Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-16 / 140. szám, hétfő
fli távlatuk a esetiszlsvák-szavjet gazdasági eipttiiilütfésta íťta: Václav Hála, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány alelnöki, az Állami Tervbizottság elnöke A csehszlovák gazdaság fejlesztése alapvető problémáinak megoldása a fejlett szocialista társadalom építésének feltételei között egyre jobban függ attól, hogy milyen mértékben veszünk részt a nemzetközi szó cialista munkamegosztásban, » KGST-országok között megvalósuló szocialista gazdasági integráció programjában. Ezen belül döntő szerepük van a Szovjetunió népgazdaságához, hatalmas tudományos-műszaki és termelési potenciáljához, gazdag természeti kincseihez fűződő szoros gazdasági kapcsolatainknak. A csehszlovák—szovjet szövetség és barátság sokoldalú szilárdítása, amely külpolitikánk gerincét képezi, olyan megbízható alapot jelent, amelyre szilárdan támaszkodhatunk kölcsönös gazdasági kapcsolataink elmélyítésében. A Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés, amely további szocialista fejlődésünk egyik döntő biztosítéka, terjedelmét és szerkezetét tekintve kulcsfontosságú helyet foglal el gazdaságunk fejlesztésében, lehetővé teszi a hatékony gazdasági szerkezet távlati formálását, az energia- és a nyersanyagellátás problémáinak megoldását, s optimális feltételeket teremt az egyes ágazatok és szakágazatok fejlesztéséhez. A csehszlovák—szovjet gazdasági együttműködés elmélyítése olyan tartós irányvonal, amely meghatározó szerepet játszik szocialista hazánk további fejlesztési céljainak kitűzése és megvalósítása során. A fokozódó gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés a Szovjetunióval nélkülözhetetlen hazánk számára“ — hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs Fordulat Csehszlovákia legújabb kori történelmében című cikkében, amelyet hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 35. évfordulója alkalmából írt. „Hosszú távú alapokon lehetővé teszi számunkra számos, műszakilag igen igényes ágazat fejlesztését, biztosítja a döntő fontosságú nyersanyagok stabil szállítását és gyártmányaink biztos elhelyezését. Csakis a Szovjetunióval való együttműködésünknek köszönhető, hogy jelentős mértékben ellenállhatunk a kapitalista gazdaság labilitása, a rohamos áremelkedések és más válságjelenségei hatásának. Népgazdaságunk további dinamikus fejlesztése megkívánja, hogy továbbra is minden irányban fejlesszük a csehszlovák—szovjet együttműködést, főképpen azt, hogy egyre nagyobb mértékben érvényesítsük az új, progresszív formákat.“ A gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés a Szovjetunióval mély változásokat tett lehetővé társadalmunk szociális-gazdasági szerkezetében. A nagy gazdasági potenciállal rendelkező Csehszlovákia számára folyamatos, dinamikus és részarányos gazdasági fejlődést biztosít. Az egész eddigi fejlődés folyamán kihasználtuk a gazdasági együttműködés fejlesztésének objektív feltételeit, amely lényegesen elmélyült és új területeket hatott át. A szocialista gazdasági integráció komplex programjával összhangban mindkét fél arra törekszik, hogy kifejlessze és fokozatosan érvényesítse az együttműködés magasabb formáit, amelyeknek döntő jelentőségük van a távlati problémák megoldásában, a tudomány és a technika eredményeinek kifejezőbb érvényesítésében mind sokoldalú, mind pedig kétoldalú alapon. A közös gazdasági tevékenység távlati céljainak többsége konkrét formát öltött az együttműködés hosszú távú célprogramjainak teljesítésében. Ezek lebontása a KGST keretei között új feltételeket teremt ahhoz, hogy koordináltan járjunk el a legfontosabb termelési szakágazatok fejlesztésében, az együttműködés minőségi fejlesztésének irányításában, s ezzel összefüggésben a csehszlovák—szovjet gazdasági kapcsolatok anyagi jellegű szükségleteinek fedezésében is. KAPCSOLATAINK JELENTŐS MÉRFÖLDKÖVEI ď 1980 VI. 16. Az együttműködés magasabb formál közé tartoznak azok a két- és sokoldalú megállapodások, amelyek alapján Csehszlovákia saját termékeinek kivitelével részt vesz a nyers- és a fűtőanyagok elsődleges forrásainak fejlesztésében a Szovjetunió területén. Ezekhez tartoznak a megállapodások a Szövetség gáztávvezeték építésében, a kijembajevi azbesztkombinát építésében, a vasérc- jövesztés és feldolgozás fejlesztésében, a hmelnyickiji atomerőmű építésében való együttműködésről, amelyek további megállapodásokkal együtt szerződéses formában biztosítják Csehszlovákia számára a fontos nyers- és fűtőanyagok, valamint az energia szállítását. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya nagy megértést tanúsított Csehszlovákia gazdasági fejlődésének szükségletei iránt, amikor szerződésben rögzítette a csehszlovák atomenergetika fejlesztéséhez nyújtott segítséget. A második 440 MW-os energetikai blokk üzembe helyezése, és ezzel az első V-l típusú ipari atomerőmű építésének befejezése Jaslovské Bohunicén a csehszlovák—szovjet együttműködés újabb szimbólumává vált. Az atomenergetikánk fej^ lesztéséliez nyújtott szovjet segítség jelentőségét különösen kiemeli az a tény, hogy a következő ötéves tervidőszak közepétől kezdve a villamosenergiatermelés növekedését atomerőművek építésével fogjuk fedezni. Rendkívüli jelentőségű továbbá a szovjet—csehszlovák hosz- szú távú gyártásszakosítási és kooperációs program, amelyet ez év márciusában írtak alá. Ez a program meghatározza az együttműködés céljait, formáit és fő feladatait a termelésben, a kutatásban, a fejlesztésben, valamint a progresszív technológiai eljárások bevezetésében a két ország 19 ipari ágazatában jetunióból fedezi kőolajszükségletének 90, földgázszükségletének 100 százalékát. Az árucserében fontos szerepe van a gépiparnak. A Szovjetunió ez irányú behozatalának mintegy 10 százaléka Csehszlovákiából származik. Csehszlovákia részaránya a gépek és berendezések Szovjetunióba irányuló kivitelében 63 százalékos, az innen származó behozatalban viszont 30 százalékot képvisel. és szakágazatában. Az eddig aláírt és megvalósított 28 gyártásszakosítási és kooperációs szerződéshez fokozatosan továbbiak társulnak, amelyek lehetővé teszik az együttműködés céltudatos és távlati formálását ezen a területen. Ez a közös eljárás egyre nagyobb mértékben fog támaszkodni a tudományos és műszaki fejlesztés eredményeire, azok gyakorlati kihasználására, ami lehetővé teszi, hogy a szakosított termékek magas műszaki színvonalat érjenek el. Több gyártási területen számításba jön az új gépek és berendezések közös fejlesztése, a progresszív technológiai eljárások bevezetése. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a tudományosműszaki együttműködésnek. Jelenleg gyakorlatilag nincs olyan ágazat, amelyben a két fél nem adna át egymásnak műszaki dokumentációt, terveket, új technológiai eljárásokat. Az elmúlt 30 év alatt Csehszlovákia több mint nyolc és félezer komplett műszaki dokumentációt vett át a Szovjetuniótól, s mintegy hat és fél ezret adott át a Szovjetuniónak. A tudományos-műszaki feladatok közös megoldása lehetővé tette a kutatás és a fejlesztés idejének a lerövidítését, olyan új gépek és berendezések kifejlesztését és bevezetését a gyakorlatba, amelyeket eddig még nem gyártottunk, valamint egyes eddig alkalmazott berendezések műszaki továbbfejlesztését. Eközben olyan megtakarításokat sikerült elérni, amelyek egyaránt elősegítették a hatékonyság növelését a tudomány és a kutatás, valamint a termelés területén. Együttműködésünk terjedelmét az a tény is szemlélteti, hogy külkereskedelmünk egy- harmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. Az utóbbi tíz év alatt a kölcsönös áruszállítás volumene több mint kétszeresére nőtt. Csehszlovákia a SzovA csehszlovák export másik fontos tételét az ipari fogyasztási cikkek képezik, melynek részaránya a Szovjetunióba irányuló kivitelben 1979-ben 20 százalékos volt. Habár az együttműködés magasabb formáinak érvényesítése az eddigiek folyamán dinamikusan fejlődött, még mindig vannak kihasználható lehetőségek a gyártásszakosítás és a kooperáció gyorsabb ütemű fejlesztésében, a csehszlovák- szovjet gazdasági kapcsolatok elmélyítésében. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a gazdasági szervek és szervezetek aktívabban és intenzívebben felhasználják az adott lehetőségeket és feltételeket. Az együtt« működés tartalmi és formai fejlesztése során természetesen figyelembe kell venni az olyan követelményeket, mint például a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek minél szélesebb körű érvényesítése, az energiahordozók, a nyers- és az alapanyagok maximálisan takarékos kihasználása, valamint a hatékonyság növelése. A CSKP XV. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa a gazdaságfejlesztés fő irányvonalaként jelölte meg a hatékonyság növelését és a munka javítását minden területen. Ezt az irányvonalat követik azok az intézkedések is, amelyeket a Szovjetunióban és Csehszlovákiában a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére elfogadtak. A hatékonyság növelésével, a termékek műszaki színvonalával és minőségével, az energia és a nyersanyagok ésszerű felhasználásával szemben támasztott követelmények s az ezzel összefüggő szerkezeti változások, — a világpiaci feltételek alakulásából kiindulva — a szocialista munkamegosztás területén is hatnak. Ezeket a célokat és feladatokat érvényesíteni kell Csehszlovákia és a Szovejtunió 1981-től 1985-ig terjedő népgazdasági terveinek egyeztetésében is, abban az értelemben, ahogy azt Gustáv Hu- sáknak, a CSKP KB főtitkárának, a CSSZSZK köztársasági elnökének s Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének 1977-es krími tanácskozása, Csehszlovákia és a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségeinek 1978-as tanácskozása, valamint a két ország miniszterelnökeinek tanácskozásai előkészítették. A csehszlovák—szovjet gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének fő irányai, ahogy azokat a június 12-én Moszkvában aláírt tervegyeztetési jegyzőkönyv tartalmazza, egyrészt Csehszlovákia és a Szovjetunió elmúlt években kialakult hagyományos kapcsolataira épülnek, másrészt pedig azokból az intézkedésekből indulnak ki, amelyek a távlati közös eljárásokra vonatkoznak. Ilyenek elsősorban a gazdasági együttműködés hosszú távú célprogramjai. A népgazdasági tervek egyeztetése azokra az eddigi tárgyalásokra és megállapodásokra támaszkodik, amelyek szorosabb kapcsolatok fejlesztésére irányultak Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasága között. A tervek egyeztetése közvetlenül kapcsolódik a két ország hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programjának megvalósításához. A tervek egyeztetésével kapcsolatos intézkedések lehetővé teszik, hogy az 1981—1985-ös években a kölcsönös árucsereforgalom Csehszlovákia és a Szovjetunió között az 1976— 1980-as évekhez viszonyítva 36 százalékkal növekedjen s elérje a 40 milliárd rubelt. A gépek és berendezések kölcsönös szállítása 45 százalékkal növekszik. A gyártásszakosítás és a kooperáció alapján Csehszlovákia lényeges mértékben növeli a vegyi-, a kőolaj- és a gázipari berendezések, a villamos mozdonyok, a könnyű- és az élelmiszeripari gépek és berendezések, a Tatra tehergépkocsik, a fémforgácsoló és a fémmegmunkáló szerszámgépek, valamint a folyamatszabályozó műszerek szállítását. To-: vábbra is folytatni fogjuk a hengerművi berendezések, a villamosok és a trolibuszok, n műszaki úszóművek és a hajómotorok hagyományos szállítását. A Szovjetunió jelentősen bővíti a műszaki segítségnyújtást és a berendezések szállítá-: sát a csehszlovák energiaipar és a vegyipar fejlesztéséhez, a kohóipar rekonstrukciójához és a prágai metró építéséhez. Növekedni fog a villamosipari készítmények és a szerszámgépek szállítása is, tovább folytatódik a személy- és a tehergépkocsik, a repülőgépek, a mezőgazdasági, az építőipari és az útépítő gépek szállítása. A vegyiparban a Szovejtunió- tól főleg energiaigényes termékeket veszünk át, 1985-ben például 105 ezer tonna műtrágyát, 50 ezer tonna metanolt, 10 ezer tonna nagynyomású polietilént, mi viszont olyan termékeket szállítunk, amelyek gyártása kevésbé energiaigényes, például festékeket, lakkokat,, optikai fehérítőanyagokat, tiszta vegyszereket. A csehszlovák gazdaság további fejlődése szempontjából igen jelentős lesz a nyers- és a fűtőanyagok, valamint az energia szállítása. A Szovjetunió garantálja ezek szállítását annak ellenére, hogy jövesztésülc fokozatosan egyre távolabbi kör« zetekbe kerül, ahol a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt' költségesebb a jövesztés, drá« gul a szállítás, s ezekben a körzetekben a munkaerő-ellátás is gondokat okoz. A Szovjetunió 1980 után évente 18,8 millió tonna kőolajat és 8,4 milliárd ni3 földgázt fog szállítani. A villamos energia szálítása a hmelnyickiji atomerőmű építésében való részvételünk alapján 1985-ben eléri a négymilliárd kWó-t. A tervegyeztelés eredményeiben jelentős helye van a tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésének, ami lehetővé teszi a tudományos-kutatási kapacitások összpontosítását, megteremti a határidők lerövidítésének, a legfontosabb feladatok megoldásának, s az elért eredmények gyors ütemű gyakorlati érvényesítésének feltételeit. A koordinált tudományos és műszaki fejlesztés sokkal nagyobb szerepet kap a hatékonyság és a minőség javításában. Főleg azt akarjuk elérni, hogy csökkenjen az anyagfogyasztás, hogy új gépek és berendezések kerüljenek a terme« lésbe, érvényesüljön a legkorszerűbb technológia, s emelkedjen a termékek műszaki színvonala. A következő ötéves tervidőszakban a prágai metró építése során továbbra is tá« maszkodni fogunk a Szovjet-» unió tapasztalataira. KÖVETKEZZENEK A TETTEK A tervek egyeztetése folyamán elfogadott intézkedések igényes munka eredményei, amelyhez egyaránt hozzájárultak a két ország tervezőszervei, reszortjai, valamint egyes termelési-gazdasági egységei és vállalatai is, továbbá a csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság munkacsoportjai. A jegyzőkönyv nem zárja le a további lehetőségek kereséséhez vezető utat, hogy miként lehetne elmélyíteni a gazdasági együttműködést Csehszlovákia és a Szovjetunió között, bővíteni az árucsere-forgalmat a következő ötéves tervidőszakban és később. A két ország szervei most arra összpontosítják a figyelmüket, hogy idejében konkrét formában lebontsák a jegyzőkönyv záradékait, hogy idejében meghatározzák az előirányzott szállítások terjedelmét, minőségét és szerkezetét, valamint a határidőket. A csehszlovák félre háruló kötelezettségek szigorúan megkövetelik, hogy a központi szervek, a reszortok és a termelési-gazdasági egységek teljes felelősséggel tegyék meg a szükséges intézkedéseket, s maximális igyekezetei fejtsenek ki az előirányzott feladatok teljesítése érdekében. Ez főleg azért sürgős, mert Csehszlovák kia és a Szovjetunió ötéves nép- gazdasági terveinek egyeztetése az egyik döntő feltétele annak, hogy a világpiac fejlődésének bonyolult és igényes feltételei mellett is elérhessük a hetedik ötéves tervidőszakra előirányzott céljainkat népgazdaságunk további fejlesztésében. A népgazdasági tervek egyeztetésére vonatkozó jegyzőkönyv Csehszlovákia és a Szovjetunió között fontos politikai és gazdasági dokumentum. A többi szerződéssel együtt fontos tényező a két ország gazdaságának közelítésében, jó távlatokat nyit gazdasági kapcsolatainkban, s kifejezi a két ország eltökélt szándékát, hogy összehangolják anya« gi forrásaikat, tudományos-műszaki és termelési potenciáljuk kát a nagy népgazdasági feladatok teljesítése, gazdaságaink integrált fejlődésének meggyorsítása érdekében. Ismételten bizonyítja, hogy a Szovjetunió felbecsülhetetlen megértést tanúsít gazdaságunk fejlődési problémáinak megoldása iránt, újból bizonyítja, hogy a CSKP gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása során bátran támaszkodhatunk az együttműködésre a Szovjetunióval. A Gottwaldovi Precíziós Gépipari Vállalat géptechnikai gyárának dolgozói nagy gondot fordítanak a szerszám- és a cipőipari gépek fejlesztésére. A képen: Ladislav Skubal (baloldalt) és Zde- nék Panoš szerelőmunka közben (F. Nesvadba felvétele — ČTK) A CÉL A HATÉKONYSÁG ÉS A JÓ MINŐSÉG
