Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)
1980-08-19 / 195. szám, kedd
Ä Szovjetuniónak nem lehet feltételeket diktálni" Washingtoni vélemények uz amerikai nukleáris stratégiáról (CsTK I — Háruld Brown amerikai hadügyminiszter té* véin tér jójában kijelentette: nőm tartja kizártnak, hogy az Egyesült Államok egy esetleges konfliktusban elsőként vetné be taktikai nukleáris fegyvereit. Brown szerint erre ,,az ellenség Nyugat-Európa elleni, hagyományos fegyverekkel történő tömeges inváziója esetében kerülhet sor. Bírálóinak kérdéseire Brown azt is hozzátette, nem hiszi, hogy egy nukleáris háborút bánki is megnyerhetne vagy az „korlátozott“ lehetne. Brown interjújában cáfolta egy amerikai újságíró azon állítását, hogy a kormány október közepére inváziót tervez Irán ellen, hogy ezzel is támogassa Carter elnök választási esélyeit. John Anderson független amerikai elnökjelölt szintén tévéinterjút adott, amelyben élesen bírálta Carter elnök új nukleáris stratégiáját, és kijelentette: Carter „csupán belpolitikai okokból“ folyamodott ehhez a doktrínához. Anderson szerint az elnök novemberi ellenfelének, Reagannak arra a vádjára reagált 59. számú rendeletében, hogy a Fehér Ház jelenlegi főnöke „puhány“ a Szovjetunióval szemben. Pau! Warnke, az amerikai fegyverkezési és leszerelési ellenőrző ügynökségének volt igazgatója a New York Ti ni estien megjelent cikkében az újnak nevezett amerikai nukleáris stratégiával kapcsolatban megállapítja: „illúzió csupán, hogy az Egyesüli Államok katonai erőfölényre tehet szert“. Carter doktrínája csak fokozza azt a halálos veszélyt, amely magát az Egyesült Államukat fenyegeti — állapítja meg Warnke, majd hangsúlyozta, hogy az USA biztonságát legjobban csak azzal lehetséges szavatolni, ha tartalmas megállapodások születnek a nukleáris és hagyományos fegyverek ellenőrzéséről. A republikánusok elnökjelöltjének azt a felhívását, hogy az Egyesült Államoknak jelen tős katonai erőfölényre kell szert tennie a Szovjetunióval szemben, Warnke olyan álláspontnak minősítette, amely ellentétben áll a logikával, a tapasztalatokkal és a hadászati nukleáris erők vitathatatlan matematikai létszámával. Warnke cikkében hangsúlyozta: „A történelem bizonyítja, a Szovjetunió sosem engedte meg, hogy feltételeket diktáljanak neki, és nem leszi lehetővé, hogy az Egyesült Államok hadászati nukleáris fölényre tegyen szert. „Warnke szerint a katonai kiadások növelésére való felhívás a korlátlan lázas fegyverkezésre való felhívás, amely még inkább súlyosbítja az inflációt, s ezzel csökkenti az USA biztonságát. A brit haladó közvélemény a chilei néppel való szolidaritási nagy gyűlésekkel, tüntetésekkel felelt a Thatcher kormány azon döntésére, hogy felújítsa a Chilébe irányuló fegyver szállítmány okát. A konzervatív kormány már az idén januárban felújította diplomáciai kapcsolatait a chilei juntával. Sőt, a napokban feloldotta a fegyver szállítási embargót is, amelyet hat évvel ezelőtt a munkáspárti kormány rendelt el. Képünkön fiatal londoniak egy tilta kozó akciója látható (ČSTK repr/J Az államié lemondása után KÉSZÜLTSÉGBEN A DÉL-KOREA! HADSEREG ÚJABB IRÁNI KALAND KÉSZÜLŐBEN Washington az elnökválasztás előestéjére katonai beavatkozást tervez (CSTK) — Az Egyesült Államok újabb terveket dolgoz ki az iráni belügyekbe való katonai beavatkozásra a túszok kiszabadításának ürügyén. A liPI hírügynökség a kongresz- szushoz közel álló forrásokat idézve azt jelentette, hogy október közepére újabb mentőakció várható Positive Leap ’80 fedőnéven. Az akciót a UPI szerint megelőzi majd az Arab-tenger és a Perzsa öböl térségében állomásozó, amúgy is jelentős amerikai haditengerészeti erők további erősítése. Távolról sem véletlen az újabb katonai kaland időpontjának megválasztása: közvetlenül az elnökválasztás előttre tervezik. A Fehér Ház elgondolása szerint — írja a UPI az akciónak „a népet Carter elnök köré kell gyűjtenie“, akinek presztízse állandóan csökken az amerikaiak szemében. A sajtóban kiszivárgott hírek nagy pánikot keltettek a Fehér Házban és a Pentagonban, . s azok képviselői kategorikusan — bár nem meggyőzően — cáfolták a jelentéseket. Ez nem meglepő, hiszen az április 24-i sikertelen akciót is a legnagyobb titoktartás övezte az utolsó pillanatig. Összeesküvés leleplezése A Teherántól északkeletre fekvő Sári városában újabb ellenforradalmi összeesküvést lepleztek le, s részvevőit letartóztatták — jelentette a PARS hírügynökség. A jelentés szerint az összeesküvés élén Zal Haderi ezredes állt, aki Izraelben és az Egyesült Államokban kapott (különleges kiképzést, és államcsíny-specialistának számít. Az ezredes elismerte, hogy tavaly óta tevékenykedő csoportja szoros kapcsolatban volt külföldón levő ellenforradalmi elemekkel, köztük Bakhtiarral és a salirezsim más magas rangú személyiségeivel — közölte a PARS. Irán megszakította diplomáciai kapcsolatait a chilei juntával, mivel „a két ország kormánya között alapvető ellentéteik állnak fenn“ — közölte az iráni külügyminisztérium szóvivője. (CSTK) — Csol Kju Ha dél- koreai államfő a hétvégén a szöuli rádióban és televízióban elhangzott rövid beszédében bejelentette lemondását, egyben közölte, hogy az új elnök megválasztásáig a jelenlegi miniszterelnök Pák Csöng Hun tölti be az ügyvezető államfő tisztét. Pák Csöng Hun, aki megtartja kormányfői posztját is, az elnök lemondása után adott nyilatkozatában kijelentette: az új államfő megválasztásáig terjedő átmeneti időszaknak a lehető legrövidebb ideig kell tartania a politikai zűrzavar elkerülése végett. A dél-koreai alkotmány értelmében egy 2583 tagú testület választja majd meg az ország új elnökét. Ez a testület, amelynek törvényességét a dél-koreai ellenzék erősen kétségbe vonja, választotta meg a múlt év decemberében a most lemondott államfőt. Korábban Csői Kju Ha televíziós beszédében azzal indokolta lépését, hogy „nem tudja vállalni a felelősséget a Kvang* zsu városában történt véres eseményekért“. Az elnök lemondását követően készültségbe helyezték a dél-koreai csapatokat. A hadseregnek ezt a lépését, amelyre — mint a TASZSZ rámutat — az „északról jövő fenyegetés“ hamis jelszava alatt került sor, politikai megfigyelők úgy értékelik, mint kísérletet arra, hogy Csőn Tu llvan tábornok nak az elnöki palotába vezető útja megnyitásával nyomási gyakoroljanak Dél-Korea lakosságára. Csőn május vége óta áll a „nemzetbiztonsági különleges tanács“ élén. A hatalom Dél Koreában gyakorlatilag en nek a testületnek a kezében összpontosul. MANAGUÁBAN tegnap megkezdődött az el nem kötelezett országok hírügynökségei koordinációs bizottságának ötödik ülése. NEW YORKBAN a telefonhá* lózat 33 ezer dolgozója vasár* nap sztrájkot kezdett. Az American Telephone and Telegraph' telefonkonszern fontosabb üzemei elő sztrájkolók őrséget állítottak. KANADÁBAN az infláció mértéke júliusban elérte a 10,1 szá* zalékot. Az alapvető árucikkele árainak további emelkedése a legérzékenyebben a kanadai munkanélkülieket érinti, akik a munkaképes lakosság 7,6 százalékát alkotják. BUTROSZ GHALI egyiptomi külügyi államminiszter a román fővárosban telt látogatásának befejeztével elutazott Bukarestből. Ceausescu államfővel véleménycserét folytatott időszerű kérdésekről, különös tekint tettel a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeire. GUATEMALA Gyilkol a halálbrigád (CSTK) — A közép-amerikai Guatemalában az elmúlt hét vé* gén különböző helyeken 23 holttestet találtak. Valamennyi gyilkosságot a „Halálbrigád“ elnevezésű titkos szervezet kö* vette el, amelyet a „kommuniz* mus elleni harc nevében“ a szélsőjobboldali körök támogat-! nak. A halálbrigád álarcos gyilkosai a békés lakosságot fenyegetik, és gyakran megtámadnak nőket és gyermekeket is. Mindezt büntetlenül teszik, ugyanis Lucas Garcia tábornok diktatúrájának is érdeke az ellenállás legkisebb megnyilvánulásának az elfojtása. így az év elejétől a „kommunizmus behatolása elleni megelőző harc“ ürügyén több mint 500 embert gyilkoltak meg. GUS HALL BÍRÁLJA CARTER POLITIKÁJÁT (TASZSZ) — Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára — a párt elnökjelöltje — Carter elnökhöz intézett levelében élesen bírálta a Fehér Ház dél-koreai politikáját. Az USA-nak haladéktalanul nyomást kell gyakorolnia a szöuli kormányra, követelve az országban érvényben levő statárium feloldását, a tömegtüntetések részvevői és a neves politikai személyiségek elleni megtorlások megszűntetését. Megbocsáthatatlan, hogy a wasliingtonT kormány hallgat arról, ml történik Dél-Koreá* ban, a hallgatását csakis az em* béri jogok kirívóan durva megsértésének jóváhagyása* ként lehet értelmezni. Kommentárunk• új szó 19BG Mill. 19. S üleyman Demirel török miniszterelnök jobboldali kormánya úgy döntött, javaslatot terjeszt a parlament elé. hogy idő előtt írják ki az új parlamenti választásokat. A konzervatív párti kormány már most új választásokra törekszik annak ellenére, hogy csak a múlt év novembere óta van hivatalban. A rendes parlamenti választásokat 1981. júniusában kellene megtartani. Demirel a miniszterelnöki bársonyszékben Bülent Ecevitet, a Köztársasági Néppárt vezérét váltotta fel, aki 1978. januárja óta állt a kormány élén. Ecevit azután nyújtotta be kormányának lemondását, hogy az 1979 októberében megtartott pőtválasztá- sokon pártja jelentős veszteségeket szenvedett, s a jobboldali Igazságpártnak sikerült megerősítenie pozícióját a parlamentben. A Demirel-kormányt kisebb jobboldali és konzervatív pártok támogatják. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt és néhány kisebb politikai párt határozottan szembehelyezkedik a rendkívüli választások kiírásával olyan időpontban, amikor nincsenek meg az alap- feltételek azok nyugodt és reguláris lebonyolításához. Törökországban igen feszUlt a helyzet, jobb- és baloldali szélsőséges terrorista csoportok merényleteinek az idén már 18 ezer személy esett áldozatul. A 67N török vilajet (tartomány) közül 19-ben már hosszabb ideje tart a rendkívüli állapot, ami azonban a szélsőséges elemeket nem gátolja abban, hogy terrorcselekményeket kövessenek el. Bülent Ecevit nem egészen kétéves kormányzása idején — amikor is a kormány megpróbálkozott bizonyos pozitív változtatásokkal — a terroristák 900 akciót követtek el, s ezek során 264 személy vesztette életét és igen sokan megsebesültek. Most még sokkal rosszabb a helyzet. Csak egyetlen napon, augusztus 6-án, 17, személyt gyilkoltak meg Törökországban. Növekszik ugyan a letartóztatottak száma, de ez reg főparancsnoka az év elején levélben figyelmeztette az államelnököt. E levélben a hadsereg élesen bírálta a Törökországban uralkodó helyzetet, A hadsereg ugyan az anarchia és a terrorizmus felszámolására, valamint a pártok közötti torzsalkodás megszüntetésére szólít fel, de a levél általánosságban baloldalellenes irányzatú, s ami a legfontosabb, nyilvánNéppárt, de a baloldali erők is szembehelyezkedtek a parlament feloszlatásával és az idő előtti választások kiírásával. A' tavaly októberi pótválasztásokon mind az öt mandátumot, amelynek sorsáról dönteni kellett, a jobboldali Igazságpárt szerezte meg. Ez a párt most tudatosítja, hogy annak a 25 alapvető tézisnek a teljesítése, amelyek a Demirel-kormánx Idő előtti választások Törökországban nem vet gátat a terrornak. Június végén, július elején Ankara tartományban terrorizmus vádjával 953 személyt vettek őrizetbe, de egyelőre még nem -sikerült valóban hatékony eszközt találni a terror megfékezésére. Nyilvánvalóan nem sikerült még felszámolni mindazt, ami táptalaja a terrorizmusnak. A helyzet igen bonyolult, egyebek között azért, mert egyre nagyobb nehézségekkel küzd Törökország gazdasága és egyike rosszabbodik a lakosság helyzete. Tavaly az inflációs ráta 70—90 százalék között mozgott. Hivatalos adatok szerint a munkanélküliség 14 százalékos volt, de a valóságban a munkaképes lakosságnak egyharmada volt munka nélkül. Az Ipari kapacitás csak mintegy 29 százalékra van kihasználva, és a külkereskedelmi mérleghiány meghaladta a 2 milliárd dollárt. Az országban a bizonytalanság légköre uralkodik. A további fejlődést illető kérdőjelek még csak megsokasodtak azt követően, hogy a török hadsevaló fenyegetést tartalmaz, hogy a hadsereg szükség esetén beavatkozik a politikai fejlődésbe, és átveszi a hatalmat. Nem ez lenne az első eset Törökországban. Az utóbbi tíz év folyamán a hadsereg 8 ízben avatkozott be a politikai fejleményekbe, s egyes beavatkozások rendkívül erősek voltak. 1971-ben például a hadsereg nyomására volt kénytelen lemondani az akkori miniszterelnök, Demirel. Nyilvánvaló, hogy a török hadsereg megjelenése a politikai színtéren antidemokratikus jellegű lenne, ami a lakosság amúgy is már megnyirbált demokratikus jogainak további korlátozásához vezetne, és a nagyburzsoázia diktatúrájának megerősítésére Irányulna. A jelenlegi helyzetben, amikor a fokozódó politikai terrorizmus elsősorban a haladó erők ellen irányul, és amikor a hadsereg a politikai életbe való beavatkozással fenyegetőzik, az előrehozott parlamenti választások csak a reakció javára szolgálnának. Ezért nemcsak az ellenzéki Köztársasági programjának magvát alkotja, nem folyik kielégítő módon. Demirel abból Indul ki, hogy a jelen körülmények között megtartott választásokon pártja több szavazatra számíthat, mint az 1981 júniusában esedékes rendes választásokon, amikor már minden választó számára nyilvánvaló lesz, hogy az Igaz* ságpárti kormány nem teljesíti, mert nem képes teljesíteni, választási programját. A Köztársasági Néppárt jelenleg 208 mandátummal rendelkezik a 450 tagú képviselőházban, és a legerősebb párt a parlamentben. Az Igazságpártnak 181 mandátuma van a képviselőházban, és rá van utalva több kisebb jobboldali párt 46 képviselőjének a támogatására. ^emirel a jelen időszakot tartja legalkalmasabbnak, hogy kísérletet tegyen az Igazságpárt parlamenti pozíciójának megerősítésére. Úgy véli, hogy most még minden kudarcért a megelőző kormányra háj ríthatja a felelősséget, míg ez 1981 júniusában már aligha lenne lehetséges. JAN BLANSKÝ Meghosszabítják a reRÉívIi állaptól? (ČSTK) — A török nemzet- biztonsági tanács ülésén, amelyen Caglayangil államfő elnökölt, ajánlotta a kormánynak, hogy újabb két hónappal hosz- szabbítsa meg a hűsz török tartományban érvényben lévő rendkívüli állapotot. A kormány döntését ezután a parlament vitatja meg. Törökországban 1978. decemberében, a karamanmaraszi tragikus események után rendelték el a rendkívüli állapotot. Akkor, a fasiszta elemek által kiprovokált összecsapások során 111 ember vesztette életét, sokan megsebesültek, és mintegy 10 millió török líra anyagi kár keletkezett.
