Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-07 / 158. szám, hétfő

folyamatosan teljesítik a feladatokat Mérlegen a múlt esztemfű Egy sajtótájékoztató tanulságai Kázsmér István beállíija a gázhiitő berendezési A földgáz felbecsülhetetlen szerepét világszerte felismer­ték, s nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre gyakrab­ban századunk egyik alapvető nyersanyagaként, energiaforrá­saként emlegetik. A KGST-tagországok közti gazdasági együttműködés el­mélyítésének programja alap­ján született és valósul meg a szovjet földgáz felhasználásá­nak gondolata. E célból épült fel az 1971—73-as években ha-< zánkban is a tranzit gázveze­ték, amely a Barátság kőolaj­vezetékkel, a Szövetség gázve­zetékkel- és a Béke villamos­energetikai rendszerrel együtt alapját képezi a KGST-tagor­szágok fentebb említett együtt­működésének. Hazáiig előnyös földrajzi fekvésének köszönhetően fon­tos szerepet játszik a szovjet földgáz Nyugat-Európába irá­nyuló szállításának közvetíté­sében. Teljes mértékben gon­doskodik a tranzit gázvezeték üzemeltetéséről, amiért a szál­lított földgáznak egy bizonyos hányadát kapjuk. Ez pedig ugyancsak előnyös számunkra. A hét éve működő tranzit gázvezeték első szakaszának felépítése rohanó világunkban immár történelemnek tűnik. Mégis említést érdemel ez az időszak — a 975 nap és sok-sok álmatlan éjszaka — amely, alatt az építkezésen dolgozó különböző nemzetiségű embe­rek életéről, nehéz, áldozatkész munkájáról, együttműködésé­ről és barátságáról íródott a krónika. Talán azt is kevesen tudják, hogy közel 467 ezer tonna a beépített acélcsőveze­ték súlya, melyen csaknem hu­szonhétezer forrasztást végez­tek. Huszonegy folyó felett építettek hutát, a szilicei fenn­síkon három méter mélyen kellett robbantani a sziklás ta­lajt, hogy összeállhasson és földbe kerüljön a hatalmas acélkígyó. Ezen keresztül jut­hat el felhasználóihoz a Ke- let-Ukrajnából, Közép Ázsiából, az Ural és Kaukázus környé­kéről érkező földgáz. Szlovákiában négy kompresz- szorállomást kellett építeni mégpedig Nagykapos (Veiké Kapušany), Almás (Jabloňov «ad Turňou), Nagyzellő (Vei- ke Zlievce) és Ivanka pri Nit­re mellett. Ezek feladata a szovjet földgáz továbbítása. • • • A napokban a Latorca folyó felé vezető országút mentén szerényen meghúzódó nagyka­posi kompresszorállomásra lá­togattunk, mely a Prágában székelő Tranzit Gázvezeték Vállalat öt üzeme közül az el­ső számú. Igazgatójával, Sta­nislav Podolec mérnökkel be­szélgettünk a kompresszorállo­más feladatairól, eredményei­ről ás távlatairól. — Üzemünk a nagykaposi és az almási kompresszorállo­más közötti gázvezetékrend­szer-szakasz üzemeltetéséről gondoskodik. Feladataink kö­zött szerepel az országhatár- menti nemzetközi átvevőállo- más működtetése is, a szovjet partnerekkel együttműködve. Korszerű berendezések segít­ségével dolgozunk. Ezek, illet­ve állóeszközeink érléke meg­közelíti az 5 milliárd koronát. Alapvető teendőnk, hogy a körzetünkhöz tartozó gázveze­ték-szakaszon keresztül továb­bítsuk a Szovjetunióból érkező földgázt részben hazai szük­ségleteink kielégítésére, más­részt az NDK-ba, az NSZK-ba, Ausztriába. Jugoszláviába, Franciaországba, Olaszország­ba. Talán mondanom sem kell, hogy üzemünk dolgozóinak munkájától nagy mértékben függ az egész országot átszelő tranzit gázvezeték sikeres üze­meltetése. Nagy figyelemmel "és fegyelemmel dolgozunk, Stanislao Podolec igazgató mert ha nálunk „bennreked“ a földgáz, az egész vezetékrend­szer megbénul. — De úgy tudjuk, ilyenre még nem került sor, így van, igazgató elvtárs? — Legnagyobb örömünkre valóban így van, s azt is el­mondhatom, az eddigi eltelt években mindig sikeresen tel­jesítettük a szállítási tervfel­adatot, ami évről évre na­gyobb. 1978-ban például üze­münk 25,4 milliárd köbméter szovjet földgázt továbbított, tervét 108 százalékra teljesít­ve. Ebben volt az a közel 2,4 milliárd köbméter, amit nép­gazdaságunk használt fel. Ta­valy már 29,8 milliárd köbmé­ter mennyiséget továbbítot­tunk, 102 százalékra teljesítet­tük tervünket. A 6. ötéves tervidőszak utolsó évében, te­hát az idén további 16 száza­lékkal növekszik a szállítandó földgáz mennyisége. Június végéig jóval több mint 15 mil­liárd köbméter földgázt továb­bítottunk, ami azt jelenti, hogy tervünket, a korábbi évekhez hasonlóan, folyamatosan, külö­nösebb nehézségek nélkül tel­jesítjük. Igen nagy gondot for­dítunk berendezéseink és az egész gázvezetékrendszer gaz­daságos kihasználására, s nem különben az üzemeltetéshez szükséges földgáz takarékos felhasználására. — Mindehhez szakképzett, fegyelmezett emberekre van szükség. — Ezt vallom én is és az egész — közel ötszáz ember­ből álló — kollektíva is. Ne­héz volt a kezdet, 1973-ban 26—27 éves fiatalemberekkel dolgoztunk ebben az eddig lé­nyegében ismeretlen ágazat­ban. Nem voltak képzett és ta­pasztalt szakembereink. Sokan az iskola padjaiból kilépve áll­tak be hozzánk dolgozni. Je­lenleg is 33 év az átlagéletkor, de azt mondhatom, begy ezek a fiatalok nagyszerű munkát végeznek. Becsülettel ellátják az üzemeltetéssel, a karbantar­tással. a rendszeres javítómun­kákkal kapcsolatos feladato­kat. Dolgozóink kötelezettség­vállalása főleg az ésszerűsítés, a gazdaságosság minél na­gyobb arányú érvényesítésére irányul. Az idei felajánlásaik közel tízmillió korona értéket képviselnek. * # * A tranzit gázvezeték nagy­kaposi üzemének dolgozói fo­lyamatosan, sikerrpl teljesítik a rájuk háruló igényes felada­tokat. Ezzel a ténymegállapí­tással tulajdonképpen be is lehetne fejezni ezt a témát. Mégsem ezt tesszük. Ugyanis egyre inkább fog­lalkoztatja szélesebb közvéle­ményünket: mi a so^sa az üzem kompresszorállomásain keletkező hulladékhőnek?" Az igazgató kertelés nélkül elmondta a valóságot. Az ör­vényszivattyú meghajtására szolgáló gázturbinákból jelen­tős mennyiségű hulladékhő tá­vozik a levegőbe — kihaszná­latlanul. Az üzem két komp­resszorállomásán — a földgáz továbbításához szükséges — összesen húsz olyan turboagg- regátot működtetnek, melye­ken hőfelfogó berendezés van. A segítségükkel nyert hőt fű­tésre is felhasználják a komp­resszorállomásokban. — Ez csupán kezdeti megol­dás volt — hangsúlyozta az igazgató — Tudomásunk sze­rint központi szerveink már korábban intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a hul­ladékhő felhasználására sor kerülhessen mindkét állomá­sunk környékén működő me­zőgazdasági üzemekben is. Ebben a kérdésben a végszó valóban a felsőbb szerveket, az ágazati minisztériumokat il­leti. Sajnálatos, hogy eddig is képtelenek voltunk felhasznál­ni ezt az energiát, ami szüksé­ges beavatkozás híján a leve­gőbe távozik. A feladat megol­dása nem a nagykaposi üzem vezetőin, dolgozóin múlik, ők elsősorban a szovjet földgáz továbbításával kapcsolatos te­endőkért felelősek. Ezeknek pedig becsületesen eleget tesz­nek, holott a feladatok egyre nagyobbak. A közeljövőben évente 40 milliárd köbméter földgáz továbbításáról kell gondoskodniuk. KULIK GELLERT Igaz, hogy már megkezdtük az idei év második felét, de most látnak napvilágot az 1979. évi terv teljesítésének részletes adatai. A múlt évi mérleg fon­tos kiindulópont a jövő évi terv összeállításánál, megmutatja miben értünk el jó eredménye­ket, hol szorít a cipő. Az SZSZK Műszaki-fejlesztési és Beruházási Minisztériuma az elmúlt napokban sajtótájékoz­tatót tartott az elmúlt év ered­ményeiről. Július Paulis minisz­terhelyettes ismertette az 1979. év tervének teljesítését, és a múlt év során szerzett tapasz­talatokat. Kutatás és fejlesztés Tavaly az SZSZK-ban a 18 tervezett állami kutatási és fej­lesztési feladatból 17-et sike rült teljesíteni — ez 94,4 szá­zalék. 1979 legnagyobb pozití- vuma ezen a téren az, hogy lé­nyegesen sikerült lerövidíteni a kutatási és fejlesztési idősza­kokat. Ezen a területen tavaly két ellentmondásos jelenségre lettünk figyelmesek. A kutatás és a fejlesztés eredményesnek mondható, viszont a gyakorla­ti alkalmazásban, több problé­ma merült fel. Ugyanis a kuta­tás gyorsabb ütemben halad, mint eredményeinek a gynkor latba való bevezetése. Ebből ar­ra következtethetünk, hogy ku tatási és fejlesztési alapunk gyorsan fejlődik, viszont a gya- gorlat ezzel nem tud mindig lépést tartani. Javult a kutató intézetek szakkáder ellátása, 1978-hoz viszonyítva a főiskolai végzettségű dolgozók száma csaknem 6 százalékkal növeke dett. T er mék fel újítás és a terv A tudományos-műszaki fejlő dés egyik jó mutatójának ne­vezhetjük a termékfelújítás üte­mét és az új árucikkek megje­lenését a piacon. Az új termé­kek értéke 1979 ben elérte a 17 és fél milliárd koronát, ez az össztermelés 10,5 százaléka. 1978-hoz viszonyítva ez jelentős, 41,5 százalékos „ugrást“ jelent. Igaz, hogy a fejlődés ezen a téren rendkívül gyors voll, el kell viszont mondani, hogy az innovált termékek nagyobbrészt az alacsonyabb innovációs ka­tegóriákba tartoznak. Vngyis a régi tremékek bizonyos felújí­tásáról, új esztétikai és forma- tervezési megoldásairól van szó. Még mindig hiányát érez­zük a merőben új és első mi­nőségű osztályba sorolható tér mékek megjelenésének. A fel­újított termékeknek kétharma­da az alacsonyabb innovációs kategóriába sorolható, és ez az arány meglehetősen kedvezőt­len. Pozitívumként értékelhető viszont az, hogy a kutatás és a fejlesztés nagyobb mértékben vesz részt a termékfelújitási programban. A női munkaerő létszáma a világon 344 millióról 576 mil­lió főre nőtt 1950 és 1975 kö­zött — írja tanulmányában az amerikai Worldwatch Intézet. A növekedés különösen a fejlett tőkés országokban, a kelet-eu­rópai szocialista államokban, valamint Kelet-Äzsiában volt nagyarányú. Ezekben a térsé­Energiagazdálkodás és- takarékoskodás A CSKP XV. kongresszusának határozata ebben az ötéves tervi időszakban az összenergiafo* gyasztás 2,5 százalékának meg­takarítását tűzte célul. Ez lö és fél millió tonna szilárd tü­zelőanyag relatív megtakarítá­sát jelenti. A világban végbe­menő energia-változásokra va­ló tekintettel ezt menetközben sikeresen teljesítjük, sőt túltel­jesítjük. A 6. ötéves tervidő­szak eddigi éveiben 133 száza­lék a takarékoskodás! mérleg. Ez a siker elsősorban annak köszönhető, hogy a kerületi nemzeti bizottságok magukévá tették a takarékoskodással kap- csalotos feladatokat, és haté­kony intézkedéseket foganatosí­tottak a hatáskörükbe tartozó területen. A jó eredmények el­lenére azonban az energiafo­gyasztás így is magasabb a kül­földi átlagnál, mintegy 25—30 százalékkal. Üjítómozgalom Az újítómozgalomban Szlová­kiában jó eredményeket értünk el. A múlt esztendőben a tervet 17 százalékkal túlteljesítettük. Első ízben sikerült átlépnünk a 2 milliárd koronás határt az újítási javaslatok gazdasági hasznosságát illetően. Az öt­éves időszak 4 éve alatt össze­sen 6 milliárd koronát ér el a találmányok és újítási javasla­tok liaszna. Ebből is látni, hogy az 3979-os év volt ezen a téren a legsikeresebb. Persze, több problémát még meg kell olda­ni. Az újítási javaslatoknak csak 50 százalékát fogadják el az illetékesek, és az elfogadot­tak megvalósítása csak 55—60 százalék körül mozog. Ez Jú­lius Pavlis miniszterhelyettes véleménye szerint nemcsak gaz­dasági, hanem politikai kérdés is. Negatívan hat a kezdemé­nyezésre és az egész újítómoz­galomra. Persze, ez nem álta- nos jelenség. Vannak üzemek, gyárak, ahol a hozzáállás meg­felel az elvárásoknak. Egy másik probléma is je­lentkezik ezen a téren: Az újí­tási javaslatok megvitatásának és jóváhagyásának átfutási ide­je a törvényrendelet szerint két hónap. Nálunk átlagosan 4 hónapra hosszabbodik ez az idő. A múltkoriban felmérést végeztek az elutasított újítási javaslatokat illetően is. Az ered­mény meglepő: kiderült, hogy az elutasított javaslatok 30—40 százaléka realizálható lehetett volna. Az elkövetkező időszak­ban hatékony intézkedések be­vezetésére lesz szükség, mert ezen a helyzeten a jövőben vál­toztatni keil. Mindent egybevetve; a hiá­nyosságok ellenére elmondható, hogy a műszaki-fejlesztési és beruházási ágazat a múlt év­ben jó teljesítette feladatait. A tapasztalatok leszűrése után jók a feltételek a 7. ötéves tervidőszak első éve előtt, és a befejezés előtt álló ötéves terv­időszak is sikeresen zárulhat. POLAK lAszlö gekben a nőknek több mint a fele rendelkezik szakképzett­séggel. Az intézet vizsgálatából ugyanakkor az Is kiderül, hogy változatlanul a nőkre hárul a házi munka és a gyermekneve­lés oroszlánrésze, a dolgozó nők heti munkaideje 10—15 órával hosszabb a férfiakénál. VG Szepesi István és Szücs Gyula diszpécserek az irányító pultnál Felvétel: I. Onofrey SZOVJET KÖZREMŰKÖDÉSSEL Több ezer ipari és más nép- gazdasági létesítmény épült és épül szovjet közreműködéssel Ázsiában, Afrikában és Latin- Ameríkában. Ez elősegíti a fia­tal nemzeti államok gazdasági függetlenségének megszilárdu­lását. Indiában például a kő­olajtermelés 70 százalékát, az acéltermelés 35 százalékát és a villamosenergiatermelés 20 szá­zalékát a szovjet—indiai együtt­működés keretében létesített vállalatuk állítják elő. A fejlő­dő országokban szovjet tervek alapján épített villamos erőmű­vek összkapacitása 1979. január 1-én 6,3 millió kilowatt volt. A gazdasági és kereskedelmi kap-< csolatok kölcsönösen előnyösek, különböző nyersanyagok, köz- fogyasztási cikkek importja hozzájárul a növekvő szovjet szükségletek kielégítéséhez. —F­A MUNKAVÁLLALÓ NŐK A VILÁGON

Next

/
Thumbnails
Contents