Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-19 / 169. szám, szombat

Bolívia: REAKCIÓS PUCCS 1980 VII. 19. Háromtagú katonai junta vette át a hatalmat ( Kijárási tilalom politikai gyilkosság, sztrájk (CSÍKI — A bolíviai fegyve­res erők tegnapra virradó ej szaka reakciós államcsínyt haj­tottak végre, s az országban háromtagú junta vette át a ha­talmat. Tagjai: Luis Garcia Me­ta tábornok, a szárazföldi csa­patul* főparancsnoka, Wald« Sternal tábornok, a légierő pa­rancsnoka és Oscar Terrasas tábornok, a haditengerészei parancsnoka. A hadsereg Lídia Gueiler ide­iglenes államfőt letartóztatta és lemondásra kényszerítette. A legfrissebb hírek szerint le hetővé tették számára, hogy valamelyik La Paz i nagykövet­ségen politikai menedékjogot kérjen. A puccsisták közle gllKlľi [I] pl jpfc m KATONÁK SOKADSZOR Huszonnégy óra sem telt el azóta, hogy az észak-bolíviai Trinidad város 6. gyalogsági hadosztálya fellázadt a kor mány ellen, s katonák ragad­ták magúkhoz egész Bolíviában a hatalmat. A junta közlemé­nyében a június 29-i választá­sikat „csalásnak“, a parlamen­tet pedig „alkotmányellenes­nek“ minősítette. A háromtagú junta egyik Utgia — s minden bizonnyal vezetője — az a Meza tábor­nok, aki a demokratizálási fo­lyamat ádáz ellenségeként is­mert, s figyelemre méltó, hogy épp az elmúlt héten látoga­tást tett a trinidadi helyőrsé­gen. A hadsereg Bolíviában rend­kívül erős, és ideológiája is világos, már amennyire vilá­gos lehet egy katonai elnyomó rendszer ideológiája. Jóval a választások előtt és után is bi­zonyos volt, hogy a hadsereg a jövőben sem kíván háttérben maradni és elégedetlen azzal, hogy polgári erők veszik át a hatalmat. Ezt bizonyítja töb bek között az a jó egy hó­nappal ezelőtti követelésük, hogy legalább egy évvel ha­lásszák el a választásokat, mi- vel szerintük még nem érett meg az idő a polgári hatalom­átvételre. A választási kam pány során is különböző pro vakációkat hajtottak végre, pl. általuk támogatott szélsőjobb­oldali személyek merényletet kíséreltek meg Hernan Siles Zuazo. a Baloldali Demokra­tikus és Népi Egység (UDP) Jelöltje ellen. A választásokat mégis megtartották, s bár is­mét patthelyzet állt elő, min­den remény meg volt arra, hogy a parlament augusztus 3 án megválasztja a három leg­több szavazatot szerzett elnök­jelölt közül az államfőt. A hely­zet ezért volt „válságos“ a hadsereg számára. Zuazo el­nökké való kinevezése esetén — a legnagyobb esélye neki Volt. mivel június 29-én a sza­vazatok 34 százalékát szerezte meg — harcot indított volna a reakció ellen. Ezért vonult ki — hányadszor már Bolíviá­ban! — a kaszárnyákból és ra­gadta magához a hadsereg a hatalmat. Ha arról beszéltünk, hogy a hadsereg szervezete erős, meg kell állapítani azt is, hogy a baloldali erők, a szakszerveze­tek legalább olyan erősek. Er­ről tanúbizonyságot tettek ak­kor is, amikor Natush Busch ezredes katonai államcsínnyel távolította el az ideiglenes el­nöki posztról Walter Guevara Arzét: a COB által meghirde­tett általános sztrájk csírájá­ban fojtotta el a puccsot. Bár a mostani államcsínyt egysége­sebben. szervezettebben hajtot­ták végre fNatush Busch vál­lalkozása „magán jellegűnek“ tűnhet mellette), a bolíviai dol­gozók már a trinidadi lázadás után értésre adták: ha kell ál­talános sztrájkba kezdenek igaz, a iunta parancsot adott több szakszervezeti és balol dali vezető letartóztatására, az általános sztrájk fegyverét azonban nem veheti el a dől hozóktól A baloldali erők el­nökjelöltje. Siles Zuazo állító lf>3 illegalitásba vonult de a hírek szerint kész az ollonállá- sl mozgalnrn siórp állni PAPUCSEK GERGELY ményben jelentették be, hogy az új „államfő“ a háromtagú katonai junta valamelyik tagja lesz. A katonai hatalomátvétel so­rán elfoglalták a Bolíviai Mun­kásközpont (COB) székhazát, ahol meggyilkolták Simon Rey­es kommunnsta képviselőt és szakszervezeti funkcionáriust, és súlyosan megsebesítették Juan Lechint, a COB főtitkárát. A junta tegnap reggel a kulcsfontosságú La Paz tarto­mányt „katonai területnek“ nyilvánította, gyülekezési és éj­szakai kijárási tilalmat rendelt el A katonák elfoglalták az ösz- szes rádió- és tévéállomást, megszállták az újságok szer­kesztőségeit, a hírügynökségek tevékenységét pedig erősen korlátozták. A demokrácia védelmére ala­kult országos bizottság, a CO- NAÜE (valamennyi demokrati­kus párt és a COB képviselőit tömöríti magába] felszólította a bolíviai lakosságot, hogy minden eszközzel szálljon harc­ba a reakciós puccsistákkal. A CONADE tegnap meghatá­rozatlan időre általános tilta­kozó sztrájkot hirdetett. La Paz ban és több más városban a dolgozók elzárták az utakat, és harrikádoknt emeltek. A Nyugat politikai jóakaratának hiánya TASZSZ) — A genfi leszere­lési bizottság tovább foglalko­zik a tömegpusztító fegyverek újabb rendszerei és fajtái be­tiltásának kérdésével. Viktor Iszraeijan, a leszerelési bizott­ság szovjet képviselője hangsú­lyozta, hogy a betiltás kérdését már meg lehetett volna oldani, ha a nyugati országok, de első­sorban a katonailag fejlett ha­talmak politikai akaratot nyil­vánítanak erre. Aggasztó, hogy a bizottság egyes tagállamai ir­reális követeléseket támasztva, vagy oda nem tartozó problé­mákat vetve fel, akadályozzák a sugárfegyvert betiltó nemzet­közi megállapodás kidolgozá sát. Októberben választások (ČSTK) — Portugáliában ok­tóber 5-én tartják meg a par­lamenti választásokat — jelen­tette be Lisszabonban az elnöki hivatal. A választási kampány szeptember 14-én kezdődik. A választások dátumát Antó­nia Ranialho Eanes államlő a politikai pártok képviselőivel való konzultációk után, 80 nap pal a választások előtt határoz­ta meg, ahogy, azt a portugál alkotmány előírja. Portugália ban legutóbb tavaly december 2-án rendeztek — idő előtti — parlamenti választásokat. Ötezerre becsülik azoknak a palesztin hazafiaknak a számát, akik embertelen körülmények között sínylődnek az izraeli börtönökben. Celláik túlzsúfoltak, nem tartják meiy a higiénia alapvető követel­ményeit, a palesztinok a kínzás legbrutálisabb módszereit kényte­lenek elviselni — a veréstől az elektromos sokkokig és a különbö­ző vegyi preparátumok adagolásáig (CSTK-felvételeJ AZ ENSZ-BEN AZ INDIAI-ÓCEÁNRÓL Washington ellenzi a békeövezet létrehozását Bevetésre készen a rendőrség (CSTKJ — New Yorkban hét­főn ül össze az ENSZ Indiai- óceánnal foglalkozó különleges bizottsága. A bizottság korábbi ülésein az Egyesült Államok és a szövetségesek küldöttségei mindvégig arra törekedtek, hogy megakadályozza a bizott­ság fő feladatának — az Indiai- óceant békeövezetié nyilvánító nemzetközi megállapodás kidol­gozásara szolgáló konferencia előkészítésének — a teljesíté­sét. Világos, hogy a konferen­cia céljai ellentétben állnak az USA indiai-óceáni politkájával, amely a térségben az amerikai Ezer provokáció, ötszáz határsértés (TASZSZ) — Peking folytat­ja a Vietnami Szocialista Köz­társaság elleni sorozatos provo­kációkat és ezzel tovább élezi a feszültséget a vietnami—kí­nai határon — hangzik a kínai háborús bűnök kivizsgálására alakult vietnami bizottság Ha noiban nyilvánosságra hozott közleménye. Az elmúlt hat hónap során a kínai egységek több mint 10UÍ1 alkalommal hajtottak végre provokációkat a határvidéken és csaknem 500 esetben hatol­tak be vietnami területre. A sorozatos kínai provokációk következtében sok békés viet­nami lakos vesztette életét vagy sebesült meg. katonai jelenlét fokozására irá­nyul. Eközben öt amerikai hadiha­jó 1800 főnyi legénységgel a fedélzetén átkelt a Szuezi csa­tornán, és jelenleg a Vörös-len geren folytatja útját. Üti cél juk az Indiai óceánban levő Diego Garcia támaszpont. Ugyanide tart további hét hajó nehézfegyverekkel, lőszerrel és hadianyaggal a fedélzetén. Ez utóbbiak nemrég futottak ki Kaliforniából, és az interven ciős gyorshadtestnek a támasz ponton levő raktárait töltik fel. fCSTK) — Miamiban, ahol újabb faji zavargásokra került sor, a hatóságok három napra kijárási tilalmat rendeltek el este 9 órától reggel 6-ig. Ha a Liberty City nevű néger negyed ben nem sikerül helyreállítani a rendel, az intézkedést meg­hosszabbítják. A megmozdulások elfojtása érdekében a megerősített rend- őregységek mellett bevetették a nemzeti gárda 400 tagját is, akik „gyanú“ esetében azonnal készek lőni, éppúgy, mint má jusban, amikor 18 ember vesz­tette életét. A jelenlegi zavar­gások mérlege kb. 40 sebesült SORBAN HOLLANDIA NEM HAGYJA SÜRGETNI MAGÁT (N) — A holland kormány megítélése szerint semmi sem indokolja, hogy Hollandia már a közeljövőben döntsön, elhe­lyezhetnek-e területén 4B ame­rikai gyártmányú, áj „eurora- kétát“. A holland sajtó az utóbbi Idő ben amerikai és nyugatnémet vezetők nyilatkozatait idézte arról, hogy Hollandiának mi­előbb el kellene döntenie, vég rehajtja-e a NATO határozatát. Christoph van der Klaaw hol­land külügyminiszter kijelentet­te. Senki sem gyakorol nyomást Hollandiára, és nincs semmi ok, amely miatt meg kellene vál­toztatnunk álláspontunkat, hogy az eurorakéták kérdésében csak a jövő év végén döntünk a fegyverzetellenőrzés tárgyá­ban elért eredményektől függő­en“. Nicaragua ma ünnepel (CSTK) — A managuai Jú­lius 19-e téren ma központi ün­nepségeket rendeznek a nicara­guai népi demokratikus és an- tiimperialista forradalom győ­zelmének első évfordulóján. Az ünnepségeken több mint fél­millió nicaraguai — köztük a Sandinista Népi Felszabadítási Front harcosa — lesz jelen. Több külföldi küldöttség is részt vesz az évforduló ünnep­ségein. A csehszlovák delegá­ciót Dalibor Hanes, a CSKP KB tagja, a Szövetségi Gyűlés al­elnöke vezeti. CVIJETIN MIJATOVICS, a ju­goszláv államtanács elnöke teg-: nap Belgrádban fogadta a ju-t goszláviai hivatalos látogatáson tartózkodó Genscher nyugatné­met külügyminisztert. FELIPE GONZÄLEZ, az ellen­zéki Spanyol Szocialista Mun­káspárt főtitkára a nyugatné- met Slern magazinnak adott interjújában úgy értékelte Spa­nyolország felvételét a NATO* ba, hogy az „veszélyesen felbo­rítaná az európai egyensúlyt, és a béke kárára lenne“. KARL CARSTENS nyugatnémet államfő négynapos hivatalos portugáliai látogatását befejez­ve hazatért Bonnba. MOHTAR KUSZUMAATMADJA indonéz külügyminiszter Varsó­ban a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről tár« gyal lengyel vendéglátóival.­A PROGRESSZ—10 teherűrha­jó tegnap moszkvai idő szerint 11 óra 21 perckor- — miután teljesítette programját — le­kapcsolódott a Szaljut—6—Szo-i juz—36 űrállomásról. NEW YORKBAN fejlődő őrt szágok egy csoportja javasol* ta, hogy vegyék fel az ENSZ-» közgyűlés 35. ülésszakának programjába az „Afgán kér« dést“. Waldheim főtitkárnak küldött levelükből kitűnik, hogy aláírói hitelt adnak az Af-< ganisztán-ellenes liazug kann pánynak. NICARAGUA M ég emlékezetünkben élnek az egy évvel ezelőtti ni­caraguai események. A lapok nap nap után hírt ad­tak a Sandinista Népi Felsza badítási Front (FSLN) egyre nagyobb harci sikereiről, Leon elfoglalásáról, Somoza mene küléséről, a „bunker“ bevételé­ről, a „Nemzeti Gárda“ fegyver- letételéről, majd arról a ha­talmas, lelkes, örömittas fogad­tatásról, amelyben Managua lakossága részesítette az ide­iglenes kormány tagjait, a san­dinista harcosokat... A Somoza-diktatúra elleni harc 1978 elején lendült fel. A brutális megtorlások ellené­re az országban megértek a győztes felkelés feltételei: Az FSLN 1979-ben kezdte meg vég­ső offenzíváját a gyűlölt rend­szer ellen,-s felhívására a nép fegyvart fogott Az amerikai imperializmus mindenható tá­mogatása ellenére a Somoza- rendszer 1979. július 19-én vég­leg megbukott. A 45 évig tartó terror, elnyomás sötét idősza­ka után új korszak kezdődött a közép-amerikai ország életé­ben. Nicaragua romokban hevert, tízezrek estek el a fegyveres harcokban, a gazdasági hely­zet lesújtó volt. így érthető, hogy elsőrendű feladat az or­szág talpraállítása volt. A nemzeti újjáépítés kormá­nya fontos reformokat hozott, téäét, a bruttó nemzeti jövede­lem 22 százalékos növekedését irányozza elő, 90 ezer új mun­kahelyet kívánnak létrehozni a világviszonylatban is magas munkanélküliség enyhítésére. A kormány kiemelten foglal­kozik az oktatásüggyel, az tak a törvényhozó és végrehaj­tó testületnek megfelelő állam­tanácsban is az előfeltételei az első általános választások meg­tartásának, amire két-három év múlva, az újjáépítés befejezé­sét követően kerülhetne sor. A hogy egy Managuából tu­dósító külföldi riporter megjegyezte, Nicaraguában vé­get ért a forradalom „roman­tikus“ korszaka, a vezetés most valóban nehéz körülmények között küzd a hétköznapok gondjaival. Az újjáépítés idő­szakában is olyan egységre van szükség Nicaraguában, mint amilyen a Somoza-diktatúra el­leni harcok idején egyesítette az ország lakosságának külön­böző rétegeit. Annál is inkább szükség van erre az egységre, mert a hazai nagytőke — po­zícióit féltve — továbbra is kapcsolatokat tart fenn az Egyesült Államokkal, s a szom­szédos Guatemalában és Hon- durasban gyülekeznek az egy­kori nemzeti gárda maradvá­nyai, kívülről fenyegetve a ni­caraguai forradalmat. (pap) Az első év Nicaraguában helyreállították az alapvető szabadságjogokat, legalizálták a pártokat. Álla­mosították a Somoza-család tu­lajdonában levő vállalatokat, ám így is az üzemek, gyárak túlnyomó része magánkézben maradt. Jelenleg a kormány a fő hangsúlyt a vegyes gazdasá­gok megszervezésére helyezi. A mezőgazdaságban is államo­sításokat hajtottak végre, a gya­pot* és kávéültetvények, a le­gelők csaknem fele állami el­lenőrzés "alatt áll. állami gaz­daságok alakultak. Az idei népgazdasági terv az igen magas infláció (60 száza­lék) egyharmadára csö'kken­egészségügyi hálózat kiépíté­sével, a lakáskörülmények ja­vításával. Az idén tavasszal széles körű kampányt hirdet­tek a mintegy 56 százalékos írástudatlanság ellen. Ebben fő­leg kubaiak segítenek, de a szervezők, írni-olvasni tanítók között vannak NDK-beliek, fin­nek, dánok, csehszlovákok, ma­gyarok is. Fontos feladat volt a köz- igazgatás gyors megszervezése. Országszerte sandinista védel­mi bizottságok alakultak, ame­lyek a forradalmi vívmányok felett őrködnek. Ezek a válasz­tott népképviseleti szervek — amelyek képviselői helyet kap-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents