Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-09 / 160. szám, szerda

Mindig kiváló minőségben

Húsz vagon gabona 24 óra ošatí # Kevés a szakember Hl A párttagok feladatai

MAGASABBRA EMUIK A MíBOCT

LÁTOGATÁS A NAGYFÖDÉMESI (VEĽKÉ UĽANY) SZÖVETKEZETBEN

Utoljára gyermekkoromban jártam malomban. Amikor lovas kocsin vittük apámmal Szencre (Senec) vagy Cseklészre (Bernolákovo) a gabonát, amiért frissen őrölt lisztet kaptunk cserébe. Emlékszem, a malom udvarán, de többnyire már az utcán is, friss terméssel megrakott lovas szekerek sorakoztak. Ezek a gyermekkori élményeim jutottak eszembe, amikor a minap beléptem a lévai (Le- vice] malomba, amely már több mint egy évszázada őrli a lisztet.

Kísérőm a jellegzetes több- emeletes épületben Andrej Murgaš, az üzem pártalapszerveze- tének elnöke, aki 1948 tói dolgozik a lévai malomban, de már harminchét éve molnár. Szakmáját három éven át tanulta, annak idején még magánvállalatnál. Először tehát azt kérdezem tőle, mi minden változott a malomban az utóbbi két-három évtizedben. Nem kis meglepetésemre azt válaszolja, hogy a berendezést tekintve nem sok a változás. Az eredményeket a napi teljesítményt figyelembe véve azonban óriási az előrehaladás.

A lévai malom már jó néhány éve a legjobbak közé tartozik Szlovákiában. Ezt nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatók teljesítésének is köszönheti.

— Mitől függ a liszt, illetve a dara minősége és a műszakonként kitermelt mennyisége? — kérdem Murgaš elvtárstöl, aki tizennyolc éven át voit mű- szakvezető, s a vállalatnál Pieš- íanyban kétéves mesteriskolát is végzett.

— Mindenekelőtt attól, milyenek a szakembereink a fő- molnárral az élen. A mi fő- molnárunk Hindi [ózsef, aki már ötven éve itt dolgozik, a legkitűnőbbek közé tartozik. Méltán tüntették ki a Munka Érdemrenddel. Sajnálhatja, hogy most éppen nincs jelen. Az őrlést egységes, az ország más malmaiban is érvényes technológiai eljárás szerint végezzük, mégis sokat jelent a pillanatnyi feltételekhez való alkalmazkodás, az előírás keretein belül. A henger felülete a helyes hajlási szög megválasztása, a tisztítás, a szitálás. Pontosan tudni kell, mit fog eredményezni egy-egy beavatkozás. Vagyis mindig a gabona mennyiségének és minőségének a legmegfelelőbb megoldást kell választani. A minőséget minden műszakban szigorúan ellenőrizzük. Egyébként három műszakban dolgozunk, s 24 óra alatt átlagosan 20 vagon búzát őrölünk meg. A malomnak száz alkalmazottja van.

A liszt sütőipari értékére is felhívja a figyelmem. Ez attól függ, milyen a búza sikértartalma, amit a malom nem tud befolyásolni. Esetleg a felvásár- lóüzem csökkentheti a mesterséges szárításnál. A sikértartalomnak legalább 23 százalékosnak kell lennie, de egyes búzafajtáknál a 30 százalékot is eléri. Minél nagyobb a százalékarány, annál szebb, magasabb kenyér lesz a lisztből. A háziasszonyok is tapasztalhatják a sütéskor, hogy milyen a liszt minősége.

— Attól nem függ a kenyér minősége, hogy új gabonából sütik-e, vagy régiből?

— Természetes, hogy az új lisztből a legjobb a kenyér — válaszolja. — Mi azonban az egész évben teljes gőzzel üzemelünk. A mezőgazdasági felvásárlóüzem által a szövetkezetektől és az állami gazdaságoktól felvásárolt és szárított gabonát az egész esztendő folyamán őröljük. Megtörténik, hogy segítséget nyújtunk a felvásárlóüzemnek, s a kombájntól egyenesen hozzánk kerül a termés. Ennek azonban az a feltétele, hogy a gabona tiszta legyen, s a nedvességtartalma ne legyen nagyobb 15 százalékosnál. Tavaly voltak búzák, amelyeknek a nedvesség- tartalma az aratás idején mindössze 12—13 százalékos volt. Ez idén körülbelül augusztus 20-ig öreg búzát fogunk őrölni, augusztus végéig pedig vegyesei, utána viszont már csak újat.

Közijén végigvezet az egyes termelési részlegeken. Elmagyarázza a malomban oly szükséges tűzoltó berendezés működési elvét: ha a gabona hőmérséklete eléri a 90 Celsius-fokot, a berendezés önműködően bekapcsol, és vizet juttat a búzára. Az egyik helyiségben emberi kéz érintése nélkül megmossák őrlés előtt a búzát. A harmadik és a negyedik emelet szitáinak működése felett Lacz- kó Etelka betanított, munkás őrködik. Férfimunkát végez. Éppen hazulról hozott ebédje fa- látozása közben zavarjuk meg.

— Van nap, amikor semmilyen beavatkozásra nincs szükség — magyarázza —, de olyan is akad, amikor bizony nem unatkozunk. Az én kívánságom az, hogy minden műszak ilyen zökkenésmentes legyen, mint ez a mai. Én is három váltakozó műszakban dolgozom.

Megmutatja a tízféle selyemszitát, melyek nemcsak abban különböznek egymástól, hogy mindegyiknek más a száma, hanem sűrűségükben, áteresztőképességükben is. Hatféle szita a dara tisztítására való. Murgaš elvtárs belemarkol a friss darába, szakszerűen forgatja a markában, majd átnyútja nekem. Én, a laikus azonban csak annyit tudok megállapítani róla, hogy még forró.

Laczkó Etelka régebben a csomagolórészlegen volt főnök. Hogy milyen felelősségteljes munkát végez, azt alábbi mondata bizonyítja:

— Ha nem venném észre a hibát, öt perc alatt 500 zacskó telne meg selejttel.

A frissen őrölt lisztet a földszinten villámgyors mozdulatú, fehérköpenyes asszonyok csomagolják. Közben a megtöltött zacskók súlyát is ellenőrzik. Egyikük Fiilöp Katalin, akinek már nagy gyakorlata van, 14 éve végzi munkáját.

— Bár nehéz, de nem unom a munkámat“ — mondja, — Szívesen végzem, de a keresetet kevesellem,

A keresetre a többi asszony is panaszkodik: Paksi Veronika és Jancza Gizella, aki már húsz éve dolgozik a malomban, Valamennyien törzsgárda-tagok az üzemben.

— Oj itt nem igen marad meg — jegyzi meg Paksi Veronika.

Az egykilós zacskók tucatonként nagyobb csomagba kerülnek. A becsomagolt árut elszállítják.

A termelésből az üzem tanácstermébe vezet utunk, mely egyben könyvtár, is. A benne elhelyezett faliújságokon a termelésről készült felvételek a legmegkapóbbak. Egyik-másik anyag helyébe azonban már új kívánkozik.

— Itt tartják gyűléseiket a tömegszervezetek — tájékoztat a pártelnök. — Itt lépnek fel nőnapkor az iskolások és az óvodások. Minden kulturális rendezvényünkre itt kerül sor. A pártgyűléseket is itt tartjuk.

— Mivel foglalkoztak a legutóbbi taggyűlésen?

— A termelési Jeladatok teljesítésével. Az minden pártbizottsági ülés napirendjén szerepel. Az üzem vezetője minden alkalommal beszámol a pártbizottságnak a tervfeladatok teljesítéséről s ha kell, intézkedéseket teszünk. Például azt, hogy havonta legalább egy kommunista szombatot tartunk. Így

hoztuk be a villamosenergia-ki- esés okozta lemaradásunkat is. A pártalapszervezet és az üzem vezetőségének kezdeményezésére vállaltuk, hogy 2,5 százalékkal csökkenjük a villanyáramfogyasztást. Ezt takarékosabb világítással és a gépek meghibásodásának csökkentésével érjük el.

A pártbizottság rendszeresen értékeli a tömegszervezetek munkáját, a szemléltető agitá- ciót és a pártoktatást, melybe a párton kívüli nomenklatúr kádereket is besorolták. Az idei oktatási évet a májusi 'taggyűlésen igen pozitívan értékelték. Az oktatás vezetője Antal Béla, az előadásokat pedig Kéri Tibor tartotta, mégpedig igen magas színvonalon. A propagandista elvégezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét. A tagjelöltek a politikai nevelés háza által szervezett tanfolyamon vettek részt,

— Megesik, hogy sürgős vagonkirakás, vagy berakás miatt nem mindenki lehet jelen a pártoktatáson, illetve a taggyűlésen — mondja Murgaš elvtárs, aki már tíz éve a párt- szervezet elnöke, húsz éve pedig a pártbizottság tagja. — Sajnos, olyankor csak utólag tájékoztatom a hiányzókat a gyűlésen elhangzottakról. Más megoldásunk nincs, hiszen a kommunisták pártfeladatul kapták, hogy szervezzék a vagonok kirakását, ami nem tűr halasztást. Munkaerőgondokkal küszködünk. Hogy miért? Szerintem elsősorban azért, mert a molnárok munkája nincs kellőképpen megfizetve. Pedig egy molnár nem jut mellékjövedelemhez, mivel otthon nem dolgozhat, nincs malma. Bizonyos kedvezményeket is fokozatosan megvontak a molnároktól. Régebben nagykereskedelmi áron havonta vásárolhattunk egy métermázsa takarmányt. Később még negyedévenként juthattunk ilyen előnyhöz. Ezt a kérdést az évzáró taggyűlésen is felvetették. Szerintünk ezzel is összefügg az, hogy egyre kevesebb a fiatal a szakmában. A kitanulás után a fiataloknak csak körülbelül egyharmad része marad a szakmában. És nemcsak nálunk. Meggyőződésem, hogy felsőbb szinten igen komolyan kellene foglalkozni a malomipari dolgozók munkakörülményeinek és szociális helyzetének javításával. A tervet eddig mindig teljesítettük. Sőt, igyekeztünk túlteljesíteni is, de ezt annak is köszönhetjük, hogy leginkább az idősebbek iparkodnak, hogy ezáltal majd magasabb legyen a nyugdíjuk. Párlalapszervezetünk főleg idősebb tagokból áll, az átlagos életkor 50 év körül van. Az alkalmazottak életkora ugyan alacsonyabb, de csak azért, mert fiatal nők is dolgoznak. A munkaerőgondok megoldásához az is hozzájárulhatna, ha több lakást tudnánk adni dolgozóinknak.

— A feladatok teljesítésében nagy segítséget jelent a két szocialista munkabrigád, melynek tagjai részben bronz-, részben ezüstjelvényesek. Az egyik brigád vezetője Hindi József, a főmolnár, a másiké Katarína Ježková — mondja még beszélgetésünk végén Andrej Murgaš, a pártalapszervezet elnöke.

FÜLÖP IMRE

A gondok, a problémák, amelyek a Nagyjödémesi Efsz üzemi pártszervezetének kommunistáit foglalkoztatják nem kizárólagos helyi nehézségek, hanem olyanok, amelyeket ma a többi szövetkezet is küzd. Az új, megváltozott gazdasági körülmények között kell megszilárdítani a már elért eredményeket és növelni a termelékenységet. Azt már itt is látják a párt és a gazdaság vezetői, hogy ezután másként kell dogozni, termelni és irányítani. Itt is a hogyanon töprengenek. A gazdaságosságot tartják szem előtt a vezetők. Ehhez keresik a legjárhatóbb utat. Azért hívtak össze a napokban nyilvános pártgyűlést is, hogy minél több véleményt meghallgassanak a hogyan tovább kérdésről.

— Nem könnyű a mi feladatunk — ráncolja gondterhelten a homlokát Takács Miliáhj, az üzemi páitazervezet elnöke. — Ezt nyíltan megmondtuk a tagságnak is, és kértük megértésüket, cselekvő támogatásukat elképzeléseink megvalósításához.

— Ha arányosan és valóban cselekvően, lelkiismeretesen veszi ki részét mindenki a soron következő igényes feladatok megvalósításából, akkor néhány éven belül mi is felzárkózhatunk a jól gazdálkodó szövetkezetekhez — mondja Humán József mérnök, a 4800 hektáron gazdálkodó szövetkezet új elnöke.

— A tagság megértette. Ez kifejezésre jutott a nyilvános pártgyűlés hangulatában és a nyílt, őszinte vitában is. Hogy miért nehezebb a helyzetünk, mint más szövetkezeteké? A tagság előtt nem titok, hogy szövetkezetünk az egyesülés óta ráfizetéssel gazdálkodik. Ennek főleg objektív okai voltak, egyebek között a már évek óta ismétlődő rendkívül rossz időjárás, ami lényegesen befolyásolta a növénytermesztést. Ebben az ágazatban a legnagyobb a visszaesésünk. Az állattenyésztésben például lépést tudtunk tartani a fejlődéssel — jegyzi meg tárgyilagosan a pártelnök.

— A tárgyilagossághoz tartozik az is, hogy szövetkezetünkben a termelési viszonyokat új módon kell átformálnunk. A belterjes, hatékony gazdálkodás fontos követelménye a termelési ráfordítások, vegyszerek, a gépek, az üzemanyagok gazdaságos és veszteségmentes fel- használása. Ebben még jelentős tartalékaink vannak. De legnagyobb tartalékunk mégis a tagság erejében, összefogásában van. Én azt tartom, mindig az ember a legfontosabb tényező. A gép is úgy dolgozik, ahogyan az ember irányítja és kezeli — tárja szét a karját Ru- mán József.

— Tovább haladva e gondolatsoron, vessük fel újra a hogyan tovább kérdést. Mi a szövetkezet elnökének az elképzelése?

— Négy hónapja vettem át a szö-vetkezet irányítását. Ez az idő csak arra volt elég, hogy ismerkedjem az emberekkel, meghallgassam véleményüket, és felmérjem a lehetőségeinket. Egy már bizonyos: a jövőt, szövetkezetünk fejlődését tekintve, derűlátó vagyok. Elmondhatom azt is, hogy minden fontos kérdésben vitatkozva, közösen alakítjuk ki véleményünket a szövetkezet és a pártszervezet vezetőségével. S hogy mi a legfontosabb teendő az előrelépés szempontjából? A társadalom és a szövetkezet érdekeit szem előtt tartva:, a reális és ellenőrizhető gazdasági, pénzügyi és beruházási terv kidolgozása. Az eddigieknél sokkal gazdaságosabban, ésszerűbben és hatékonyabban kell termenünk, de kevesebb anyagi ráfordítással. Csökkenteni, ahol csak lehet, a kézi munkaerőt.

— Milyen szerepe van ebben a gépesítésnek?

— Nagyon is meghatározó. Például az idén a cukorrépa megművelését már teljesen gépesítjük. Nincs többé gondunk az egyellésre sem. A fóliák alatt és részben a szabadban termelt zöldségfélék megmunkálása is gépekkel történik. Ezzel lényegesen csökken az

anyagi kiadásunk, és jelentős munkaerőt is megtakarítunk.

— Milyen mértékben gyorsul majd a fejlesztés üteme a szövetkezetben, és mennyit fordítanak a beruházásra?

— Ezt a tervünket éppen a legutóbbi pártgyűlésen tárgyaltuk meg. A beruházásra az idén csak 8 millió korona jut, ennek kétharmadát saját forrásainkból fedezzük — válaszolja a pártelnök.

— S mire használják fel?

— Részben új gépek vásárlására és egy 800 férőhelyes, korszerű tehénistálló építésére. A gazdaságfejlesztés és a termelés korszerűsítése mellett biztosítanunk kell a tagság életszínvonalának stabilizálását is. Kulturáltabbá kívánjuk tenni a környezetet, tervbe vettük egy új szociális helyiség építését és a jövőben is szeretnénk átadni minden évben egy négy családos lakásegységet. Ám mindezeket csak fegyelmezett, szívós, az eddigieknél minőségileg is jobb munkával valósíthatjuk meg.

A külső szemlélő azt hihet- né, hogy a nagyfödémesi szövetkezetben valami új kezdődött el. Pedig, ami itt történik csak folytatása annak, amit már korábban elkezdtek. Az viszont igaz, hogy az e folytatás nagyon átgondolt és célratörő. Talán a módszerek és a megoldások is újszerűbbek, és úgy tetszik a párt- és gazdaságvezetés is jobban igazodik a szükségletekhez. Ezt erősítik a szövetkezet elnökének szavai is:

— Csak saját erőnkre támaszkodhatunk, s ahhoz igazíthatjuk terveinket, elképzeléseinket, amink van. Célunk megteremteni az adott körülmények közt a legjobbat. A rendelkezésünkre álló gépekkel, anyagi eszközökkel kell néhány év alatt a tavalyi 64 millió korona évi bruttó termelési értéket 100 millió koronára emelnünk. Az idei tervünk 82 millió korona. Ezért kulcsfontosságú kérdés az irányítási rendszer tökéletesítése, Ezen belül erő: lenünk kell az ágazati rnnf' zps fejlesztését is.

— Ezekhez a kérdésekhez a pártszervezetünk újra és öira visszatér majd. Tehát ez nem kampányszerű akció, hanem igenis tudatos és folyamatos cselekvés a pártmunkánkban — szól közbe a pártelnök. — Párt- határozat született arról is, hogy önálló terv készítésére ösztönözzük az egyes ágazatok vezetőit. E tervek pénzügyi teljesítését havonta ellenőrizzük.

— És a szövetkezeti tagság ösztönzése?

— Fokozatosan bevezetjük az új bérezési rendszert. Igaz

ugyan, hogy a teljesítmény szerinti bérezést eddig is alkalmaztuk, csak nem következetesen. A jövőben a mennyiség mellett szigorúan számonkérjük a minőségi teljesítményt is.

Prémiumot csak többletmunkáért fizetünk, azt is csak akkor, ha .a minőség is megfelelő — magyarázza a pártelnök.

— Ezzel kapcsolatban számítunk nézeteltérésekre is. Ezért véleményem szerint a kommunisták egyik fontos feladata az lesz majd, hogy ki-ki a maga munkahelyén türelmesen megmagyarázza a párton kívüli társaiknak e bérezési és juttatási rendszer szükségszerűségét és helyességét — egészíti ki a pártelnök szavait Rumán József.

— Legyen szabad e gondolatot továbbvinni — emeli rám tekintetét a pártelnök. — Fontos annak tudatosítása, hogy ilyen a helyzet, így kell élni, dolgozni és boldogulni. A mi feladatunkat helyettünk nem végzi el senki, és jobban csak úgy élhetünk, ha jobban is dolgozunk.

Ehhez én már csak annyit tehetek hozzá: a Nagyfödémesi Efsz-ben a pártonkívüliek többsége is magáévá tette a jobb munka követelményét. Ezt fogalmazta meg több társa nevében Kucsera István műhelyvezető, amikor ezeket mondotta:

— A mércét mindig magasabbra kell emelni. Mi ezt az elvet a jutalomelosztásban is érvényesítjük. Aki jól és többet dolgozik, annak több a jövedelme is, s ezért még harag köztünk sohasem volt.

TÖRÖK ELEMÉR

A Senicai Járási Egészségügyi Intézet sztomatológiai osztályának aranyérmes szocialista munkabrigádja, amely elnyerte A CSKP megalapítása 50. évfordulójának kollektívája címet felajánlotta, hogy fokozott gondot fordít az óvodások és a tanulók megelőző jellegű orvosi kezelésére. A képen: Dr. Ján Répán és Mária Repá- ňová ápolónő beteget kezel (Št. Puškáš felvétele — ČSTK)