Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-21 / 197. szám, csütörtök

SZÁZTÍZ VAGON VETŐMAG TERVEN FELÜL Egy fűtési idény tapasztalatai JELENTŐS MEGTAKARÍTÁS, KEVESEBB PANASZ A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN A mezőgazdasági üzemek kö­zött rendkívüli feladatuk, jelen­tőségük van a magtermesztő állami gazdaságoknak: kiváló minőségű vetőmagot kell ter­meszteniük, hogy biztosítsák mezőgazdasági üzemeink szá­mára a következő évek jó tér* mésének alapanyagát. A nagy­kürtös! (Veľký Krtíš) járásban a szlovákgyarmati (Slovenské Ďarmoty) székhellyel működő Magtermesztő Gazdaság hat község határában igyekszik ele­get tenni feladatának. Hogy az idei évben milyen eredmény váirható, arról a gazdaság igaz­gatója, Pavol Herédy mérnök tájékoztatott. — A jó termést ígérő 1400 hektár gabona aratása idén nem halad a tervezett ütemben. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében később ért be a ter­més, így az aratásra is jókora késéssel kerülhetett csak sor. Ezért annak ellenére, hogy az aratási feltételeink jobbak vol­tak az előző évieknél, tisz­tábbak voltak a gabonatáblák, körülbelül csak az összterület feléről sikerült eddig betaka­rítani a termést. — Milyen gabonafélét ter­meszt a gazdaság? — A vetésterület kétharmadát búza teszi ki, 275 hektáron ár­pát, 125 hektáron zabot, 100 hektáron rozsot termesztünk. Ezenkívül 200 hektáron bük­könyt és 80 hektáron borsót is vetettünk. A felsoroltakat, 300 hektár búza kivételével, mind vetőmagra. — Az idei év kedvezett a gabonaféléknek. Itt milyen ter­més várható? — Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy gazdagabb a tervezettnél. Igaz, szükség is lesz rá, mivel egyes vidékek magtermesztői a kedvezőtlen időjárás következtében előre­láthatóan nem tudják teljesíteni tervüket. Azért mi, a felettes szervek javaslatára, vállalást tettünk, melynek értelmében 70 vagon búzát, 20 vagon rozsot és 20 vagon zabot adunk el terven felül. Ezt részben úgy szándékozunk megoldani, hogy a takarmánygabona bizonyos részét is a lehető legjobb minő* ségben takarítjuk be és vető­magként tároljuk. A borsó szintén jó termést adott? — A vártnál is jobbat, mert a tervezett tíz vagon helyett 19 vagonnal takarítottunk be. Igaz, el is követtünk mindent a veszteségmentes betakarítá­sért, még kézi kaszával is vág­tuk a termést, ahol nagyon meg volt dőlve. A lakásépítés gyors üteme azonban nincs arányban az ezer főre jutó lakások számá­val. Ez a kedvezőtlen jelenség főleg azzal magyarázható, hogy a lakások 50 százaléka sokszor a feleslegesen lebontottak, Vagy iroda- és üzlethelyiségek, raktárak stb. céljaira átalakí­tottak pótlására hivatott. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy a 6. ötéves tervidőszakban ha­zánkban felépülő 660 ezer új lakásnak mindössze a fele já­rul hozzá a lakáshiány enyhíté­séhez. Az sem téveszthető ugyan­akkor szem elől, hogy a komp­lex lakásépítéssel kapcsolatos tervfeladatokat — bár az elő­irányzottnál kb. 100 millió ko­ronával többet költöttünk er­re a célra — mindössze 75 szá* zalékra teljesítettük. — Segítség érkezette az aratáshoz? — Tíz saját kombájnunknak, melyből öt régebbi típus, elég sokáig tartana az aratás, bár kombájnosaink: Hirey István, Majdan József, Balázs István és mások, mindent elkövetnek az aratás gyors elvégzéséért. Ezért jól jött a segítség a mi- činái szövetkezetből, ahonnan három kombájn • érkezett. A Szolnok környéki Besenyszög- ről is várunk 6 kombájnt, de mivel az aratás ott is később kezdődőit, később érkeznek ide is. — A termés tárolása nem okoz gondot? — Nem, sőt nagyszerű felté­teleink vannak a szomszéd köz­ségben, ahol korszerű tisztító­szárító berendezésünk van. Tóth Imre irányításával lelkiismere­tes kollektíva dolgozik ott, ér­demes felkeresni őket. Útközben Gömöry Imre szak- agronómussal is váltottam né­hány szót, aki az országút melletti dűlőben szemrevételez­te a különleges parcellát, hogy lehet-e már aratni. Itt 12 fajta búza található egy táblán, de mindegyik fajtából csak egy hektárt vetettek. Kísérletez­nek, hogy az azonos feltételek között melyik ad jobb termést, melyik felel meg leginkább az itteni éghajlati és talajviszo­nyoknak. Úgy tűnik, az SK — 2100-as és az SK 2365-ös ked­veli leginkább ezt a vidéket. Ezeket egyébként már termesz­tik errefelé és kedvező hektár­hozamokat adnak. A leggazdaságosabb megoldás Érthető tehát, hogy a lakás­építés és a műszaki, illetve já­rulékos beruházások közti egy­re növekvő aránytalanságok — a szociális intézmények, keres­kedelmi központok stb. építé­sének lassú üteme miatt — in­dokoltan váltják ki a lakosság elégedetlenségét. Ez az égető probléma kész­tette a kormányt a régi lakó­házak lebontását, illetve más célokra való átalakítását kor­látozó intézkedések foganatosí­tására. A takarékoskodás elve alapján célja a 7. ötéves terv­időszakban a meglevő lakásál­lomány maximális kihasználá­sával az éveken át elhanyagolt lakóházak karbantartása, tata* rozása, illetve korszerűsítése. Kétségtelen, hogy ennek az elvnek a gyakorlati érvényesí­tése nem lesz egyszerű feladat. A vetőmagtisztító központban nagy a sürgés-forgás. Gépek tompa búgása jelzi, hogy szü­net nélkül megy itt a munka. A húsz-huszonkét dolgozó két műszakban teljesít szolgálatot. Tóth Imre, a tisztítóüzem veze­tője röviden számol be a mun­káról. — Tennivaló van itt egész évben, de ilyenkor, aratás ide­jén különösen sok a munka. Ezért van az, hogy megállás nélkül, napi 24 órán keresztül üzemel a tisztító. Naponta sok gabona érkezik ide, melyből különösen az ara'tás megkez­dése után nagyon sokat szárí­tani is kell. A gazdaság termé­sén kívül néhány szövetkezet is idehozza vetőmagját kezelés­re. Munka tehát van bőven, Pét- rovics András raktáros, Pét- rovszky György, Balázs József, Gömöry Tibor és a többiek nem sokat pihennek az aratás ideje alatt. Szombaton és vasárnap épp úgy itt kell lenni, mint a hét más napjain. Hogy zavarta­lanul végezhetjük munkánkat, azt nagyrészt annak köszönhet­jük, hogy Lukács Ferenc és Bakos József villanyszerelő­karbantartók indulás előtt ala­posan leellenőrizték, kijavítot­ták a gépeket, s azóta is min­dent szemmel tartanak. A Szlovákgyarmati Magter­mesztő Állami Gazdaságban tett rövid látogatásom során azt ta­pasztaltam, hogy az ottani ered­ményekben mindenkinek nagy része, érdeme van. Mindenekelőtt a nemzeti bizott­ságokkal, az építőipari válla­latokkal szemben támasztott követelmények módosítására, növelésére van szükség. A szak­emberek az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának tíz évvel ezelőtt Varsóban megtartott ér­tekezletére utalnak, amelynek résztvevői — az európai orszá­gok képviselői — a laggazdasá- gosabb megoldást egyöntetűen a régi, vagy elavult lakások kor­szerűsítésében látták. És hogy nem tévedtek, arról a Szovjet­unióban, az NDK-ban, vagy akár az NSZK-ban elért kielé­gítő tapasztalatok tanúskodnak. A pazarlást mi sem engedhetjük meg magunknak A lakásoknak az eddiginél lényegesen nagyobb mértékű korszerűsítését elsősorban a világgazdasági helyzet teszi szükségessé. Ez alól hazánk sem kivétel. Ezért a szakembe­rek szerint a 7. ötéves terv­időszakban mintegy 50—70 ezer lakást korszerűsítünk. Az egy- egy lakásra jutó átlagos költ­ségek nem haladhatják meg a 90 ezer koronát. Ez a vállal­kozás tehát feltétlenül kifizető­dő, ha meggondoljuk, hogy egy A kelet-szlovákiai kerületben kiértékelték az 1979—öü-as fű­tési idény eredményeit, s ez számos érdekes tapasztalatot eredményezett. Köztudott, hogy ez volt az elmúlt 20 esztendő leghosszabb fűtési idénye, még­is most hangzott el a legkeve­sebb panasz a lakások fűtésé­vel kapcsolatban. Pedig még sohasem takarítottak meg ennyi energiát, mint ebben a fűtési idényben. Konkrét adatot szem­ügyre véve: a nemzeti bizottsá­gok lakásgazdálkodásában 263 millió 40 ezer korona értékű fű­tőanyagot takarítottak meg. Ez figyelemre méltó ered­mény, de mire vezethető vissza? Főként arra, hogy a nemzeti bizottságok és szervezeteik kö­vetkezetesebben lebontották a XV. pártkongresszus határoza­tait. Különösen a Kelet-szlo­vákiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság helyi gazdálkodási osztá­lya fejtett ki e téren jelentős tevékenységet. Megkövetelte, hogy mindenütt lelkiismerete­sen takarékoskodjanak, de ne megfontolatlanul. Az eredmé­nyek nem várattak sokáig ma­gukra. A kelet-szlovákiai kerü­let lakásgazdálkodási szerve­zeteinek 374 fűtőhelyük és 202 hőtovábbító központjuk van. Ezek gondoskodtak a szövet­kezeti és a vállalati lakások, valamint más objektumok fűté­séről. Az említett számú fűtő­hely közül csak 68 földgázzal működtetett kazánházat szerel­tek fel mérő- és szabályozó mű­szerekkel. Ezek a műszerek azért hiányoznak, mert a ter­melők nem szállították őket a berendezésekkel párhuzamosan, s a lakásgazdálkodási szerveze­tek több helyen a műszereket utólag szerelték fel, nemegy­szer nagy nehézségek árán, pl. Poprádon, Prešovban és másutt. Más fűtőhelyeiken csak egyszerű mérőműszerek vannak, amelyek a kazánházak alapvető felszereléséhez tartoznak. Ha­sonló a helyzet a hőtovábbító helyeken, vagyis a hőcserélő állomásokon is. Tehát nincse­nek ideális feltételek itt sem, A fűtőanyagfogyasztás csök­kentése, valamint a fűtőtestek, a kazánok és a hőcserélő állo­mások hatékonyságának növe­lése céljából a lakásgazdálko­dási szervezetek már tavaly nyáron megkezdték (és az idén is végzik) a fűtőberende­zések mechanikai és vegyi tisz­títását. Kicseréltek több mint 5000 radiátort és külön-külön több mint 70 000 fűtőtest-bordát. A középületekben, valamint a lakóházak közös részein a nem­zeti bizottságok lakásgazdál­kodási szervezetei a kommuná­lis szolgáltató vállalatok, a he­60 négyzetméteres új lakás fel­építése kb 140 ezer koronába, a járulékos beruházásokat be­leértve pedig legalább negyed- millió, de nem egy esetben 350—500 ezer koronába kerül. Ha ugyanis az építést a régi lakások helyén tervezik, a költ­ségek a lebontott épületek tör­melékének elhordásával lénye­gesen emelkednek. Az új lakások építése sem szűnik meg Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnik az új lakások építése. Csupán mennyiségük korlátozására kerül sor, vagyis számuk tüzelő- és energetikai lehetőségeinkhez, a fűtő- és ka­zánházak teljesítményéhez al­kalmazkodik majd. A jövőben tehát nem fordulhat elő — amint az nem egy esetben meg­történt —, hogy a lakók nem költözhetnek be az új épüle­tekbe, a hőszolgáltatással kap­csolatos problémák miatt. Ezek­re az okokra vezethető vissza az is, hogy a következő terv­időszakban — az eddigihez vi­szonyítva — mintegy százezer­rel kevesebb új lakás építését tervezzük. Ezt a hiányt a le­bontottak helyett korszerűsített lakások lesznek hivatottak pó­tolni. A feltétel csupán az, hogy a felelős intézmények, a nem­zeti bizottságok és az építő­ipari vállalatok a társadalmi érdekek figyelembe vételével teljesítsék feladataikat. KARDOS MÁRTA lyi építőipari vállalatok és az ipari szövetkezetek segítségé­vel gondoskodtak az ablakok és a bejárati ajtók beüvegezé- sével. Hasonlóan jártak el a lakásokban is, ahol javították az ablakok hőszigetelését, pl. Humennében, Michalovcében és másutt. A legtöbbet a fűtés haté­konyságáért és a fűtőanyag­takarékosságért mégis a fűtők tehettek. Ezért a lakásgazdál­kodási szervezetek nagy gondot fordítanak a fűtőberendezések helyes kezelésére. Terveket dol­goztak ki a kazánházak üze­meltetésével kapcsolatban a külső hőmérséklettől függően. Ezeket a terveket néhány ki­vételtől eltekintve már tavaly megtartották, s a módszer jól bevált. Rendkívül fontos, hogy a berendezéseket állandó sze­mélyzet kezelje. Számukra min­den évben szakmai-politikai tan­folyamokat szerveznek. Olyan emberek ezek, akiknek megvan a szükséges képesítésük a kazá* nők kezeléséhez, sőt néhány esetben szakmunkásbizonyítvá­nyuk is van lakatos vagy fűtő szakmában. Az eddig megren­dezett tanfolyamciklus hasznos* nak bizonyult, mert terjesztet­te a szocialista munkaverseny során szerzett pozitív tapasz­talatokat, a progresszív eljárá* sokat és az ésszerűsítő megol­dásokat. Minden fűtő megér­tette, miért fontos társadalmi szempont törődni a fűtés ha­tékonyságával és a fűtőanyag­takarékossággal. Kerületi szin­ten a tanfolyamon 166 fűtő vett részt, s a lakásgazdálko­dó vállalatok is rendeztek ilyen tanfolyamokat Kassán (Ko­šice), Bardejovban, Humenné­ben és Poprádon. Az is konkrét eredmények­hez vezetett, hogy a fűtőket érdekeltté tették a fűtés haté­konyságában és a fűtőanyag­takarékosságban, s a járási és a kerületi szocialista verseny­ben elért eredményeket figye­lemmel kísérték és kiértékelték. Az értékelt időszakban a fűtők több mint 6000 tonna szenet, 180 000 köbméter földgázt és 34 tonna fűtőolajat takarítottak meg. Az elmúlt idényben a fűtés folyamatosságához a műszaki berendezések ellenőrzései is hozzájárultak. A színhelyen rá* mutattak a műszaki hibákra és követelték kijavításukat, de ezt nem sikerült mindig azonnal elérniük. Nem viszonyultak fe­lelősen ehhez a kérdéshez a Trebišovi, a Spišská Nová Ves-i és a Michalovcei Járási Lakás­gazdálkodási Vállalat dolgozói. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság helyi gazdál­kodási osztályának megbízásá­ból végzett ellenőrzések is azt mutatták, hogy a fűtőhelyeken megtartják a fűtési terveket és a fűtési hőmérsékletet megha­tározó 197/1957 számú rende­letet. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa az említett eredmények értékelése során számos intézkedést is jó­váhagyott, hogy az idén még igényesebben járjanak el, mint a múlt évben. Az eredmények még jobbak lehetnének, ha min­denütt mérő és irányító mű­szereket szerelnének fel. Ezt akarja elérni a kerületi nemze­ti bizottság helyi gazdálkodási osztálya és Ján Brondoš, a ke­rületi nemzeti bizottság elnöke azzal a levéllel, amelyet az Automatizálási és Számítástech­nikai Konszernnek és a Sigma vállalatnak küldött. A törekvés azonban mindeddig sikertelen, a probléma megoldatlan maradt. Állítólag korlátozottak a terme­lési kapacitások, kimaradnak a szállítások vagy a termelést lekötik az exportfeladatok. Mi­vel pedig ez további megtaka­rítások kulcsa^ a hatékonyság lényeges növekedése a kerület­ben már nem várható. Szüksé­ges, hogy az új kapacitásokat központi irányítással felszerel­jék mérő és szabályozó műsze­rekkel, mindenekelőtt az Elekt­rotechnikai Minisztérium köz­reműködésével. A többi, még meglevő tartalék felhasználása is lehetővé teszi, hogy az új fűtési idényben az eredmények még jobbak legyenek. EUGEN MÝTNIK BÖjTÖS JÁNOS ELŐTÉRBEN A LAKÁSÁLLOMÁNY KORSZERŰSÍTÉSE Lebontás helyett karbantartás Csehszlovákia a lakásépítés terén — az európai országok­hoz viszonyítva — a 11. helyről a harmadikra lépett elő. Az új lakások építése, valamint a lakásállomány fokozatos felú­jítása, illetve korszerűsítése életszínvonalunk emelkedésének egyik csalhatatlan bizonyítéka. Az ötödik és hatodik ötéves tervidőszakban az országban felépült körülbelül 1 millió 300 ezer korszerűen berendezett, több mint négymillió embernek otthont nyújtó lakás viszont annak ellenére sem elégíti ki az igényeket, hogy az idei év végéig előreláthatólag a lakos- ság 53 százaléka lakik majd új épületekben. A leszenyei vetőmagtisztítók. Középen: Tóth Imre (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents