Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-28 / 203. szám, csütörtök

Ezreket vonzó, jövőbe mutató kiállítás A TERMESZTÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRE AD VÁLASZT Az Agrokomplex ’80 országos mezőgazdasági kiállítás idén „A speciális növénytermesztés és vadgazdálkodás, az ésszerű táplálkozás fontos tényezője“ jegyében zajlik. Szemléltetően vázolja fel azokat a feladato­kat, amelyek megvalósítását Csehszlovákia Kommunista Pártja tűzött a földművesek elé. Felhívja a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek felhasz­nálásával korszerűbb körülmé­nyek között több zöldséget és gyümölcsöt termelhetnek nagy­üzemi módon, és a kertbarátok háztáji gazdaságaiban kisüzemi módszerekkel. Nagy célkitűzésekről szerez­hetnek értesüléseket az ország minden részéből Nyitrára (Nit­ra) sereglett látogatók. Meg­tudhatják, hogy milyen irány­ban fejlődik a zöldség- és gyü­mölcstermesztés a 7. ötéves tervidőszakban, milyen lesz a lakosság ellátottsága zöldség- és gyümölcsfélékből. Grafiko­nok ábrázolják, hogy már eddig Is komoly erőfeszítések történ­tek ezen a szakaszon a ter­melés fejlesztésére. A 6. öt­éves tervidőszakban az 1978-as évben a földművesek már 226 ezer tonna zöldséget termeltek. Az 1985-ös évben 520 ezer ton­nát adnak a közellátásnak. Egyre jobban érvényesül a CSKP KB 13. ülésének határo­zata, amelynek alapján belter­jesebbé válik a zöldségtermesz­tés. Évről évre nagyobb az egyes zöldségfélék hektárhoza­ma, így a távlati tervek értel­mében az egy lakosra jutó évi zöldségfogyasztás a jelenlegi 76 kilogrammról 91 kilogramm­ra, a gyümölcsfogyasztás pedig 50 kilogrammról 65 kilogramm­ra növekszik. Ilyen fogyasztási arány már megfelel a helyes táplálkozás alapelveinek. A szabadtéri részen még a gépek között is zöldövezetek hívják fel a látogatók figyel­mét a parkósítás és általában a természetvédelem jelentősé­gére. A kiállítók bemutatják, milyen módon lehet kis terüle­ten Is jól kihasználni a lehe­tőségeket a környezet szépíté­sére. Gyepszőnyegeket helyez­tek el több változatban és alak­zatban. Mind a nagyüzemi, mind a kisüzemi kertészkedők na­gyon sok tapasztalatot szerez­hetnek munkájukhoz. A fólia különböző módon való felhasz- nálasa a zöldségtermesztésben ugyancsak megragadja a szem- léigetők figyelmét. Nagy az ér­deklődés az egyes zöldségfélék termesztési módszerei iránt is. A pavilonokban arányosan kapnak helyet a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a vad- gazdálkodás vállalatainak tró­feái. A kisebb pavilonok több­nyire egy témára szorítkoznak. Ezek közé tartozik az Agro­komplex tröszt kis pavilonja is. Igor Repka mérnök, a kiál­lítás vezetője arról tájékozta­tott, hogy a közel negyvenezer hektáros gazdaság legjobb mi­nőségű termékeit hozták ide. A nagymegyeri (Čalovo) üzem madéréti részlegén termett Clapp fajta körtéje és Starkin- son almája megfelel a világ­színvonalnak is. A palárikovói üzem kiváló minőségű Halleha- ven őszibarackját is szintén a legjobbak közé sorolták. Meg- kapóak a nyitrai gazdaság kis feldolgozó üzemének ügyes csomagolású cseresznye, meggy, eper és barack kompótjai. A KGST-tagállamok is nagy­ban hozzájárultak a kiállítás sikeréhez. A Szovjetunió válla­latai a B-pavilonban az olim­piai Misa mackó körül helyez­ték el a sokféle gyümölcsből készült aszalt termékeket és a nagy termőképességű zöldség­féléket. A lila színű Moldav- szkája vöröshagyma 39 tonnát, a Viktória paprika pedig 60 tonnát is terem hektáronként. Nagy érdeklődést váltott ki a Šakar Polak 554-es fajta cukor­dinnye, amelynek átlagos hek tárhozama meghaladja a 25 ton­nát is. Ludmila Nyikolajevna Turkevicsovna, a kiállítási rész­leg rendezője szemle közben arról tájékoztatott, hogy céljuk a zöldségtermesztés és a szőlő­termesztés kooperációs lehető­ségeinek bemutatása, a termé­szetvédelemmel összefüggésben. Szakmai magyarázatot fűzött az SZKT-2-es paradicsombeta­karító kombájnhoz, amely után a kiállításon máris nagy volt az érdeklődés. A Magyar Népköztársaság vállalatai minőségi boraikkal és gyümölcslevekkel mutatkoztak be. Ott látható a már korábban több nagydíjat nyert Balatori- boglári Muskotály és az ugyan csak a Balatonboglári Állami Gazdaságban készített szőlőlé amely a brnói élelmiszeripari kiállításon idén elnyerte az Arany Salima díjat. Mihályi Jó zsef, a gazdaság borászati ága­zatának vezetője elmondotta, hogy Csehszlovákiába 20 ezer hektoliter sűrített levet szállí­tanak üdítőitalok készítésére, azonban ezen a téren még bő­vülhetnének a kapcsolatok. A hazai kiállítók közül meg­említhetjük a lukanyényei [Ne- nince) Vörös Zászló Efsz kiállí­tását. Domin János mérnök, sző­lész arról tájékoztatott, hogy hat fajta szőlő és 11 féle hazai palackozású bort- mutatnak be. Képekkel ábrázolják a Modrý Kameň-i bortermesztő körzet fejlődését. Az ezreket vonzó kiállítás n zöldség és gyümölcstermesztés időszerű kérdéseire, a vadgaz­daság fejlesztésére ad választ a látogatóknak. Úgyszintén arra ösztönzi őket, hogy az itt szer­zett tapasztalatok alapján a jövőben nagyobb mértékben védjék a természetet, otthono­sabbá tegyék környezetüket és óvják az erdők, mezők vadjait. BALLA JrtZSEF AZ EGYÜTTMÜKÖDÉS ŰJ ÚTJAI a KGST-országck mezőgazdaságában A KGST-országokban a nemzetközi munkamegosztás és a szocialista gazdasági integráció a termelés növelésének és az életszínvonal emelésének egyik legjelentősebb forrása. A szocialista országok gazdasági együttműködése különösen sok­oldalúan bontakozik ki a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban. Ez az együttműködés eleinte főleg a kölcsönös áru­cserére, az élelmiszerek, a mezőgazdasági nyersanyagok köl­csönös szállításaira, a gépek és berendezések szakosított gyár­tására, vetőmagvak és tenyészállatok cseréjére összpontosult, az utóbbi években azonban előtérbe kerültek az együttmükö-- dés új, komplexebb formái is, mint például a. természeti rendszerek, a korszerű nagyüzemi technológiai eljárások át­adása. 1980. vu;. 28. A növénytermesztésben a nagy teljesítményű erő- és munkagépek bevezetése haté­kony, korszerű természeti rend­szerek kifejlesztéséhez vezetett az egyes országokban. A het­venes évek második felében szinte törvényszerű követel­ményként jelentkezett e terme­lési rendszerek, az egyes növé­nyek termesztésében szerzett tapasztalatok kölcsönös átadá­sa. Az elmúlt évben például már be is fejezték a kukorica és a cukorrépa termesztési technológiájának a kicserélését a Szovjetunió és Magyarország között. Az ezzel kapcsolatos munka három évig tartott. A magyar termesztési módszerek alapján a Moldovai SZSZK-ban másfél- kétszeresére növelték a szemes kukorica átlagos hektár­hozamát. A cukorrépa-termesz­tés szovjet technológiáját vi­szont a magyarországi Héki Ál­lami Gazdaságban alkalmazták, ahol három év átlagában 34,5 tonna volt a répa hektárhoza­ma, 16,1 százalékos cukortarta­lom mellett, miközben 1 ha cu­korrépa megművelésére mind­össze 26,4 óra élőmunkát for­dítottak. A Szovjetunióban jelenleg len­gyel technológiai eljárás átvé­telére készülnek az őszi repce és a takarmányrépa termeszté­sében, román termesztési tech­nológiát honosítanak meg a hibridnapraforgó, a csehszlovák technológiát a hagyma, a kom­ló és a sörárpa termesztésében. Ezzel szemben Lengyelország többek között átveszi a Szov­jetuniótól a cukorrépa-termesz­tés, Románia a len-, a paradi­csom- és a ricinustermesztés, Csehszlovákia pedig a szőlő- és az intenzív gyümölcstermesztés, valamint a csillagfürt magter­mesztési technológiát. Az együttműködés további fontos területe a tudományos kutatás és a növénynemesítés. A jelenlegi ötéves tervidőszakban például a növénytermesztés sza­kaszán 12, az állattenyésztés szakaszán pedig 5 magyar ku­tatóintézet folytat együttműkö­dést hasonló jellegű csehszlo­vák kutatóintézetekkel. Az egyes KGST-országokban kinemesített fajtákat nemzetkö. zi ellenőrző vizsgálatoknak ve­tik aiá. Évente több mint 400 új fajtát és hibridet vizsgál­nak meg, s a legjobbakat rö­vid időn belül elszaporítják a nagyüzemi termelés számára. 1977-ben például már 320 egy­mástól átvett fajtát körzetesí- tettek a KGST-orszagokban, több mint 13 millió hektár te­rületen. A szovjet búzafajták termesztése a többi KGST-or- szágban meghaladja az 5 millió hektárt, s 1,5 millió hektáron terjedt el a csehszlovák, 1,3 millió hektáron pedig az NDK- beli tavaszi árpafajták ter­mesztése. A csehszlovák Favorit és Ra­pid árpafajtákkal például na­gyon jó tapasztalatokat szerez­tek Magyarországon is, különö­sen Győr—Sopron megyében. A csehszlovák nemesítőkkel és termesztőkkel folytatott sike­res együttműködés lehetővé tette, hogy déli szomszédaink­nál a korábbi évek 2—2,5 ton­nás hozamával szemben orszá­gos viszonylatban 3 tonna fölé emelkedjen a tavaszi árpa hek­tárhozama. Ugyanakkor az em­lített megye üzemei átlagosan több mint 4 tonna tavaszi ár­pát takarítanak be egy hektár­ról. A vetőmagvak kölcsönös szál­lításaiban már a szakosítás is érvényesül. A búzavetőmag 90 százalékát, valamint a naprafor­gó-vetőmag 75 százalékát a Szovjetunió, a cukorrépa-vető­mag és a burgonya-ültetöanyag 90 százalékát Lengyelország, a paradicsom vetőmag 80 .száza­lékát Magyarország, a gyü­mölcsfa-csemeték 70 százalékát pedig Bulgária szállítja a KGST- országokba. A növénynemesítés szakaszán kiemelkedő helyet foglal el a Szovjetunió, ahol a leningrádi Össz-szövelségi Növénytermesz­tési Kutatóintézetben létrehoz­ták a világ legnagyobb fajta- kollekcióját, melynek feltölté­séről állandóan gondoskodnak. Az utóbbi két év folyamán pél­dául fagyálló és betegségekkel szemben ellenálló búzafajtákat hoztak be Svédországból és Finnországból, szárazságtűrő cirok- és kölesmagvakat Algé­riából, fagyálló takarmányfű-fé- léket Izlandból, bőtermő zöld­ségfélék magjait Japánból és Jamaicából, finomszálű gyapot­magvakat Jemenből, hüvelyes- magvakat Kanadából s több kü­lönleges növény magvait Mada­gaszkárból és Bangladesből. Éz az állandóan bővülő kol­lekció kiváló feltételeket nyújt a szovjet nemesítők további si­keres munkájához, ami nemzet­közi méretekben segíti elő a mezőgazdasági termelés fejlesz- t'ését. MAKRAI MIKLÓS A Szepsi síkság legmagasabb épülete megtelik gabonával NÉGYEZER VAGON TERMÉNY BIZTONSÁGBAN Augusztus derekán, amikor néhány napig eső áztatta a Szepsi síkságot Is, a Mezőgazda- sági Felvásárló és Ellátó Válla­lat csécsi (Čečejovce) üzemé­nek bejáratánál alig lehetett észlelni, hogy nyár van. Máskor ebben az időszakban reggeltől estig új terményt szállító te­hergépkocsik és traktorok sora- k-a beiáratnál, most pe­A péderi árpa nedvességtartalma 15,5 száza­lékos dig senkinek sem kellett várni, mindenki megállás nélkül rá­hajtott a mázsa hídjára. Dórák Ernő főraktárnoknak, aki a mé­rést végezte, valamint segítői­nek, a nyári szünidőt munkával töltő Majdan Anna, Szeles Ág­nes és Lőrinc Anna középisko­lás lányoknak lényegesen keve­sebb munkájuk volt, mint azo­kon a napokon, amikor felhőt­len az ég, forróság van és reg­geltől estig 350 fuvar is érke­zik. A mázsaház ajtaján „órarend" jelzi, hogy a felvásárlók a jó vesznek egy zacskó szemet, ráírják a szállítmány számát, az üzem nevét, ahonnan érke­zett, még néhány adatot, s to­vábbítják a laboratóriumba. Ugyanakkor egy bögrével át­adnak belőle Szeles Teréznek, akinek a kávédarálótól alig na­gyobb szerkezet másodpercek alatt elárulja, hogy mennyi a szem nedvességtartalma. — Ez egy bu- zitai szállít­mány, amely 13,7 százalékos nedvességtartal­mú. Amikor Rád- vay Sándorral, a felvásárló üzem vezetőjé­vel körútra in­dultunk, hogy megnézzük a benti életet, s ugyanakkor a hét átvevőhely munkáját, az óriás gabonasi­ló tövében Kö­zel Gyula, a Perényi Efsz traktorosa ürítette a két pót­kocsit. Nem a száríló rostájá­ra, egyenesen a silót tápláló felvonóra ömlesztett. — Ezek jól csinálják — mu­tatott kísérőm a traktoros felé. Este otthon húsz pótkocsit megraknak, s hajnali fél há­romkor már itt vannak. Ez ne­kik is, nekünk is előnyös. Az efsz-nek elsősorban azért, mert reggel hétre, vagyis az aratás kezdetéig a traktorok már ott­hon vannak, a kombájnoknak nem kell várniuk. Nekünk pe­dig azért jó, mórt nap közben Sem több, sem kevesebb. A szállítmány súlyát Dórák Ernő mondja meg. (A szerző felvételei) és gyors aratásra is felkészül­tek, s szinte percekre meghatá­rozták, hogy mikor melyik üzeni kocsiját fogadják. A pon­tos terv felborulásáért az idő­járás okolható, az idén többnyi­re az szabályozta a cséplés, s a felvásárlás ütemét, az döntöt­te el, hogy a 200—250 vagon, vagyis az a mennyiség, amelyet az üzem naponta felvásárolhat, csak terv maradjon. — Mostanában jó idő esetén is csak 280—300 szállítmány ér­kezik naponta, több eddig csu­pán egyszer volt. Akkor 365 be­jegyzés került a nyilvántartási lapokba, s ugyanannyi zacskó' szem a laboratóriumba — ösz- szegezett a minőségellenőrző állomás személyzete, miközben az üzem veteránjának számító Dórák Ernő újabb információkat gyűjtött az asztalon heverő pa­pírokból, illetve emlékezeté­ből. — Lassan szállítják, ezért mostanáig csak a repce felvá­sárlását teljesítettük. Abból 303 vagonnal gyűlt össze, miközben a Nováčanyi Efsz-ben hektáron­ként 3,54 tonna, a Perényi Efsz- ben 3,3 tonna termett. Egy újabb kimutatás elárul­ja, hogy a Szepsi síkság nyolc mezőgazdasági üzeme hordja Csécsbe a kicsépelt gabonát, de kisegítésként egy bizonyos mennyiséget távolabbi szövet­kezetektől és állami gazdasá­goktól is felvásárol a Kassa- vidéki (Košice-vídiek) járás legnagyobb terményraktára. így a repcén kívül teljesítve lesz a 3400 vagonra szóló gabonafel­vásárlási terv. A bejárat két mérőházában a lányok minden póthocsiról így Perényböl kevesebb szállít­mány érkezik, nincs zsúfoltság üzemünk bejáratánál. A jugoszláv gyártmányú szá­rítónál Vanyo András gépész­nek kevés dolga volt. — Állnak a kombájnok, nincs mit szárítani, pedig jó volna, mert óránként 4 vagonnyi szá­rításra képes ez a gép, s ez egész nap sokat jelentene. A gabonasiló vezérlőhelyisé­gében Túróczy Ferenc volt a szolgálatos. Kis égők világítot­tak a falon, jelezvén azt, ml történik a hatalmas létesít­ményben. Többek között azt is elárulták, hogy a száz vagonos tartályok közül 12 még üres volt, némelyikben pedig félig volt az árpa, búza, vagy más szem. A két hangár közül csak két motor pöfékelő hangja hallat­szott. — így is szárítunk, ezzel a géppel — állt meg az egyiknél Rédvay Sándor. — Száraz, me­leg levegőt fúj a búza és az árpa alatt elhelyezett csövekbe. Arrébb, az alacsony magtár végében egy Collmann szárító dolgozott, egy újabb munkacso­port a Bratislavába irányított repcét rakta a tehervonatira. — így megy ez itt éjjel-nap­pal — jegyezte meg az üzem vezetője. — Sokan azt hiszik, hogy az aratás csak a csépiés- ből áll. Az az igazság, hogy csak részben, mert azért ezt is szükséges elvégezni az egész évi kenyerünkért. Szükséges, s nem is akárho­gyan. Ügy, ahogy azt a csécsi felvásárlók végzik évek óta. GAZDAG JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents