Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-12 / 137. szám, csütörtök

ÉVRŐL ÉVRE TÖKÉLETESEBBEN A bratislavai városi pártszervezet pártoktatásának tapasztalatai Az elmúlt pártoktatási év so­rán a bratislavai városi párt­szervezet számos új tapasztala* tot szerzett, ötletet gyűjtött. A párthatározatok szellemében a tartalmi, a módszertani és a szervezési részét igyekeztünk komplex módon javítani, s ar­ra törekedtünk, hogy a hallga­tók besorolása az egyes alaku­latokba differenciáltan történ­jék, s állandóan növekedjék az előadók és propagandisták szaktudása. Valamennyi szintű pártszerv és -szervezet figyelme a múlt évben a pártoktatás minőségé­nek javítására, hatékonyságá­nak fokozására irányult. A szervezési kérdések megoldása mellett gondos munkával elér­tük, hogy az előadók és a pro pagandisták tevékenysége még színvonalasabbá váljék. A párt- szervezetek nagy többségében sikerült érvényre jutatnunk azt az elvet, hogy a pártoktatás politikai-szervezési irányításá­ban a fő kritérium a minőségi szempont legyen. Az elmúlt évi pártoktatás megszervezésében a pártszer­vezetek szükségesnek látták, hogy az egyes tanulmányi cso­portokban aktualizálják a hosz- szá távú programokat és tanter­veket. A pártoktatás tartalmi részének gazdagításához hozzá­járult néhány rendkívüli téma besorolása, amelyek a CSKP KB üléseinek határozataival fog­lalkoztak. A párttagsági igazolványok cseréje során a pártoktatás fon­tos szerepet töltött be: magya­rázta és megvilágította a párt életében e jelentős esemény politikai és eszmei célját. Az ezzel kapcsolatos rendkívüli té­ma A párttagság jelentősége és a kommunisták feladatai a CSKP XV. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítésében na­gyobb aktivitásra ösztönözte a tanfolyam résztvevőit, arra, hogy a pártszervezetek tevé­kenységének színvonalát to­vább emeljék, érvényesítsék gyakorlatukban a lenini mun­kamódszereket, elmélyítsék a párt vezető szerepét. A belső pártélet kérdéseinek tanulmányozása során ismét be­bizonyosodott, mennyire szükség ges, hogy a városi pártszerve­zet, a körzeti bizottságok és alapszervezetek saját konkrét feltételeikre bontsák le a XV. kongresszus és a CSKP KB ülé­seinek határozatait. Nagyon jók a tapasztalataink a tantervi anyag aktualizálásával — ezál^ tál növekedett a hallgatók ak­tivitása az egyes szemináriu­mokon, sokkal többen szóltak hozzá alapszervezetük tevékeny­ségének problémáihoz. A viták során nagyon sok hasznos öt­let, javaslat elhangzott, ame­lyek bizonyosan elősegítik majd a pártmunka javítását, haté­konyságának növelését. A hall­gatók kritikusan foglaltak ál­lást, mondtak véleményt mun­kahelyük problémáiról, hiányos­ságairól, az irányító munka színvonaláról, megegyeztek ab­ban, hogy tovább kell növelni a kommunisták aktivitását, fe­lelősségét, személyes példamu­tatását a népgazdasági tervfel­adatok teljesítésében, a munka- fegyelem szilárdításában. Élénk érdeklődés kísérte a maoizmus jelenlegi ideológiája és politikája kritikájával fog­lalkozó rendkívüli témát. Főleg Kína külpolitikai orientációjá­nak kérdései szerepeltek napi­renden, a katonai és gazdasá­gi potenciáljával, a jelenlegi kínai vezetés hegemonisztikus és nagyhatalmi politikai törek­véseivel kapcsolatos kérdések. E témakör tanulmányozása le­hetővé tette a pártoktatás részt­vevői számára, hogy jobban tud­janak tájékozódni a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A városi pártszervezetben szerzett tapasztalatok rámutat­nak annak szükségességére, hogy a pártoktatásban rendsze­resen foglalkozni kell a nem­zetközi viszonyok témakörével, s nemcsak rendkívüli témák ke­retében, hanem rendszeresen és mélyebben kell elemezni a jelenlegi helyzet alakulásának tendenciáit. Egy további nagyon fontos tapasztalat, hogy a hosszú táv­ra kidolgozott tanterv tartalmi részének a CSKP KB, az SZLKP KB és a városi pártbizottság ülései határozatainak megvilá­gításával való kibővítése elmé­lyíti a pártoktatás, a pártélet és a pártmunka kapcsolatát. Egyértelműen leszögezhetjük, hogy az időszerű témák helyes magyarázata hozzájárul a kom­munisták politikai felkészítése hatékonyságának a növelésé­hez a pártoktatás eszmei és elméleti szintjének elmélyíté­séhez, konkrét és offenzív jel­legének fokozásához. Az 1979/1980-as pártoktatási évben szerzett ismeretek, ta­pasztalatok fontos forrásanya­got szolgáltatnak a következő oktatási év előkészítéséhez. A pártoktatás számára fontos ösztönző erőt jelentenek a CSKP KB 15. ülésének határo­zatai, amelyek kijelölték jelen légi helyét és szerepét, felada­tait a kommunisták eszmei-po­litikai felkészítésében, s rámu­tattak arra, hogy az oktatás színvonalát lényegesen javíta­ni, hatékonyságát növelni kell, s szerves összhangba kell hoz­ni a fejlett szocialista társada­lom építésének feladataival, szükségleteivel. Az ülés határo­zatai az összes pártszerv fi­gyelmét a propagandista káde­rek szakképzettségének növe­lésére. irányítják, olyan munka­formák és -módszerek alkalma­zására, amelyek a pártoktatás hatékonyságát tovább növelik. A 15. ülés hangsúlyozta, hogy a kommunisták nevelésének a CSKP XVI. kongresszusa poli­tikai és szervezési előkészíté­sével kapcsolatos feladatok tel­jesítésére kell irányítani, a ha­todik ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítésére, a he­tedik ötéves terv jó előkészí­tésére, a népgazdaság tervezett irányítása tökéletesített rend­szerének magyarázatára, meg­valósítására. A politikai-nevelő munka szerves részét képezik a tör­ténelmi eseményekről, jelentős évfordulókról való megemléke­zések. Az idén a legjelentősebb jubileum a CSKP megalakulásá­nak 60. évfordulója, valamint a Tanulságok és A párt egységé­ről szóló rezolúciók 10. évfor­dulója. Ezeket az évfordulókat a pártoktatásban tevékenysé­günk ösztönzőjének állandó forrásaként kell kihasznál­nunk. Városi szervezetünk az új tanévben szeretné elérni, hogy a pártoktatás nagymértékben részt vegyen a kommunisták gondolkodásmódjának formálá­sában, hogy azok helyesen ér­telmezzék saját munkájukkal, egész pártunk tevékenységével szemben támasztott igényesebb követelményeket. Ezt a célt úgy érhetjük el, ha biztosítjuk a kommunisták eszmei-politi­kai felkészítésének és a városi pártszervezet tevékenységének, a szocialista építés feladatai megoldásának teljes összhang­ját, ha kellő tudással vértezzük föl a kommunistákat a pártpo­litika megvalósítására, s ezál­tal mozgósítani tudjuk a dol­gozókat a gazdaság kulcsfon­tosságú feladatainak megoldá­sára. JARÜMÍR SPOUSTA, a bratislavai városi pártbizott­ság politikai nevelés házának igazgatója Kommentáljuk Hatékonyságé tényezők Többet, jobban, hatékonyabban — olvassuk, halljuk egy­re gyakrabban a korszerűsítés követelményeit. A (elszabadulás óta sok mindent megtanultunk szocia­lista társadalmunk építésében, fejlesztésében. Ezt erősítik az iparban, a mezőgazdaságban, az oktatásügyben, a köz­művelődésben, a tudományban Héri vitathatatlanul ki­magasló eredmények. Ám az élet, a fejlődés nem áll meg. (Jj és nagyobb telje­sítményekre, alkotóbb gondolkodásra, csol°kvésre késztet az idő, a fejlődés tendenciája. Sok tehát a tennivaló. Felerősödnek a hatékonysági szempontok. A CSKP KB 15. ülése nagy felelősséggel, sok­oldalúan elemezte gazdaságunk, társadalmunk helyzetét. Értékelte az elmúlt évek eredményeit, hiányosságait, le­vonta a megfelelő tanulságokat, és megjelölte az előreha­ladásunkat biztosító, soron következő feladatokat. Ott fo­galmazódott meg újra: többet, jobban, hatékonyabban, mint eddig. Ezt kell a gyakorlatban is megvalósítanunk. Egyebeken kívül e gondolatok szellemében kell a párt- bizottságoknak és a pártalapszervezeteknek az eredmé­nyesebb munkához megteremteni a legjobb feltételeket. Ennek pedig lényeges meghatározója, hogy ne csak sza­vakban fogalmazzuk meg a lenini munkastílus, munkamód­szer mibenlétét, hanem éljünk és dolgozzunk is valóban az ő példája szerint: tetteink tükrözzék azt vissza. Sajnos gyakran hall az ember efféle kijelentést: „Ha ed­dig jó volt, jó lesz ez ezután is.“ Ezzel az elégedettséget sugalló nézettel szembeszállni a pártszervezeteknek nem­csak jól felfogott érdeke, hanem kötelessége is. Tudatos beavatkozásra van szükség a visszahúzódó tendenciákkal szemben. Az a pártszervezet értelmezi helyesen a lenini munkastír Inst, amelyik a pórt stratégiai és politikai irányvonalát ki­fejező, a társadalom alapvető érdekeit szem előtt tartó központi határozatokból felismeri, meg tudja határozni teendőit, és hatáskörében foganatosítja is a feladatokat biztosító konkrét intézkedéseket. Ez azt is jelenti, hogy tovább kell szilárdítani a párttagok elvszerüségét és fele­lősségét. Persze, a pártmunkában ez nem új igény, de az eseményekben gazdag, a tennivalókban . bővelkedő jele­nünkben cz fokozott jelentőségű. A jó pártfunkcionáriusra a politikai elvszerűség, követ­kezetesség és rugalmasság jellemző. Az egyre növekvő igé­nyeknek úgy tehet csak eleget, ha az eddig szerzett ta­pasztalatokat megújítva és szüntelenül az új módszereket keresve végzi munkáját. Egy percre sem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy igényes feladatok teljesítésének korát éljük. Ezért munkánkból teljesen ki kell küszöbölni a rögtönzést. E gondolatkörhöz kapcsolódik a kommunisták helytállá­sa, példamutatása, valamint kérlelhetetlensége a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. Sajnos, nem egyedi jelenség még az sem, hogy egyes vezetők: „jobb a békesség —" szemlélet alapján szabad utat engednek a lazaságnak, a fe­gyelmezetlenségnek, a kritikátlan és pártszerűtlen maga­tartásnak. Ugyancsak köztünk élnek az olyan párttagok is, akik a pártgyülések vitáin mélyen hallgatnak, utána vi­szont meglehetősen hangosak. Az ilyen magatartás arról is képet ad, hogy milyen elvtelen a légkör a pártszervezet­ben. Pedig a tapasztalat arra tanít bennünket, hogy ha a pártgyűlésen sokan mondanak véleményt, tesznek javító szándékú észrevételeket, javaslatokat, pontosabb és való­sabb képet kapunk munkánkról. Céljainkat tehát azzal szolgáljuk igazán jól, ha a kom­munisták a pártgyűlésen tág teret kapnak véleményük, ja­vaslataik megfogalmazásra, ha őszintén beszélhetnek a gondokról, problémákról. Ugyanakkor részesítsük az eredményeket is megfelelő el­ismerésben, állítsuk követendő- példaként a jót, a rosszal szemben. Ez erősíti az emberekben az önbizalmat és ad nagyobb ösztönzést: a többet, jobban, hatékonyabban cse­lekvéshez. TÖRÖK ELEMES E lső ízben jártam a község­ben azóta, hogy a csuzi (Dubník) Efsz a két szomszédos, a jászfalusi (Juso- váj, és a szemerei (Semer ovo) szövetkezettel egyesült. A több mint ötezer hektár földterület­re bővült gazdaság e táj gaz­dag munkásmozgalmi hagyo­mányait legjobban kifejező Vö­rös Zászló elnevezési választot­ta. — Elnevezéséhez híven va­jon a fejlődésben is tartják a lépést? — kérdeztem az üzemi pártbizottság elnökétől. Mitala Béla előbb elgondol­kodott, majd javasolta: inkább menjek vele, ismerjem meg a Vörös Zászló gazdaságait, ha­tárát, mert hiába mondja el, mennyit Is fejlődtek, amióta nem jártam náluk, azt szóval nem lehet pontosan érzékeltet­ni. Azt látni kell. — De idefelé jövet — vetet­tem közbe — megálltam már a jászfalusi részlegen, ahol a nagy teljesítményű gabonaszá­rítón és szérűn kívül korszerű, és repülőgép felszállására is alkalmas új műtrágyatelep ra­gadta meg a figyelmemet. Ezenkívül hallottam, hogy mo­dern tehénistállóval, számtalan újabb létesítménnyel, sok gép­pel korszerűsítették a három falura kiterjedő közös gazdál­kodásukat. — Vitathatatlan — felelte a pártelnök —, hogy az egyesü­lés óta minden ágazatban je­lentős a fejlődés. Az eredmé­nyek mégsem felelnek meg e lehetőségeinknek. Gazdálkodási színvonalunkat tekintve a me­zőgazdasági üzemek tarában á Vörös Zászló nemcsak szimbólum... csak a közepesek között emle­getnek bennünket az érsekújvá- ri járásban. A szemléltetés kedvéért ki­mutatást rakott ki az asztalra, amelyből végeredményben ki­tűnt, hogy a szövetkezet évek óta elégtelenül teljesíti terme­lési tervét. Az okok közismer­tek: kemény téli fagyok, hosz- szan tartó szárazság, a munka- és a technológiai fegyelem la­zasága, a korszerű vezetés hiánya. Mindez érezhetően be­folyásolta a közös erőfeszítés eredményeit. — Hogyan reagáltak ezekre érvekre a kommunisták? — A pártalapszerVézetek tag­gyűlésein sokat vitatkoztak a kérdésről. Jóllehet, az elemi csapások határunkat sem ke­rülték el, zömmel elismerték, hogy a rosszul végzett párt­munka, a kommunisták példa- mutatásának gyakori hiánya is közrejátszott a gazdálkodás gyenge eredményeiben. — Csak úgy, általánosan be­széltek a problémákról? — Dehogyis. Alapszerveze­teinkben névre szólóan, párto­san hangzottak el a bírálatok. Sajnos, ezekből sohasem von­ták le a szükséges következte­téseket, beleértve az üzemi pártbizottság tanácskozásait is. Hozzáfűzte még, hogy a szö­vetkezet vezetősége konkrét intézkedési tervet dolgozott ki a fogyatékosságok kiküszöbölé­sére. Ezek azonban csak papí­ron maradtak, mert az ellen­őrzés nem vált az irányító mun­ka szerves részévé. — A Vörös Zászló Efsz tag­sága három településen, illet­ve községben lakik. Az egye­sülés folytán megváltozott üzemszervezet sok ember meg­szokott munkahelyét, munka­rendjét módosította. Talált-e a vezetés lehetőséget, időt ar­ra, hogy a hiányosságokról, kokrét tényekről közvetlenül elbeszélgessen a szövetkezet tagjaival? — A kommunisták a párt- alapszervezetek taggyűlésein, a pártcsoportgy üléseken minden esetben tájékozódtak a gazdál­kodás gondjairól, bajáiról és eredményeiről. Nem így a pár- tonkívüliek, akik rendszerint a zárszámadási közgyűlésen hal­lanak részletesebben a gazdál­kodás helyzetéről, holott hang­súlyoztuk: ilyen nagy szövet­kezetben egyéb alkalmakkor is szükség van a közvetlen és kö­tetlen beszélgetésekre. Én azt tartom kötelességemnek, hogy minél többet legyek az embe­rek között. Ezért gyakorlatból mondhatom: nem kizárólag és nem is elsősorban az érdekli az embereket, hány millióért termelünk. Az úgynevezett hét­köznapi problémák tisztázásán keresztül vezet az út oda, hogy a szövetkezet tagjaiban erősöd­jék az érdeklődés, a felelősség a közös gazdálkodás helyzete és a jó minőségű munkavégzés iránt. Ezt az ügybuzgalmat ma­ga az élet követeli tőlünk, mert a nemzedékváltás itt is meg­történt, s a fiatalabbja közis­merten szereti elnagyolni a munkát. Az évek során javult és vál­tozott a párttagok és az alap- szervezetek korösszetétele is, minthogy a munkában megfá­radt veterán kommunisták ■— az egyesülés után — a szövet­kezethez tartozó községek alapszervezeteiben tesznek ele­get pártkötelességeiknek. Ha- ládik József, Kelecsényi Sán­dor, Szekeres János, Trnovszky Sándor és Smida János elvtár­sakat, hogy csupán az ő nevüket említsem, szükségszerűen a fia­talabbak váltották fel az Efsz pártalapszervezeteiben. — S ha úgy vesszük — for­dulok a pártelnök felé —, ha­marosan Mitala elvtárs is eléri a nyugdíjkorhatárt. Milyen mó­don biztosítják, hogy a fiatal párttagok az idős kommunis­ták elkötelezettségével, minősé­gileg magasabb szinten foly­tassák elődeik munkáját a szö­vetkezet építésében? — Ez tényleg komoly prob­léma, amelynek megvilágításá­val, úgy hiszem, az elején fel­vetett kérdésre is érdemben válaszolhatok. De előbb az imént említett szövetkezet-ala­pító veterán kommunistákkal kapcsolatosan el kell monda­nom: kiválásukkal érzékeny veszteség érte párta lapszerve­zetünket. Miért? Mert forra­dalmian gondolkodtak és asze­rint is cselekedtek, fáradhatat­lanul agitáltak az újért, a tökéletesebbért. Közhelyként hangzik? Lehet, de így igaz. — Az újért lobogó lelkese- dós, az egészséges becsvágy azonban nem alakulhat ki spontánul, a kommunista esz­mék elsajátítása és terjesztés se nélkül... — Nyilvánvaló. Eszméinknek a fiatalabb párttagokban tuda­tosulniuk kell. Ezért fektetünk mindig nagyobb súlyt a párt­oktatás színvonalának emelésé­re, a kommunisták eszmei-po­litikai nevelésére. Ez nagymér­tékben hozzásegít bennünket, hogy elmozduljunk a holtpont­ról, ütemesebben fejlődjön szö­vetkezetünk, amely immár csaknem ezer embernek nyújt biztos megélhetést. — És mit ad a társadalom­nak? — árutermelésünk évi értéke jóval meghaladja a 70 millió koronát. Idén például csak hús­ból 133 vagonnyit szállítunk a közellátásnak, ezenkívül sok ezer tonna zöldséggel, gaboná­val igyekszünk gazdagítani az ország háztartását. A Vörös Zászló Efsz hatá­ra nyitott könyvhöz ha­sonlít, amelyben egy­aránt olvashatunk a kommu­nisták, pártonkívüliek szorgal­máról, helytállásáról, de a sze­szélyes időjárás „rakoncátlan­kodásáról“ is. A kedvezőtlen hatásokat azonban mérsékelhe­tik. ha jobban élnek az egye­sített és a fejlődést eddig se­gítő, s egyre javuló pártmunka lehetőségei veľ. SZOMBATH AMBRUS úl szó 1980. VI. 1?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents