Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-13 / 138. szám, péntek
A JÓ IS LEHET MÉG JOBB Több mint száz Vöröskereszt-alapszervezet # Az egyik legfontosabb feladat a véradás szervezése 41 Gondoskodnak az idősekről Az első emeleti folyosó kihalt. Csupán az egyik ajtó mögül hallatszik ki beszédfoszlány. Amikor a vendég távozik, benyitok Máté Istvánná, a Csehszlovák Vöröskereszt lévai (Levice) járási bizottsága titkárának szobájába. Készségesen fogad, mentegetőzik, mível nemrég költöztek a Fučík utcai székházukba, nem került niég minden a helyére. Amint azonban a járási szervezet munkájára terelem a szót, megfeledkezik a berendezkedés hiányosságairól, arról, hogy még mindig nem kapcsolták be n telefont. — Járásunkban minden nyolcadik lakos lúgja a Vöröskeresztnek. Az év végi kimutatás szerint 105 alapszerveze- liinkben 14 505 tagot tartunk nyilván. Tizenkét ifjúsági csoportunkban 1267 fiatal munkálkodik. Az üzemekben a Vörös- keresztnek 34 aktíváfa van — tájékoztat készségesen. Az alapszervezetek közül 61 határozott úgy, hogy versenyre kel a példás cím megszerzéséért. Kétévente ellenőrzik a cím odaítélése föltételeinek teljesítését. Előfordul, hogy passzív munkát végző alapszervezettől megvonják a címet. A verseny kritériumai ugyanis igényesek, kiterjednek a tagdíj fizetésétől az idős emberek ápolásáig, az önkéntes véradók toborzásáig. Magában foglalják az ideoló giai nevelőmunkát, a gyógynövények gyűjtését és nem utolsósorban, a választási program teljesítésében nyújtott segítséget. Jelenleg a példás alapszer vezet cím harmadik fokozatát 36, a másodikat 25 mondhatja magáénak. — A Vöröskereszt munkája sokrétű — folytatja a titkár. — Az egyik legfontosabb a térítésmentes véradás, ezen a téren évek óta figyelemre méltó eredményt érünk el. Járásunkban ugyanis az összes véradás térítésmentesen történik. Ezért Kulturális műsor a szántói (Santovka) nyugdíjasotthonban cionáriusai az elsők között adtak vért. — Tevékenységünk másik jelentős területe uz idős emberekről való gondoskodás — mondja Máténé. — Tavaly önkéntes ápolóink díjtalanul 211 emberről gondoskodtak. Itt említeném meg, hogy a jnb szociális osztályának irányításával további 125 gondozónő tevékenykedik. A Vöröskereszt gondoskodik az utánpótlásról, évente mintegy 40 önkéntes ápolót képez. Hasznos munkát végeznek az önkéntes nővérek is, akikkel minden nagyobb rendezvényen találkozhatunk. Tavaly a településeken 2505, az üzemekben 2151 embert részesítettek elsősegélyben. Ismereteiket 1—5 napos kórházi gyakorlaton gyarapítják. Segítenek a véradásnál, együttműködnek az alapiskolás egészségügyi járőreivel. S mivel közeleg az országos spartakiád is, nem érdektelen megemlíteni, hogy 70 önkéntes ápolónő a gyakorlatokba is bekapcsolódott. — Tagjaink tavaly .is több családot kerestek fel, sok Gyakorlatoznak a Vöröskereszt tagjai is kaptuk meg 1978-ban a szlovákiai központi bizottság díját, amely az idén is nálunk marad. Járásunkban tavaly 2886- an adtak vért s így feladatainkat 101,2 százalékra teljesítettük. A Janský emlékérem bronz- fokozatát 316, az ezüstöt 20 és* az aranyat 2 véradónk kapta meg. Az eredményesség mögött látni kell a vértranszfúziós állomás, az egészségügy és a Vöröskereszt harmonikus együttműködését. A véradás egy része a községekben történik. Ennek tudható be, hogy ez év négy hónapja alatt már 1024- en adtak vért. A másik fontos tényező az erkölcsi elismerés. Minden évben megtartják az önkéntes véradók járási találkozóját, amelyre mintegy 500 véradót hívnak meg. Tavaly a Janský emlékéremmel jutalmazott véradóknak ajándékkal is kedveskedtek. Oroszkán (Pohronský Ruskov) a hnb funkolyan észrevételt tettek, amely nyomán intézkedés történt — folytatja a felsorolást a titkár. — Egy egyedül élő rákbeteg cigányasszonnyal például senki sem törődött. A Vöröskereszt tagjainak közbelépésére kórházba került. A kozárovcei alapszervezetünk elnöknője egy alkoholista család gyerekét vette magához, mindaddig gondoskodott róla, amíg intézetben einem tudták helyezni. A középiskolákban 9 egészségügyi csapatunk van — a múlt évi járási vetélkedőn a zselízi (Želiezovce) szlovák gimnázium csapata győzött. A tanulók tavaly 2162 kiló gyógynövényt gyűjtöttek. Több alkalommal műsorral keresték fel a nyugdíjasokat, az idős embereket. — A betegeskedő gyerekek részére évente pionírtábort szervezünk. A poprádi járási táborunkba tavaly 100 gyereket hívtunk meg. Az idén nem lesz HASZNOS IDŐTÖLTÉS A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás Nový Život községében néhány akció már hagyományossá vált. Többek között a felszabadulás évfordulója tiszteletére évente megrendezik a honvédelmi- és sport- versenyt. Az akcióba ez idén is sokan bekapcsolódtak. Nők, férfiak, munkások és értelmiségiek egyaránt. A Csánó Irén, a Fekete Lajosné és a Molnár Borbála vezette csapatok különösen a futásban, a gránátdobásban, a céllövészetben és az elsősegélynyújtásban értek el szép eredményeket. Jól szórakoztak, jeles teljesítményt nyújtottak és hasznosan töltötték a s&ubad időt a többi akciók — így a spartakiád — részvevői is. Kis Gézáné táborunk — mondja bosszúsan Máténé. — Eddig nem találtunk partnert, üzemet, intézményt, amely üdülőközpontját erre a célra kölcsön adná. A járási szakszervezeti tanács sem segít. Pedig a két szervezet szlovákiai szervei együttműködési szerződést kötöttek. A vöröskereszt tagjai járásszer te derekasan kivették részükét a társadalmi munkákból is. A Z-akcióban 26 265 órát dolgoztak. Begyűjtöttek 260 kiló gyógynövényt, 30 kiló mákfejet, 380 kiló csipkebogyót, 17 600 kiló ócskavasat, 2880 kiló textil és 3400 kiló papír- hulladékot. A szolidaritási alapra 24 980 koronát utaltak át. — Bár szépek az eredményeink, nem adhatnak okot az elégedettségre — mondja búcsúzóul Máté Istvánné. — A jövőben a minőségi mérce magasabbra állítása mellett a tömegpolitikai és az ideológiai nevelőmunkára az eddigieknél még nagyobb gondot fordítunk. S ez még jobb munkát, eredményt hozhat. A lévaiak helyesen azt tartják, hogy a jó is lehet még jobb. NÉMETH JÄNOS Kommentáljuk EREDMÉNYEK ÉS GONDOK Az egészség drága kincs,. Mindenki nagy gondot fordít arra, hogy közérzete a lehető legjobb legyen, megőrizz« testi épségét és a betegségek minél távolabbról elkerüljék. Szocialista társadalmunkban az egyének egészsége közügy- gyé vált és széles körű egészségügyi ellátásban részesülünk valamennyien. A XV. pártkongresszuson kitűzött feladatok teljesítésében az egészségügy terén jő eredményeket értünk el elsősorban az irányító és szervező munkában, és külön figyelmet szentelünk az egészségügyi dolgozók nevelésének. A világon az első olyan államok közé tartozunk, ahol valamennyi lakos számára (beleértve a legkisebb településeken élőket is) hozzáférhetővé tettük a négy alapvető orvosi kivizsgálást: az általános orvosi, a fogászati, a gyermek- és a' nőgyógyászati ellátást. Bővítettük az üzemi rendelők há lőzatát. Pártunk következetes egészségügyi. politikája elsősorban a betegségek megelőzésére helyezi a fő hangsúlyt. Ezért dolgozták ki a szakemberek a társadalmilag igen jelentős egészségügyi programokat: az onkológiai, a szív- és érrendszeri, a vírusos betegségek megelőzéséről, az idősekről, valamint az anyáról és a gyermekről való gondoskodás tervét. Megvalósításuk, ami a lakosság széles rétegeit érinti, folyamatban van, s az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a nem csekély ráfordítást igénylő szűrővizsgálatok eredményesek. A kongresszus óta eltelt időszakban növekedett a bölcsődei férőhelyek száma és említésre méltó az idős és a hosszan tartó betegségekben szenvedők ellátásának javulása. A 6. ötéves tervidőszakban az egészségügyi szolgáltatások terén elért sikereinket az elmúlt évi adatok is jól érzékeltetik: Szlovákiában tavaly egy-egy lakos átlagosan 13 rendelőintézeti kivizsgáláson vett részt, ezer lakos közül pedig 153-an részesültek kórházi kezelésben. Az anyáról és a gyermekről való fokozott gondoskodásnak tulajdonítható, hogy növekedett az élve született gyermekek abszolút száma. A csecsemőhalandóság az 1975-ös 22,2 ezrelékről 1979-ben 19 ezrelékre csökkent, az újszülötthalandóság ugyanezekben az években pedig 15,7, illetve 12,5 ezrelék volt. örvendetes, hogy a fertőző betegségekben szenvedők száma is csökkent. A különböző betegségek, valamint a balesetek miatti munkaképtelenség százalékaránya az ed digi legalacsonyabb szintet érte el. Százezer lakosra számítva Í975-ben 629 volt, 1979-ben pedig 596-ra csökkent a betegség, vagy baleset következtében megrokkantak száma. A pozitívumok mellett szólnunk kell a fogyatékosságokról is. Nem érik el a kellő színvonalat a közegészségügyi szolgáltatások laboratóriumi felszerelései, anyagi nehézségeink vannak az egészségügyi berendezések és a klinikák korszerűsítésében. Megoldásra vár a hosszú kezelésre szoruló betegek kórházi elhelyezése (eddig helyszűke miatt ezt nem valósíthattuk meg.) Az üzemi orvosok stabilizálására kell törekedni, tovább kell bővíteni a bölcsődei hálózatot és szakképzett középkádereket kell alkalmazni ezekben a gyermekintézményekben. A gyógyszerellátásban mutatkozó fennakadásokat, melyeknek, objektív és szubjektív okai vannak, mielőbb meg kell szüntetni és az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel az egészségügyi létesítmények határidőre való átadásának kérdése is. DEÁK TEREZ ORVOSI TANÁCSADÓ A reumás beteg gondozása A reumás betegségek jellegzetessége, hogy hosszan tartó- ak, nemegyszer a betegeket egész életükön végig kísérik. Leggyakoribb megnyilvánulásuk az erős fájdalom az Ízületekben, vagy a hátgerincben, amit gyulladások vagy szerkezeti sorvadásos elváltozások okoznak. Egyes reumás megbetegedések állandó jellegűek, rokkantságot okoznak, és lehetetlenné teszik a mindennapi, még a legelemibb tevékenységet is. A kórházi kezeléssel a reumás beteg gondozása nem ér véget, az otthoni környezetben is folytatni kell. A jó gondozás eredménye a rokkantság eltolódása és a beteg mozgás- képességének olyan mértékű javulása, hogy az alapvető tennivalókat egyedül végezheti el. Az idült reumás beteg otthoni kezelése sajátságos feladat, sok esetben fontos tényezőként meghatározza a betegség további lefolyását. A reumás megbetegedés nem egy betegséget jelent, hanem több önálló tünetből tevődik össze, különböző okok idézik elő, eltérő lefolyással, és következményekkel jár. Emiatt a reumás betegek gondozása is különféle módon történik. A reumás láz után a beteg lassan épül fel, a gyógyulás pár hétig, esetleg hónapokig is eltarthat. Ebben az időben a betegnek sok pihenésre, erőgyűjtésre van szüksége. Az előírt gyógyszereket még akkor is használnia kell, ha már jó a közérzete. Arról, hogy mikor és milyen munkát végezhet a beteg, kizárólag a kezelő orvos dönt. Minden beteg 5 éven keresztül hónaponként 1 Pendepon (hosszú hatású penicillin) injekciót kap, ami megelőzésiként szolgál. A betegnek óvakodnia kell a felső légúti megbetegedésektől, de ha már elkapta a fertőzést, alaposan ki kell azt kezelni. A fizikai megterhelés, főleg a szívbillentyű-zavaróik esetében nem haladhatja meg azt a megterhelést, amit a beteg már megbetegedése előtt megszokott. Két nagyon komoly reumás betegség: a progresszív polyarthritis (fokozatosan növekedő ízület gyulladás) és a Bech- terev betegség (a hátgerinc gyulladásos keményedése) korai rokkantsághoz vezet. Ezeknél a betegségeknél a fáradékonyság, az izomgyengeség, és az állandó fájdalmak annyira kimerítik a szellemi erőt, hogy passzivitás és függő viszony alakul ki. A munkaképesség csökkenésével növekszik a kisebbségi érzés és megváltozik az egyéniség. A reumatikusokra kedvezőtlenül hat a mozgás korlátozottsága is. A betegséget fokozott ingerlékenység, szorongások, depressziók és nyugtalan állapotok kísérik. Minden esetben szükséges az ingerlő hatások eltávolítása, ami lehetővé teszi a beteg lelki egyensúlyának a visszanyerését és aktív bekapcsolódását a gondozási folyamatba. Az egyik oldalon fokozott nyugalomra, kíméletre van szükség, míg a másik oldalon fokozott tevékenységre, az optimális mozgáslehetőségek megteremtésére még akkor is, ha ezt a beteg kényelmetlennek érzi. Az aktivitás, a mozgás segíti a kezelést, a passzivitás az általános álláspontot csak rontja. Amennyiben egészségi állapota lehetővé teszi, a beteg dolgozzon. Az alkalmas munka és elfoglaltság erősíti az önbizalmat,. eltereli a figyelmet a betegségről és önvizsgálatról, és hozzásegít az új, megváltozott helyzetbe való beilleszkedéshez. Gyakori, hogy a betegnek tudatlanságból vagy sajnálatból környezete megengedi a tétlenséget, pedig a mozgás feltétlenül fontos a beteg ízületek mozgékonyságának a megtartásához. A betegséget gyakran ízzadás kíséri, amit még fokoz a gyógyszereik adagolása is. Ezért a reumás beteg kizárólag pamut fehérneműt viseljen. Az izzadásra azonban figyelni kell, mivel éppen a megizzadt ember a legérzékenyebb a hőváltozásokra, a huzatra. Tudjuk, hogy a meleg mérsékli az izületi és izomfájdalmakat, la* zítja a merevséget és a lájdal* más összehúzódásokat az izmokban. A meleg ezért nen* csupán enyhíti a fájdalmat, hanem jobb, könnyebb mozgást is biztosít. A kopás és a túlterhelés okozta izületi elváltozásokon (osteoartrózis) alaposan javítani nem lehet, de helyes kezeléssel a betegség folyamata lassítható, a fájdalom csökkenthető, és a beteg izületi mozgékonysága növelhető. Ezeknél a betegeknél csökkentjük a teherhordó ízületek és a hátgerinc megterhelését, ügyelünk a testsúlyra, súlyosabb esetben botot használunk, ami lehetővé teszi a teher egy részének a felső végtagokra történő átvitelét. Naponta kerékpározni, tornászni, s főleg úszni kell. A munkakörülményeket úgy kell elrendezni, hogy munka közben kiiktassuk az ízületek egyoldalú megterhelését. Az idült köszvénynél állandó gyógyszeres kezelés, sok folyadék, főleg ásványvizek fogyasztása és az előírt diéta megtartása szükséges. A legfontosabb a belsőrészek, húslevesek, a pikáns ételek és erős fűszerek kiiktatása az étrendből. Csökkenteni kell az alkohol fogyasztását, főleg a tömény italokét, és figyelni kell a testsúlyt. Végezetül meg kell említeni, hogy az orvos utasítását a beteg akkor is tartsa meg, ha állapota javul, a fájdalmak enyhülnek. Járjon rendszeresen felülvizsgálatra, tartsa meg a helyes életmódot, tornásszon és használja az elő írt gyógyszereket. Dr. KAROL EOŠMANSKÝ CSc. ÚJ sző 1980. VI. 13.
