Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-16 / 166. szám, szerda

A tudományos-műszaki haladás szervezése Szlovákiában KUTATÓK ÉS GYAKORLAT! SZAKEMBEREK HASZNOS TEVÉKENYSÉGE A jelenlegi belső és külső gazdasági feltételek mellett, amikor a gazdaságfejlesztés extenzív forrásai végérvényesen kiapadtak, s az importált nyers- és alapanyagok állandó ár­emelkedése következtében gazdaságunk exportképességének és termékeink világpiaci versenyképességének növelése döntő szerepet játszik, elsődleges követelmény, bogy a felelős ve­zetők a tervjavaslatok kidolgozása során a gazdasági növe­kedés reális forrásaira összpontosítsák a figyelmet. Kommentáljuk Az aratás sikeréért Az a kép, amit az idei búzaiaolák mutatnak, össze sem hasonlítható a tavalyival. Az ígéretes termés további sorsa most már az aratók kezében van. Ez nagy felelősséget ró rájuk, ezért nagyon körültekintően készültek fel a napok­ban kezdődő nagy munkára. Az aratás sikerét azonban a gépek műszaki állapotán, a munka szervezettségi fokán és az időjáráson kívül számos más tényező is befolyásolja. Az, hogy megvannak-e az egyéb anyagi-műszaki feltételek. Felkészültek-e azok is, akik az üzemanyagot szállítják, azok akik a mezőgazda­ságon kívüli területről jönnek segíteni, az agitációs-propa- gáeiós munkára hivatott tömegszervezetek, s nem utolsó­sorban azok, akiknek az aratásban résztvevő emberről kell gondoskodníok? Ugyanis a gépek üzemeltetéséhez gázolajra, a termény szárításához pedig fűtőolajra van szükség. A Szlovák Szo­cialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumában kapott tájékoztatás alapján elmondhatjuk, hogy időben megállapodások történtek a Benzinol nemzeti vállalattal az energiahordozók zökkenőmentes szállításá­ról. Viszont felhívták a figyelmet, hogy a rengeteg beta- karítógépet, szállító eszközt, tisztító- és szárítóberendezést mindenütt az energiatakarékossági szempontok figyelem- bevételével üzemeltessék. * , Más munkaterületeken dolgozók részvétele ma már nél­külözhetetlen az aratásban, hiszen egyetlen mezőgazdasági üzem sem rendezkedhet be arra, hogy a csúcsmunkák ide­jén elegendő munkaereje legyen, s erre nincs is lehetősége. Éppen ezért kellő számú külső munkaerő érkezik a föld-, művesek segítségére az aratás idejére. Mindenekelőtt az iparból mintegy ezer tehergépkocsi és személyzete érke­zését várják. A mezőgazdasági üzemek közötti kölcsönös segítség sem marad el. Már hagyománya van, ha az egyik országrészben még nem kezdhetik az aratást, elküldik gépeiket oda, ahol már érett a gabona. Ezt a baráti se­gítséget aztán illik visszaadni. Sőt a gépátcsoportosításokat ma már tervszerűen végzik az egész országban. A nem termelőszférából elsősorban a tömegszervezetek és a kulturális intézmények segítenek. A maguk módján, sajátos eszközeikkel. Erről a minap személyesen is meg­győződhettünk az egyik járási népművelési központban. A propagációs osztály dolgozói transzparensekre aratási jel­szavakat írtak, amelyeket a falvak és városok utcáin, te­rein helyeznek el. Többen pedig aratási híradó szerkesz­tésével voltak elfoglalva. Ebben többek között közzé tet­ték a Szlovákiai Ifjúsági Szövetség és a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége versenyfelhívását. Az ifjúsági szövet­ség a harminc éven aluliak részére az „Egy szem se vesz- szen kárba“ versenyt hirdette meg. A másik tömegszerve­zet felhívása pedig maximális teljesítményre ösztönzi a be- takarítókat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ilyen versenyek a gyors és veszteségmetes betaka­rítás céljait jót szolgálják. A munka nagy lázában is az embernek kell a gondos­kodás középpontjában állnia. Ügyelni kell épségünkre, jó ellátásukra. A biztonsági technikusoknak éberebbeknek kell lenniük mint bármikor máskor. A kiadós kosztra is nagy szükség van. A trnavai járásban például külön tan­folyamot rendeztek az aratókat ellátó konyhai személyzet részére. De mindenütt hathatós intézkedéseket tettek, hogy az építkezésre, az üdítőital ellátásra ne legyen panasz. Ezt a figyelmességet az aratók megérdemlik. KOVÁCS ELVIRA A nyugat-szlovákiai ifjúság kezdeményezése Keressük a termőföldet! Reális forrásnak tekinthetünk mindent, ami elősegíti a haté­konyság és a minőség javítá­sát, növeli a társadalmi munka termelékenységét, csökkenti a nyers- és az alapanyagok, va­lamint az energia fajlagos fo­gyasztását, javítja a gazdasá­gosság és a jövedelmezőség mutatóit, tehát gazdaságunk egész szerkezetét magasabb mi­nőségi szintre emeli, ilyen for­rást képez például a feltalálók és az újítók, valamint a komp­lex racionalizációs brigádok mozgalma, a technológiai re­konstrukció, a nemzetközi szo­cialista gazdasági integráció keretében megvalósított gyár­tásszakosítás és kooperáció, s ezzel összefüggésben a népgaz­daság termelési szerkezetének állandó tökéletesítése, s főleg a tudományos és műszaki ha­ladás vívmányainak gyakorlati alkalmazása. Arra kell törekedni, hogy a nyolcvanas években a csehszlo­vák népgazdaság fejlődését a gyors ütemű tudományos mű­szaki haladás, az elektronizá­lás, a termelési folyamatok au­tomatizálása jellemezze. Figye­lembe véve a csehszlovák ipari termelés öröklött sokrétűségét, eleve le kell mondanunk ar­ról, hogy kutatási-fejlesztési alapunk termékeink teljes ská­láját tökéletesítse, korszerűsít­se. Meg kell fontolni tehát, hogy mire összpontosuljon a hazai ikutatás és fejlesztés, hogy hol mutatkozik célsze­rűbbnek a licenoek vásárlása, s hol jelenthet megoldást a nemzetközi szakosítás, a gyár­tási irányzat átadása valame­lyik szocialista partnerünknek a KGST keretein belül. Ami a hazai kutatási-fejlesz­tési alapot Illeti, ez nemzetikö­zi mércével mérve is jelentős erőt képvisel. Szlovákiában például a kutatási-fejlesztési alap dolgozóinak a létszáma 1960 óta háromszorosára nőtt, s ma 47 ezer főt számlál. A nemzeti jövedelemnek mintegy .1 százalékát fordítjuk tudomá­nyos-kutatási tevékenységre, s ebből a szempontból világvi­szonylatban is az élenjáró ál­lamok közé tartozunk. Az em­lített körülmények miatt azon­ban nagyon fontos (kérdés, hogy miként van kihasználva ez a kapacitás, hogyan segíti elő a gazdaságfejlesztés leg­fontosabb problémáinak a meg­oldását, miként illeszkedik be a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben megvaló­suló szocialista nemzetiközi együttműködésbe, részben a kutatási munkák meggyorsítá­sa céljából, részben pedig az esetleges duplicitások elkerü­lése végett. A tudomány és a gyakorlat egybekapcsolása A tudományos kutatás és a inüszaki fejlesztés céltudatos tervezése, koordinált irányítá­sa ezért a legfontosabb fela­datok közé tartozik, amelyről szlovákiai viszonylatban első­sorban az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériuma, a Szlo­vák Tudományos Akadémia, s részben az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma gondoskodik. Mi­vel sokrétű tevékenységről, fő­leg az alapkutatás és az alkal­mazott kutatás egybehangolá­sáról, a termelés gyakorlati szükségleteinek kiépítéséről, a különböző szintű és jellegű tu­dományos és oktatási intézmé­nyekben, az állami és az ága­zati kutaióintézetekben folyó munkák koordinált irányítá­sáról van szó, az említett szer­vek kezdeményezésére az SZSZK kormányának 372/1978 számú határozata alapján lét­rehozták a tudományos-műsza­ki fejlesztés szakbizottságait, amelyek az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériuma ta­nácsadó szerveként működő Tudományos-Műszaki Tanács­hoz tartoznak. A tudományos műszaki fej­lesztés szakbizottságainak más­fél éves tevékenységéről, vala­mint a Tudományos-Műszaki Tanács munkájáról sajtótájé­koztatón számolt be a napok­ban Ladislav Horniak mérnök, kandidátus, az SZSZK Fejlesz­tési és Műszaki Minisztériumá­nak osztályvezetője. A Tudományos-Műszaki Ta­nács, valamint a tíz tudomá­nyos-műszaki fejlesztési bizott­ság tagjai között egyaránt ta­lálhatók tudományos dolgozók az alapkutatás és az alkalma­zott kutatás területeiről, vala­mint gyakorlati szakemberek az irányítási szférából, a termelé­si gazdasági egységekből és a jelentősebb «vállalatokból. Ez az összetétel lehetővé teszi a né­zetek és a javaslatok kölcsö­nös találkozását, a szükséges összhang megteremtését a tu­dományos-műszaki fejlesztés egyes résztvevői között, éspedig az adott szakterületeiken belül. A tíz bizottságot ugyanis a következő szakterületek sze­rint szervezték meg: 1. elektro­nika, elektrotechnika és szá­mítástechnika; 2. gépipar és kohászat; 3. tüzelőanyag- és energiagazdálkodás; 4. ásványi nyersanyagok kutatása és fel- használása; 5. a kemizálás a népgazdaságban; 6. mezőgazda­ság és élelmezésügy; 7. az épí­tőipar anyagi-műszaki ellátása; 8. a lakosság egészségvédelme; 9. környezetvédelem; 10. bio­lógia. A bizottságok elnöki tisztsé­gét rendszerint az adott terü­leten működő tudományos in­tézmény vagy kutatóintézet igazgatója tölti be, aki a bi­zottsági titkárral együtt szoros kapcsolatban áll az SZSZK Mű­szaki és Fejlesztési Miniszté­riumának illetékes szakosztá­lyával. A bizottságok említett összetétele azt is lehetővé te­szi, hogy az információcsere két irányú legyen: a gyakorlati szakemberek hasznos észrevé­teleikkel, javaslataikkal előse­gítik a tudományos-műszaki fejlesztés reális tervezését és koordinálását, ám egyidejűleg olyan ismeretekhez is jutnak, amelyeket saját munkájukban, közvetlen környezetükben hasz­nosíthatnak. Vélemények és javaslatok Az egyes bizottságok már az elmúlt év második felében részletesen megvitatták a tudo­mányos-műszaki fejlesztésnek a 7. ötéves tervidőszakra elő­irányzott tartalmi koncepcióját, az alap- és az alkalmazott ku­tatás céljai közötti összhangot. Az SZSZK Fejlesztési és Mű­szaki Minisztériumának szak­osztályai a bizottságok észre­vételei alapján elkészítették a tudományos-műszaki fejlesztés kerettervét a 7. ötéves tervidő­szakra. Mivel e keretterv ki­emelt feladatai elsősorban a tüzelőanyag- és az energia- gazdálkodás, az ökológia és a környezetvédelem, a gépipar és a kohászat, valamint az építő­ipar területére vonatkoznak, a minisztérium a kerettervet is­mételten az említett szakterü­leteiken működő bizottságok el­nökei elé terjesztette vélemé­nyezés céljából. Az illetékes bizottsági elnökök a bizottsá­gi titkárokkal és a minisztéri­um munkatársaival együttmű­ködve írásba foglalták a kie­gészítésre vonatkozó javaslatai­kat. A keretterv-javaslat meg­vitatása az egyes bizottságok­ban és a Tudományos-Műszaki Tanácsban a korábbi gyakor­lathoz viszonyítva döntő mér­tékben elmélyítette egyrészt az alap- és az alkalmazott kuta­tás, másrészt a tudomány és a gyakorlat szqrves egybekap­csolását. A bizottságok és a Tanács másik jelentős feladata volt a tudomány és a technika felté­telezett fejlődésének megvita­tása, a 2000-ig terjedő hosszú távú terv elbírálása. Közismert, hogy a gazdasági prognózisok készítése a reális középtávú tervezés egyik alapvető ténye­zője, amiben a tudományos ku­tatás nélkülözhetetlen szerepet játszik. Nemzetközi együttműködésben Az egyes bizottságok az el­múlt évben és 1980 első felé­ben részletesen foglalkoztak a tudományos-műszaki fejlesztés területüket érintő kérdései­vel, főleg a tudományos kuta­tás állami tervében szereplő feladatokkal. Az elektronikai, elektrotechnikai és számítás- technikai bizottság megtárgyal­ta többek között az automati­zált irányítási rendszerek fej­lesztési koncepcióját az 1981— 1985-ös évekre, valamint a Csehszlovák Tudományos Aka­démia intézeteiben végzett alapkutatás állami tervét a természettudományok és a mű­szaki tudományok területén. Tanácskozott továbbá a Szlo­vák Tudományos Akadémia Elektrotechnikai Intézetének részvételéről is a KGST kere­tében megvalósuló nemzetközi tudományos együti működésben. A gépipari és kohászati bi­zottság nagy figyelmet szen­telt az új kohászati és öntödei technológiák, a robotizálás és az anyagmozgatás kérdéseinek, valamint a KGST-országok 1990- ig előirányzott tudományos- műszaki együttműködésének az adott szakágazatokban. Különösen sokoldalú prog­ramja volt a tüzelőanyag- és energiagazdálkodási bizottság­nak, amely értékelte a tüzelő­anyag- és energiafogyasztás ál­lami ésszerűsítési programjá­nak teljesítését, megvitatta az alapkutatás állami tervének fő irányzatait, a 7. ötéves terv­időszakra előirányzott állami célprogramokat, a tüzelőanyag- és az energiagazdálkodás terü­letét érintő tudományos-kutatá­si feladatok tartalmi felépíté­sét. A bizottság foglalkozott to­vábbá az energetikai források szerkezeti fejlesztésének kér­déseivel, az energiaszállítás problémáival, s az energia­szükséglet kérdéseivel. Hasonlóan tartalmas és ér­demdús tevékenységet fejtett ki a többi bizottság is, az ás­ványi nyersanyagok kutatásá­val és felhasználásával foglal­kozó bizottság például beható­an értékelte Szlovákia geoló­giai tudományos-kutatási alap­jának eddigi tevékenységét, a befejezett munkák zárójelenté­seit, megtárgyalta a geológiai kutatás alapelveit és céljait a 7. ötéves tervidőszakban, s ja­vaslatokat terjesztett elő a KGST-országokkal folytatott együttműködésre. Megállapíthatjuk tehát, hogy az SZSZK Fejlesztési és Mű­szaki Minisztériuma keretében működő Tudományos-Műszaki Tanács, valamint az egyes tu­dományos-műszaki fejlesztési bizottságok tevékenysége je­lentős mértékben elősegíti a 7. ötéves terv objektív és reá­lis kidolgozását a népgazdaság tudományos-műszaki fejleszté­se területén, s ezzel megterem­ti a feltételeket a gazdasági növekedés legfontosabb forrá­sának optimális kihasználásá­hoz. MAKRAI MIKLÓS Az iparosodás és a civilizá­ció fejlődésének velejárója, hogy egyre szűkül az éltető termőföld. Nálunk ez a folyamat az utóbbi években, évtizedekben egyenesen vésztjósló méreteket ölt. Egy lőre alig 34 ár termő­föld esik, és ez kevesebb, mint a legfejlettebb ipari társadal­makban. Még egy elgondolkodtató ösz- szehasonlítási alap; Az elmúlt negyven év alatt Szlovákia la­kossága 38 százalékkal gyara­podott, ugyanakkor a termőföld nagysága 16 százalékkal csök­kent. Nincs szándékunkban sötét színekkel festeni a jövőt, de azért legfőbb ideje, hogy lépé­seket tegyünk a termőföld vé­delme érdekében. Ezért figye­lemreméltó a nyugat-szlovákiai kerület ifjúságának kezdemé­nyezése. A Szocialista Ifjúsági Szövetség nyugat-szlovákiai ke­rületi bizottsága a közelmúlt­ban versenyt hirdetett a parla­gon heverő és elhanyagolt te­rületek felkutatására és termő­vé tételére. Az ötlet tulajdonképpen n trnavai járás ifjúságától szár­mazik A trnavai járás Cíferi Egységes Földműves Szövetke­zetének SZISZ-alapszervezete az Efsz-ek IX. kongresszusának tiszteletére felhívással fordult a járás többi alapszervezetéhez, hogy kövesse példáját, és ku­tassa fel, s tegye termővé a művelésre alkalmas földterüle­teket. A felhívás nyomán a trnavai járásban tavaly 23 hek­tár földet fogtak intenzív mű­velésre. Ezen felbuzdulva hirdették meg a versenyt az egész nyu­gat-szlovákiai kerületben. Úgy vélik, hogy ez a verseny nagy lehetőségeket nyújt az Ifjúsági Fényszóró mozgalomnak, amely a mezőgazdasági üzemekben még nem vert eléggé gyökeret. A trnavai tapasztalatokból ítél­ve nagyon sok föld hever par­lagon a városok és falvak bel­területén, a feleslegesen túlmé­retezett szövetkezeti gazdasági udvarokban és mellett stb. Már­pedig minden talpalatnyi föl­det érdemes megművelni, te­remjen bármit is. Úgy tervezik, hogy idén kö­rülbelül 200 hektár területet fognak intenzív művelésre. Látszólag nem sok. Csakhogy a közgazdász is azt tartja, hogy sok kicsi, sokra megy. És ha mások is követik a nyugat-szlo- vágiai ifjúság példáját, akkor a sok kicsiből már egészen tekin­télyes területet lehetünk ter­mővé. P. L, Az idei nyáron a šumperki járásban is jelentős segítséget nyújta­nak a mezőgazdasági üzemeknek a SZISZ-szervezetek fiataljai. Főleg a gépekkel nehezen hozzáférhető helyek fütermésének be­takarításából veszik ki részüket. A felvételen a Žárové na Sum- persku község 15 tagú ifjúsági szervezetének néhány tagja látható munka közben (Felvétel: ČTK — V. Galgonek) ÚI szó 1980. VII. 18. 4

Next

/
Thumbnails
Contents