Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-17 / 167. szám, csütörtök

Győzelmes Február Érdemrend Martin Trajba elvtársnak (ČSTK) — Ján Piri:, a kelet- •.zlovákial kerületi pártbizottság vezető titkára tegnap átadta a győzelmes Február Érdemréö- iJet Martin Trajba, Čierna Leho­ta-i lakosnak pártunk veterán tagjának, 80. születésnapja al­kalmából. Martin Trajba 1921- ben lépett be a CSKP ba és egész életét a munkásosztály jogaiért fis boldog életéért ví­vott harcnak szentelte. Trajba elvtárs már az első köztársaság idején a párt egyik járási bizottságának és területi- bizottságának tagja volt, az úgynevezett szlovák állam ide­jén illegális tevékenységet fej­tett ki, amiért bebörtönözték. Készt vett a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésében és szer­vezte az antifasiszta harcot egészen hazánk teljes felszaba­dulásáig. A második világhábo­rút követően fáradhatatlanul «íolgozott különböző párt- és közéleti tisztségekben Čierna Lehotában, a rozsnyói (Roziia- va) járási pártbizottságon és a kassai (Kosice) kerületi pártbi­zottság tagjaként. JÁN JANIK A GALANT AI JÁRÁSBA LÁTOGATOTT (ČSTK) — Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, a Szövetségi Gyű­lés képviselője tegnap a gahin­tái járásba látogatott. A járási pártbizottság székházéban Ivan Knotek, a járási pártbizottság vezető titkára tájékoztatta a vendéget az aratási munkák megkezdéséről. Ezután Janik elvtárs Ivan Knotek kíséreté- ben ellátogatott a Galántai Ál­lami Gazdaságba, ahol a napok­ban fejezték be az őszi árpa betakarítását. A délutáni órákban a felső­szeli (Horné Saliby) Csehszlo­vák—Szovjet Barátság Efsz­ben Ján Janik elv társ tájéko­zódott az aratási előkészületek­ről és az évelő takarmánynö­vények második kaszálásáról. Seredi választókerületében a Szövetségi Gyűlés képviselője­lként megismerkedett a válasz­tási program feladatainak tel­jesítésével. Elutazott Moszkvába olimpikonjaink első csoportja /Folytatás az 1. oldalról] tékok megnyitó ünnepségén, vasárnap pedig már megkezdik a küzdelmet az olimpiai érme­kért. A Ruzynéi repülőtéren az olimpikonok vidámak és jóked- vüek voltak. Milyen érzésekkel indulnak Moszkvába az olim­piai játékokra? Irena Fleissnerová, úszón»: Ünnepélyes érzés szocialista hazánk reprezentánsaként az olimpiai játékokra utazni. Hő óhajom volt, hogy részt vehes­sek a moszkvai olimpián és most teljesült. Ez azonban egy­úttal arra is kötelez, hogy az olimpiai úszómedencében a leg­jobb teljesítményt nyújtsam, és sikeresen megálljain a helye­met. Jan Bártü, öttusázó: Nagy örömmel megyek Moszkvába. Az olimpiai játékok légköre egyedülálló. Újra megjelent szemünk előtt az a négy évvel ezelőtti ünnepélyes perc, ami­kor Montrealban szinte telje­sen ismeretlen versenyzőkként két olimpiai érmet harcoltunk ki. Ezt a sikert nagyon nehéz lesz megismételni. Az előkészü­letek során azonban mindent megtettünk, hogy ismét az él­vonalba kerüljünk. Zdenék Kus. kosárlabdázó: Ez lesz a harmadik olimpiám. A világ legjobb sportolóinak min­den találkozója bizonyos szem­pontból megismétel hét et len. Nemcsak összemérjük erőnket, hanem új barátságok is szület­nek. Örülök annak, hogy a moszkvai játékokon is tagja leszek a csehszlovák csapal- nak. Közös sajtóközlemény Mohtar Kuszumaatmaiija csehszlovákiai látogatásáról ! Folytatás az l. oldalról) tét, hogy folytatni kell az eny­hülés folyamatát, s ki kell ter­jeszteni a világ minden részé­re. Ezenkívül szükséges, hogy előrehaladás történjen a lesze­relési tárgyalásokon. Mindkét fél kész aktívan hoz­zájárulni ahhoz, hogy a nem­zetközi gazdasági kapcsolato­kat haladó irányban átalakítsák a szuverenitás és az egyenjo­gúság alapján. Kiemelték az or­száguk együttműködésének fon­tosságát, tekintet nélkül gazda­sági fejlettségükre, vagy politi­kai és társadalmi rendszerük eltérő voltára. Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi látogatás hozzájárul a két ország kapcsolatainak szi­lárdításához. Az indonéziai kül­ügyminiszter hivatalos látoga­tásra hívta meg Indonéziába Bohuslav Chnoupekot, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. Mohtar Kuszumaatmad ja kö­szönetét mondott azért a bará­ti fogadásért, amelyben cseh­szlovákiai látogatása során kí­séretének tagjaival együtt ré­szesült. Fegyelmezett munkával I Tudósítónktól) — Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumának növény­termesztést irányító bizottsága tegnap Németh Jenií miniszter- helyettes elnökletével Trobisov- ban ülésezett. Ezen az ülésen, valamint az azt megelőző ha­társzemlén részt vett Tomáš Bene*, a Szövetségi Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium főosztályvezetője is. A bizottság az előző napi ha­társzemle alkalmával szerzett tapasztalatok, valamint a ke­rületi mezőgazdasági igazgató­ság, a trebišovi és michalov- cei járás képviselői s más je­lenlevő szakemberek tájékoz­tatója alapján foglalkozott a rendkívül csapadékos időjárás által a kelet-szlovákiai síkság termőföldjein előállott helyzet­tel, megtárgyalta az idei ter­més megmentésére, s a tönk­rement termés pótlására vo­natkozó legszükségesebb tenni­valókat. Számolni kell azzal, hogy az aratási munkálatok a kelet­szlovákiai síkságon előrelátha­tólag csak július 25-e körül kezdődhetnek el, s ez bizonyos arányú munkatorlódással jár­hat. A viharral, néhány jégverés­sel együttjáró gyakori esőzések következtében — júliusban 110 —220 milliméter csapadék hul­lott — kerületi viszonylatban a gabona 15—20 százaléka meg­dőlt. A kapások művelésénél is megkésett a munka, a vizes talaj miatt nőm lehet a földre lépni. A hivatalos felmérések alapján Kelet-Szlovákiában kö­zel 22 ezer hektár gabona, a szemes kukorica egész terüle­te, csaknem 2 ezer hektár cu­korrépa, 2500 hektár hüvelyes, 3400 hektár burgonya szenve­dett kárt. A szakbizottság ülésén részt vettek a mezőgazdaságnak szol­gáltatásokat nyújtó vállalatok, üzemek képviselői is, akik a szükségleteket szem előtt tart­va néhány szolgáltatás eseté­ljen bizonyos előnyben részesí­tik a kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemeit. Ezzel segítik őket a bekövetkezett károk elhárításában, illetve az egyes növénykultúrák pótlásá­val összefüggő munkálatok gyorsabb ütemű elvégzésében. Németh Jenő miniszterhelyet­tes záróbeszédében külön fel­hívta a figyelmet arra, hogy minden területen fegyelmezet­ten kell megvalósítani mind­azokat a megfontolt, logikus Intézkedéseiket, melyek hozzá­járulnak az idei termés meg­mentéséhez, begyűjtéséhez. UM Magyar—jugoszláv kormányfői tárgyalások (ČSTK) — Vészéiül Gyurano­vics jugoszláv kormányfő eluta­zott Magyarországról. A látoga­tás végén kiadott közős közle­mény megállapítja, liogy a két szomszédos szocialista ország együttműködése sikeresen fej­lődik. Lázár György és Veszelin Gyuranovies sikraszállt a nem­zetközi biztonság és a világbé­ke megszilárdítása, az enyhülé­si politika és h békés egymás mellett élés folytatása mellett. A jugoszláv kormányfő látoga­tásra hívta meg magyar kollé­gáját. Hanoiban nagyra értékelik az újjáépítéshez nyújtott szovjet segítséget Meg-megújuló kínai provokációk Jevgenyij Oszadcsuk, a gazdasft-t gi k■mosnlatok állami btzoMsá* gának alelnöke írta alá. Közben kínai egységek e hét. elején ismét fokozták fegyv«^-' rés provokációikat a vietnami lakosság ellen. A Nhan Dán cip mű hanoi napilap szerint a kšt nai agresszorok a hét elejéá lőtték Muong Ktiong sűrűn la*» kott területét, valamint mfls tartományokat. (ČSTK) — Valamennyi hanoi napilap nagyra értékeli a Szov­jetunió döntését, hogy segíti a Vietnami Szocialista Köztársa­ságot a mezőgazdasági és ipari üzemek, kórházak és iskolák újjáépítésében. Azokról a léte­sítményekről van szó, amelye­ket az elmúlt évben a kínai ag- resszor teljesen megsemmisí­tett. A segítségnyújtásról szóló megállapodást vietnami részről Le Kbac külkereskedelmi mi­niszter, szovjet részről pedig Jövőre kongresszust tartanok az izraeli kommunisták (ČSTK) — Az Izraeli Kom­munista Párt XIX. kongresszu­sára 1981. február 11 — 14-e kö­zött kerül sor. Erről a párt köz­ponti bizottságának napokban megtartott ülése döntött. # Az Izraeli KP KB ülésén el­fogadott határozat azzal vádol­ja Menahem Begin kormányát, liojiy fokozza az ország. életé­nek fasizálásál. A határozat határozottan elítéli azokat » demokratikusellenes és mun­kásellenes törvényekor, melye­ket a közelmúltban a kormány kezdeményezésére a parlament jóváhagyott. Mindenekelőtt az ún. terrorizmus elleni harcról szóló törvényre utaltak. Kínai—izraeli közeledés washingtoni védnökséggel (CSTK) — Az elmúlt napok­ban a nyugati sajtóban arról jelentek meg hírek, hogy a kö­zelmúltban az izraeli kormány két magas rangú tisztségvise­lője járt Pekingben. Az ameri­kai Newsweek című folyóirat ezt a látogatást az izraeli fegy­verek és hadifelszerelés Pe- kingbe való szállításáról folyó izraeli — kínai tárgyalások akti­vizálásával hozza kapcsolatba. Peking és Tel Aviv közeledé­se Washington védőszárnyai alalt folyik, s célja, hogy gyen­gítse az arab országok Izraellel Washingtoni ihletésű kalózakció IČSTK) — Havannában nagy­gyűlést tartottak, amelyen a kubai dolgozók határozottan elítélték a két kubai halászhajó elleni aljas légitámadást. Evaristn Baranda, a halásza­ti és kereskedelmi hajózásban dolgozók szakszervezeti szövet­ségének főtitkára az amerikai imperializmust és támogatóit vádolta a támadással. szemben érvényesített gazdasá­gi és politikai blokádját. Ta­valy a sajtóban arról jelentek meg hírek, hogy Izrael és Kína között a volt amerikai külügy­miniszter, Henry Kissinger köz­vetít. A dél-afrikai fajüldözők újabb Angola ellenes támadása (CSTKj — A fajüldöző «tél*; afrikai rezsim egységei az el" múlt napokban ismét niegsér« telték a független Angola ál* lamhatárait. Behatoltak fľuan- dn-Cubango tartományba és tá* madást intéztek Calai város el­len. Az angolai nemzetvédelmi minisztérium jelentése szerint a harcokban öt dél-afrikai ka* lona életét vesztette, s két ha­lójukat elsüllyesztették, amei lyekkel a fajüldözők a Cubango folyón akartak átkelni. A pre-* tóriai rezsim egységeit Kontó közelében vonták össze, s in- nen készítik elő az újabb te^y-* veres akciót az említett tartó-* mány ellen. Lezárjak az ügyet, vagy folytatják a vizsgálatot? (CSTK) — Az Olasz Kommu­nista Párt álláspontját a Donat- Cattin üggyel kapcsolatban a part parlamenti képviselői rész­letes jelentésben fejtették ki, amelyet a korábbi és a jelenle­gi kormány néhány tagjának a b ű n í e v é k e n y sé g é v e 1 foglalkozó parlamenti bizottság elé ter­jesztettek. Mint ismeretes, Olaszország politikai életét nemrég botrány kavarta fel, amelybe Francesco Cossiga miniszterelnök is bele­keveredett, mert állítólag fi­gyelmeztette Carlo Donat-Cat- tint, közeli munkatársát és a keresztényit emuk rat a párt ak­kori aielnökét, hogy terrorista fia ellen letartóztatás! paran­csot adtak ki. Az ifjú Donat­Cattm állítólag e figvelmeztn* lésnek köszönheti, hogy sike­rült külföldre szöknie. Az ügy kivizsgálásával par­lamenti különbizottságot híztak meg, az ügyet azonlwin „fent- iól" jövő nyomásra „félretet­ték". A botránnyal foglalkozott ni OkP vezetősége is. A kommu­nisták kezdeményezésére a par­lamentben határozatot terjesz­tettek elő. Ezt csaknem AUÚ képviselő írta alá, és az ügy­ben parlamenti vitát követellek. Mint azt tegnap Rómában be­jelentették, a parlament július: 23-i ülésén dönt arról, hogy le­zárják-e az ügyet, vagy foly­tatják a vizsgálatot. Harmincöt évvel ezelőtt lerakták Európa békés elrendezésének alapjait Á potsdami konferencia és napjaink A Hitler-ellenes koalíció há­rom hatalmának — a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia — veze­tő képviselőinek potsdami kon­ferenciája óta eltelt 35 év meg­erősíti azt, hogy mindazon for­dulatok ellenére, amelyeken ez alatt az idő alatt az amerikai és a brit politika átment, Euró­pa Potsdamban elhatározott békés elrendezésének határo­zottan szilárdabb és tartósabb alapjai vannak, mint amilyene­ken a Versailles i békeszerződés nyugodott. A potsdami konferencia, ame­lyet 1945. július 17-től augusz­tus 2-ig tartottak, a „a nagy hármas“ harmadik és’utolsó ta­lálkozója volt. A teheráni és a jaltai konferenciáktól eltérően már a fasiszta Németország tel­jes veresége után került rá sor. A Távol-Keleten még folyt a háború Japán ellen, de Euró­pában már béke volt, habár a hitleri fasizmus által kirobban­tott háború még mindenütt éreztette hatását. A katonák még nem vetették le egyenru­hájukat, még érezhető volt az égő holttestek bííze, városok hevertek romokban. Berlin is romokban hevert, ahonnan a háború kiindult. Ezért a konfe­renciát sem Berlinben tartot­ták meg, hanem annak közelé­ben, Potsdamban, a Cecilienhof- kastélyban. A potsdami konferencia a két előző értekezlettől abban is kü­lönbözött, hogy itt éles vita folyt. Harry Trumannak, akit 1945 áprilisában, Roosewelt ha­lála után az Egyesült Államok elnökévé választottak, sok kér­désben eltért a nézete elődjétől. Churchill is, akit a konferencia második részében a konzervatí­vok választási veresége után Attlee munkáspárti vezető vál­tott fel, ugyancsak szovjetelle­nes szólamokat hangoztatott. Míg a harmincas évektől kezd­ve Nagy-Britannia együttműkö­dését szorgalmazta a Szovjet­unióval a hitleri fasizmus el­leni harcban, a háború vége le­ié már attól félt, hogy „a kom­munizmus felemeli fejét a győ­zelmes orosz trónt mögött", és amiatt aggódott, hogy „mi kö­vetkezik Hitler után“. Nem vol­tak ínyükre a népi kormányok Lengyelországban, jugoszláviá- ban és más kelet-európai or­szágokban. Azt szerették volna, ha Európa háború utáni elren­dezése megfelelt volna az 6 burzsoá osztályelképzeléseik- nék. Újból igyekeztek vita tár­gyává tenni azokat a kérdése­ket, amelyekről Jaltában már megállapodás született. Orszá­gaik közvéleményére való le- kintettel azonban még nem en­gedhették meg maguknak, hogy szakítsanak a Szovjetunióval, amely a hitleri fasizmus elle­ni harcban a legnagyobb áldo­zatokat hozta, és döntő mér­tékben hozzájárult vereségéhez s az európai népek felszabadí­tásához. Tiszteletben kellett tar- taniok a szovjet álláspontot, és kompromisszumokra kénysze­rültek. így a potsdami egyez­mény áthidalta az eltérő néze­teket, és a konferencia olyan határozatokat hozott, amelyek kifejezték az államok közötti kölcsönös kapcsolatok elvét a háború utáni időszakban — az együttműködést a béke biztosí­tása érdekében. Míg a Szovjetunió kövei keze­lésén teljesítette a Potsdamban vállalt kötelezettségeket, a nyu­gati hatalmak hamarosan olyan politikát kezdtek folytatni, amely ellentétben állt a pots­dami egyezménnyel. Ez főként a német kérdésben nyilvánult meg, amelynek kulcsszerepe volt az Európa háború utáni elrendezéséről folytatott tár­gyalásokon. A jaltai konteren- cián elfogadott elvekből kiin­dulva a három hatalom képvi­selői megállapodtak abban, hogy „a német nácizmust és militarizmust gyökeresen kiirt­ják, s a szövetségesek kölcsö­nös egyetértésben jelenleg és a jövőben is minden szükséges további intézkedést meglesznek azért, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szom­szédait és a világbékét.“ A szovjet félnek Potsdamban nem csekély erőfeszítési kel­lett tennie, hogy a Németor­szággal szemben alkalmazandó közös politika ezen alapelvének érvényesítése érdekében olyan konkrét határozatokat fogadja­nak el, amelyek megszabják, mit kell tenni Németország tel­jes leszerelésével és demilitari- zálásával kapcsolatban, hadiipa­rának felszámolásával, a náci párt és annak valamennyi szer­vezete felszámolásával, a náci törvények hatálytalanításával, a háborús bűnösök megbünteti sével, a politikai élet és a he­1980 vil. i*L

Next

/
Thumbnails
Contents