Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-20 / 196. szám, szerda

Biztos helyre kerül a termés

A toronymagas gabonasilóhoz sűrűn érkeznek értékes rakományukkal a traktorok, teherautók. Az ott dolgozóknak szinte percnyi megállásuk sincs, annyi most a tennivaló. De a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Üzem leszenyei (Leseni- re) részlegének vezetői és többi dolgozói nem panaszkodnak, természetesnek tartják ezt a munkaütemet, a 24 órás munkanapot, melyet két műszakban teljesítenek. Az ilt dolgozók Pavel Uhrín részlegvezető, Tűrök Pál főraktáros és a többiek vállalják is, érzem ki Karol Škrada mérnök, igazgató- helyettes szavaiból.

— Üzemünk dolgozói alaposan felkészülteik az aratásra, hogy aninél zavartalanabbá tudjuk elvégezni a gabona felvásárlását. Politikai-szervezési tervünkből mindenki megismerte a reá váró feladatot, tudja mit kell elvégeznie.

— Győzik a munkát, nem kell sokat várakozniuk a szállítóknak?

— Huszonnégy órán keresztül üzemel mindan nap a siló. Dolgozóink két műszakban felváltva végzik a teendőket: átGyakran érkeznek a gabonaszállító járművek

sat is, amit már nem tudtunk átvenni. A repce szárítása is komoly munkát igényelt: 46

százalékos nedvességtartalommal szállították ide, és csak háromszori szárítás után tudtuk tárolásra megfelelő állapotba hozni. Két „Kolinan" és egy „Bábolna“ típusú . szárítónkkal

Július Cierny, Tűrök Pál, Karol Skrada (középen), Pavel Uhrin és Bartos György a beérkezett gabonát vizsgálja

(A szerző felvételei)

veszik a gabonát, szárítják, tisztítják, raktározzák. De továbbítják is rendeltetési helyére, például a sörárpát a rimaszombati sörgyárba. A szállítást saját teherautóinkkal végzi Halkő Ernő, Rados János, Schmidt Béla és a többiek.

— Melyik a nap legmegter- helőbb időszaka?

— A reggeli óráik, amikor az első szállítmányok érkeznek, de délután, egy óra körül ismét gyakrabban jönnek a járművei. Ám nagyobb torlódás nincs, szinte fennakadás nélkül tudjuk átvenni a gabonát. Természetesen ez Ján Terek raktáros és Nászali János, valamint Július Cierny silómesterek munkáját is dicséri, akik nagyszerűen tudják szervezni a munkát. Felkészültünk a nagyobb forgalomra is, ezért a szabad ég alatt is teremtettünk tárolási lehetőséget.

— Gondolom, az idei aratásban nagy szükség van a szárítóra.

— Bár a kedvezőtlen időjárás miatt a szokásosnál jóval később kezdődött az aratás, az első hektárokról érkezett gabonának nagy volt a nedvesség- tartalma. Általában 18—20 százalék, de hoztak 22 százalékonaponta mintegy 20 vagonnal szárított Pavel Lejce, Filip Hromádka, Bartos György, Pavel Macko, Páldi Károly és Zsilka István. A mostanában érkező gabonával nincs már ennyi gondunk, szárítani nem is kell, tisztítás után nyomban indulhat rendeltetési helyére.

— Mekkora a siló befogadó- képessége?

— összesen kétezer vagon gabonát és száz vagon repcét tudunk elhelyezni, de a közeli Záhorce-Podlužanyban, ahol Szkabella János irányítja a munkát, 150 vagon gabonát szintén tudunk tárolni, ipoly- nyéki raktárunkban pedig az étkezésre szánt borsót tároljuk. Igaz, azok a raktárak csak ideiglenesek, sok munkáskezet igényelnek. Nálunk viszont az emberek főleg irányító, szervező feladata van, hiszen az anyagmozgatást a technika végzi. Igaz, a siló egy hibáját még mindig nem sikerült kiküszöbölni, nem működik a személy- felvonó, és így még mindig lépcsőkön kell felmenni a siló legmagasabb szintjére is. A megoldás folyamatban van, s talán belátható időn belül elkészül az annyira várt felvonó, ami lényegesen megkönnyíti az ott dolgozók munkáját.

— Az üzem területén meglepő a rend, a tisztaság — jegyzem meg, amint áthaladunk az udvaron.

. — A nagy forgalom ellenére igyekszünk rendben tartani portánkat. Ez nem csupán esztétikai követelmény, de nagy szerepe van a munkabiztonság szempontjából is. Az idősebb dolgozókból alakított munka- csoport tagjai: Nászali János, Puskás István, Cseri Rozália, Bortos Mária lelkiismeretesen tartják rendben az egész- munkaterületet. Az ő érdemük az, hogy munkánkat kellemes környezetben végezhetjük, s ami még ennél is lényegesebb: nincs balesetveszély sem.

BÖJTÖS JÁNOS

Kommentáljuk

KALLÓDÓ ÉRTÉKEK

Gyakran dicsérjük azokat a munkásokat, technikusokat, akik még a jó teljesítményt nyújtó gépekkel sem elégedettek, akik hangoztatják: semmilyen műszaki berendezés nem lehet annyira tökéletes, hogy ne lehetne tovább javítani. Akik így gondolkodnak, előbb vagy- utóbb bekerülnek az újítók nagy családjába. Dicsérjük őket, mert nagyban hozzájárulnak a műszaki haladáshoz, melynek a terv- teljesítés és így a népgazdaság további fejlesztése szempontjából nagy a jelentősége. A másik oldalon viszont gyakran bíráljuk a benyújtott javaslatok elbírálásával megbízott mérnököket, technikusokat, akik nem végzik el határidőre a munkájukat és így országos viszonylatban milliókra inenő károkat okoznak.

Az elmondottakból arra következtethetnénk, hogy az újítomozgalom eredményessége kizárólag e két féltől: az újítótól és az elbírálótól függ. Pedig koránt sincs így. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a hatodik ötéves tervidőszak eddig eltelt több mint öt és fél évében 13 UOíl olyan újítási javaslatról tudunk, melyet az újító gondosan kidolgozott, az elbírálást idejében elvégezték és az értékes gondolat mégis papíron maradit Ennyire gazdagok len nénk, ennyire nincs szükség értékeink további gyarapodására? — tehetné fel joggal ezeket a kérdésket az olvasó. Nem, ennyire gazdagok nem vagyunk és ilyen luxust nem engedhetünk meg magunknak! Akkor mi a magyarázata annak, hogy kallódnak az értékeink? Az, hogy egyes gazdasági vezetők nem állnak a helyzet magaslatán, szétforgácsolják erőiket és ki<esik figyelmük fókuszából a lényeg. Ha az újító érdeklődik: mikor vezetik be a termelésbe az elfogadott javaslatot, sürgős munkákra hivatkoznak. Elpanaszolják, hegy meghalni sincs idejük, mert veszélybe került a terv, hogy a megrendelők naponta járnak a nyakukra, hogy ilyen meg olyan kimutatást kell készíteniük.

Tény, hogy a gazdasági vezetőnek sok dolga van, de szükséges tudatosítania, hogy ő nem „mindenes lány“. A különféle statisztikákat és más, úgynevezett papírmunkákat elvégezhetik a beosztottjai is. Neki tovább kell látnia az orránál és nem szabad megfeneklenie az apró-cseprő ügyek intézésénél. Ha példának okáért kellő gondot fordított volna a jóváhagyott újítási javaslatok realizálására, lehet hogy nem került volna veszélybe a terv és kevesebb problémája lenne a kész termékek átveváséért jövő megrendelőkkel is.

A CSKP XV. kongresszusának határozata kimondja, hogy a tartalékok módszeres feltárásának egyik formája az újítók és feltalálók munkájának a felkarolása, éppen ezért megengedhetetlen azoknak a gazdasági vezetőknek a magatartása, akik felelősek a 13 000 elfogadott és nem realizált újítási javaslatért. Miért nem lehet mindenütt olyan pozitívan viszonyulni az újítók és feltalálók társadalom- gyarapító munkájához, mint például a Kelet-szlovákiai Vasműben? Nyilván ebben a hatalmas vállalatban is sok gond nehezedik a gazdasági vezetők vállára, mégis a termelésbe bevezetett újítási javaslatok terén messze felülmúlják az országos átlagot. Ennek a pozitív eredményei jótékonyan visszahatnak az újítókra is, akik látva mun* kéjük gyümölcsét, további feladatok megoldásához kezdenek.

Az újítók és feltalálók munkája nélkülözhetetlen a meny* nyiség növelésére és a minőség javítására törekvő ipari és mezőgazdasági üzemekben. Ezért a gazdasági vezetőknek mindent meg kell tenniük az újítómozgalom felkarolására. Ne riassza vissza őket az sem, ha a javaslat megvalósítása esetleg átalakításokat vagy új gépek beállítását igényli. Vizsgálják meg gondosan a befektetés és a reálisan várható haszon értékét, s ha a javaslat kifizetődő, ne zárkózzanak el a bevezetésétől akkor sem, ha az többletmunkát igényel tőlük. Gondoljanak azokra a javakra, melyeknek a ráfordított költségek megtérése után haszonélvezői lesznek. KOMLŰSI LAJOS

MEGÉRDEMLIK AZ EZÖSTJELVÉNYT

A szép környezet fokozza munka kedvüket

Csillag 35

(ČSTK) — Üj felajánlási mozgalommal köszöntik a kassai (Košice) fiatalok a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 36. évfordulóját. A mozgalom neve Csillag 35, kezdeményezője 35 kiváló ifjúsági kollektíva, elsősorban szocialista munkabrigádok, komplex racionalizációs brigádok, az ifjúsági fényszóró mozgalom őrjáratai, SZISZ- alapszervezetek és pionírcsapatok. A mozgalmat kezdeményező fiatalok eddig 6,8 millió korona értérket hoztak létre, ami felajánlásuk 61 százaléka. A kassai fiatalok ebben az évben összesen 90,8 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak, ami 7 millió koronával több a tavalyinál. Az év eleje óta társadalmi munkában több mint 49 millió korona értéket alkottak.

Akácerdő Ölelésében húzódik meg a korszerű baromfifarm. A betonozott utak széleit és az épületek bejáratait virágok díszítik. Rózsák illata tölti be a levegőt. Ügy érezzük, mintha üdülőtelepen járnánk. Nem győzünk betelni a sok szép látnivalóval, s kellemes környezettel. —

Anna Lábská, az elsópéteri (Dolný Peter) Efsz 18 tagú szocialista munkabrigádjának vezetője, amint meglepetésünket látja, arról beszél, hogy nagyon sokat kellett dolgozni társadalmi munkában, amíg a környezet így megszépült és a munkakörülmények ennyire javultak. Igyekezetük nem volt hiábavaló. Meggyőződtek róla, hogy a környezet javítása elősegíti a dolgozók munkakezdeményezésének növekedését és általában jobb munkára serkenti őket. Kevésbé látni rajtuk a fáradtság jelét.

Az egyik pavilon előcsarnokában is megkapó kép fogad. Falra akasztott tartókon virágok díszelegnek. A „szolgálati“ szobát pedig vázák, kerámiák teszik otthonossá. Mária Ko- kavcová fogad. A kancsókat, vázákat és egyéb tárgyakat a brigád tagjai hordták össze.

— Ha rájuk nézünk — haza- gondolunk. — Aránylag keveset tartózkodunk otthon, tehát jól esik ez a kellemes környezet. Mindannyian szereljük a szépet.

Rend, tisztaság honol mindenfelé. A brigádvezető szerint szigorúan megtartják a higiéniai előírásokat is, hogy megelőzzék a különböző betegségeket. A jól összeszokott kol*

lektíva tagjai egymást bíztatva minden lehetőséget felhasználnak munkabírásuk növelésére. Gyakran járnak a párkányi (Štúrovo) fürdőbe és más üdülőhelyekre, hogy a következő műszakokban frissen kezdhessenek munkájukhoz.

A munkára terelődik a szó. Mária VaSeková, aki tizenkét éve dolgozik már ezen a munkahelyen, a korábbi nehézségeket, problémákat emlegeti. A jelenlegi időszakról pedig úgy nyilatkozik, hogy egyre kedvezőbbek a lehetőségek a termelés növelésére is. A szövetkezet vezetősége mindent megtesz, hogy tervüket teljesíthessék. Mondanivalóját röviden így fogalmazza meg:

— Ilyen egészséges és nagy termelékenységű tyúkállomá- nyunk még nem volt. Jó takarmánykeveréket kapnak és a klimatizációs berendezéssel szabályozzuk a hőfokot. Az előírásoknak megfelelően adagoljuk a fényt, aminek nag>y hatása van az állatok termelékenységére Ügy vélem, hogy az év hátralevő hónapjaiban sem lesz kevesebb a tojás és teljesíthetjük vállalásunkat.

Mária Kokavcová is azt fejtegeti, hogy eddig még egy évben sem voltak olyen kedvezőek a feltételek. Mindhárman összegezik az eddigi eredményeket és a szocialista munkabrigád vezetője így vélekedik:

— Eddig minden hónapban jó eredményeket értünk el. Nem volt könnyű. A havi termelési értekezleteken sokat beszéltünk a problémákról, kértük, hogy még jobb takarmánykeveréket szállítsanak. A szerelők

munkáját is értékeltük. Felhívtuk a figyelmüket, hogy minél alaposabban végezzék el a karbantartást. A szó szoros értelmében tojásgyárról van sző. Ha meghibásodik valamelyik berendezés, akkor máris kevesebb tojás termelése jut egy napra. A karbantartók tehát lényegesen befolyásolhatják a termeléshez szükséges feltételeket.

tályba sorolható tojás. Arra is ügyelnek, hogy rakodáskor minél kevesebb tojás repedjen meg, vagy törjön össze.

Sokat beszélnének még munkájukról, jövőbeni terveikről, a kollektív együttélés eredményeiről, azonban hívja őket a munka. Mária Vašeková betekint a pavilonba és mivel látja, hogy a futószalagon fehérítenek a tojások, beindítja a gépet. Most nincs túl sok munkájuk, mert a szállító szalag a válogató asztalra hozza a tojásokat. Ennek ellenére ügyesen kell járni a kezüknek, nehogy összetorlódjanak a tojások és

Mária Vašeková és Mária Kokavcová gyorsan rakja a tojásokat a kartonokba (Gyökeres György felvétele)

Üjra számolnak. A terv szerint idén darabonként 250 tojást kellene termelniük. Becslések szerint viszont legalább 270 darab tojás termelése jut egy tyúkra. Ezzel a jó eredménnyel akarják kiérdemelni az ezüstérmet. Tovább versenyeznek a minőségi mutatók eléréséért is. Az a céljuk, hogy minél több legyen az első oszmegrepedjen a héjuk. Teljes ütemben folyik a munka. Mondják, hogy pihenőre majd csak később lesz idejük. A brigádvezető a napi termelésről készíti a kimutatást. Határozottan állítja, hogy az év végéig 150 000 tojásai termelnek többet a tervezettnél.

BALLA JÓZSEF

ÚJ szó

1980.

VIII. 2itr