Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-02 / 154. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait EREDMÉNYEK VÉLEMÉNYEK TAPASZTALATOK A rimaszombati {Rimavská Sobota) járás iparfejlesztésében pártunk XV. kongresszusa óta igen jelentős eredményeket ér­tünk el. A hatodik Ötéves terv­időszakra előirányzott 33—34 százalékos termelésnövelést már az elmúlt év végén teljesí­tettük, s a fejlesztés tervezett üteme az idén eléri a 13,5 szá­zalékot. Üzemeink és gyáraink döntő többségének eredményes­sége ellenére az ipari termelés két ágazatában — az élelmi­szeriparban és az építőanyag­iparban — viszont jórészt ob­jektív nehézségek' miatt adós­ságaink vannak. Az utóbbi évek gyengébb cukorrépatermése kö­vetkeztében nem teljesítette előirányzott feladatait a rima- szombati cukorgyár, s téglagyá­raink üzemeltetését is külső tényezők akadályozták. Kiváló munkasikereket értek el viszont a hnúšťai vegyi mű­vek dolgozói, eredményesek voltak a tisoveci nehézgépipar­ban foglalkoztatottak, s megér­demelt siker koronázta a kon­fekcióipar tornaijai (Šafáriko­vo), tisoveci és klenoveci mun­kahelyein dolgozók igyekezetét. Különösen a gépipar évi 23,5 százalékos termelésnövekedése múlja magasan felül a kerületi átlagot, s nem utolsósorban ennek, valamint a vegyi ága­zatnak köszönhetően teljesítet­tük a hatodik ötéves terv négy esztendejének feladatait 112 százalékra. Komoly erőfeszítések történ­tek az iparban való foglalkoz­tatottság növelése érdekében is. Ez a törekvés nem csupán népgazdasági érdekeinkkel van összhangban, hanem pártunk lenini nemzetiségi politikájával is. A XV. pártkongresszus utá­ni időszakban járásunkban több mint egymiíliárd koronát tett ki az iparfejlesztésre szánt anyagi befektetések összege, s a hetedik ötéves tervidőszak­ban ennek megkétszereződésé­re számíthatunk. Az említett időszakban kezd­te meg működéséi a járási székhelyen épült malom, vala­mint a Banská Bystrica-i Szá­mítástechnikai Vállalat üzem­egysége, s próbaüzembe helyez­ték a hnúšťai vegyi müvek mel­lett épült műszaki gumit gyártó üzemegységeit is. A hetedik Ötéves terv idősza­kában tervszerűen folytatódik a már megkezdett beruházási és iparfejlesztési program meg­valósítása, s az újabb beruházá­sok megkezdésére is megterem­tődnék az. anyagi és műszaki feltételek. Megkezdjük a rima- szombati gépgyár első szaka­szának építését, melyet köve tőén a jelenlegi 100 dolgozó helyett mintegy 800 ember szá­mára lesz itt munkaalkalom, s ugyancsak »00 ember számára nyújt kenyérkereseti lehetősé­get a már üzemben levő tornai jai gépgyár bővítésének máso­dik szakasza után. Igen jelen­tős beruházásokat eszközölünk az északi bányavidék környé­kén, ahol egyebek között új magnezitüzem dolgozza fel a hnúšťai ércbánya kincsét. Rimaszombatban megkezdő­dik a már régen várt, s hiá­nyolt ipari pékség építése is, s a környék nagyarányú szőlő­telepítés! programjával össz­hangban a borászati üzem léte­sítése Is. Feled (Jesenské) és környéke sem marad iparfejlesztés nél­kül. A megszűnt téglagyár he­lyén 360 millió koronás költ­séggel új gyár épül, ahol a környékbeli bányaüzem termé­keinek felhasználásával sziget­telőanyagokat gyártanak majd. A tervek szerint itt 150 dolgo­zót foglalkoztatunk. Az értékelt időszakban a já­rás területén mintegy ezer em­berrel nőtt az iparban foglal­koztatottak száma, s ez az irányzat az elkövetkező idő­szakban tovább gyorsul, amikor a most épülő beruházások el­készülése után megkezdődhet a termelés. Sokat mondó sta­tisztikai adat az is, hogy az egy dolgozóra eső évi összter­melés, az 1975-ös évi 215 428 koronáról az elmúlt év végéig 259 312 koronára növekedett, s ezzel párhuzamosan növeked­hettek az átlagbérek is 2103 koronáról 2417 koronára. Örvendetes, s a jövő szem­pontjából igen biztató, hogy az idei esztendő első öt hónapja járásunk ipari termelésében is további mennyiségi és minőségi javulást mutat, s megteremtőd­nek az éves feladatok teljesíté­sének, néhány iparágban pedig a feladatok túlteljesítésének feltételei. Dr. JÄN KIŠ, az SZLKP rimaszombati járási bizottságá­nak titkára Előnyben a kevésbé energiaigényes e!jércsek Az Érskújvári (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Igazgató­ság hatáskörébe tartozó mező- gazdasági vállalatok idei ta­karmány betakarítási feladatai dióhéjban a következők: 9389 hektáron termesztett évelő ta­karmányt kell betakarítani, to­vábbá 3067 hektár területű rét és legelő termését kell fe­dél alá juttatni, s betakarítás­ra vár 670 hektárnyi terület­ről, árokpartokról, vasúti töl­tésekről és más hasonló he­lyekről a fii termés. Az érsekújvári járásban ft feladatok sikeres elvégzéséhez elegendő gép van. Jelentős se­gítséget nyújt az 53 önjáró ka­szálógép, a 258 önjáró takar­mánybetakarító kocsi, valamint a 20 rendforgató gép. Több ventillátorra és hárítöra len­ne viszont szükségünk ahhoz, hogy fennakadás nélkül végez­hessük a szénabetakarítást és tárolást. ' A járásban a takarmánybe- takarítási munkákban komp­lex módon járunk el, csoporto­san vetjük be a gépeket, s nagy figyelmet szentelünk an­nak, hogy csökkentsük a beta­karítási veszteségeket. Az évelő takarmányok beta­karítását úgy szerveztük meg, hogy valamennyi alkalmas technológiát kihasználunk — a hagyományos szénakészítési- módtól kezdve a takarmány­szárításon keresztül a takar­mánypogácsa készítéséig. A kedvezőtlen energetikai hely­zetre való tekintettel a kevés­bé energiagiényes technológiai eljárásokat helyezzük előnybe. A tömegtakarmányokat már le­hetőleg hervasztott, szárazabb állapotban juttatjuk a szárító berendezésekbe, á hagyomá­nyos eljáráshoz viszonyítva azonos mennyiségű energia t e 1 haszn á 1 ásá v a 1 lé n y cg esen növekedik a szárítóberendezés napi teljesítménye. Ezzel a módszerrel végső soron egy egységnyi termékre számítva 10—15 százalékos energiameg­takarítást érünk el. Azért, hogy a betakarított ta­karmány a lehető legjobb mi­nőségű legyen, a széna begyűj­tését az éjjeli illetve a hajnali órákban végezzük és hidegle­vegős módszerrel szárítjuk. Szükséges azonban megjegyez­ni, hogy mezőgazdasági válla­latainkban kevés a ventillátor, ezért az utószárítást villany és diesel üzemeltetésű szénaelevá­torral végezzük. Az évelő takarmányok első (kaszálását a járásban a múlt hónap közepéig lényegében mindenütt befejeztük, s a hó­nap végéig a rétek és legelők, valamint az árokpartok fűter­mésének betakarítása várt a mezőgazdasági vállalatok dol­gozóira. A takarmánybetaikarításban jeleskedett többek között a kö­bölkúti (Gbelce), a garamkö- vesdi (Kamenica nad Hronom), a lubai, a muzslai (Mužla), a rúbaňi és a tardoskeddi (Tvr­došovce) egységes földiműves- szövelkezet. A takarmánybeta- rításban lemaradás főleg a šu- ranyi és a ikomjaticei efsz-ben, valamint a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaságban volt ta­pasztalható. A nemzeti bizottságokkal, s & Nemzeti Front illetékes szer­vezeteivel és a vállalatokkal együttműködésben szervezzük meg a nem hagyományos ta­karmány termesztési területek, az áruk- és csatornapartok, út­menti területek fűtermésének betakarítását. A takarmánybetakarítási fel­adataink sikeres elvégzésében jelentős erőforrás számunkra minden évben — így az idén is — a járás mezőgazdasági dolgozóinak kezdeményező­készsége, igyekezete, s az, hogy ebben a munkában is egyre nagyobb mértékben al­kalmazhatók a tudomány és a technika vívmányai. Minden lehetséges tényezőt a lakar- mánytermesztési tervünk telje­sítésének szolgálatába állítot­tunk az idén, hozzájárulva ez­zel az önellátás fokozásához. MICHAL BEDNARIK mérnök, az Érsekújvári Járási Mezőgazdasági Igazgatóság agronómusa Az idei tukarmánybetakarítás első szakaszában a Liptovský Miku­láši járás mezőgazdasági dolgozói 13 805 hektárról takarítják be a tömegtakarmányokat, 1914 hektárról pedig az évelő takarmány- növényeket. Jó eredményeket értek el a Liskovái Egységes Föld­művesszövetkezet tagjai, akik tömegtakarmányokat több mint 100 hektárról, évelő takarmánynövényeket pedig több mint 30 hektár- ról takarítottak be. A képen Silvester Poleč traktoros és Milan Sádovský agronómus (V. Gabčo felvétele — CSTK) a lakosság SEGÍTSÉGÉVEL Az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága Elnökségé­nek felhívása bennünket, a No­vé Mesto nad Váhorn-i Állami Gazdaság dolgozóit a takar­mánybetakarításra való felké­szülés idejében ért. A vállalat vezetősége a takarmánybetaka­rítás politikai-szervezési terve­zetét a vállalati pártbizottság elé terjesztette, s megtárgyal­ták ezt a tervezetet az egyes pártszervezetek taggyűlésein és az egyes gazdasági részlegek termelési értekezletein is. így elértük, hogy a takarmánybeta­karítási tervezetet minden egyes dolgozónk a legapróbb részletekig megismerhette. Gazdaságunkban 5000 darab­ból álló állatállomány van (ebből 1700 a tehén és 950 a juh), ezért a megfelelő takar­mánykészlet létrehozása elen­gedhetetlen követelmény, s legfelelősségteljesebb feladata­ink egyike. Az évelő takarmá­nyokon kívül 684 hektárnyi rét­ről is be kell takarítanunk a termést. A közel 1700 hektár­nyi legelő a hegyi és hegyal jai területeken szétszórtan ta­lálható körzetünkben. E terüle­teken többek között 90 tehe­net, és 930 növendék-szarvasmar­hát illetve juhot legeltetünk. A politikai-szervezési terve­zetben rögzítettük a zöldanyag tartósítására vonatkozó felada­tokat is. Valamennyi gép keze lője pontosan ismeri napi teen­dőjét. A nehéz termelési, illet­ve betakarítási feltételek, meg­követelik, hogy segítséget is kérjünk. Ez érthető, hiszen a lejtős területekről géppel ne­hezen takarítható be hiánytala­nul a termés. Ezért kéréssel fordultunk a Nemzeti Front szerveihez és a nemzeti bizott­ságokhoz, hogy segítsék az ál­lami gazdaságot ebben a fon­tos munkában. A felhívás fő­leg Moravské Lieskovéban és Nová Bošacán talált visszhang­ra. Ezekben a községekben a takarmánybetakaritásban egy szombati napon 32, a rákövet­kező vasárnapon pedig 22 he­lyi lakos vett részt. A Trenčian­ske Bohuslavice-i Hydrostav üzem — amely patronál ben­nünket — szintén kilátásba he­lyezte a segítségnyújtást. Retjeink jelentős része nem közelíthető meg korszerű gé­pekkel. A szénát azonban itt sem hagyhatjuk karba veszni, igy a helyi lakosokkal szerző­dést kötöttünk, amelynek ér­telmében — megyegyezés sze­rinti bérért — lekaszálják, megszárítják, betakarítják a ter­mést. Gazdaságunkban jelentős az állatsűrűség, 100 hektár me­zőgazdasági területre 83,6 szar­vasmarha esik, így megkülön­böztetett figyelmet kell fordí­tanunk a rétek ápolására és termésük betakarítására. Ezért az idén az összes rétet és a legelők kétharmad részét gon­dosan Djegműveltük és megtrá­gyáztuk. Természetes, hogy ez a terméshozam növekedésében tükröződik. Nem volt éppen kedvező az időjárás, mégis jó termést takarítottunk be gyep­területeinkről. A szocialista versenymozga­lom és a premizálási rendszer is jelentősen hozzájárul ered­ményeink javításához. Mind a munkaversenyben, mind a jutal­mazási rendszerben fontos kö­vetelmény az eredmények idő­beni és rendszeres értékelése. Dolgozóink, ha a szükség kí­vánja, munkaszüneti napokon is szívesen dolgoznak. Kár, hogy mezőgazdasági gépgyára­ink még nem gyártanak kellő mennyiségű speciális gépet a lejtős területeken termett szé­na begyűjtésére is. Ugyanakkor a meglevő gépekhez szükséges alkatrészek utánpótlását is az eddiginél színvonalasabban ké­ne megoldani. JÄN HELIK, HATHATÓS KULTURÁLIS-NEVELŐ MUNKA Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben kihasználják a legeltetési lehetőségeket is a fejőstehenek és a növendék-szarvasmarha ete­tésére. Ä Bősi / Gabčíkovo) állami Gazdaságnak több mint 130 hek­tárnyi legeltetésre alkalmas területe van lFelvétel: ČSTK — B. Palkovič) A közelmúltban plenáris ülésen tárgyaltuk meg a Szlo­vákiai Földművesek Szövetsé­ge galántai járási bizottságá­nak tevékenységét, mely al­kalomból többek között leszö­geztük, hogy a kulturális ne­velői munkának pótolhatatlan szerepe van a szocialista em­ber formálásában. A bizottsá­gunk együttműködve az állami szervekkel, a nemzeti bizott­ságokkal, társadalmi szerveze- zetekkel hathatós kulturális­nevelő tevékenységet folytat. Ez fokozatosan visszatükröző­dik az elképzelések megvaló­sításában, az erők és eszközök célszerű összpontosításában, az anyagi bázis megteremtésében, küiönböző kulturális-társadalmi versenyek szervezésében. Járásunkban a hatodik ötéves tervidőszakban az egységes földművesszövetkezetek és a nemzeti bizottságok két műve­lődési felépítésében vettek részt. Tulajdonukban van öt egyéb létesítmény: klub, olva­sóterem stb. A sikeres kulturális-nevelő tevékenység érdekében a szö­vetkezetek a járási szinten meghatározott feladatokat le­bontják saját feltételeikre, még­pedig a Szlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Galán­tai Járási Bizottságának mód­szertani segítségével. A szakkö­ri tevékenységet — amely hat szövetkezetben folyik — az efsz-ek kulturális bizottságai irányítják. A kulturális-nevelő tevékeny­ség szempontjából kiemelkedő szerepet játszik a szocialista munkaverseny, amely a mun­kakörnyezet javítására irányul. A munkaverseny keretében leg­újabban a fő hangsúlyt a gaz­dasági udvarok, üzemegységek rendbetételére helyezzük. Fel­hívtuk a szövetkezetek vezetői­nek figyelmét, hogy a verseny­ben csak az a mezőgazdasági üzem érhet el jó eredményt, amelynek területén lebontják a düledező, használhatatlan épü­leteket, hiszen környékükön óriási gyomtelepek vannak. A helyzet javítására a helybeli'és járási illetékesektől konkrét lépéseket követelünk meg. Ugyancsak sürgős intézkedése­ket kell hozni azért, hogy az állattartó telepek bejáratai mellől sehol se hiányozzanak a fertőtlenítési lehetőségek. A bejáratok mellé épített porto­kon a személyzet sajnos sok esetben nem teljesíti feladatait, és ez a hanyagság belálihatat­lan károkat okozhat. Mégpedig úgy, hogy a látogató fertőző betegségek csíráját viheti be az efsz telepére. E szempontból is szükség van tehát a szövet­ség felvilágosító és nevelő munkájára. ROZSA FERENC, a Szlovákiai Földművesek Szövetsége Galántai Járási Bizottságának titkára Dinamikus iparfejlesztés

Next

/
Thumbnails
Contents