Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-26 / 175. szám, szombat

Bírálatok kereszttüzeben a bolíviai puccs A junta elfoglalta az ellenálló bányászok fő központját (CSTK) — A bolíviai katonai juntának több mint húszezer katonával, harckocsikkal és ágyúkkal sikerült elfoglalnia az únbányák térségében a bá­nyászok ellenállásának tő köz­pontjait. Az ország egyetlen, a juntával szemben álló, szerve­zett ellenállási központja vál­ságos helyzetbe került. Az öt­venezer bányász többsége még mindig nem hajlandó munkába állni, és kész a harc folytatá­sára, de a körülzárt területen nagyon nehézzé váltak a bá­nyászcsaládok életfeltételei, mi­vel nem Jutnak élelemhez. A Junta külön dekrétummal hivatalosan törvényen kívül helyezte a legnagyobb szak­szervezetet, a Bolíviai Munkás­központot (COB), melynek tit­kárságát La Pazban még a puccs napján elfoglalták, és el­nökét letartóztatták. A többi szakszervezetet js zömmel be­tiltották. A bolíviai puccsot határozot­tan elítéli a világ haladó köz­véleménye. A Portugál KP a bolíviai helyzettel kapcsolatos kijelentésében a reakciós és fasiszta erők elkeseredett pró­bálkozásának minősíti a hata­lomátvételt, melynek célja az volt, hogy megakadályozza az ország demokratlzáciős folya­matának fejlődését. Az állam­csínyt határozottan elítélte a brit Szakszervezeti Kongresz­szus és a francia szakszerveze­tek ls. A Szovjet Újságírók Szövet­sége nyilatkozatot adott ki, melyben határozottan elítéli a bolíviai junta véres terrorját, követeli a demokraták és haza­fiak elleni megtorlások azonna­li beszüntetését és több tucat letartóztatott újságíró szabadon bocsátását. A PEKINGI—WASHINGTONI MESTERKEDÉSEK KUDARCRA ÍTÉLTEK A vietnami ENSZ-delegátus a délkelet-ázsiai békés rendezési lehetőségekről (CSTKJ — A pekingi vezetés azon törekvései, hogy az Egye­sült Államokkal együttműködve Indokínát a múltba taszítsa, hogy felújítsa Kambodzsában a Pol Pot-klikk uralmát, hogy fel­borítsa a békét és a stabilitást Délkelet-Ázsiában, nem járnak sikerrel — mondotta New York-i sajtóértekezletén Ha Van Lau, Vietnam állandó ENSZ-képvlselője. A laoszi, kambodzsai és viet­nami külügyminiszter közel­múltban megtartott értekezle­tével kapcsolatban kijelentette: az ott elhangzott kezdeményező javaslatokat a három testvéri Indokínai ország azon törekvé­se vezényelte, hogy csökkent­sék a feszültséget a thaiföldi­kambodzsai határon, és azt a béke és a stabilitás térségévé változtassák. A javaslatok ér­telmében a határok mentén de­militarizált övezetet, valamint közös bizottságot hoznának lét­re, amely döntene arról, hogy e területre nemzetközi felügye­lő szervet hívnának meg. Ez a Javaslat arról tanúsko­dik, hogy a kambodzsai kor­mány békés úton akarja ren­dezni problémáit Thaifölddel, hangsúlyozta Ha Van Lau. NICARAGUA SZÁMÍTHAT KUBA TÁMOGATÁSÁRA (CSTK) — Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, az Államtanács és a Miniszterta­nács elnöke, aki a nicaraguai forradalom győzelme első év­fordulójának ünnepségeire ér­kezett az országba, a Granada városában tartott nagygyűlésen arról biztosította az ország né­pét, hogy továbbra is testvéri segítséget várhat Kubától. Ku­ba — Jelentette ki Castro — annyi tanítót és orvost küld Nicaraguába, amennyire az or­szágnak szüksége lesz. Arafat Bagdadban (CSTK) — Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságának elnöke hivatalos látogatásra Irakba érkezett. Megérkezése után közölte, hogy az Iraki ve­tetőkkel a közel-keleti helyzet­ről, mindenekelőtt a palesztin kérdésről tárgyal a Begin-kor­mány ama döntésével kapcso­latban, hogy Jeruzsálemet Iz­rael fővárosának minősítették. A megbeszélések során foglal­koznak a Dél-Libanon elleni állandósult izraeli támadások­kal ls. A FEHÉR HÁZAT AGGASZTJA A „BILLYGATE" Carter fivérének botránya . (CSTK) — A Billy Carter — az amerikai elnök fivére — gyanús olajügyletel körüli bot­rányos sajtóvisszhang szóra bfrta az eddig hallgatásba bur­kolózó hivatalos Washingtont. A kampányúton járó elnök ne­vében nyilatkozatot adtak ki, amely nem cáfolja a fivér tör­vényig ütköző üzelmeit. A nyi­latkozat egyebek között leszö­gezi: Billy Carter — jelenleg — semmiréle tevékenységet nem fejt ki egy másik ország kormánya megbízásából és nem ls rontolgat ilyesmit. Ezzel Jimmy Carter hallgatólagosan beismerte, hogy fivére a múlt­ban tett Ilyen és ehhez hason­ló lépéseket. Mint Ismeretes, az elnök fi­vére állítólag kapcsolatokra tett szert líbiai kormánykörök­ben, és 220 ezer dollárt vett fel onnan, továbbá milliós Juta­lék fejében nevét adta egy amerikai cégnek, azt ígérve, hogy összeköttetései latbaveté­sővei közbenjár a líbiai olaj­szállítások érdekében. A kétes olajüzelmekbe bonyolódott Bil­ly Carter ügyében az Egyesült Államokban mind szélesebb kö­rök — mindenekelőtt a köztár­sasági párt kongresszusi tagjai — követelik a körülmények alapos kivizsgálását, sőt már döntöttek ls arról. hogy. a hír­hedt Watergate féle demokrata­párti lehallgatási botrány min­tájára „Blllygate"-nek elkeresz­telt ügyet a szenátus jogügyi bizottsága elé terjesztik. KÄDAR JÁNOS, a Magvar Szo­cialista Munkáspárt KB első titkára a Krfmbő! tegnap visz­szautazott hazájába. Az SZKP KB meghívására szabadságát töltötte a S70viRniniőban LK DUAN. a Vietnami Kom­munista Párt KB főtitkára teg­nap hefelezte szovjetunióbeli tart^'Vndását, ahol szabadságát töltötte. ANKARÁBAN az ügyvivő tö­rök államfő Demirel kormány­fővel és Ecevit ellenzéki veze­tővel elsősorban a szélsőséges szervezetek fokozódó terrorista akcióiról tanácskozott, mely nek során az utóbbi két és fél évben több mint 3000 személy életét vesztette. A PENTAGON szóvivője teg­nap bejelentette, hogy az USA 3.1 milliárd dollár értékben 75 korszerű F-16-os, illetve F-18­as bombázót ad el Ausztráliá­nak. Következelesen érvényesítjük a helsinki konferencia alapelveit [Folytatás az 1. oldalról] Most a nemzetközi helyzet bonyolulttá vált, mivel a leg­reakciósabb imperialista és he­gemonista erők az elért egyen­súlyt szeretnék megbontani és a maguk javára megváltoztat­ni. Ha azonban az enyhülést — az utóbbi évek békés egy­más mellett élési politikájának ezt a szinonimáját — éppen en­nek az elért egyensúlynak a kifejezőjeként értelmezzük, ak­kor megállapíthatjuk, hogy az enyhülés bázisa érintetlen ma­rad. Ezenfelül az enyhülési po­litika mély gyökereket eresz­tett a különböző társadalmi rendszerű államok széles töme­geinek tudatában. Azt mond­hatjuk tehát, hogy az impe­rializmus szélsőséges jobboldali erőinek az a kísérlete, hogy a helyzetet a maguk javára vál­toztassák meg — ennek a kö­vetkezménye a jelenlegi meg­torpanás és a nemzetközi hely­zet lehűlése —, a valóságban nem járt sikerrel. Ezért is hangsúlyozzuk azt, hogy az enyhülési politika továbbfejlesz­tésének, a nemzetközi fejlődés ezen ésszerű, egyedül elfogad­ható alternatívájának a nélkü­lözhetetlen előfeltételei tovább­ra is megvannak. Arra a kérdésre, hogy az enyhülés, vagy a szembenállás győzedelmeskedik-e, egyértel­műen pozitív választ adott a szocialista országok, a Szovjet­unió aktív békeoffenzívája amely következetesen megvaló­sítja a békés egymás mellett élés és együttműködés válto­zatlan lenini politikáját. Ez ki­fejezésre jutott az olyan lépé­sekben, mint a Politikai Ta­nácskozó Testület májusban megtartott varsói ülésén, Leo­nyid Brezsnyev és Valéry Gis­card d'Estaing találkozóján, Helmut Schmidt moszkvai tár­gyalásain elhangzott új béke­kezdeményezésekben, valamint a szocialista országok külpoli­tikai lépéseink egész sorában, amelyek egyértelműen megerő­sítik az enyhülés akcióképes­ségét és életerejét. Emellett félreérthetetlenül látható, "hogy az enyhülési fo­lyamat azon mély erői, beleért­ve a reálisan mérlegelő nyu­gati államférfiak álláspontjait is, akik az enyhülés továbbvi­tele mellett szálltak síkra, to­vább hatnak. Ezért külpoliti­kánkban, amelyet szorosan egy­behangolunk a testvéri szocia­lista országokkal, még nagyobb erőfeszítéssel törekedtünk ós fogunk továbbra ls törekedni mindazon fékező mechanizmu­sok gyors elhárítására, amelyek a nemzetközi helyzet megjaví­tása ellen hatnak. Abból a de­rülátó nézetből Indulunk kl, hogy a helsinki értekezlet Zá­róokmányát aláírt államok kö­zötti kapcsolatokban előbb vagy utóbb Ismét érvényesül az enyhülés kedvező folyamatának összes állandó eleme. KÉRDÉS: A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság hogyan ve­szi ki részét e fontos doku­mentum, a helsinki Záróok­mány megvalósításából? VÁLASZ: A helsinki doku­mentumok aláíróihoz fűződő kapcsolatokban a CSSZSZK kül­politikája következetesen a hel­sinki konferencia Záróokmá­nyának alapelveiből Indul kl. Mindenklőtt sor került kapcso­lataink normalizálására nyuga­ti szomszédainkkal, a Német Szövetségi Köztársasággal ezt megfelelően alátámasztja a kö­zös nyilatkozat, amelyet Gus­táv Husák, a CSKP KB főtit­kára, a CSSZSZK elnöke é* Hel­mut Schmidt szövetségi kancel­lár 1978 áprilisában, államfőnk bonni hivatalos látogatása al­kalmával Irt alá. Normslizál'nk kapcsolatainkat Ausztriával Is, konstruktívan megoldottuk mindazt, ami e kapcsolatokat terhelte, ennek sikeres betető­zését leientette Rudol' Ki. V schläger szövetségi elnök ta­valy márciusban hazánkban tett látogatása. Csehszlovákia a helsinki kon­ferencia elveit azáltal ls érvé­nyesíti, hogy rendszeresen fej­leszti kapcsolatait Franciaor­szággal. Finnor=7ícp=>l Ciorus­sal, Görögországgal, Spanyolor­szággal, Belgiummal, Danáival, Törökországgal, Norvégiával, Izlanddal, Portugáliával, Kana­dával és más országokkal. A csehszlovák külpolitika így az elmúlt öt év folyamán is a fejlett tőkés államokhoz fűző­dő kapcsolatai terén bebizonyí­totta elvhüségét, kezdeménye­zését és sikerességét. Ténylege­sen a helsinki konferencia Záróokmányát aláírt valameny­nyi állammal, létesített kölcsö­nös kapcsolatokban kétségtele­nül pozitív eredményeket ért el, habár voltak egyes Ingado­zások és fennmaradó problé­mák. Ezek azonban nem a CSSZSZK hibájából keletkeztek, mint pl. az Egyesült Államok­hoz fűződő kapcsolatokban an­nak következtében, hogy az amerikai kormányzat elutasító álláspontra helyezkedett annak az aranynak a visszaadása kér­désében, amelyet a nácik rabol­tak el. Hazánk pozitív mérleget mu­tathat fel a nemzetközi gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés területén is, amelyet az egész enyhülési fo­lyamat mintegy anyagi bázisá­nak tartunk. Emellett a helsin­ki konferencia Záróokmányá­nak határozatát nemcsak az egyszerű árucserében valósítjuk meg, hanem minőségileg maga­sabb formák alkalmazásával is — mint pl. termelési kooperá­cióval és szakosodással. Ve­gyünk csak egy apró példát: ebben az évben már csaknem félszáz akció folyik — minde­nekelőtt kooperáció a gépipar és a vegyipar területén —, amelyek során vállalataink együttműködnek külföldi part­nerekkel. Emellett gazdaságunk progresszív ágazatairól van szó, amelyek közül főként a gépiparnak gazdag hagyomá­nyai vannak és széles, kiváló szakképzettségű munkaerőkkel rendelkező bázisa. Csehszlovákia lelkiismerete­sen teljesíti az ún. harmadik kosárról — vagyis a kulturális és humanitárius téren való együttműködésről szóló határo­zatot is. Erről tanúskodik a kulturális, tudományos, iskola­ügyi és egészségügyi együttmű­ködés intenzív fejlődése. A Je­lenlegi időszakban, hazánknak 67 kulturális egyezménye van a világ különböző államaival, ebből 23 kulturális megállapo­dást és két kulturális csere­programot a helsinki dokumen­tumokat aláíró államokkal kö­tött meg. Csehszlovákia nem­csak kiad, de be is fogad va­lóban haladó szellemű, huma­nista és magas fokúan művé­szi értékeket az egész világ­ból. Például hazánkban csupán tavaly az irodalom területén 245 művet fordítottak le nem szláv nyelvekből, ebből angol­ból 86-ot, németből 71-et, fran­ciából 31-et, spanyolból 14-et, hollandból 14-et, olaszból 8-at stb. KÉRDÉS: Ez év őszén Mad­ridban találkoznak a helsinki konferencián részt vett államok képviselői. Mit vár ön e talál­kozótól? VÄLASZ: Elsősorban hangsú­lyozni szeretnén, hogy a mad­ridi találkozót az európai eny­hülési folyamat fejlesztése fon­tos eszközének tartjuk. Néze­tünk szerint — és ezt megírtuk a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete májusi ülésének nyilatkozatában is, még novemberig, a találkozó kezdetéig hátralevő Időszakban intenzívebbé kell tenni és el kell mélyíteni a kétoldalú és a sokoldalú véleménycserét úgy, hogy lényegében elérjük valamennyi résztvevő egyetér­tését azokban a kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban a madridi találkozó gyakorlati in­tézkedéseket hagy Jóvá a Záró­okmány teljesebb megvalósítá­sa érdekében. Ogy véljük, hogy a madridi találkozó alapos elő­készítése, valamint konstruktív lefolyása és a célkitűzések megtárgyalása során elért pozi­tív eredmények megteremthetik a szükséses feltételeket ahhoz, hogy a külügyminiszterek rész­vételével elfogadják ezeket a határozatokat. 'v'iben a szellemben a test­véri szocialista országokkal egybehangolt eljárással Cs-eh­Szlovákia is igyekszik elősegí­teni azt, hogy a madridi ta-< lálkozó figyelmét olyan megál­lapodások elérésére összponto­sítsa, amelyek konkrét és min­denki számára előnyös lépése­ket tartalmaznak a helsinki Zá­róokmány valamennyi alapelve és rendelkezése komplex meg. valósítása céljából. Ez a köve­telmény mintegy vezérelvet je j lent nyugati partnereinkkel folytatott konzultációink so­rán is. A múlt évben 19, ez év kezdetétől pedig 12 ilyen kon­zultációt folytattunk, mégpedig különböző szinteken. Külpoliti­kánk minden erejétől telhetőt megtett azért, hogy a bonyolult politikai légkör ellenére is Madridban a tárgyalókészség, nem pedig a konfrontációra va­ló törekvés érvényesüljön. Csehszlovákia azt a nézetet vallja, hogy éppen ezért tekin­tetbe kell venni a tavalyi belg­rádi találkozó összes tapasz­talatait, és a madridi találkozó résztvevőinek figyelmét a kér­dések bizonyos számára, do mindenképpen olyan kérdések­re kell irányítani, amelyeknek a megoldása mindannyiunk ér­deke és amelyeknek alkotó szellemű megvitatása hozzájá­rul az együttműködés kibővíté­séhez ős a politikai légkör megjavításához Európában. Azt a nézetet valljuk, hogy Madridban elvben dönteni kell a politikai enyhülés stabilizá­lásának és az európai béke alapjai megszilárdításának olyan fontos kérdéséről, mint amilyen az európai konferen­cia összehívása a katonai eny­hülésről és a leszerelésről. Mindenekelőtt arról van szó, hogy gyakorlati döntéseket fo­gadjanak el a konferencia cél-' jairól, időpontjáról, helyéről és megtartásának módjáról, bele­értve a konferencia első sza­kaszának napirendjét. Ebben a szakaszban a munkának a biza­lom problematikájára kellene összpontosulnia. Abból a logi­kus feltételezésből indulunk ki, hogy az előrehaladás e té­ren valamennyi részt vevő ál­lam Javát szolgálja tekintet nélkül földrajzi fekvésükre, nagyságukra, társadalmi rend­szerükre, katonai szövetségek­ben vagy az el nem kötelezet­tek mozgalmában valő tagsá­gukra. Hisszük, hogy a küldött­ségek e kérdésben olyan instrukciókkal érkeznek majd Madridba, amelyek összhang­ban állnak Európa szükséglet telvel. Ogy vélem, valamennyi részt vevő állam javára válna, ha a madridi találkozó pozitív ösz­tönzést adna a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműkö­dés fejlesztéséhez szükséges feltételek kialakítására ls Mad­ridban sok mindent elérhetünk a humanitárius szférában foly­tatott együttműködés tekinteté­ben ls, ha emellett tiszteletben tartják a népek kulturális kö­zeledésének szükségleteit, és valóban erre törekednek. KÉRDÉS: Miniszter elvtár* mit mondana még beszélgető« síink végén? VÁLASZ: Végül engedjék meg, hogy még egyszer hang* súlyozzam azt az Igen értékes tényt és tapasztalatot, hogy az európai biztonsági és együtt* működési konferencia, amely­nek 5. évfordulójáról ezekben a napokban emlékezünk meg, a „hidegháború" korszakából a nemzetkőzi kapcsolatok Javítá­sának időszakába való igazán történelmi fordulat kodifikálá­sát lelentl. Kezdetét jelenti a népeket egybefüző té­nyezők érvényesítésének és fejlesztésének, a bizalom, a konfrontációk és a háborúk ki­zárásának a társadalom életé­ből. Amint azt öt évvel ezelőtt a konferencián küldöttségünk vezetője. Gustáv Husák, 8 CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnö­ke mondotta: „Európa törté­nelme folyamán első ízben ra­gadta meg a történelmi alkal­mat arra, hogy reális feltétele­ket alakítson kl a békéhez, a biztonsághoz, a békés együtt­működéshez. Tette ezt a fennál­ló politikai, gazdasági, filozó­fiai és szociális különbözősé­gek ellenére".

Next

/
Thumbnails
Contents