Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-17 / 167. szám, csütörtök

V ! L X e PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK "NAPILAPJA 1980. július 17. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA m XXXS5I. ÉVFOLYAM 167. szám Ara 50 fillér Aratás és tervezés Miközben közgazdászaink a vállalatok, a termelési gazda« »ági egységek és a minisztériumok tervezési osztályain a szá­mok rengetegében a jövő évi és a 7. Ötéves terv előkészítésén fáradoznak, a mezők gazdái a búzatáblák sárguló tengerében a sarat tapossák, azt mérlegelve, hogy hol indulhatnak már a kombájnok, milyen legyen a rendkívül nehéznek ígérkező aratás sorrendje. Gondterhelt arccal szemlélgetik a helyen­ként megdőlt táblákat, ám a kövér kalászokat morzsolgatva. a magok számát és súlyát vizsgálva reménykedve latolgatják a várható hozamokat. Ezekben a napokban bizony a közgazdászok és a mező­gazdászok munkája között nagyon szoros az összefüggés. Ahhoz, hogy népgazdaságunk a nyolcvanas évek igényes fel­tételei között továbbra is dinamikusan fejlődhessen, olyan termelési és pénzügyi terveket kell előkészíteni, amelyek op­timális összhangot teremtenek az egyes ágazatok szükség­letéi és teljesítménye között, s a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését célzó komplex intézkedések alapján maximá­lis mértékben elősegítik fejlet! szocialista társadalmunk anya £i és szellemi tartalékainak hatékony kihasználását. A reális, tudományosan alátámasztott tervezéshez főleg há rom dolgot kell megközelítő pontossággal ismernünk: az adott kiindulási alapot, a gazdasági növekedés várható külső és belső feltételeit, továbbá azt, hogy milyen forrásokat tudunk moz­gósítani és kihasználni a fejlődés problémáinak a megoldásé hoz, a kitűzött célok eléréséhez. A kiindulási alap lényegében az idei terv és az egész 8. öt­éves terv teljesítésének a függvénye. Erre vonatkozóan annál pontosabb adatokkal rendelkezünk, minél közelebb jutunk az év végéhez. Nagyon sok függ tehát attól is, hogy milyen ered ménnyel zárja az évet a mezőgazdaság, különösen a növény­termesztés, hiszen tavaly is okulhattunk helole, milyen szoros Összefüggés áll fenn az elért hektárhozamok és külkereske­delmi mérlegünk helyzetének alakulása között. Az idei aratás küszöbén — jóllehet már július közepén já írunk, — igen nehéz lenne jóslatokba bocsátkozni, hiszen ha vaunak is már felmérések a gabonafélék jónak ígérkező ho­zamairól, amelyek szerint országos viszonylatban meg kellene haladni a legutóbbi három év átlagát, biztosan csak azzal számolhatunk, ami az aratók áldozatos munkája nyomán a magtárba kerül. Az azonban tény, hogy minél több gabonát, tömegtakarmányt, cukorrépát, burgonyát, olajnövényt, zöld ségfélét és egyéb terményt takarítunk be a mezőkről, annál közelebb jutunk az önellátás kitűzött céljához, ami azt jelent­hetné, hogy több devizakoronát fordíthatunk más fontos nyers és alapanyagok, műszaki felszerelések, hasznos és keresett fo­gyasztási cikkek vásárlására. Kz a törvényszerűség a mezőgazdaságiin belül is érvényesül: ha a növénytermesztés fedezi az élelmiszeripar és az állat- tenyésztés alapvető szükségleteit, ha csökkenthetjük az abrak és a fehérjetakarmányok behozatalát, akkor arányosan több jut növényvédelmi vegyszerek, nemesített vetőmagvak, álló mányt javító tenyészállatok, valamint más belterjesítő ténye zők, például speciális gépesítési eszközök beszerzésére. Ezek núnd olyan tényezők, amelyek kulcsfontossságá szerepet játsz hatnak az önellátás fokozatos elérésében és megtartásában. Oe tulajdonképpen hogyan is áll a szénánk a gabonafélékből való önellátás fokozatos elérésében? Ezt a célt a CSKP XV. kongresszusa tűzte ki, a CSKP KB 1. és 14. ülése pedig meg erősítette. Reális célról van tehát szó, amit az is bizonyít, hogy a hetvenes évek folyamán, az 1978-ban elért csácslioza inig, amikor országos viszonylatban hektáronként 4,11 tonnát, összesen pedig 10,95 millió tonnát takarítottunk be, a gabona­félék behozatalát körülbelül az egyharniadára sikerült csők kenteni. A gabonafélékből való önellátás aránya 1973 ban el­érte a 86, 1977-ben a 89 százalékot, 1978-ban pedig 93—94 százalékkal, reményteljesen megközelítette a kitűzött célt. A tavalyi év kedvezőtlen időjárási feltételei egyes agrotech­nikai fogyatékosságokkal tetézve, átmenetileg megállítntták ezt az egyenletes fejlődést. Szlovákiában például 734 ezer tonna gabonával maradtunk el az előirányzott évi terv telje­sítésétől, s csaknem 500 ezer tonnával termeltünk kevesebbet, mint a megelőző, 1978-as évben. Ennek következtében csupán a szlovákiai kiesés 2 milliárd korona értékű pótlólagos takar­mánygabona behozatalt tett szükségessé, hogy megőrizhessük az állattenyésztés és a közélelmezés elért színvonalát. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy ez milyen nagy gondot jelentett a külkereskedelem szakaszán, mennyi mindenről kellett le­mondani a népgazdaság más ágazataiban, de a belkereskedelmi alapúk ellátásában is, hogy biztosítva legyen a mezőgazdaság töretlen fejlődése, s a lakosság élelmiszerekből való ellátása. A gabonafélékből való önellátás elérése azonban összetett feladat, nemcsak a hektárhozamok és a betakarított gabona­mennyiség kérdése. Az utóbbi években például a közélelmezés színvonala állandóan emelkedett, s az egy főre számított hús­fogyasztás már 1978-ban elérte a világviszonylatban is kiemel­kedő 83 kilogrammot. Ezt az eredményt azonban elsősorban a takarmányipar gyors ütemű fejlesztése, a szemesekből készí­tett ttbraktakarmány-keverékek indokolatlanul nagy fogyasz­tása támasztotta alá. Adatokkal is bizonyítható, hogy más országokhoz viszonyít va, ahol az élelmiszerfogyasztás hasonló szerkezetű, nálunk aránytalanul nagy az állattenyésztés abraktakarmány-fogyasz­tása. Az önellátás tartalékait tehát a tömegtakarntányuk ter­mesztésében, a hatékony tartósítási módszerekben is kereshet jük. Ezzel összefüggésben arra is gondolni kell, hogy habár késik az aratás, a termőtalaj nedvességtartalma országszerte optimális feltételeket biztosít a tarlóvetemények termesztésé­hez. A megoldás kulcsa azonban a gabonatermesztésben rej­lik, s egy jő esztendő közelebb hozhatja céljaink elérését. Reméljük, hogy az idei ilyen lesz MAKRAI MIKLÓS A mosti bányamedencében, Ko.p’Steben a Július-III Bánya dolgozni az év kezdete óta átlag 106 százalékra teljesítik a barnaszénjö vesztés tervét, A bánya szocialista munkabrigádjai hazánk felsza badítása 35. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy terven felül 12,5 ezer tonna szenet bányásznak, és a 6. Ötéves tervidő szak jövesztési tervét a bányásznapig, tehát szeptember 94g. az idei év tervét pedig december 20 ig teljesítik. Az eredményekben nagy része van Antonín Hájek aranyéremmel kitüntetett szocia lista munkabrigádjának. Felvételünkön balról a brigád tagjai. Ha domír Starman, Václav David és vezetőjük, Antonín Hájek látható (L. Zavoral felvétele — CSTKj 111 évre siéió Kooperációs és szakositösi pogrom A csehszlovák—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülése (ČSTK) — Július 15—16-án Moszkvában tanácskozott a csehszlovák—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság két tagozatának elnöke: Václav Hüla szövetségi minisz­terelnök-helyettes és Konsztan- tyin Katusev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának alelnöke. A találkozón részt vettek a két ország illetékes minisztériumai­nak vezető képviselői is. A megbeszélés során doku­mentumokat írtak alá az ener­getikai gépipar területén, a textil* és könnyűipari gépek és berendezések gyártásában, az elektrotechnikai iparban, a szerszámgépiparban, az építő* és útépítő-gépiparban megvaló­suló gyártási szakosítás és koo- peráció 1990-ig történő fejlesz­tésének fő irányairól. Aláírták továbbá az 19H1—1985-re vo­natkozó és a vegyipari termé­kek gyártásában megvalósuló csehszlovák—szovjet szakosítá­si és kooperációs megállapodás érvényének a meghosszabbítá sáról szóló jegyzőkönyvet. A találkozón u felek rnegvi tatták a két ország közötti gaz dasági és műszaki-tudományos együttműködés további bővíté­sével és elmélyítésével össze­függő kérdéseket is. Václav Hula szövetségi mi niszterelnök-helyettes, az Álla mi Tervbizottság elnöke tegnap Moszkvából hazaérkezett. Üdvözlő távirat j CSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága táviratban fejezte ki jókívánságait a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bi-« zottságának a párt megalapítás sának 30. évfordulója alkalmán ból. A Kolumbiai Kommunista Pirt — állapítja meg a távirat —« kezdettől fogva következetesen az élén áll annak a harcnak, amelyet a munkásosztály és a kolumbiai dolgozó nép a politic kai, a demokratikus, és a szó* cíális jogokért, a burzsoázia, a nemzetközi monopóliumok és a reakció ellen vív. A két testvérpártól mindig összekötötte a nemzetközi kom­munista- és niuukásmozgalorn egységére való törekvés, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus el« vei alapján. jókívánságok Irakba (ČSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Sad« dam Husszeinnek, az Iraki Köz­társaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Ľu­bomír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök üdvözlő táviratot küldött Izzat Dur Ibrahimnak, az Iraki Köztársaság Forradal­mi Parancsnoksága Tanácsa el­nökhelyettesének. Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter táviratban gratulált iraki kollégájának Szaadun Hammadinak. az ország nem- zeti ünnepe alkalmából. KGST—EGR- tanácskozás (CSTKj — Genfben tegnap megkezdte rendes ülését az a szakemberekből álló szerkesz­tőcsoport, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatok felvételéről szóló megállapodás közös tér* vezetét készíti elő. Elutazott hazánkból az indonéz külügyminiszter (ČSTK) — Mohtar Kuszumaat> madja, az Indonéz Köztársaság külügyminisztere hivatalos csehszlovákiai látogatása végén tegnap Bratislavába érkezett. A Ruzinöi repülőtéren a vendé­get Bohuslav Chňoupek kiil ügyminiszter és más személyi­ségek búcsúztatták. A szlovák Közös sajtóközlemény Mohtar Kuszumaatmadja csehszlovákiai látogatásáról (ČSTK) — Bohuslav Chňou­pek külügyminiszter meghívá­sára Mohtar Kuszumaatmadja, az Indonéz Köztársaság külügy­minisztere július 13-a és 16-a között hivatalos baráti látoga­tást tett hazánkban. A vendé­get fogadta Gustáv Husák köz- társasági elnök és Václav Hula szövetségi miniszterelnök-he­lyettes. A két ország külügyminiszte­re őszinte és nyílt légkörben megtárgyalta a két ország kap­csolatainak helyzetét, s eszme­cserét folytatott olyan regioná­lis és nemzetközi kérdésekről, amelyek mindkét nrszágot ér­deklik. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy a csehszlovák —indonéziai együttműködés megfelel mindkét nép érdekei­nek. Egyetértettek abban, hogy a jövőben mindkét ország to­vábbra is megteremti a feltéte­leket a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztésére, hogy továbbra is békés úton kell rendezni a nemzetközi és a területi problémákat. Kifejez­ték ezzel kapcsolatban azt az eltökélt szándékukat, hogy tisz teletben tartják az ENSZ Alap­okmányát. Osztják azt a méze (Folytatás á 2. oldalon j fővárosba az indonéziai küN ügyminisztert elkísérte Milan Mácha, hazánk indonéziai és fohannes Petrusz Louhanapesz* *zi, Indonézia csehszlovákiai nagykövete. A vendéget Imrich Hatiarnak, a szlovák egészségügyi minisz­ter első helyettesének jelenté-« télien Ladislav Martinák, Bra- tislava főpolgármestere fogad-* ta. Tájékoztatta őt a város di* namikus fejlődéséről, gazdag kulturális és történelmi múltján ról, valamint jelenlegi helyze- téről. Muhtar Kuszumaatmadja, Bra-i tislava történelmi nevezetessé­geinek megtekintése után Auszt* riába utazott. A határon Imrich Haitar és Pavol Kováé, Brati­slava főpolgármesterének első helyettese búcsúztatta Jelen volt Georg Gerstberger, az Osztrák Köztársaság bratislavai főkonzulja. Elutazott Moszkvába olimpikonjaink első csoportja (ČSTK) — Szerdán, röviddel dél után Moszkvába indult a csehszlovák olimpiai csapat fő­csoportja. A 125 sportolóból ál­ló csoportot Antonín Himl, a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség Központi Bizottságának elnöke, a Csehszlovák Olimpiai Bizottság elnöke vezeti. Spor­tolóink szombaton részt vesz­nek a XXII. Nyári Olimpiai Já- lFolytatás a 2, oldalonl,

Next

/
Thumbnails
Contents