Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-20 / 196. szám, szerda

Biztos helyre kerül a termés A toronymagas gabonasiló­hoz sűrűn érkeznek értékes ra­kományukkal a traktorok, te­herautók. Az ott dolgozóknak szinte percnyi megállásuk sincs, annyi most a tennivaló. De a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Üzem leszenyei (Leseni- re) részlegének vezetői és töb­bi dolgozói nem panaszkodnak, természetesnek tartják ezt a munkaütemet, a 24 órás mun­kanapot, melyet két műszakban teljesítenek. Az ilt dolgozók Pavel Uhrín részlegvezető, Tű­rök Pál főraktáros és a többi­ek vállalják is, érzem ki Ka­rol Škrada mérnök, igazgató- helyettes szavaiból. — Üzemünk dolgozói alapo­san felkészülteik az aratásra, hogy aninél zavartalanabbá tud­juk elvégezni a gabona felvá­sárlását. Politikai-szervezési ter­vünkből mindenki megismerte a reá váró feladatot, tudja mit kell elvégeznie. — Győzik a munkát, nem kell sokat várakozniuk a szállítók­nak? — Huszonnégy órán keresz­tül üzemel mindan nap a siló. Dolgozóink két műszakban fel­váltva végzik a teendőket: át­Gyakran érkeznek a gabonaszállító járművek sat is, amit már nem tudtunk átvenni. A repce szárítása is komoly munkát igényelt: 46 százalékos nedvességtartalom­mal szállították ide, és csak há­romszori szárítás után tudtuk tárolásra megfelelő állapotba hozni. Két „Kolinan" és egy „Bábolna“ típusú . szárítónkkal Július Cierny, Tűrök Pál, Karol Skrada (középen), Pavel Uhrin és Bartos György a beérkezett gabonát vizsgálja (A szerző felvételei) veszik a gabonát, szárítják, tisz­títják, raktározzák. De továbbít­ják is rendeltetési helyére, például a sörárpát a rimaszom­bati sörgyárba. A szállítást sa­ját teherautóinkkal végzi Halkő Ernő, Rados János, Schmidt Bé­la és a többiek. — Melyik a nap legmegter- helőbb időszaka? — A reggeli óráik, amikor az első szállítmányok érkeznek, de délután, egy óra körül ismét gyakrabban jönnek a járművei. Ám nagyobb torlódás nincs, szinte fennakadás nélkül tud­juk átvenni a gabonát. Termé­szetesen ez Ján Terek raktá­ros és Nászali János, valamint Július Cierny silómesterek mun­káját is dicséri, akik nagysze­rűen tudják szervezni a mun­kát. Felkészültünk a nagyobb forgalomra is, ezért a szabad ég alatt is teremtettünk táro­lási lehetőséget. — Gondolom, az idei aratás­ban nagy szükség van a szárí­tóra. — Bár a kedvezőtlen időjárás miatt a szokásosnál jóval ké­sőbb kezdődött az aratás, az első hektárokról érkezett gabo­nának nagy volt a nedvesség- tartalma. Általában 18—20 szá­zalék, de hoztak 22 százaléko­naponta mintegy 20 vagonnal szárított Pavel Lejce, Filip Hro­mádka, Bartos György, Pavel Macko, Páldi Károly és Zsilka István. A mostanában érkező gabonával nincs már ennyi gon­dunk, szárítani nem is kell, tisztítás után nyomban indul­hat rendeltetési helyére. — Mekkora a siló befogadó- képessége? — összesen kétezer vagon gabonát és száz vagon repcét tudunk elhelyezni, de a közeli Záhorce-Podlužanyban, ahol Szkabella János irányítja a munkát, 150 vagon gabonát szintén tudunk tárolni, ipoly- nyéki raktárunkban pedig az étkezésre szánt borsót tárol­juk. Igaz, azok a raktárak csak ideiglenesek, sok munkáskezet igényelnek. Nálunk viszont az emberek főleg irányító, szerve­ző feladata van, hiszen az anyagmozgatást a technika vég­zi. Igaz, a siló egy hibáját még mindig nem sikerült kiküszö­bölni, nem működik a személy- felvonó, és így még mindig lépcsőkön kell felmenni a siló legmagasabb szintjére is. A megoldás folyamatban van, s talán belátható időn belül el­készül az annyira várt felvonó, ami lényegesen megkönnyíti az ott dolgozók munkáját. — Az üzem területén megle­pő a rend, a tisztaság — jegy­zem meg, amint áthaladunk az udvaron. . — A nagy forgalom ellenére igyekszünk rendben tartani por­tánkat. Ez nem csupán eszté­tikai követelmény, de nagy sze­repe van a munkabiztonság szempontjából is. Az idősebb dolgozókból alakított munka- csoport tagjai: Nászali János, Puskás István, Cseri Rozália, Bortos Mária lelkiismeretesen tartják rendben az egész- mun­katerületet. Az ő érdemük az, hogy munkánkat kellemes kör­nyezetben végezhetjük, s ami még ennél is lényegesebb: nincs balesetveszély sem. BÖJTÖS JÁNOS Kommentáljuk KALLÓDÓ ÉRTÉKEK Gyakran dicsérjük azokat a munkásokat, technikusokat, akik még a jó teljesítményt nyújtó gépekkel sem elége­dettek, akik hangoztatják: semmilyen műszaki berendezés nem lehet annyira tökéletes, hogy ne lehetne tovább ja­vítani. Akik így gondolkodnak, előbb vagy- utóbb bekerül­nek az újítók nagy családjába. Dicsérjük őket, mert nagy­ban hozzájárulnak a műszaki haladáshoz, melynek a terv- teljesítés és így a népgazdaság további fejlesztése szem­pontjából nagy a jelentősége. A másik oldalon viszont gyakran bíráljuk a benyújtott javaslatok elbírálásával meg­bízott mérnököket, technikusokat, akik nem végzik el ha­táridőre a munkájukat és így országos viszonylatban mil­liókra inenő károkat okoznak. Az elmondottakból arra következtethetnénk, hogy az újítomozgalom eredményessége kizárólag e két féltől: az újítótól és az elbírálótól függ. Pedig koránt sincs így. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a hatodik ötéves terv­időszak eddig eltelt több mint öt és fél évében 13 UOíl olyan újítási javaslatról tudunk, melyet az újító gondosan ki­dolgozott, az elbírálást idejében elvégezték és az értékes gondolat mégis papíron maradit Ennyire gazdagok len nénk, ennyire nincs szükség értékeink további gyarapo­dására? — tehetné fel joggal ezeket a kérdésket az olvasó. Nem, ennyire gazdagok nem vagyunk és ilyen luxust nem engedhetünk meg magunknak! Akkor mi a magyarázata annak, hogy kallódnak az értékeink? Az, hogy egyes gaz­dasági vezetők nem állnak a helyzet magaslatán, szét­forgácsolják erőiket és ki<esik figyelmük fókuszából a lé­nyeg. Ha az újító érdeklődik: mikor vezetik be a termelés­be az elfogadott javaslatot, sürgős munkákra hivatkoz­nak. Elpanaszolják, hegy meghalni sincs idejük, mert ve­szélybe került a terv, hogy a megrendelők naponta járnak a nyakukra, hogy ilyen meg olyan kimutatást kell készí­teniük. Tény, hogy a gazdasági vezetőnek sok dolga van, de szükséges tudatosítania, hogy ő nem „mindenes lány“. A különféle statisztikákat és más, úgynevezett papírmunká­kat elvégezhetik a beosztottjai is. Neki tovább kell látnia az orránál és nem szabad megfeneklenie az apró-cseprő ügyek intézésénél. Ha példának okáért kellő gondot fordí­tott volna a jóváhagyott újítási javaslatok realizálására, lehet hogy nem került volna veszélybe a terv és kevesebb problémája lenne a kész termékek átveváséért jövő meg­rendelőkkel is. A CSKP XV. kongresszusának határozata kimondja, hogy a tartalékok módszeres feltárásának egyik formája az újí­tók és feltalálók munkájának a felkarolása, éppen ezért megengedhetetlen azoknak a gazdasági vezetőknek a ma­gatartása, akik felelősek a 13 000 elfogadott és nem reali­zált újítási javaslatért. Miért nem lehet mindenütt olyan pozitívan viszonyulni az újítók és feltalálók társadalom- gyarapító munkájához, mint például a Kelet-szlovákiai Vasműben? Nyilván ebben a hatalmas vállalatban is sok gond nehezedik a gazdasági vezetők vállára, mégis a termelésbe bevezetett újítási javaslatok terén messze fe­lülmúlják az országos átlagot. Ennek a pozitív eredményei jótékonyan visszahatnak az újítókra is, akik látva mun* kéjük gyümölcsét, további feladatok megoldásához kez­denek. Az újítók és feltalálók munkája nélkülözhetetlen a meny* nyiség növelésére és a minőség javítására törekvő ipari és mezőgazdasági üzemekben. Ezért a gazdasági vezetőknek mindent meg kell tenniük az újítómozgalom felkarolására. Ne riassza vissza őket az sem, ha a javaslat megvalósítása esetleg átalakításokat vagy új gépek beállítását igényli. Vizsgálják meg gondosan a befektetés és a reálisan vár­ható haszon értékét, s ha a javaslat kifizetődő, ne zárkóz­zanak el a bevezetésétől akkor sem, ha az többletmunkát igényel tőlük. Gondoljanak azokra a javakra, melyeknek a ráfordított költségek megtérése után haszonélvezői lesznek. KOMLŰSI LAJOS MEGÉRDEMLIK AZ EZÖSTJELVÉNYT A szép környezet fokozza munka kedvüket Csillag 35 (ČSTK) — Üj felajánlási mozgalommal köszöntik a kas­sai (Košice) fiatalok a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 36. évfordulóját. A mozgalom neve Csillag 35, kezdeményezője 35 kiváló ifjúsági kollektíva, el­sősorban szocialista munkabri­gádok, komplex racionalizációs brigádok, az ifjúsági fényszó­ró mozgalom őrjáratai, SZISZ- alapszervezetek és pionírcsapa­tok. A mozgalmat kezdeménye­ző fiatalok eddig 6,8 millió korona értérket hoztak létre, ami felajánlásuk 61 százaléka. A kassai fiatalok ebben az év­ben összesen 90,8 millió koro­na értékű kötelezettséget vál­laltak, ami 7 millió koronával több a tavalyinál. Az év eleje óta társadalmi munkában több mint 49 millió korona értéket alkottak. Akácerdő Ölelésében húzódik meg a korszerű baromfifarm. A betonozott utak széleit és az épületek bejáratait virágok dí­szítik. Rózsák illata tölti be a levegőt. Ügy érezzük, mintha üdülőtelepen járnánk. Nem győzünk betelni a sok szép lát­nivalóval, s kellemes környe­zettel. — Anna Lábská, az elsópéteri (Dolný Peter) Efsz 18 tagú szo­cialista munkabrigádjának ve­zetője, amint meglepetésünket látja, arról beszél, hogy nagyon sokat kellett dolgozni társa­dalmi munkában, amíg a kör­nyezet így megszépült és a munkakörülmények ennyire ja­vultak. Igyekezetük nem volt hiábavaló. Meggyőződtek róla, hogy a környezet javítása elő­segíti a dolgozók munkakezde­ményezésének növekedését és általában jobb munkára ser­kenti őket. Kevésbé látni rajtuk a fáradtság jelét. Az egyik pavilon előcsarno­kában is megkapó kép fogad. Falra akasztott tartókon virá­gok díszelegnek. A „szolgálati“ szobát pedig vázák, kerámiák teszik otthonossá. Mária Ko- kavcová fogad. A kancsókat, vázákat és egyéb tárgyakat a brigád tagjai hordták össze. — Ha rájuk nézünk — haza- gondolunk. — Aránylag keve­set tartózkodunk otthon, tehát jól esik ez a kellemes környe­zet. Mindannyian szereljük a szépet. Rend, tisztaság honol min­denfelé. A brigádvezető sze­rint szigorúan megtartják a hi­giéniai előírásokat is, hogy megelőzzék a különböző beteg­ségeket. A jól összeszokott kol* lektíva tagjai egymást bíztatva minden lehetőséget felhasznál­nak munkabírásuk növelésére. Gyakran járnak a párkányi (Štúrovo) fürdőbe és más üdü­lőhelyekre, hogy a következő műszakokban frissen kezdhes­senek munkájukhoz. A munkára terelődik a szó. Mária VaSeková, aki tizenkét éve dolgozik már ezen a mun­kahelyen, a korábbi nehézsé­geket, problémákat emlegeti. A jelenlegi időszakról pedig úgy nyilatkozik, hogy egyre kedve­zőbbek a lehetőségek a terme­lés növelésére is. A szövetkezet vezetősége mindent megtesz, hogy tervüket teljesíthessék. Mondanivalóját röviden így fo­galmazza meg: — Ilyen egészséges és nagy termelékenységű tyúkállomá- nyunk még nem volt. Jó takar­mánykeveréket kapnak és a klimatizációs berendezéssel sza­bályozzuk a hőfokot. Az előírá­soknak megfelelően adagoljuk a fényt, aminek nag>y hatása van az állatok termelékenységére Ügy vélem, hogy az év hátra­levő hónapjaiban sem lesz ke­vesebb a tojás és teljesíthetjük vállalásunkat. Mária Kokavcová is azt fejte­geti, hogy eddig még egy évben sem voltak olyen kedvezőek a feltételek. Mindhárman összege­zik az eddigi eredményeket és a szocialista munkabrigád ve­zetője így vélekedik: — Eddig minden hónapban jó eredményeket értünk el. Nem volt könnyű. A havi termelési értekezleteken sokat beszél­tünk a problémákról, kértük, hogy még jobb takarmánykeve­réket szállítsanak. A szerelők munkáját is értékeltük. Felhív­tuk a figyelmüket, hogy minél alaposabban végezzék el a kar­bantartást. A szó szoros értel­mében tojásgyárról van sző. Ha meghibásodik valamelyik berendezés, akkor máris keve­sebb tojás termelése jut egy napra. A karbantartók tehát lényegesen befolyásolhatják a termeléshez szükséges feltéte­leket. tályba sorolható tojás. Arra is ügyelnek, hogy rakodáskor minél kevesebb tojás repedjen meg, vagy törjön össze. Sokat beszélnének még mun­kájukról, jövőbeni terveikről, a kollektív együttélés eredmé­nyeiről, azonban hívja őket a munka. Mária Vašeková bete­kint a pavilonba és mivel látja, hogy a futószalagon fehéríte­nek a tojások, beindítja a gé­pet. Most nincs túl sok mun­kájuk, mert a szállító szalag a válogató asztalra hozza a tojá­sokat. Ennek ellenére ügyesen kell járni a kezüknek, nehogy összetorlódjanak a tojások és Mária Vašeková és Mária Kokavcová gyorsan rakja a tojásokat a kartonokba (Gyökeres György felvétele) Üjra számolnak. A terv sze­rint idén darabonként 250 to­jást kellene termelniük. Becs­lések szerint viszont legalább 270 darab tojás termelése jut egy tyúkra. Ezzel a jó ered­ménnyel akarják kiérdemelni az ezüstérmet. Tovább versenyez­nek a minőségi mutatók eléré­séért is. Az a céljuk, hogy mi­nél több legyen az első osz­megrepedjen a héjuk. Teljes ütemben folyik a munka. Mond­ják, hogy pihenőre majd csak később lesz idejük. A brigád­vezető a napi termelésről ké­szíti a kimutatást. Határozot­tan állítja, hogy az év végéig 150 000 tojásai termelnek töb­bet a tervezettnél. BALLA JÓZSEF ÚJ szó 1980. VIII. 2itr

Next

/
Thumbnails
Contents