Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-31 / 179. szám, csütörtök

HELSINKI BIZTOS IRÁNYTŰ AZ ENYHÜLÉS UTJÁN IFolytatás az í. oldalról) Ha az európai helyzetre nem az adott pillanat szempontjából tekintünk, hanem történelmi távlatból, akkor Hals'nkí óta nincs visszaút. A Záróokmány >— éppúgy mint az ENSZ Alapokmánya — megkönnyíti az emberi civilizáció áttérését az új, magasabb szintű nemzetközi kapcsolatokra. A Záróokmány aláírásának napját ezért „Európa napjának" is nevezhetem éppúgy, ahogy más kontinensek népeinek is megvannak az emlékezetes napjai. Ez a nap azonban nemcsak ünnep. Sürgős figyelmeztetés arra, hogy az enyhülés és a béke tartósan megszilárduljon. Leszavazott bizalmatlansági (CSTK) — A brit" parlament alsóháza, amint az várható volt, leszavazta a brit ellenzéki munkáspárt bizalmatlansági indítványát a konzervatív That, cher-kormány ellen. Az utóbbi hetekben a munkáspárti ellenzék élesen támadta a konzervatív kormány gazdaságpolitikájút, s a bizalmatlansági indítvány előterjesztését a múlt liéten nyilvánosságra hozott katasztrofális munkanélküliségi statisztika váltotta ki. Eszerint a harmincas évek gazdasági .válsága óta jelenleg legrosz. szabb a helyzet, s a munkanélküliek száma a kétmillióhoz közeledik. Új független ország (CSTK) — Az Oj-Hebriák, Franciaország és Nagy-Britannia közös külhirtoka helyi idő szerint kedden éjfélkor Vanuatu Köztársaság néven elnyerte függetlenségét. Az ország miniszterelnöke, Walter Lini felesketésével és a francia, valamint a brit lobogó levonásával véget ért á két ország 74 évig tartó közös fennhatósága a csendes-óceáni szigetcsoport felett. Szerdán Port Vilában, a fővárosban 34 ország képviselői vettek részt a függetlenségi ünnepségeken. Az új miniszterelnök felszólította a brit és a francia egységeket, hogy hagyják el az új állam legnagyobb szigetét, Espiritu Santot. A függetlenség elnyerése alkalmából a brit televíziónak adott interjújában a miniszterelnök hangsúlyozta: az új kormány íiem szeretné, ha a két volt gyarmati nagyhatalom csapatai még július 30-a után is a szigeten tartózkodnának. A brit és a francia katonákat azért küldték a szigetrk, hogy elfojtsák a helyi szeparatisták felkelését. A miniszterelnök első nyilvános beszédét megfigyelők úgy értékelik, hogy az új kormány a gyarmati rendszer teljes felszámolására törekszik. A legközejebbi feladat jelenleg az. hogy biztosítsuk a madridi európai értekezlet konstruktív lefolyását és eredményeit, s elérjük a katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó európai értekezlet összehívását. A Szovjetunió kész hatékonyan hozzájárulni mindkét akció előkészítéséhez. Az a fontos, hogy megtaláljuk az utat Európában a háború veszélyének csökkentéséhez most ls és a jövőben ís, Ezt a feladatot nein lehet teljesíteni anélkül, hogy ne tegyünk reális lépéseket a lázas fegyverkezés korlátozására. Az enyhülés, az együttműködés és a biztonság tehát pártunk és a szovjet állam főirányvonala mind Európa ügyeiben, mind pedig a világpolitika kérdéseiben. Útra késísii a Földre (CSTK) — Végéhez közófe di-k a Szaljut*—Szojuz tudományos űrállomás nemzetközi legénységének közös szovjet — vietnami kísérletprogramja. Leonyid Popov, Valerij Rju min, Viktor Gurbatko és Pham Tuan űrhajósok az utolsó kísérleteket végzik, amelyek célja a légkör állapotának vizsgálata és az űrállomás fedélzetén levő mikroflóra megfigyelése. Tegnap megkezdték a Szojuz —36 űrhajó előkészítését a Földre való visszatérésre. Az űrhajósok ellenőrzik a fedélzeti rendszereket s az úrhaió ujotorjait, és átrakták a tudományos kísérletek anyagait. Az űrállomás fedélzeti rend szerei normálisan működnek, az űrhajósok jól érzik magú kat. CARTER ÉLES HANGÚ SZOVJETELLENES KIROHANÁSAI (CSTK) — James Carter amerikai elnök a helsinki értekezlet 5. évfordulója alkalmából mondott beszédében ismét megerősítette: a dokumentumra úgy tekint csak, mint más államok belügyeibe való beavatkozás eszközére. Természetesen a Szovjetunióra gondolt anélkül, hogy szólt volna a 8 millió amériikai munkanélküli és a 25 millió amerikai néger jogfosztottságáról. Durván támadta a Szovjetuniót azért, hogy törvényeit a szocialista rendszer védelmére használja fel. Carter elnöik kijelentette: az emberi jogoikat továbbra is védelmezni fogja „nemcsak Európában, hanem Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is". Az amerikai polgárok politikai, gazdasági és szociális jogainak kielégítéséről Carter nem beszélt. A Szovjetunió elleni újabb támadásra használta fel azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió az afgán kormány kérésére Afganisztánnak nyújtott. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok küldöttsége az afganisztáni eseményeket a helsinki Záróokmányt aláíró országok madridi értekezletén is ki fogja használni. Ugyanakkor kijelentette: az amerikai küldöttség arra fog törekedni, hogy a madridi találkozó konstruktív és eredményes legyen. Az amerikai elnök ismét bebizonyította, hogy mennyire tá* jékozatlan, vagy pedig nem veszi tekintetbe azt, hogy ml történik az Egyesült Államokban. Kijelentette ugyanis, hogy az amerikai küldöttség Madridban a szétválasztJtt családok egyesítése melleLt fog :-íkraszállni. Az eiAiiúlt napokban pedig" az amerikai hatóságok botrányosan szétválasztották Polovcsak szovjet állampolgár családját. Carter védelmébe vette azt a nyomást, amelyet konmánya az amerikai sportolókra gyakorolt, hogy lehetetlenné tegye számukra az olimpián való részvételt. Kijelentette, hogy az amerikai sportolók nélkül „szomorú képet nyújt" az olimpia. SZÉTHÚZÁSOK A DEMOKRATÁK TÁBORÁBAN Bizottság alakult a nyílt elnökjelölö konvencióért (CSTK) — Michel Barnes demokrata párti képviselő Washingtonban bejelentette: megalakult a „Bizottság a nyilt konvencióért". A szervezet célja felmenteni a Demokrata Párt augusztus 11-én esedékes országos konvencióján a párt 3331 küldöttét ama kötelessége alól, hogy arra az elnökjelöltre adja szavazatát, aki mellett az elnökjelölö konvenció előtt megtartott előválasztásokon elkötelezte magát. A pártonbelüli kisebbség ezzel megtette az első lépést afelé, hogy a jelenlegi elnökkel szembeni elégedetlenségét és bizalmatlanságát konkrét formába öltse. Barnes közölte, hogy a bizottság irodát nyit Washingtonban és New Yorkban és mindent megpróbál annak érdekében, hogy augusztus 11-ig meggyőzze a küldötteket. „Felelőtlenség lenne részünkről ha nem tennénk nieg minden tőlünk telhetőt azért, hogy megakadályozzuk Ronald Reagan bejutását az elnöki székbe." — hangsúlyozta Barnes. Ezzel ismét kifejezésre juttatta a felmérések által is megerősített hangulatot, amely szerint jelenleg a republikánusok jelöltje utcahosszal vezet Carter előtt: száz amerikai közül hatvanegy szívesebben látná a volt filmhőst az elnöki székben, mint Cartert. Felvételünkön Maputo Soueste neuü államosUolt üzemében dolgozó nők (CSTK felvétel) Az afrikai nok napja Afrikában csaknem fél évszázadot kellett várni arra, hogy megvalósuljon az, ami az első szocialista államban még a 20-as évek elején megvalósult. Nevezetesen arra, hogy megkezdődjön a nők felszabadítása, majd pedig egyenjogúsítása. Afrika esetében ez a késés természetes, hiszen az egész kontinens idegen hatalmak gyarmata, idegen érdekek ki-" szolgálója volt. Az Imperializmus gyarmatbirodalmának válságával, majd pedig felbomlásával az ötvenes évek végén megindult az afrikai őslakosok nemzeti felszabadító mozgalma, s a fekete földrész térképén megjelentek az első független államok. 1960, Afrika éve után egyre szükségesebbé vált a nőkérdés rendezése. Korábban ez szinte elképzelhetetlen volt, hiszen ahogy azt August Bebel már A nő és a szocializmus c. munkájában is kifejtette: a magántulajdon megjelenésével veszi kezdetét a nők megaláztatása és megvetése. s ezért a nö felszabadítás« szorosan kapcsolódik a kizsák-< mányolás és a társadalmi elnyomás megszüntetéséhez, A független afrikai államok akkor már népes családja 1962, július 31-én megalapította az Afrikai Nőszövetséget, az afrikai nők érdekvédelmi szerveze« tét. Azóta ezt a napot az afri« kai nők napjaként ünnepeljük. Azokban az országokban, ame-i lyekben a fejlődés kapitalista útját választották, a nők helyzete alig változott valamit: to-i vábbra sem veszik emberszámba őket, nincs beleszólásuk az ország irányításába, s őket sújtja legjobban a kizsákmányolás és a nemzeti elnyomás. Lényegesen más, kedvezőbb' a helyzet a szocialista orientációjú országokban, mint például Angolában, vagy Mozambikban, ahol a nők aktívan kiveszik részüket az elmaradottság leküzdéséből. A jó példa tehát Afrikában is megvan, csali újabb követőkre vár, (kii: BOLÍVIÁBAN VÁLTOZATLANUL FESZÜLT A HELYZET (CSTK) — Bolíviában a helyzet továbbra is feszült annak ellenére, hogy a katonai juntának sikerült meggyőznie a 7 ezer bányászt, hogy lépjen munkába. Catavi és Siglo Veinte bányászkörzetekben a bányászok úgy döntöttek, hogy befejezik a sztrájkot. Negyvenezer bányász azonban továbbra sem hajlandó felvenni a munkát, és kész felvenni a harcot, pedig nagyon nehéz a bányászcsaládok helyzete. A Garcia Meza tábornok vezette önjelölt kormány élesen támadta az Amerikai Államok Szervezetét. Meza kijelentette, hogy az Amerikai Államok Szervezete törvénytelenül beavatkozik Bolívia belügyeibe, s elítélte a szervezet legutóbbi ülésén hozott határozatot. A határozat mellett 16 ország szavazott, ellene csupán Chile és Paraguay. Paraguay később közölte, hogy elismeri az új katonai kormányt. Marcelo Quirognak, a Bolíviai Tiltakoznak az amerikai atléták A Carter-kormány, melynek a philadelphiai „ellenolimpiával" kapcsolatos ötlete csúfos kudarcot vallott, még egy polilitikai ellenolimpiai színjátékot ötölt ki. Azon amerikai sportolók számára, akiket megakadályoztak abban, hogy részt vegyenek a moszkvai olimpián, fehérházi „jótevőik" Washingtonban szórakoztató műsort rendeztek. A rendezvény fénypontja az lesz. amikor átadják a Kongresszus épületének lépcsőin a sportolóknak a „vigaszérmeket", majd fogadják őket a Fehér Házban. A színjáték értelmi szerzőit nem érdekli, hogy valamennyi sportoló szégyenli majd viselni ezeket az érmeket, mivel azokat nem a sportteljesítményért, a nyílt és becsületes versengésben való részvételért kapták, hanem a Fehér Ház olimpiaellenes manővere akaratlan támogatásáért. Az amerikai sportolók azonban válaszoltak a Carter-kormány mesterkedéseire. Washingtonban közzétették az USA olimpiai atlétikai csapata tagjainak nyilatkozatát, amely megállapítja, hogy a washingtoni színjáték „még csak részben sem kárpótolhatja a sportolókat azért, hogy megfosztották Őket az olimpiai versengés örömétől". „Felháborított minket — állapítja meg a nyilatkozat —, hogy érdekeinket durken" — jelentette ki egy sajtókonferencián Douglas Brown, az amerikai atlétikai válogatott kapitánya. — Itt magányosnak, elítéltnek és végtelenül tehetetlennek érzem magam". jellemző, hogy nagyon sok sportoló határozottan elutasíA fehér Kőz kárpótlási manőverei ván kijátszották egy politikai kampányban, amely azt eredményezte, hogy az Egyesült Államok nemzeti olimpiai csapata nem vesz részt a XXII. Nyári Olimpiai játékokon". A nyilatkozat követeli a politikai beavatkozás megszüntetését a sportba, amit, mint ismeretes, a hivatalos Washington korábban képmutatóan maga is elítélt. Arról, hogyan ls viszonyulnak az amerikai sportolók a Fehér Ház rendezésében színre vitt komédiához, sokatmondóan tanúskodik egyes sportolók nyilatkozata. „Sokkal kellemesebb lenne számomra, ha Moszkvában lehetnék, és részt vennék az olimpiai versenyetotta a Fehér Házba szóló meghívást. „Ogy gondolom, hogy a meghívás bojkottálása számomra a tiltakozás kifejezésének legmegfelelőbb és leghatásosabb formája Ogy vélem, hogy társaink közül nagyon sokan fognak támogatni" — mondotta jan Harwil evezős. Washingtonban nagyon jól tudják, hogyan viszonyulnak a sportolók ehhez az „akcióhoz", ezért a Fehér Ház megpróbálta megédesíteni a felajánlott keserű pirulát. Az USA kereskedelmi minisztere nagy felhajtás keretében az amerikai nemzeti olimpiai bizottság végrehajtó igazgatójának, Millernek átnyújtott egy egymillió dolláros csekket „az olimpiai mozgalom fejlesztésére az országban". Az ügyben az a paradox, hogy épp az a kormány ajánlott fel bőkezű adományt „az olimpiai mozgalom fejlesztésére", amely megtett minden tőle telhetőt, hogy aláássa az olimpiai mozgalmat. Miller ezért keserű iróniával meg ís jegyezte, hogy ez a pénz „az egyetlen hasznos dolog, amit valaha ls megtett az USA kormánya az amatőr sport támogatása érdekében az amerikai olimpiai mozgalom fennállása óta". „A kormánynak ez az adakozása nélkülöz minden értelmet, mivel a sport legnagyobb ünnepén — az olimpiai játékokon Moszkvában — az amerikai sportolók úgysem vehetnek részt" — jegyezte meg D. Stower, az amerikai női gyeplabda csapat kapitánya. Az olimpiai mozgalom él, és sikeresen fejlődik, függetlenül egyes országok politikájától vagy rövidlátó politikusaitól, akik Jó pontokat szeretnének szerezni a választási kampányokban az USA-ban vagy egyes nyugat-európai országokban. (TASZSZ) Szocialista Párt vezetőjének öz-* vegye kijeientele, hogy a junta embertelen körülmények között tart börtönben több száz poli-< tikai foglyot. Az özvegy Mexl-i kóban közzétett nyilatkozatában felszólította a világ közvéleményét, hogy járjanak közben a foglyok kiszabadításáért és a demokrácia helyreállításáért Bolíviában. Lydia Gueiler volt bolíviai elnök, aki a július 17-i kato< nai puccs óta a Vatikán La Paz-i nunciatúráján tartózkodott, elutazott Bolíviából. Felipe Rodriguez, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bíi zottságának tagja a Neues Deutschlandnak adott interjújában élesen elítélte a fasiszta puccsot. Kijelentette, hogy az új katonai rezsim reakciós jeli lege politikai céljaiban, gyilkos terrorjában, Ideológiájában és az őt támogató erőkben is meg-, mutatkozik. A bolíviai fasiszta katonai puccs a panamai haladó erők felháborodását váltotta ki. Az elmúlt napokban országszerte tiltakozó nagygyűléseken íté< lik el a katonai junta véres ter< rorját. NÉHÁNY SORBAN FERNANDO BELAUNDE TERRY perui elnök Limába fogadta a hivatalba lépése alkalmán ból rendezett ünnepségen részt vett szovjet küldöttséget, arae< lyet Mihail Georgadze, a Szov* jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára vezetett. HUSSZEIN, Jordánia királya, aki nyugat-európai „magánlátogatáson" vett részt, Párizsból Bonnba utazott. ü ND volt barmai elnök tizenegy éves politikai száműze* tés után hazatért. LONDONBAN közölték, hogy a közeljövőben 20 százalékkal emelik a telefondíjszabást. Már korábban közölték a konzervatív kormány képviselői, hogy a földgáz és a villanyáram ára ősztől 10—11 százalékkal emel' kedík.