Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-07 / 158. szám, hétfő

Az olvasás álttri ncrpról napra valami ragad 02 emberre, és utóbb azt veszi észre, hogy más em­berek szinte szívesen hallgatják a beszédjét, mert igaz az, hoc,y aki tanult valamit, még a nyelve is könyebben fordul a szájában, nem úgy, mint a ta­nulatlané, mert a tanulatlan még a jó napotot is höbögve mondja. ARANY JÁNOS Sportoló sünike avagy olimpia előtti könyvajánlat Könyvtáralapitás másodszor Kolár Péternek gépészmérnö­ki diplomája van, de gyanítom, a motorok úgy istenigazábó) sohasem érdekelték. Annál in­kább a szervezés, kulturális életünk Irányítása. Kassán (Ko­šice) például éveken át ő ve­zette a főiskolások klubját. Nagyon sok köszönhető neki azért is, hogy a Csermely Kó­rus legjobb amatőr énekkarunk­nak küzdötte fel magát — s még sorolhatnám a további té­nyeket, melyekhez tudása leg­javával igyekezett hozzájárul­ni. Mint a CSEMADOK Észak­városi helyi szervezetének el­nöke most azon fáradozik, hogy megnyithassanak egy könyv­tárat. • Kezdjük azzal, hogy milyen igény szülte a könyvtárala­kítási szándékot? — Úgy is mondhatnám, hogy alulról és felülről jövő igény egyaránt. A CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága a CSKP XV. kongresszusának határozatait saját feltételeinkre lebontva az ideológiai munkában a tudomá­nyosságot, a minőségi munkát jelölte meg legfontosabb köve­telményként. Meggyőződésünk, hogy ez könyvek nélkül nem valósítható meg. A könyvek után egyébként a különböző kul- túrcsoportjainkban, de főleg az irodalmi színpadoknál a legna­gyobb az igény. • Tudtommal a CSEMADOK- nak Kassán már volt könyv­tára? — 1969-ig a CSEMAOOK-nak csak egy helyi szervezete volt Kassán. Most négy van. Az öt­venes évektől kezdődően az említett időpontig valamivel több mint ezer könyv és számos folyóirat gyűlt össze, amelyek a CSEMADOK székházában, az úgynevezett Olimpiában voltak elhelyezve. Hatvankilencben vi­szont felszólították a CSEMA- DOK-ot, hogy költözzön ki az Olimpiából, mert bontan! fog­ják. A Tajovský utcában utal­tak ki számunkra egy épületet. de alighogy beköltöztünk, újabb értesítést kaptunk, hogy távoznunk kell, mert az ifjúsá­gi szövetség városi bizottsága költözik be. Hoppon marad­tunk, nem volt hová mewfiünk. Ök ajztán a könyvek egy részét levitték a pincébe, a nagyobb részét pedig kirakták a lépcső­házba. Mire a Lenin utcán vég­re sikerült találnunk néhány átmenetileg bérelhető helyisé­get, a könyvek kilencven szá­zaléka eltűnt. • A helységkérdés végül is megoldódott? — Csak részben. Rákosi Er­nő, eperjesi festőművész hagya­tékából és a CSEMADOK KB anyagi támogatásából a Kovács utca 38 alatt városi bizottsá­gunknak egy szépen berende­zett, saját székházat teremtet­tünk. Sajnos, helyi szerveze­teink helyiség problémái tizen­egy év után sem oldódtak meg, így együtteseink csak igen mostoha körülmények között próbálhatnak. • Ha Kassán ilyen nehéz he­lyiséget szerezni, akkor van-e értelme könyvtárala­kításról beszélni? — A CSEMADOK-székházunk földszinti részén van egy han­gulatos, boltíves szoba. Itt próbál a Csermely Kórus és itt helyeztük el a már meglevő könyveinket, hiszen a feltéte­lek adottak ahhoz, hogy egy szép könyvtár jöjjön létre. • Mennyire tehető a jelenlegi könyvállomány? — Egyre gyarapszik, jelen­leg ezerkétszáz kötetünk van. A Madách Könyvkiadó legutóbb hatvan könyvet ajándékozott nekünk. A budapesti Széchényi- könyvtárból is kaptunk köny­veket. Üzletből, magánszemé­lyektől is vettünk vagy 25Ü kötetet. Sajnos, erre a célra nincs külön pénzünk. Könyvvá­sárlásra kultúrcsoportjaink fel­lépésének bevételéből fordítha­tunk csupán pénzösszeget. A Látomás és indulat a művé­szetben, Füst Milán esztétikai tanulmánya, a magyar esszé párját ritkító remeke. Egy szép dolgok és alkotások szemléleté­ben eltöltött élet tapasztalatait tárja olvasói elé színesen, ér­zékletesen, gazdagon, nagy di­daktikai érzékkel. A művészet rajongó szeretete árad minden sorából, mikor magyaráz, okít, agitál, szinte az élőszó heves­ségével. Öröm olvasni, amit a szépség, a mű élvezeteiről Ír, s persze 'nemcsak öröm, tanul­ság is. Tanulság legalább ab­ban, amit a műalkotás létrejöt­téről és hatásáról, formai kva­litásairól mond, hiszen a mű­ben alig esik szó a művészet társadalmi vonatkozásairól s ha igen: az is többé-kevésbé elu­tasító. Füst Milán szerint a mű­alkotás csak „mellékesen“ ne­velhet, csak „mellesleg“ szól­hat bele a társadalom életébe, mert egyetlen célja a gyönyör­ködtetés. Viszont a művek gya­korlatáról szólva remekebbnél remekebb példák, elemzések s következtetések követik egy­mást. Ha tehát azt vizsgáljuk, hogy miként hat a mű (s ab­ban igaza van, hogy ez teszi a műalkotást művészivé), esz­mefuttatásának túlnyomó ré­szét elfogadhatjuk. És ezzel kapcsolatban merül fel a kér­dés: lehet-e helytelen filozó­fiai alapról helyes eredmények­hez jutni? Egészében nem, de a részeredmények zömében igen. Elsősorban ez indokolja Füst Milán nagy művének új­bóli megjelentetését. De indokol­ja az üj kiadást az is, hogy ma már igazán történeti távlatból nézhetjük: az impresszioniszti- kus esztétikának, a Nyugat- nemzedék kritikai és esztétikai nézeteinek nagyszabású össze­gezése ez a mű: irodalmi múl­tunk értékes hagyománya. Ol­vasója a kortárs szavaiból ért­heti meg a századelő forma­gondjait, s azt az esztétikai forradalmat, melyet a művészet becsületéért, önállóságáért, szabadságáért az akkori költé­szet vívott. Irodalomtörténeti értékén túl pedig rendkívüli szuggesztivitással vall egy nagy művész és elmélkedő műhelyé­ről is: gazdag anyaga mintegy az alkotás születésének titkait leplezi le s tárja elénk. Füst Milán nagy idők nagy tanúja volt — s ha gondolkodásának fogalmait meg elemeit az idea­lista filozófia eszmerendszerei­ből vette Is —, tapasztalati anyagának művészi közlésével, az irodalom gyakorlatának is­mertetésével ösztönösen is a korszerű esztétikai igazságai­hoz közelített. Különös, az esz­tétika, az önvallomás, az írói pályakép íveiből épülő munká­ja kiváltságos írás: olvasók és írók kalauza a művészet biro­dalmában. KR1STÚ NAGY ISTVÄN Könyvállományunk jelentős ré­sze szépirodalmi, de nem hiá­nyoznak az esszékötetek, a műszaki könyvek és a politi­kai irodalom sem. • Már a kölcsönzés Is megkez­dődött? — A katalogizálást már el­végeztük, de a könyvkölcsön­zést még nem kezdtük el. Úgy érezzük, szükséges lenne ezzel a munkával valamelyik ráter­mett idősebb CSEMADOK-tagot megbízni, jóllehet, tudjuk, nem várható el, hogy ezt valaki díj­mentesen végezze. Nos, jelen­leg ennek a havi két-három- száz koronának a biztosítása okoz gondot. Megemlíteném még, hogy a CSEMADOK-ba a sajtótermékek közül jár az Üj Szó, a Hét, a Nő, a Népműve­lés, az Új Ifjúság, az Élet és Irodalom, a Kortárs, a Forrás, a Nagyvilág és az Ifjúsági Ma­gazin. Ez nem sok. A jövőben szeretnénk több folyóiratra elő­fizetni. Elsősorban a szakfolyó­iratokra gondolunk. Kassán elég sok magyar nemzetiségű fiatal tanul a műszaki főisko­lán, a természettudományi és az orvosi egyetemen. Számukra akarjuk lehetővé tenni a tudo­mányos ismereteket tartalmazó magyar újságok ingyenes olva­sását. örvendetesnek tartom, hogy az idén a Fábry Zoltán nevét viselő közművelődési klubunk is jól dolgozik, s olyan tagjai vannak, akik már érdek­lődnek a könyvtár iránt. Re­mélem, a közeljövőben meg­nyithatjuk! Hangoztatjuk, hogy társadal­munknak fejlett, sokoldalúan képzett emberekre van szüksé­ge. Nos, ez valóban így Igaz, és jó tudni, hogy ebből a ne­velő munkából sajátos módon a CSEMADOK kassai szervezete is részt vállal. Remélem, el­képzeléseiket maradéktalanul megvalósítják, s a CSEMADOK- könyvtár hossszú életű lesz. SZASZÄK GYÖRGY A Medicina Könyvkiadó szer­kesztősége — amelynek termé­kei szép számmal föllelhetők a szlovákiai könyvesboltokban is —- 1980 ban ünnepli fennállá­sának 30. évfordulóját. A szer­kesztőség éves kiadási tervé­ben tallózva számos olyan ki­adványt találunk, amelyeket ajánlunk minden olvasónak. A szocialista országok sport­pszichológusainak közös tanul­mánygyűjteményeként jelenik meg Az edzés és versenyzés pszichológiája (szerkesztette dr. Nádori László). A sportága­kat bemutató monográfiák kö­zül kiemelésre méltók Halmos Imre Teniszezés, a bolgár Raj­kó Petrov Szabadfogású birkó­zás, és Hargitay György Kor­szerű kapusjáték (2. bővített kiadás) c. művek. A sakk-köny­vek kedvelői számára különle­ges csemegének ígérkezik a Az ismeretterjesztő kiadvá- nyok élére az 1980-ban induló „Sport-Zsebkönyvek“ sorozat kívánkozik. A sorozat célja az, egyes sportágak megszeretteté­se, a fiatal olvasók nevelése, 1980-ban előreláthatólag három kötet jelenik meg: Kocsis L. Mihály: Fut-ni (a futás mint alapmozgás), Peterdi Pál: ö, póló... (a vízilabdázás mint magyar sikersportág), Kő And­rás: Drótszamár (villanások a kerekpározásról). A sorozat emblémáját, a különböző sport­ágakat űző sportoló sünike matricáját minden kötetben mellékelik. Ez az esztendő a moszkvai olimpia éve. A szocialista or­szágok sportkönyvkiadóinak közös vállalkozása a Nem csak sport siker — A szocialista or­szágok olimpiai aranykönyve Győzelmünk a sakkolimpián (szerkesztette: Bilek István), amely részletesen ismerteti a felszabadulás utáni magyar sakksport eddigi legnagyobb sikerét. Mihail Botvinnik—ja­kov Esztrin A Grünfeld véde­lem című könyvét a verseny­sakkozóknak ajánljuk. ,„A sport és testnevelés Idő­szerű kérdései“ sorozat köte­teiben színvonalas értékelő elemzések olvashatók. Az éven­te megjelenő két-két kötet az edzők, testnevelő tanárok és sportvezetők könyvtárából sem hiányozhat. A turista kalauzokból 1980- ban három könyv jelenik meg: Várkonyi Judit Autóval az Al­pokban, Endrődi Lajos Kirán­dulások 6 ország hegységeiben és Holényi László Gerecse— Vértes—V elencei-hg. 1980-ban a következő sza­bálykönyvek jelennek meg: Vívás, Kerékpározás, Sportlövő- szét, .Labdarúgás, Tájfutás. , című igen szép kivitelű fotóal­bum. Szepesi György és Lukács László a magyar olimpiai baj­nokok portréját rajzolta meg. 1896-tól 1976-ig 105 magyar olimpiai bajnokság született. Kahlich Endre—Gy. Papp Lász­ló—Subert Zoltán: Olimpiai já­tékok 1980 című könyve koráb­bi nagy sikerű művük pótköte- te, s részletesen tartalmazza majd a Lake Placid-l és a moszkvai olimpiai játékok ered­ményeit. Zsolt István eredetileg egy,, az argentínai labdarúgó VB kezdőrúgásával befejeződő köny­vet akart írni. A labda másik oldala végül is, az olvasó sze­rencséjére, nem ott fejeződik be. A szerző élvezetes stílus­ban tárja fel a labdarúgás iga­zi kulisszatitkait, és a Liver­pool csapatának példáján be­mutatja a tartós siker egyik lehetséges útját. BEKEND MIHÁLY KÖNYVET ÍS Bármilyen is az idei nyár, megkezdődött a modern nép- vándorlás. Ezrek és ezrek kel­nek útra ezekben a napokban is napozni, fürödni — pihenni. Egyetlen céljuk van: kelleme- sen eltölteni a szabadság röp­ke napjait, felüdülni testileg és szellemileg, hogy aztán újult erővel, kedvvel vessük be ma­gunkat a mindennapi körfor­gásba. Pihenni már csak igazán nem nehéz, mondhatná valaki, er­re kár is szót vesztegetni. Pe­dig nincs igaza, mert aktívan pihenni is tudni ikell. Sokan igazolhatnák ennek az állítás­nak a helyességét, ha őszintén elmondanák, hogy a lázas ter- vezgetést és a szabadság első FÜST MILÄN: LÁTOMÁS ÉS INDULAT A MŰVÉSZETBEN, Magvető Kiadó, Budapest, 1980. Ara: 71,— koruna napjait jellemző lelkesedést 'követően, bizony unatkoztak, nem tudtak mit kezdeni sza­bad idejükkel, mert két-három hétig azért a jóból — úszás­ból, napfürdőzésből, diszkóból, esti szórakozásból — is megárt a sok. Valóban, bármily meg­hökkentőnek is tűnik: a sza­badság ideje alatt Is lehet unat­kozni, ha az aktív pihenést összetévesztjük a lustálkodás­sal, a kikapcsolódást a sem­mittevéssel. Nem célunk az, hogy kis dolgokat fölfújjuuk, ám még­is úgy véljük, akkor lesz él- ménydűs és valóban felüdülést jelentő a szabadságunk — ha gondosan előkészítjük. Ha az útipoggyászba nemcsak a ked­venc ruhánkat, a strandoláshoz szükséges eszközöket csomagol­juk be, hanem a szellemi fel­üdülést kínáló jóbarátot is — a könyvet. Igen, a könyvet, amely a nyá­ri hónapokban is sokféle szó­rakozást és művelődést nyújt, és az értelmes időtöltés egyik lehetőségét Kínálja. Tévedés ne essék: nem azt propagáljuk, hogy a szabadságon vaskos tanulmányokat olvassunk, nagy szellemi koncentrálást igénylő regényeket, kritikákat lapoz­zunk. Erre a vízpart valóban nem alkalmas. Viszont ez a hely kitűnő alkalom arra, hogy ki­sebb lélegzetű irodalmi alkotá­sokkal — novellákkal, elbeszé­lésekkel, útirajzokkal — tart­suk meg szellemi frisseségün- ket vagy verseskötetek olvasá­sával gazdagítsuk önmagunkat. Senki seim vetheti meg az ízléses, szórakoztató kiadvá« nyofcat sem, amelyekből éppen ezekben a hónapokban jele­nik meg a legtöbb. Ezek a kiadványok jókedvre hangolnak bennünket, kellemes perceket szereznek az olvasóknak. Ne csak az élelmiszerboltokba, a presszókba és a fagyishoz tér­jünk be, hanem néha a köny­vesboltokba is, és ne feledkez­zünk meg az útikönyvekről és a tudományos-népszerűsítő ki­adványokról sem. Érdemes be­leolvasni ezekbe a könyvekbe is, hogy minél többet tudjunk meg arról a vidékről, ahol nyaralunk s azokról az em­berekről, akik itt élnek. Vala­hogy másnak, sokkal gazda­gabbnak, érdekesebbnek tűnik az a táj, ahol szabadságunkat töltjük, ha megismerjük múlt­ját, műemlékeit, nevezetes he­lyeit és neves szülöttjeit. Ki ne tudná, hogy a szabad­ság a kikapcsolódás, a szóra­kozás időszaka. De csak akkor lehet azzá, ha meg tudjuk szer­vezni a szabad időnket s ha nemcsak az a kizárólagos cé­lunk, hogy csokoládébarnára süljünk, hanem emellett a szellemi felüdülésről sem fe­ledkezünk meg. Ha felhős Idő­ben és koraeste is találunk alkalmat értelmes időtöltésre. Ha azt akarjuk, hogy élmények­ben, tapasztalatokban és tudni­valókban is gazdagabban tér­jünk haza. Mindehhez gyakran elfeledett, mellőzött jóbará­tunk, a könyv is hozzásegít. Ne feledkezzünk meg hát róla, amikor csomagolunk, s a vá­sárlások óráiban sem. Sz. ). raren 19»n VI' 4 A művészet becsületéért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents