Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-16 / 166. szám, szerda
A tudományos-műszaki haladás szervezése Szlovákiában KUTATÓK ÉS GYAKORLAT! SZAKEMBEREK HASZNOS TEVÉKENYSÉGE A jelenlegi belső és külső gazdasági feltételek mellett, amikor a gazdaságfejlesztés extenzív forrásai végérvényesen kiapadtak, s az importált nyers- és alapanyagok állandó áremelkedése következtében gazdaságunk exportképességének és termékeink világpiaci versenyképességének növelése döntő szerepet játszik, elsődleges követelmény, bogy a felelős vezetők a tervjavaslatok kidolgozása során a gazdasági növekedés reális forrásaira összpontosítsák a figyelmet. Kommentáljuk Az aratás sikeréért Az a kép, amit az idei búzaiaolák mutatnak, össze sem hasonlítható a tavalyival. Az ígéretes termés további sorsa most már az aratók kezében van. Ez nagy felelősséget ró rájuk, ezért nagyon körültekintően készültek fel a napokban kezdődő nagy munkára. Az aratás sikerét azonban a gépek műszaki állapotán, a munka szervezettségi fokán és az időjáráson kívül számos más tényező is befolyásolja. Az, hogy megvannak-e az egyéb anyagi-műszaki feltételek. Felkészültek-e azok is, akik az üzemanyagot szállítják, azok akik a mezőgazdaságon kívüli területről jönnek segíteni, az agitációs-propa- gáeiós munkára hivatott tömegszervezetek, s nem utolsósorban azok, akiknek az aratásban résztvevő emberről kell gondoskodníok? Ugyanis a gépek üzemeltetéséhez gázolajra, a termény szárításához pedig fűtőolajra van szükség. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumában kapott tájékoztatás alapján elmondhatjuk, hogy időben megállapodások történtek a Benzinol nemzeti vállalattal az energiahordozók zökkenőmentes szállításáról. Viszont felhívták a figyelmet, hogy a rengeteg beta- karítógépet, szállító eszközt, tisztító- és szárítóberendezést mindenütt az energiatakarékossági szempontok figyelem- bevételével üzemeltessék. * , Más munkaterületeken dolgozók részvétele ma már nélkülözhetetlen az aratásban, hiszen egyetlen mezőgazdasági üzem sem rendezkedhet be arra, hogy a csúcsmunkák idején elegendő munkaereje legyen, s erre nincs is lehetősége. Éppen ezért kellő számú külső munkaerő érkezik a föld-, művesek segítségére az aratás idejére. Mindenekelőtt az iparból mintegy ezer tehergépkocsi és személyzete érkezését várják. A mezőgazdasági üzemek közötti kölcsönös segítség sem marad el. Már hagyománya van, ha az egyik országrészben még nem kezdhetik az aratást, elküldik gépeiket oda, ahol már érett a gabona. Ezt a baráti segítséget aztán illik visszaadni. Sőt a gépátcsoportosításokat ma már tervszerűen végzik az egész országban. A nem termelőszférából elsősorban a tömegszervezetek és a kulturális intézmények segítenek. A maguk módján, sajátos eszközeikkel. Erről a minap személyesen is meggyőződhettünk az egyik járási népművelési központban. A propagációs osztály dolgozói transzparensekre aratási jelszavakat írtak, amelyeket a falvak és városok utcáin, terein helyeznek el. Többen pedig aratási híradó szerkesztésével voltak elfoglalva. Ebben többek között közzé tették a Szlovákiai Ifjúsági Szövetség és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége versenyfelhívását. Az ifjúsági szövetség a harminc éven aluliak részére az „Egy szem se vesz- szen kárba“ versenyt hirdette meg. A másik tömegszervezet felhívása pedig maximális teljesítményre ösztönzi a be- takarítókat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ilyen versenyek a gyors és veszteségmetes betakarítás céljait jót szolgálják. A munka nagy lázában is az embernek kell a gondoskodás középpontjában állnia. Ügyelni kell épségünkre, jó ellátásukra. A biztonsági technikusoknak éberebbeknek kell lenniük mint bármikor máskor. A kiadós kosztra is nagy szükség van. A trnavai járásban például külön tanfolyamot rendeztek az aratókat ellátó konyhai személyzet részére. De mindenütt hathatós intézkedéseket tettek, hogy az építkezésre, az üdítőital ellátásra ne legyen panasz. Ezt a figyelmességet az aratók megérdemlik. KOVÁCS ELVIRA A nyugat-szlovákiai ifjúság kezdeményezése Keressük a termőföldet! Reális forrásnak tekinthetünk mindent, ami elősegíti a hatékonyság és a minőség javítását, növeli a társadalmi munka termelékenységét, csökkenti a nyers- és az alapanyagok, valamint az energia fajlagos fogyasztását, javítja a gazdaságosság és a jövedelmezőség mutatóit, tehát gazdaságunk egész szerkezetét magasabb minőségi szintre emeli, ilyen forrást képez például a feltalálók és az újítók, valamint a komplex racionalizációs brigádok mozgalma, a technológiai rekonstrukció, a nemzetközi szocialista gazdasági integráció keretében megvalósított gyártásszakosítás és kooperáció, s ezzel összefüggésben a népgazdaság termelési szerkezetének állandó tökéletesítése, s főleg a tudományos és műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazása. Arra kell törekedni, hogy a nyolcvanas években a csehszlovák népgazdaság fejlődését a gyors ütemű tudományos műszaki haladás, az elektronizálás, a termelési folyamatok automatizálása jellemezze. Figyelembe véve a csehszlovák ipari termelés öröklött sokrétűségét, eleve le kell mondanunk arról, hogy kutatási-fejlesztési alapunk termékeink teljes skáláját tökéletesítse, korszerűsítse. Meg kell fontolni tehát, hogy mire összpontosuljon a hazai ikutatás és fejlesztés, hogy hol mutatkozik célszerűbbnek a licenoek vásárlása, s hol jelenthet megoldást a nemzetközi szakosítás, a gyártási irányzat átadása valamelyik szocialista partnerünknek a KGST keretein belül. Ami a hazai kutatási-fejlesztési alapot Illeti, ez nemzetiközi mércével mérve is jelentős erőt képvisel. Szlovákiában például a kutatási-fejlesztési alap dolgozóinak a létszáma 1960 óta háromszorosára nőtt, s ma 47 ezer főt számlál. A nemzeti jövedelemnek mintegy .1 százalékát fordítjuk tudományos-kutatási tevékenységre, s ebből a szempontból világviszonylatban is az élenjáró államok közé tartozunk. Az említett körülmények miatt azonban nagyon fontos (kérdés, hogy miként van kihasználva ez a kapacitás, hogyan segíti elő a gazdaságfejlesztés legfontosabb problémáinak a megoldását, miként illeszkedik be a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben megvalósuló szocialista nemzetiközi együttműködésbe, részben a kutatási munkák meggyorsítása céljából, részben pedig az esetleges duplicitások elkerülése végett. A tudomány és a gyakorlat egybekapcsolása A tudományos kutatás és a inüszaki fejlesztés céltudatos tervezése, koordinált irányítása ezért a legfontosabb feladatok közé tartozik, amelyről szlovákiai viszonylatban elsősorban az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériuma, a Szlovák Tudományos Akadémia, s részben az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma gondoskodik. Mivel sokrétű tevékenységről, főleg az alapkutatás és az alkalmazott kutatás egybehangolásáról, a termelés gyakorlati szükségleteinek kiépítéséről, a különböző szintű és jellegű tudományos és oktatási intézményekben, az állami és az ágazati kutaióintézetekben folyó munkák koordinált irányításáról van szó, az említett szervek kezdeményezésére az SZSZK kormányának 372/1978 számú határozata alapján létrehozták a tudományos-műszaki fejlesztés szakbizottságait, amelyek az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériuma tanácsadó szerveként működő Tudományos-Műszaki Tanácshoz tartoznak. A tudományos műszaki fejlesztés szakbizottságainak másfél éves tevékenységéről, valamint a Tudományos-Műszaki Tanács munkájáról sajtótájékoztatón számolt be a napokban Ladislav Horniak mérnök, kandidátus, az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumának osztályvezetője. A Tudományos-Műszaki Tanács, valamint a tíz tudományos-műszaki fejlesztési bizottság tagjai között egyaránt találhatók tudományos dolgozók az alapkutatás és az alkalmazott kutatás területeiről, valamint gyakorlati szakemberek az irányítási szférából, a termelési gazdasági egységekből és a jelentősebb «vállalatokból. Ez az összetétel lehetővé teszi a nézetek és a javaslatok kölcsönös találkozását, a szükséges összhang megteremtését a tudományos-műszaki fejlesztés egyes résztvevői között, éspedig az adott szakterületeiken belül. A tíz bizottságot ugyanis a következő szakterületek szerint szervezték meg: 1. elektronika, elektrotechnika és számítástechnika; 2. gépipar és kohászat; 3. tüzelőanyag- és energiagazdálkodás; 4. ásványi nyersanyagok kutatása és fel- használása; 5. a kemizálás a népgazdaságban; 6. mezőgazdaság és élelmezésügy; 7. az építőipar anyagi-műszaki ellátása; 8. a lakosság egészségvédelme; 9. környezetvédelem; 10. biológia. A bizottságok elnöki tisztségét rendszerint az adott területen működő tudományos intézmény vagy kutatóintézet igazgatója tölti be, aki a bizottsági titkárral együtt szoros kapcsolatban áll az SZSZK Műszaki és Fejlesztési Minisztériumának illetékes szakosztályával. A bizottságok említett összetétele azt is lehetővé teszi, hogy az információcsere két irányú legyen: a gyakorlati szakemberek hasznos észrevételeikkel, javaslataikkal elősegítik a tudományos-műszaki fejlesztés reális tervezését és koordinálását, ám egyidejűleg olyan ismeretekhez is jutnak, amelyeket saját munkájukban, közvetlen környezetükben hasznosíthatnak. Vélemények és javaslatok Az egyes bizottságok már az elmúlt év második felében részletesen megvitatták a tudományos-műszaki fejlesztésnek a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott tartalmi koncepcióját, az alap- és az alkalmazott kutatás céljai közötti összhangot. Az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumának szakosztályai a bizottságok észrevételei alapján elkészítették a tudományos-műszaki fejlesztés kerettervét a 7. ötéves tervidőszakra. Mivel e keretterv kiemelt feladatai elsősorban a tüzelőanyag- és az energia- gazdálkodás, az ökológia és a környezetvédelem, a gépipar és a kohászat, valamint az építőipar területére vonatkoznak, a minisztérium a kerettervet ismételten az említett szakterületeiken működő bizottságok elnökei elé terjesztette véleményezés céljából. Az illetékes bizottsági elnökök a bizottsági titkárokkal és a minisztérium munkatársaival együttműködve írásba foglalták a kiegészítésre vonatkozó javaslataikat. A keretterv-javaslat megvitatása az egyes bizottságokban és a Tudományos-Műszaki Tanácsban a korábbi gyakorlathoz viszonyítva döntő mértékben elmélyítette egyrészt az alap- és az alkalmazott kutatás, másrészt a tudomány és a gyakorlat szqrves egybekapcsolását. A bizottságok és a Tanács másik jelentős feladata volt a tudomány és a technika feltételezett fejlődésének megvitatása, a 2000-ig terjedő hosszú távú terv elbírálása. Közismert, hogy a gazdasági prognózisok készítése a reális középtávú tervezés egyik alapvető tényezője, amiben a tudományos kutatás nélkülözhetetlen szerepet játszik. Nemzetközi együttműködésben Az egyes bizottságok az elmúlt évben és 1980 első felében részletesen foglalkoztak a tudományos-műszaki fejlesztés területüket érintő kérdéseivel, főleg a tudományos kutatás állami tervében szereplő feladatokkal. Az elektronikai, elektrotechnikai és számítás- technikai bizottság megtárgyalta többek között az automatizált irányítási rendszerek fejlesztési koncepcióját az 1981— 1985-ös évekre, valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémia intézeteiben végzett alapkutatás állami tervét a természettudományok és a műszaki tudományok területén. Tanácskozott továbbá a Szlovák Tudományos Akadémia Elektrotechnikai Intézetének részvételéről is a KGST keretében megvalósuló nemzetközi tudományos együti működésben. A gépipari és kohászati bizottság nagy figyelmet szentelt az új kohászati és öntödei technológiák, a robotizálás és az anyagmozgatás kérdéseinek, valamint a KGST-országok 1990- ig előirányzott tudományos- műszaki együttműködésének az adott szakágazatokban. Különösen sokoldalú programja volt a tüzelőanyag- és energiagazdálkodási bizottságnak, amely értékelte a tüzelőanyag- és energiafogyasztás állami ésszerűsítési programjának teljesítését, megvitatta az alapkutatás állami tervének fő irányzatait, a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott állami célprogramokat, a tüzelőanyag- és az energiagazdálkodás területét érintő tudományos-kutatási feladatok tartalmi felépítését. A bizottság foglalkozott továbbá az energetikai források szerkezeti fejlesztésének kérdéseivel, az energiaszállítás problémáival, s az energiaszükséglet kérdéseivel. Hasonlóan tartalmas és érdemdús tevékenységet fejtett ki a többi bizottság is, az ásványi nyersanyagok kutatásával és felhasználásával foglalkozó bizottság például behatóan értékelte Szlovákia geológiai tudományos-kutatási alapjának eddigi tevékenységét, a befejezett munkák zárójelentéseit, megtárgyalta a geológiai kutatás alapelveit és céljait a 7. ötéves tervidőszakban, s javaslatokat terjesztett elő a KGST-országokkal folytatott együttműködésre. Megállapíthatjuk tehát, hogy az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériuma keretében működő Tudományos-Műszaki Tanács, valamint az egyes tudományos-műszaki fejlesztési bizottságok tevékenysége jelentős mértékben elősegíti a 7. ötéves terv objektív és reális kidolgozását a népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztése területén, s ezzel megteremti a feltételeket a gazdasági növekedés legfontosabb forrásának optimális kihasználásához. MAKRAI MIKLÓS Az iparosodás és a civilizáció fejlődésének velejárója, hogy egyre szűkül az éltető termőföld. Nálunk ez a folyamat az utóbbi években, évtizedekben egyenesen vésztjósló méreteket ölt. Egy lőre alig 34 ár termőföld esik, és ez kevesebb, mint a legfejlettebb ipari társadalmakban. Még egy elgondolkodtató ösz- szehasonlítási alap; Az elmúlt negyven év alatt Szlovákia lakossága 38 százalékkal gyarapodott, ugyanakkor a termőföld nagysága 16 százalékkal csökkent. Nincs szándékunkban sötét színekkel festeni a jövőt, de azért legfőbb ideje, hogy lépéseket tegyünk a termőföld védelme érdekében. Ezért figyelemreméltó a nyugat-szlovákiai kerület ifjúságának kezdeményezése. A Szocialista Ifjúsági Szövetség nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága a közelmúltban versenyt hirdetett a parlagon heverő és elhanyagolt területek felkutatására és termővé tételére. Az ötlet tulajdonképpen n trnavai járás ifjúságától származik A trnavai járás Cíferi Egységes Földműves Szövetkezetének SZISZ-alapszervezete az Efsz-ek IX. kongresszusának tiszteletére felhívással fordult a járás többi alapszervezetéhez, hogy kövesse példáját, és kutassa fel, s tegye termővé a művelésre alkalmas földterületeket. A felhívás nyomán a trnavai járásban tavaly 23 hektár földet fogtak intenzív művelésre. Ezen felbuzdulva hirdették meg a versenyt az egész nyugat-szlovákiai kerületben. Úgy vélik, hogy ez a verseny nagy lehetőségeket nyújt az Ifjúsági Fényszóró mozgalomnak, amely a mezőgazdasági üzemekben még nem vert eléggé gyökeret. A trnavai tapasztalatokból ítélve nagyon sok föld hever parlagon a városok és falvak belterületén, a feleslegesen túlméretezett szövetkezeti gazdasági udvarokban és mellett stb. Márpedig minden talpalatnyi földet érdemes megművelni, teremjen bármit is. Úgy tervezik, hogy idén körülbelül 200 hektár területet fognak intenzív művelésre. Látszólag nem sok. Csakhogy a közgazdász is azt tartja, hogy sok kicsi, sokra megy. És ha mások is követik a nyugat-szlo- vágiai ifjúság példáját, akkor a sok kicsiből már egészen tekintélyes területet lehetünk termővé. P. L, Az idei nyáron a šumperki járásban is jelentős segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek a SZISZ-szervezetek fiataljai. Főleg a gépekkel nehezen hozzáférhető helyek fütermésének betakarításából veszik ki részüket. A felvételen a Žárové na Sum- persku község 15 tagú ifjúsági szervezetének néhány tagja látható munka közben (Felvétel: ČTK — V. Galgonek) ÚI szó 1980. VII. 18. 4
