Egyesült Államokban. A váratlan fejlemény jogos aggodalmat szült Washingtonban, hiszen az eredetileg totálisnak tervezett embarj gólánc már csak kéttagú: az USA és Ausztrália nem vált ki belőle. F okozatosan mindenütt beismerik, hogy a gabonafegyver nem hatásos, s mindig az ellenkező Irányban sül el. Washington viszont konokul kitart döntése mellett, s nemcsoda, hogy egyre inkább magára marad a bojkottban. P. VONYIK ERZSÉBET Brezsnyev—Ceausescu találkozó a Krímben
