Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-30 / 205. szám, szombat

Erőpolitikával nem oldható meg a jelenlegi bonyolult helyzet SS I Folytatás az 1. oldalrólJ jóval és szervezetük munkájá­val kapcsolatos nézetei és vé­leményei, az elvhíí kritika és önkritika, mely az ügyet szol- gálja, feltétlenül gazdagítják a pártéletet. A pártgyűléseken és •kongresszusokon elhangzott minden konstruktív vitafelszó­lalást, minden ésszerű javasla­tot meg kell valósítani a gya­korlatban. Jól szolgálja ez a kommunista építés érdekeit. Azt kívánom, hogy a kong­resszus előtti időszakot a Ka- zah Kommunista Párt és az egész köztársaság számára, lendületes munka, új munkasi- kerek jellemezzék. Meggyőződé sem, hogy ez így is lesz. Beszédének további részében leonyid Brezsnyev külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Elvtársak! Mint tudják, az utóbbi időben <löbb hagyományos találkozóra került sor a Krímben az euró­pai és ázsiai szocialista orszá­gok vezetőivel. Őszinte barátok találkozói voltak ezek, akik­nek azonosak a nézeteik, együtt harcolnak a béke megőrzésé­nek, a szocializmus és a kom­munizmus felépítésének nagy művén. Tartalmas és igen hasz­nos megbeszélések voltak ezek. Bár résztvevőik „szabadságon" voltak, megmondom őszintén, nem keveset kellett dolgoz­nunk. E megbeszélések folyamán alkalmunk volt beható eszme­cserét folytatni a kialakult nemzetközi helyzetről. Egyértelműen megállapítot­tuk: jelenleg igen bonyolult a helyzet, éles politikai harc lo- Jyik a világban a békéért, a népek jogainak tiszteletben tar 'fásáért és a feszültség enyhí­téséért küzdő erők, valamint az elnyomás, a militarizmus és az agresszió erői között. Itt szeretnék szólni arról a politikáról, amelyet az Ameri­kai Egyesült Államok kormá­nya folytat. Azok, okik ma az Egyestilt Államok politikáját meghatároz­zák, nyilván nem látják — vagy nem akarják látni — a törté­nelmi változásokat és az áj erő­viszonyokat a világban. Még mindig azt remélik, hogy sike rtll a népek akarata ellen cse­lekedniük és uralmuk alá ren­delhetnek további szuverén álla­mokat, amelyeknek nincs lehe­tőségük függetlenségük megvé­désére. Elő akarják írni szá­mukra a politikái, és rendel­kezni akarnak természeti kin­cseikkel. Washington kétségbeesetten hadakozik az Afrikában és Ázsiában végbemenő társadalmi forradalmak ellen, az ellen, hogy Latin-Amerikában haladó rendszerek jutnak hatalomra. 'Az sem tetszik neki, hogy nyu­gat-európai vezetők bizonyos fokú önállóságot akarnak kife ^ezésre juttatni politikájukban és elgondolkodnak országaik nemzeti érdekei fölött. Az új amerikai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítéséről hozott döntés, amelyet az Egyesült Ál­lamok rákényszerített a NATO- országokra, érthető okokból nyugtalanságot és tiltakozást váltott ki Nyugat-Európa és a .világ közvéleményében. Az Egyesült Államok kormá­nya nemrég meghirdette az úgynevezett „új nukleáris stra­tégiát“, amelynek legfőbb lé- nyege, hogy a közvélemény szá­mára úgy-ahogy elfogadhatóvá tegye a nukleáris háború gon­dolatát. E célt szolgálják a nukleáris fegyverek „korláto­zott“ és „részleges“ alkalmazá­sára vonatkozó kijelentések, amelyek nem reálisak és csak félrevezetik a közvéleményt. -Túlságosan veszélyes politika ez az egész világ számára! Sőt ne­héz megérteni, hogy egy olyan ország kormánya folytatja ezt, amely egyezményt írt alá a Szovjetunióval a nukleáris há­ború megakadályozásáról. Nem véletlen, hogy Washingtonnak ez a lépése a közvélemény és politikai körök felháborodott elítélésére talált az egész vi­lágon. Az amerikai kormány, tünte­tőén akarva kifejezni elégedet­lenségét a Szovjetunió politiká­jával — amely szem előtt tart­ja a saját biztonságát és nem hagyja cserben a barátait *-* ügy, döntött, hogy valamiféle bojkottot szervez a Szovjetunió ellen. Az amerikai kormány fokoza­tosan kezdte megszakítani poli­tikai kapcsolatait országunkkal, korlátozta a leszerelési tárgya­lásokat, nem szégyellte a ke­reskedelmet a politikai nyomás fegyvereként felhasználni, min­dent megtett azért, hogy meg­akadályozza a moszkvai olim­pia megtartását, és kövntkeze tesen ragaszkodott hozzá, hogy más országok is csatlakozzanak ehhez a szovjetellenes politi­kához. Mi történt azonban? Must mindenki látja, hogy az eny­hülés aláásására és arra irá­nyuló kísérlete, hogy a világot hidegháborúba sodorja, semmi esetre sem találkozott a széles néptömegeknek és a kormá­nyok többségének az egyetérté­sével, és semmiféle hasznot sem hoztak értelmi szerzőinek. Azt a szükséges árumennyisé­get, melynek eladását a Szov­jetunió számára az amerikai kormány megtiltotta, más orszá­gokban vásároltuk meg, s csak az amerikai farmerek és ipari vállalkozók károsodtak. Altalanos értékelés szerint az olimpia nagyszerű, a spurt es a népek barátságának igazi iin nepélyc volt, és ellenzői kerül - tek kellemetlen helyzetbe. Ami a Szovjetunió „politikai elszigetelését“ illeti, erre soha­sem kerüli és sohasem kerülhet sor. Kapcsolataink több ország kormányával az utóbbi időben — beleértve megbeszéléseimet a francia köztársasági elnökkel és az NSZK szövetségi kancel­lárjával — meggyőzően bizo­nyították, hogy az enyhülés és a békés nemzetközi együttmű kiidés megőrzésének és elmélyí­tésének szükségességét, a fegy verkezési hajsza korlátozásának szükségességét mindannyian ér tik, az Egyesült Államok sző vetségesei is. Világos tény, hogy a Szovjet­unió — hűen külpolitikájának lenini elveihez és a helsinki Záróokmány szelleméhez, min­den betűjéhez, amelyet öt év vei ezelőtt írtunk ala — a leg­nagyobb figyelmet szentelte és fogja továbbra is szentelni a békés, kölcsönösen előnyös kap csillátok fejlesztesének Francia országgal, a Német Szövetségi Köztársasággal és más nyugat- európai államokkal. Alapjában véve megállapít­hatjuk: fokozatosan ngyre job­ban megértik, hogy a világ ügyetlen jelenlegi komoly prob léniáját sem lehet megoldani az erő pazfciájából vagy fegyver- csörtetéssel. Higgyünk abban, hogy az amerikai vezetők előbb utóbb újból rájönnek er­re. Persze minél előbb, annál jobb. Országunk külpolitikája vilá­gos es becsületes politika, amely senki ellen sem irányul. Nem támasztunk igényeket semmilyen országgal szemben, nem avatkozunk be senki bel­ügyeibe. Jogainkat és törvényes érdekeinket azonban megvéd- jiik. Hős fegyveres erőinknek min­den szükséges feltétel adott, hogy bármilyen agresszort visz- szaverjenek. Tartós fegyverba- rátságol ápolunk a szocialista közösség országainak néphad­seregeivel. fiijenek a megbízható béke- védők) A nemzetközi politika két alapvető Iránya, amelyekről szóltam, az ázsiai földrészen is egymással szemben áll, olt, ahol köztársaságuk elhelyezkedik. Az ázsiai béke és biztonság legfontosabb tényezője a Szov­jetunió békepolitikája, a test­véri szocialista országokkal, Mongóliával, Vietnammal, Laosz- szal, Kambodzsával és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal való barátságunk és együtt- működésűnk. Le Duan és Pham Van Dong, Cedenbal, Keysone Phomvihane, Heng Samrin és Pen Sovan elv- társakkal nemrég lezajlott talál­kozóink és megbeszéléseink is­mét bebizonyították, hogy együttműködésünk ezekkel az országokkal sikeresen és sokol­dalúan fejlődik. Ázsiában ugyancsak fontos IMiitli szerepet tölt be India »«41» Mk«|o)iiikája, Nagy je­lentőséget tulajdonítunk ezzel az országgal való barátságnak és együttműködésnek. Ószintén békét és felvirágzást kívánunk a nagy indiai népnek. Továbbra is jelentősek és köl­csönösen előnyösek gazdasági és egyéb jellegű kapcsolataink a szomszédos Japánnal. Készen állunk e kapcsolatok továbbfej­lesztésére. Hogy mennyire sike­rül, ez a japán leitől függ. At­tól, tpennyire tudja megőrizni a japán vezetés önálló, józan, külső hatásoktól független po­litikáját, mert ezek Japánt a militarlzácló és a Szovjetunióval szembeni ellenséges akciók ve­szélyes útjára terelik. l’eking és Washington japánt a „szovjet veszélyről“ terjesz­tett koholmányokkal fen veget i. Ablian kell bíznunk, hogy a japán politikusok a helyzetet reálisan mérik fel. és a dolgo­kat olyannak látják, amilyenek, nem pedig olyanoknak, aho­gyan Amerikában vagy Kíná­ban festik le azokat. Ami magát Kínát illeti, ma ebben az országban fontos belsn folyamatok mennek végbe. Ahogy mondani szokás, ezek szabad szemmel is megfigyel betők. Jelentőségük felmérése, értékelése azon’ban még túl ko­rai lenne. Ennek ellenére vilá gos, hogy az ország belső fej lődésének elméletében és gya­korlatában egyaránt néhány maoista koncepciót, amelynek semmi köze a szocializmushoz, Kínában nyíltan vagy csende­sen bírálnak. A közismert „kul­turális forradalmat“ például »nőst nyíltan a kínai nép leg­nagyobb katasztrófájaként ér­tékelik. Sajnos, Kína külpolitikájában ez mindeddig nem mutatkozott meg. Továbbra is ellenséges a Szovjetunióval, Vietnammal, Mongóliával és más szocialista országokkal szemben, ugyan­úgy, mint a béke és az enybü lés ügyével szemben. Sől mi több, Peking egyre in kább közeledik az Egyesült Al lamok és más imperialista or­száguk legneakciósabb köreihez, a Szovjetunióval való konflik­tusra szítja őket, ugyanakkor az imperialista politikusuk igye­keznek mélyebben bevonni Kí­nát szovjetellenes akcióikba. Kína és Pakisztán szolgálata­it igénybe veszi az amerikai imperializmus, amely megpró­bálja elfojtani az afgán forra­dalmat, és Afganisztánt felvo nulási területté változtatni a Szovjetunió és a Kelet béke- szerelő független országai el­len. Ezek a kísérletek azonban kudarcra vaunak ítélve. Eleget tettünk az afgán kor mány kérésének, visszavertük a? agressziót, és hiánytalanul tel­jesítjük a szovjet—afgán barát­sági szerződésből és az ENSZ Alapokmányából adódó köteles­ségünknek. Ehhez nem férhet kétség. Támogatjuk a helyzet politi­kai rendezését. Ennek egyedüli útja az ellenforradalmi inter­venció megszüntetése, és az, hogy Afganisztán kormánya szerződéseket kössön szomszé­daival, mindenekelőtt Pakisz­tánnal. A nemzetközi helyzet kiéle­zésére és a lázas fegyverkezés fokozására az Egyesült Álla­mok az iráni fejleményeket is ürügyként használja lel. To­vább tart Irán gazdasá­gi blokádja. Irán közeiében to­vábbra is az Egyesült Államok haditengerészetének repülőgép- anyahajéi köröznek partraszál- ló egységükkel a fedélzetükön. Ezeket az akciókat megen- gedhetetleneknek tartjuk, és tántoríthat a tlanul tiszteletben tartjuk azt az elvet, hogy csak­is az iráni nép választhatja meg jövőjének útját. Ugyanezt várják el az iráni vezetőktől más országok is, mindenekelőtt szomszédai. Ismétlem, liogy a nemzetközi helyzet egészében véve nem egyszerű. Az országok és né­pek legfontosabb feladata most az, ne engedjék meg, hogy az imperialista politika az erőpo- litikával helyettesítse az eny­hülést, s veszélyesen fokozza a fegyverkezési hajszát. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország kész haladéktalanal tárgyalásokat kezdeni a térség problémáiról. Ezt bizonyítja a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének májusi ülésén elfogadott program, va­lamint a Szovjetuniónak azok a nemrég tett új javaslatai, hogy kezdjenek megbeszéléseket az európai rakéták kérdéseiről, valamint a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentéséről. A nyugati nagyhatalmak ve­zetőitől választ várunk javasla­tainkra. Készen állunk konkrét lépések megtételére a béke megszilárdítása, a nemzetközi helyzet megjavítása érdekében, s ioliik is elvárjuk ugyanezt! A szocialista országok jioliti kaja megfelel minden nép lét­érdekeinek. Ezt a politikát vi­lágszerte az emberek százmil­liói teszik magukévá. Teljes bi­(ČSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök teg­nap a prágai Hrzán-palotában fogadta Fritz Leutwilert, a Svájci Nemzeti Bank elnökét, aki látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A találkozón mindkét fél rámutatott a nemzetközi gazdasági és pénzügyi együtt működés jelentőségére. Megtár­gyalták a világgazdasági hely­zet várható alakulását, tekin­tettel a nyersanyag- és az e n e r g laá r a k alakul á sá r a. zonyossóggal kijelenthetem, ezt a politikát a jövőben is követ­kezetesen és tántoríthatatlanui követni fogjuk. Kedves élvtársak! Eljött az ideje annak, hogy kedves feladatunknak tegyünk eleget, és Kazahsztánt a Lenin- rrnddel kitüntessük. Ezt a ma­gas kitüntetést köztársaságuk­nak azért adományozzuk, mert a múlt évben több mint 1,25 milliárd púd gabonát adott az államnak. Köszönet és dicséret a mező- gazdasági dolgozóknák és mind­azoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ehhez a nagy­szerű sikerhez! Erősödjék és virágozzék di­cső szocialista hazánk! A fogadáson részt vett Svä­topluk PotáC, a Csehszlovák Állami Bank elnöke és Domi­nik Alder, a Svájci Államszö­vetség csehszlovákiai ügyvivő­je. XXX Litboniir Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap Prágá­ban fogadta Bi-etislav Maion«»­hát, hazánk újonnan kinevezett dániai nagykövetét diplomáciai megbízatásának megkezdésével kapcsolatban. KB apparátusa és a jb titkár­sága között. A továbbiakban megvitatták az idei Jókai-napok és a Dunamenti Tavasz orszá.- gos értékelését, melyet az el­nökség jóváhagyott. Továbbá jóváhagyta a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Néprajzi Inté­zete és a CSEMADOK KB által rendezett országos magyar nemzetiségi néprajzi szeminá­riumtól tett jelentéséi. A CSE- MADUK KB Elnöksége 3 980. október 24-ére és 25-ére ösz- szehívja a CSEMADOK KB 9„ plenáris ülését. —•* — ülésének és a Nyugat szlová­kiai kerület, illetve a galántai járási pártbizottság üléseinek határozataiból. Kiemelte, hogy kedvezőek a feltételek az öt­éves terv utolsó évének fel- aiiatai teljesítésére, bár még számos tartalék akad pl. a munkaidő jobb kihasználása terén. A beszámolói vita követ le. Utána a járási pártbizottság el­nökségének tevékenységéről számolt be Ivan Knotek, a já­rási pártbizottság .vezető tit­kára. A délutáni órákban ünnepi ülést tartottak a Szlovák Nem­zeti Felkelés 36. évfordulójá­nak tiszteletére, melynek ke­retében koszorút helyeztek el a Lemn-szobornál. — fü— MEGTARTOTTA 27. ÜLÉSÉT A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE A CSEMADOK KB Elnöksége Lőrincz Gyulának, ,i CSKP KB tagjának, a CSEMADOK elnöké­nek vezetésével tegnap megtár­gyalta a CSEMADOK galántai jb tevékenységéről, szóló értéke­lést. Megállapította, hogy a ga­lántai bizottság egyike a jól működő járási bizottságoknak, de a jövőben fokozott figyel met kell fordítani a járás terü­letén gyengébben működő szer­vezetekre, a népművelési mun­ka keretében pedig a klubte­vékenységre. Az eredményesebb munka érdekében rendszereseb­bé kell fenni a kapcsolatot a I Tudósítónktól) — A nép­gazdaság tervfeladatainak tel­jesítése a galántai járásban az idei év első felében volt a fő napirendi pontja az SZLKP Ga­lántai Járási Pártbizottsága tegnap délelőtt megtartott ple­náris ülésének. Az ülésen részt vett Jaroslav Kňnský, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerü­leti Pártbizottsága Elnökségé­nek tagja, a kerületi pártbi­zottság titkára is. A járási pártbizottság elnökségének be számolóját Štefan Vician a járási pártbizottság titkára ter­jesztette elő. A beszámoló rész letesen elemezte azon népgaz­dasági feladatok teljesítését — különös tekintettel a gépipar­ra —, melyek a járás dolgo zóira hárulnak a CSKP KB 3. A Banská Bystrica i Számítástechnikai Üzem dolgozói hazánk fel­szabadítása 35. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 36. évfordulójának tiszteletére vállalati szocialista kötelezettségvállalást tettek, mely­nek értéke több mint 25 millió korona. Teljesítését 182 kollektív és 3570 egyéni szocialistu vállalással támasztották alá. Az egész kollektíva bekapcsolódott a szaratovi versenymozgalomba. Fel­vételünkön Ivan tíalko marós, a szerszámkészítő részleg legjobb dolgozója. JŐ. Puskái felvétele — CSTK) Fogadások a miniszterelnöknél ŰJ szó )$80i Vili 30. 2 A TARTALÉKOK KIHASZNÁLÁSÁVAL

Next

/
Thumbnails
Contents