Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-25 / 174. szám, péntek

Erőink nagyobb összpontosítására van szükség Tömeges letartóztatások Bolíviában Koncentrációs táborrá alakították az egyik La Paz-i kaszárnyát (CSTK) — Bolíviában a múlt héten hatalomra Jutott katonai juta durva megtorló Intézkedé­sei ellenére sem sikerült telje­sen konszolidálni a helyzetet. Az országban folytatódik az ál" talános sztrájk, s a nyugati hírügynökségek tudósítói meg­állapítják, hogy a munkások abszolút többsége még mindig nem vette fel a munkát. A bolíviai főváros egyébkéni külsőleg teljesen nyugodt, csu­pán éjjel hallatszik szórványos lövöldözés. A látszólagos „nyu­galom" mögött azonban emberi drámák zajlanak le: a katonák és a rendőrség tömegesen tar­tóztatja le a demokratikusan gondolkodó politikusokat, a szakszervezeti tisztségviselőket, a diákokat és a papokat. A La Paz-I kaszárnyát koncentrációs táborrá változtatták, ahol az emberek százalt kínozzák meg. A bányászok Illegális rádió­adója közölte, hogy a Catavl és Siglo XX bányakomplexumban a hadsereg túlerejével szem­ben még mindig ellenállnak a bányászok. Helyzetük azonban nagyon súlyos, mert a katonák elfoglalták az említett helyek­re vezető valamennyi utat, és ezzel a lakosság elől elzárták az élelemutánpótlást. A bolíviai junta megtorlásait Klaus Barbia, a Gestapo egyko­ri lyoni főnöke vezeti, közölte Párizsban a demokrácia védel­mére látrehozott bolíviai nem­zeti bizottság. Ezt a „lyoni gyilkost", aki Bolíviában Klans Altmann néven szerepel. Fran­ciországban halálra ítélték, mert részt vett a második vi­lágháború idején a francia ha­zafiak megkínzásában és ki­végzésében. 1974-ben Bolíviá­ban tűnt fel, de Hugo Banzer akkori rezsimje nem adta ki Franciaországnak. • • • Caracasban csaknem 40 sze­mély elfoglalta a bolíviai nagy­követséget. Képviselőjük kije­lentette, hogy nem tartanak senkit sem fogva, csak ezzel akarnak tiltakozni a bolíviai katonai összeesküvés ellen. ÜLÉSEZETT A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA Napirenden a társadalomfejlesztési terv és a költségvetés (CSTK) — Moszkvában szer­dán ülést tartott a Szovjetunió Minisztertanácsa, amelyben ér­tékelték a gazdasági és társa- . dalomfejlesztési terv teljesíté­sének eredményeit, valamint a Szovjetunió első féléves költ­ségvetését. Az említett időszak­ban sikerült biztosítani a gaz­daság további fejlődését és az életszínvonal emelését. Az ipari termelés 4,2 száza­lékkal emelkedett, ami 0,7 szá­zalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. To­vább szilárdult a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa. Az ülésen megállapították, hogy néhány termelőszövetke­zet és üzem nem teljesítette feladatát a termelésben, a ter­mékek értékesítésében, a mun­katermelékenység növelésében, valamint az önköltségek csök­kentésében. A Szovjetunió Mi­nisztertanácsa feladatul adta a minisztereknek, az egyes ága­zatok vezetőinek és a szövetsé­gi köztársaságok minisztertaná­csainak, hogy foganatosítsanak intézkedéseket a meglevő hiá­nyosságok felszámolására, és ezzel biztosítsák 1981-ben a jó munkát. Nagy figyelmet szenteltek a termelés hatékonyságának nö­velésére és a munka minőségé­nek javítására. AZ USA A FELELŐS A KÖZEL-KELETI HELYZET ROMLÁSÁÉRT Szovjet felszólalás az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán (CSTK) — A palesztin népet, amely a Palesztinai Felszaba­dítás! Szervezettel az élen már több éve becsületes, Igazságos harcot vív az önrendelkezési jogért, világszerte egyre többen támogatják — mondotta Olsg Trojanovszkij, az ENSZ-közgyű­lés palesztin kérdésekkel fog­lalkozó rendkívüli ülésén. A Szovjetunió állandó ENSZ­képvtselője a rendkívüli ülés­szak összehívását az említett támogatás kifejezőjének minő­sítette. Szerinte a jelenlegi ülésszakon határozottan kl kel­lene nyilvánulni, hogy ha Izra­el nem teljesíti az ENSZ-hatá­rozatokat, akkor a világszer­vezet tagállamai készek a leg­szigorúbb Intézkedéseket ls al­kalmazni. A szovjet képviselő hangsú­lyozta, hogy a palesztinai ara­bok szenvedése az Egyesült Ál­lamok biztonsági tanácsbeli vé­tójának eredménye. Washington az elmúlt években háromszor vétózta meg a Biztonsági Ta­nács döntését, megmutatva ez­zel az egész világnak, hogy tá­mogatja azt az országot, amely­nek legfontosabb célja a terü­leti expanzió. Az Egyesült Államok a leg korszerűbb fegyverekkel látja Nicaragua Hazafias ForraíMmi Front alakult (CSTK| — Nicaraguában Ha­zafias Forradalmi Front alakult. A létrehozásáról szóló doku­mentumot a Sandinista Nemze­ti Felszabadítási Front a Nica­raguai Szocialista Párt i Ke­resztényszocialista Párt és a füegetlen Liberális Párt képvi­selője írta alá. A front megalakulása azt fe jezi ki hoay az orszáe lakos­s^eSnnfc vilamennvl rét^ee egy­séges és tsmoe»t'o ^ nemzett újjáépítés kormányát. el az izraeli agresszort, milliár­dos injekciókkal táplálja az iz­raeli katonai masinériát, és igyekszik megbénítani a világ közvéleményének akaratát. Amerikai segédlettel az izraeli agresszív politika következté­ben a közel-keleti helyzet rom­lott. A Camp David-i megálla­podások egy háromoldalú arab­ellenes amerikai — izraeli — egyiptomi szövetség alapjává váltak. Azok az emberek, akik szívesen beszélnek a humaniz­musról és az emberi Jogokról beavatkoznak a palesztin nép életébe, és Igyekeznek dönteni sorsáról, figyelmen kívül hagy­va a palesztin nép követeléseil — mondotta Trojanovszkij. A többi küldött felszólalása is megerősítette, hogy Izrael egyre jobban elszigetelődik. Agresszív politikáját és az arab területek folytatódó megszállá­sát elítélte Svédország. Japán, Vietnam, Benin, Szíria, Len­gyelország, Kuvait és más or­szágok képviselői. Sah Mohammed Doszt afga­nisztáni külügyminiszter kije­lentette, hogy országa kész tel­jes mértékben támogatni a pa lesztin nép jogainak blztosítá sát célzó hatékony Intézkedé­seket. Elítélte a vlláglmperla lizmust. amelv szövetkezett n cionizmussal és az arab reak­cióval. NATO-had*yakorlat (CSTK) — A norvég hírügy­nökség ielentése szerint a nor­vég és kanadai szárazföldi csa­patok. valamint az említett két ország és Hollandia légierejé nek részvételével szeptember 9—12 között Norvégia északi részén megtartiék a „Bar Frost" fedőnevű szokásos őszi NATO­hadgvakorlatot. Azt már koráb­ban beielentették. hogy szep­tember végén Norvégia terüle­tén és a ten?erparl övezetben sor kerül az Észak-atlanti Szö vptsés haditengerészetének ma­nővereire. (F oly tatás az 1. oldalról] termékek műszaki színvonalá­nak emelésére, a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazá­sára, a nemzetközi munkameg­osztás nyújtotta előnyök ki­használására, mindezzel ked­vező alapot teremtve a 7. öté­ves tervidőszakba történő belé­péshez. IPAR A központilag tervezett ipar­ban az év első felében a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 3,8 százalékkal növeke­dett a termelés, ami 0,1 pont­tal több, mint az állami terv­ben rögzített feladatok. A múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva javult a hely­zet az exportra és a hazai pi­acra termelt áruk szállításá­ban. A hazai piacra az ipari vállalatok (nagykereskedelmi árakban számolva} 5,2 száza­lékkal több árut szállítottak, a külkereskedelem számára pe­dig 6,6 százalékkal növekedett az áruszállítás terjedelme. A termelési feladatok telje­sítésében sajnos jelentős egyen­lőtlenség mutatkozott. A válla­latok bruttó termelési felada­tait 0,3 százalékkal túlteljesí­tették ugyan, de a tervfela­datok egészét a központilag tervezett ipari vállalatok 20,3 százalékában nem teljesítették. A tervfeladatok teljesítésében a legnagyobb nehézségekkel a nehézgépipari vállalatok, az elektrotechnikai vállalatok, va­lamint a vaskohászati és a cellulóz, illetve a papíripari vállalatok küzdöttek. A terv­feladatok valamennyi mutató­ját az ipari vállalatok 50,4 százaléka teljesítette. A múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva a bányászaton és a kohászaton ikívül vala­mennyi ipari ágazatban fejlő­désnek lehetünk tanúi. Az el­ső félévben 61 439 ezer tonna szenet és lignitet jövesztet­tünk, ami 1,2 százalékkal ke­vesebb, mint a múlt év első felében. Kőszénből 14 455 ton­nát termeltünk ki, barnaszén­ből és lignitből pedig 46 984 ezer tonnát. A szénkitermelés egész évre előirányzott felada­tait 49,4 százalékban teljesítet­tük. Lemaradás a barnaszén és lignitbányászatban volt (97,5 százalék), a ikőszén jövesztési tervét pedig 0,8 százalékkal túlteljesítettük. A barnaszén Jö­vesztési tervének teljesítését akadályozta az észak-csehor­szági barnaszénmedencében a földeitakarítási munkák kése­delmes végzése. A népgazdaság villamos energiával történő ellátása fo­lyamatos volt. Az első félév­ben 36,4 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltünk, ami 8,7 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A villamosenergia-fogyasztásban a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 4,8 százalékos nö­vekedést értünk el; a fogyasz­tásnövekedés elsősorban a nagyfogyasztók esetében volt érvényes (7,6 százalék). A kohászatban az érekiter­melés 1,3 százalékkal növeke­dett, a vaskohászatban pedig 0,7 százalékkal csökkent a terme­lés. Az acéltermelésben a múlt év első feléhez viszonyítva 0,5 százalékos volt a csökkenés; összesen 7,5 millió tonna acélt termeltünk. A gépipari termelés 4,6 szá­zalékkal növekedett, ebből a nehézgépiparban 2 százalékkal, az általános gépiparban 6,2 százalékkal, az elektrotechni­kai iparban pedig 4,5 százalék­kal. Jelentősen növekedett a textilgépek (15,5 százalékkal), a traktorok (7,1 százalékkal), az autóbuszok (10.3 százalék­kal), és a háztartási mosógépek (8.8 százalékkal) termelése. A .vegyipari termelés 5.3 szá­zalékkal növekedett: a legna­gyobb ütemű növekedés a gu­mi- és műanyagiparban volt, jelentősen növekedett a nitro­gén* és karbamidmfitrágya gyártása ts. Az építöanyagiparban a ce­mentgyártás 6.4 százalékkal, a mészgyártás 2.5 százalékkal, a csempegyártás 13.4 százalék­kal, a kerámiaburkoló-lapok gyártása pedig 2,1 százalékkal növekedett. A közszükségleti ipar terme­lése 4,6 százalékkal növekedett, a legnagyobb ütemű fejlődés a hazai nyersanyagot feldolgozó vállalatokban volt. így a fa­feldolgozó ipar termelése 6,6 százalékkal, az üvegipar, a por­celán- és kerámiaipar termelése 5,2 százalékkal, a bútorgyár­tás 8,8 százalékkal, a pamut­szövetgyártás 2,9 százalékkal, a kötött ruházati cikkek gyár­tása pedig 5,6 százalékkal nö­vekedett. Az élelmiszeriparban a leg nagyobb ütemű fejlődés a tej­iparban volt (7,8 százalékkal). A központilag irányított ipar­ban átlagosan 2 millió 616 ez­ren dolgoztak, ami 20 000-el több, mint a múlt év első felé­ben. A munkatermelékenység 3,2 százalékkal növekedett, vagyis 0.4 ponttal nagyobb ütemben, mint a tervben előirányzott. Az ipari termelés növekedéséből a munkatermelékenység növe­lése 81 százalékkal részesedett. A központilag tervezett ipar­ban dolgozók átlagos havi bé­re 2723 korona volt, ami a múlt év hasonló Időszakához viszonyítva 2,1 százalékos nö­vekedést jelent. MEZŐGAZDASÁG Az őszi vetések jó áttelelése s a gazdasági állatok termelé­kenysége növekedésében elért kedvező eredmények a múlt év hasonló időszakához viszonyít­va ez év első felében kedve­zőbb feltételeket teremtettek a mezőgazdaság idei feladatainak teljesítéséhez. A kedvezőtlen időjárás azonban lényegesen lassítja a munkák ütemét és az érési folyamatot. Gabonaféléket 2628 ezer hek­táron vetettünk, ami az éves végrehajtási terv 97,5 százalé­ka. Hüvelyesekből a tervezett terület 97,1 százalékát vetet­tük, cukorrépából 100,4 száza­lékát stb. Az állattenyésztésben a múlt év hasonló Időszakához viszo­nyítva mérsékelten növekedett a gazdasági állatállomány, fő­leg a sertés- és a baromfiállo­mány. Az év első felében növeke­dett a tehenek átlagos napi tejhozama, növekedett a tojás­hozam, s növekedést értünk el a tavalyival azonos szintű ta­karmányfogyasztás ellenére a súlygyarapodásban is. A tehe­nenkénti napi tejhozam 6,55 li­ter volt, a tojőnkénti évi tojás­hozam 124,6 darab. A múlt év hasonló időszakához viszonyít­va 1980 első felében 189 millió liter tejjel és 74 millió darab tojással több került a fogyasz­tók asztalára. Mivel csökkent a hízómarha­és hízósertés-állomány, ez év elején nem sikerült teljesíte­nünk a vágóállatok felvásárlási tervét. A múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 193 millió liter tejjel és 58 millió darab tojással vásároltunk fel többet. Az éves felvásárlási tervet a vágóállatok esetében (beleszá­mítva a baromfit ls) a felada­tokat 48,6 százalékra, a tej fel­vásárlásában 51,4 százalékra, a tojásfelvásárlásban pedig 51,2 százalékra teljesítettük. ERDÖ­ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Erdőgazdaságaink az év el­ső felében 9,8 millió erdei köb­méter fát termeltek kl, ami az éves feladatok 53,4 százaléka. A haszonfából 8,5 millió erdei köbmétert szállítottunk, ami az éves terv 50,3 százalékos telje­sítését jelenti. A múlt év első feléhez viszonyítva 2,2 száza­lékkal növekedett a haszonfa kitermelése. A múlt év hasonló Időszaká­hoz viszonyítva az idei év el­ső felében 28 millió köbméter ivóvizet hoztunk a felszínre; összesen 746 millió köbmétert. Az első félév végén a lakosság 69,8 százaléka kapta a vízve­zeték-hálózatból a vizet; a csa­ládi házakban lakóknak pedig 57,2 százaléka nyeri a vízveze­tékhálózatból a vizet, ami 1,4 százalékkal több, mint tavaly. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 39,8 milliárd ko­rona értékű építőipari munkát végeztek el, ami 3,2 százalék­kal több, mint a múlt év ha­sonló időszakában. A növeke­dési ütem ugyanakkor 1,3 pont« tal alacsonyabb az 1980-as év! állami végrehajtási tervben előirányzottnál. A 232 építőipa­ri vállalat közül a vállalati ter< vet 101 nem teljesítette. A terv valamennyi mutatójának csu­pán 46 építőipari vállalat tett' eleget. Az építőipari munkák folyamatosságát továbbra ls akadályozta a befejezetlen épít' kezéseic mértéktelenül nagy száma, a nem megfelelő terv­előkészítés, az anyagi-műszaki ellátás terén megnyilvánult fo­gyatékosságok, valamint az építőipari gépek elégtelen ki­használása. Az építőipari dolgozók mun­katermelékenysége 2,9 száza­lékkal növekedett, 1,2 ponttal lassúbb ütemben, mint az álla­mi tervben előirányzott. Az épí­tőipari vállalatokban átlagosan 549 ezren dolgoztak, ami a múlt év hasonló Időszakához viszonyítva 1300 dolgozóval több. Az építőiparban dolgozók átlagos havi keresete 2845 ko­rona volt, 43 koronával több, mint a múlt év első felében. KÖZLEKEDÉS­ÉS TÁVKÖZLÉS 1980 első felében a teherszál­lító eszközökkel 310,1 millió tonna árut szállítottunk, ebbőt 141,9 millió tonnát vasúton. A' Csehszlov k Autóközlekedési Vállalat szállítóeszközein 163,5 millió tonna árut szállítottunk, ami a múlt év hasonló idősza­kához képest 6,5 millió tonna áruval több. A folyami szállí­tóeszközökön 2,7 millió tonna árut szállítottunk. A személyszállító közlekedési eszközöket 1300 millió személy vette Igénybe, ami a múlt év hasonló Időszakához viszonyít­va 70,5 millióval több. Ez év első felében 26,9 ezer­rel nőtt a telefonállomások száma, 100 lakosra 20,23 tele­fonállomás jut. A népgazdasági beruházások és szállítások (a lakosság Z­akclóban elvégzett munkája nélkül) a múlt év első feléhez viszonyítva 5,4 százalékkal nö­vekedtek. A növekedési ütem 2,9 százalékkal nagyobb, mint az idei évre előirányzott. A be­fejezetlen beruházásokkal 44,5 milliárd korona értékkel gya­rapítottuk az állóeszköz-állo­mányt, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 12,3 százalékos növekedést jelent. KÜLKERESKEDELEM! Az állami tervben előirány­zott exportfeladatokat egészé­ben véve teljesítettük, lemara­dás volt azonban a gépipari termékek exportjában. A gép­iparban keletkezett exportki­esést részben a nem gépipari ágazatok termékeivel pótoltuk. ÉLETSZÍNVONAL A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) dolgozók száma a múlt év el­ső feléhez viszonyítva 65 000-el növekedett (egy százalékkal), így 6 530 ezer volt a népgazda­ságban dolgozók száma. Gyer­mekgondozási szabadságon 380 ezer nő volt. 1980 első felében a tervezettnél gyorsabban nö­vekedett a foglalkoztatottság, a legnagyobb ütemben az Isko­la- és az egészségügyben, va­lamint a belkereskedelemben. A lakosság pénzbevétele az év első felében 172,7 milliárd korona volt, 8,3 milliárd koro­nával, vagyis 5,1 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában. A szocialista szektorban dol­gozók átlagos keresete (efsz-ek nélkül) a múlt év első feléhez viszonyítva 2 százalékkal növe­kedett, s 2590 koronát tett kl. A lakosság pénzkiadásai 6,6 százalékkal növekedtek. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hat hónapban 119,9 milliárd koronát tett kl ami 5,4 százalékkal több mint a múlt év hasonló időszakában. A természetes népszaporulat 32 000 volt. Az élve született gyermekek száma 130 000 volt, 12 000-rel kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az év első felében 54 000 há­zasságot kötöttek, és 16 000 há­zasságot bontottak fel. Június végén a CSSZSZK lakosainak száma 15 311 000 volt.

Next

/
Thumbnails
Contents