Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-16 / 166. szám, szerda

SALVADOR A DEMOKRATIKUS ERŐK KORMÁNYPROGRAMJA Samoyoót szabadon bocsátották (ČSTK) — San Salvadorban továbbra is megszállva tartja a Costa Rica-i nagykövetséget az a mintegy száz földműves, aki a múlt hét végén foglalta el az épületet, és kért ott mene­déket. Továbl sorsukról a sál vadori fővárosban akkreditált nagykövetek egy csoportja tár­gyal. A katonai polgári junta a közvélemény és a latin ameri­kai országok tiltakozásának nyomására kénytelen volt sza­badon bocsátani Salvador Sa tnayua volt oktatási minisztert, akii a Nemzeti Gárda nemrég tartóztatott le. Sainayoa tavaly októbertől tagja volt a kor* Hiánynak, két hónap után azon­ban tiltakozásul a junta politi­kája ellen lemondott, és az el­lenállási mozgalomhoz csatla­kozott. A Salvadori Forradalmi De niokratikus front (FDR), amely demokratikus politikai párto­kat, szakszervezeteket és diák- szervezeteket egyesít magában, kormányprogramot dolgozott ki, amelynek teljes szövegét a hónap végén hozzák nyilvános­ságra. A programot Hector Oqueli, az FDK egyik vezefője ismertette a mexikói fővárosban. A program elemzi a jelenlegi salvadori helyzetet, jellemzi a junta megdöntése után építendő új társadalom fő vonásait, az ország gazdasági és szociális fejlődésének fő irányait. A jelenlegi időszakban a program a junta elleni fegyve­res akciók fokozásával s olyan diplomáciai offenzívával szá­mol, amely során a latin-ameri­kai országokat informálják a salvadori állapotokról. A prog­ram szerint a forradalmi szer­Szolidaritás Ciprussal A ciprusi néppel való szoli­daritás görög bizottságának kezdeményezésére ciprusi szoli­daritási hét kezdődött. A szo­lidaritási bizottság pénteken nyilvánosságra hozolt felhívása hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a Cipruson állomásozó kül­földi csapatok kivonásáért, va­lamennyi külföldi támaszpont felszámolásáért, a menekültek visszatéréséért folytatott har­cot. (TASZSZ1 vezeteket háborút viselő félnek kell 'felismerni. A forradalom győzelme után Salvadorban for­radalmi kormányt alakítanak, amely demokratikus lesz és több pártból alakul meg, bizto­sítja a mélyreható gazdasági változásokat, a demokratikus szabadságjogokat, és a nép szá­mára lehetővé teszi, hogy részt vegyen a végrehajtó hatalom­ban. A gazdasági program ten­gelye a következetes agrárre­form lesz. Az Ipar területén a vegyes gazdálkodás elvét szán­dékozzák érvényesíteni, álla­mosítják az energiaipart, és más ágazatokat. A külföldi be­ruházásokat csak abban az eset­ben engedélyezik, ha azok nem veszélyeztetik az ország önál­lóságát. Oqueli Mexikóvárosban arról is beszámolt, hogy az FDR a kö­zeli napokban küldöttséget in­dít az Egyesült Államokba és a karibi térség néhány orszá­gába annak megakadályozásá­ra, hogy a* amerikai kormány néhány latin-amerikai ország fegyveres erőinek közreműkö­désével „nemzetközi egysége­ket“ hozzon létre a salvadori viszonyok „rendezése“ céljából. Zimbabwe exportból eredő jövedelmének a jelét d mezőgazdaság biztosítja, uhol az aktív lakosság 10 százaléka dolgozik. A legfon tosabb termék a dohány. Ebben Zimbabwe a világranglista máso­dik helyén áll. Miután az ENSZ által a rhodesiai fajüldöző rezsim ellen meghirdetett gazdasági szankciókat érvénytelenítették, a független Zimbabweba a világ minden részéről érkeznek do- hányvásürlók (jelnélelünkön) (ČSTK felvételJ Csak a folytatásban sikerült megállapodni Befejeződött az autonómia-tárgyalások újabb fordulója (ČSTK) — Kairóban tegnap eredménytelenül ért véget a felújított egyiptomi—izraeli— amerikai ún.. palesztin autonó­miáról folyó tárgyalások újabb A TASZSZ CÁFOLJA AZ AMERIKAI HÍRÜGYNÖKSÉGEK RÁGALMAIT (ČSTK) — Az UPI és az AP amerikai hírügynökségek bizo­nyos „delhi diplomáciai körök­re“ hivatkozva olyan híreket terjesztettek, melyek szerint az elmúlt napokban Afganisztánban állítólag több ezer embert tet­tek el láb alól, és a főváros kö­zelében, valamint Ghazni tarto­mányban több mint 50 községet semmisítettek meg. A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták arra, hogy kate­gorikusan visszautasítsa az ál­lítólagos „gyilkosságokkal“ és a községek megsemmisítésével kapcsolatos koholmányokat. Mindez része annak a politiká­nak, amelyet az amerikai impe­rializmus követ azzal a céllal, hogy megakadályozza a kibon­takozóban levő haladó változá­sok végrehajtását. Az indiai közvélemény jól tudja, hogy főleg az Egyesült Államok, Pakisztán és Kína az említett térségben továbbra is a helyzm» kiéleződésére törek szik * * * A libanoni As-Saab című lap értesülése szerint pakisztáni ve zető körök olyan döntést hoz tak, hogy fokozzák az ország területén táborozó afgán ellen­forradalmároknak nyújtott ka­tonai támogatást. E cél érdeké­ben „egyesített katonai törzs“ elnevezéssel létrehoztak egy különleges adminisztratív szer­vet. Ebben a pakisztániak mel­lett Ziaul Hak hívására Pakisz­tánba érkezett kínai, egyiptomi és szaud-arábiai tisztek is he­lyet kaptak. (TASZSZI fordulója, Butrosz Ghati egyip tömi külügyminiszter, Smuel Tanár izraeli igazságügy-mi­niszter és James Leonard ame­rikai diplomata még a tárgya lások következő fordulójának programjában sem tudott meg egyezni. A hétfői és a keddi tárgyalásokról kiadott közle­mény megállapítja, hogy Egyip­tom és Izrael csak abban álla­podott meg, hogy ne szakítsák félbe az amerikai közbelépésre nemrég felújított tárgyalásokat, s hogy még a következő, ale­xandriai forduló előtt a két fél megkísérel megállapodásra jut­ni annak programjáról. « « « Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök hétfőn Tel Aviv- ban kijelentette, hogy Jeruzsá­lem felett csak akkor loboghat­nak arab zászlók, ha valameny- nyi arab állam elismeri Izraelt és -mindenekelőtt azt, hogy Je­ruzsálem Izrael fővárosa. Az izraeli kormányfő e szavait épp akkor mondotta, amikor olyan 'hírek terjedtek el, hogy a kö­zeljövőben hivatalát Jeruzsálem arab negyedébe szándékszik átköltöztetni. Az izraeli rádió szerint Begin e lépéséről már tájékoztatta az Egyesült Állaj mokat és Egyiptomot, Kommentárunk 1980 VII. 18. A Ciprusi Köztársaságban hat évvel ezelőtt kez­dődtek meg azok az események, amelyek következményeit a cip­rusi nép máig is sínyli. Magas rangú török tisztek egy cso­portja a Pentagon parancsait teljesítve államcsínyt kísérelt meg. A helyezetet számukra megkönnyítette, hogy néhányuk a ciprusi hadseregben kikép­zőként vagy parancsnokként működött. Az akkori ciprusi el­nök, Makariosz érsek elleni merénylet azonban nem sike­rült, s az érsekelnöknek sike­rült elmenekülnie a nicosiai székhelyére hulló bombák és a tüzérségi tűz elől. Néhány nap múlva megjelent az ENSZ- ben, hogy az egész világ előtt lerántsa a leplet a Ciprus le­igázására irányuló tervekről. Akkor azonban már más erők is részt vettek a játékban — a török hadsereg partra szállt a sziget északkeleti részén, majd néhány nappal később hadjáratot kezdett és elfoglalta Ciprus területének mintegy 40 százalékát. Az eseményeknek az volt a következménye, hogy a szigetet egy vonal választotta ketté, amelyet zöld vonalnak nevez­nek, bár mindenki számára, aki csak megközelíti ezt a „határt“, halált jelent. A török hadsereg által elfoglalt terület egy ré­széről elköltöztek a görög szár­mazású ciprusiak, és az egész szigetről ide költöztek a cipru­si törökök. Olyan helyzet állt elő, amely katasztrófával fenye­getett. A megszállt területen termelték meg a Ciprusi Köz­társaság nemzeti jövedelmének 70 százalékát. A lakosságnak csak a 18 százaléka telepedett ide: 200 000 menekült a törvé­nyes kormány által ellenőrzött területen keresett menedéket. Ezzel Ciprusra politikai, de mindenekelőtt gazdasági prob lémák nehezedtek. A haladó ál­lamok körében azonban megér­tésre talált, s ezek szolidari­tásukat több alkalommal és kü­lönböző hivatalos helyeken (pl. az ENSZ közgyűlésein] fejezték ki, megbízható támogatást és előnyös kereskedelmi együtt­működést kínálva. szágra, hogy az vegye át az „iráni kötelességek“ egy részét. Ezért a szolgálatért Carter haj­landó volt megszüntetni a tö­rökországi fegyverszállításokra vonatkozó fegyverembargót, amelyet Washington a ciprusi eseményeket követően főleg azért rendelt el, mert a NATO két tagországa — Görögország és Törökország között konflik­A fő céh egyesítés A ciprusi kormány először Makariosz érsekkel az élen, je­lenleg pedig Szpirosz Kiprianu elnök vezetésével a ciprusi tö­rök közösség vezetőivel olyan mielőbbi megállapodásokra tö­rekedett, amelyek lehetővé ten­nék az ország újraegyesítését és az élet normalizálását. Ez az erőfeszítése azonban az ún. szövetségi török állam — ahogy jogtalanul nevezik a török ki­sebbség képviselői az elfoglalt országrészt — vezetőinek ellen- ájlásába ütközik. Nem titok, hogy politikájuk nemcsak Tö­rökország, hanem a NATO több tagországának, főleg az Egye­sült Államoknak a támogatását és védelmét élvezi. Az USA és az egész Atlanti Tömb számára Ciprus jelentősége főleg straté­giai helyzetében rejlik. Az el­múlt években az imperialista stratégák méginkább tudatára ébredtek ennek a tények; az Iránban, valamint a Közép- és Közel-Kelet más országaiban végbemenő események szemszö­géből megnövekedett Ciprus je­lentősége. Amikor Irán kisza­badította magát Washington to­tális ellenőrzése alól, és már nem teljesítette a térség csend­őrének szerepét, az amerikaiak fokozták a nyomást Törökor­tus veszélye fenyegetett. A Nyugat másfél milliárdos köl­csönnel sietett Törökország se­gítségére, hogy legalább rész­ben enyhítse az egyre súlyos­bodó gazdasági gondokat. A NATO ily módon kívánja fenn­tartani és fokozni ellenőrzését Törökország és a török hadse­reg által megszállt ciprusi te­rület felett. A ciprusi kormány diplomá­ciai erőfeszítései nem korláto­zódnak csupán a török közös­ség képviselőivel való kétolda­lú tárgyalásokra, hanem a kér­dést az ENSZ közgyűlésein is felveti. Az ENSZ szervei, bele­értve a Biztonsági Tanácsot é" a Közgyűlést is, több olyan do­kumentumot fogadtak el, ame­lyek a Ciprusi Köztársaság szu­verenitásának, függetlenségé­nek, területi egységének és el nem kötelezett politikájának a tiszteletben tartását követelik. A szocialista országok amellett emelik fel szavukat, hogy a szigetről vonuljanak ki az ide­gen csapatok és szűnjék meg a ciprusi belügyekbe való bár­miféle idegen beavatkozás. Nemcsak a török hadsereg egy­ségeiről van szó. Időszerű az a követelés is, amelyért a cip­rusi lakosság haladó része, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) vezetésével küzd, s amely szerint fel kell számol­ni az Akrotiriben és Dhekelei- ben levő brit katonai támasz­pontokat is. Komoly veszélyt jelentenek ugyanis mind Cip­rusra, mind a Földközi-tenger térségére. Amerikai katonai re­pülőgépek szállnak itt le, a Pentagon itt helyezi el kémke­désre szolgáló berendezéseit. A nemzetközi békét fenyegető ve­szélyt az a tény is fokozza, hogy Nagy-Britannia egyetér­tett az amerikai közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták gyár­tására és rendszerbe állítására irányuló tervekkel, továbbá az a körülmény, hogy a brit had­erő és a NATO stratégiai ter­vei szerint számolnak ezeknek a rakétáknak az elhelyezésével a ciprusi brit bázisokon is. A Nyugat terveiben tehát Cip­rus a térség feletti katonai el­lenőrző rendszer jelentős része­ként és a kémtevékenységre szolgáló berendezések láncsze­meként szerepel. Mindez ellent­mond azoknak az elveknek, amelyek a Ciprusi Köztársaság külpolitikáját vezérlik. A sziget egyesítése a ciprusi kormány által előterjesztett javaslatok alapján .tartósan elhárítaná a veszélyt, amelybe Ciprust a nemzetközi imperializmus sze­retné sodorni. Két egyenjogú közösség létezésén alapuló és az el nem kötelezettség politi­káját követő, valamint társadal­mi rendszerre való tekintet nélkül valamennyi országgal baráti együttműködésre törek­vő köztársaság — ahogy azt a ciprusi kormány javasolja — gyorsabb gazdasági fejlődésnek indulhatna, hatékonyabban küzdhetne a nemzetközi béké­ért és biztonságért. m Befejeződtek a lengyel- -bolgár kormányfői tárgyalások (ČSTK) — Sztankn Todnro­vot, a Bolgár Népköztársaság Miniszter tanácsának elnökét Varsóban tegnap fogadta Kd ward Gierek, a LEMP KB első titkára. A bolgár miniszterel­nök baráti munkalátogatáson tartózkodik Lengyelországban. A megbeszélésen jelen volt Ed ward Bahiuch lengyel minisz­terelnök is. A szívélyes légkö rű találkozón elemezték a bol­gár—lengyel együttműködést és annak távlatait. Különös figyel­met fordítottak a gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés további bővítésére és el^ mélyítésére. A lengyel—bolgár kormány­tól tárgyalások befejeztével a kél ország állami tervbizottsá­gának elnöke jegyzőkönyvet írt alá a társadalmi és gazdasági fejlesztés tervei koordinációjá­nak eredményeiről. DÉLLIBANON Sikertelen izraeli partraszállási kísérlet (ČSTK) — Dél-libanoni sze- paratisták tegnap fegyveres összecsapást provokáltak ki a palesztin ellenállási mozgalom harcosaival. A tűzpárbajra a palesztinok által ellenőrzött Beaufort erőd környékén került sor. Néhány órával azelőtt izraeli egységek partraszállást kísérel­tek meg Szúr kikötő közelében. Az izraeli katonák gumicsóna­kokon az éjszaka leple alatt akarták végrehajtani akcióju­kat, a parti őrség és a palesz­tin ellenállási mozgalom kato-> nái azonban visszavonulásra kényszerítették őket. Szuzuki az LOP új elnöke (CSTK) — A japán parlament mindkét házának liberális de­mokrata képviselői Szuzuki Zenkót választották meg az LDP új elnökévé. A volt mező- gazdasági miniszter Ohira Ma-* szajosi helyébe lép. Mivel a Liberális Demokrata Párt abszolút többséggel ren­delkezik a parlamentben, Szu-- zuki miniszterelnökké választá­sa biztosra vehető. Szuzuki előreláthatólag foly-* tatni fogja Ohira politikáját, amely külpolitikai téren az Egyesült Államokkal való együttműködésre és a Kínához való közlekedésre orientálódott. Megfigyelők Tokióban azt is várják az új kormányfőtől, hogy felújítja a párbeszédet a Szovjetunióval. Strauss és Kohl bírálják a kancellárt (ČSTK) — Franz-Josef Strauss és Helmut Kohl, a nyugatné­met CSU, illetve CDU ellenzéki pártok elnöke a hét elején Bonnban sajtókonferenciát tar­tott, amelyen egyebek között élesen bírálta Schmidt kancel­lárt nemrég Moszkvában tett Iá- togatása miatt. A keresztény pártok képviselőinek nyilatko­zataiból kitűnt, hogy a Szovjet­uniónak a bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyaláso­kon előterjesztett új javaslatai i.meggyengítik“ az Egyesült Ál­lamok pozícióit, s arra kény­szerítik Carter elnököt, hogy hamar reagáljon rájuk. Éhségsztrájk (ČSTK) — Hetvenötre emel-* kedett azoknak a politikai, fog­lyoknak a száma, akik a dél-af­rikai Fokváros melletti Paárl börtönében éhségsztrájkot tar­tanak. A foglyok többségét az április vége óta tartó diákza­vargások során tartóztatták le. A „terrorizmus elleni törvény“ értelmében a foglyokat bármi* lyen hosszú ideig bírósági tár­gyalás nélkül börtönben tart­hatják. Hírügynökségi jelenté-' sek szerint a Fokváros környék ki börtönök már telve vannak*

Next

/
Thumbnails
Contents