Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-12 / 137. szám, csütörtök

KÖZÖS KÖZLEMÉNY SZPIROSZ KIPRIANU CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN NEMZETKÖZI TÉVÉFESZTIVÁL PRÁGÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági, a kulturális és a* oktatásügyi együttműködés fej­lesztésében. Behatóan foglal koztak a kapcsolatok bővítésé vei és továbbfejlesztésével az egyenlőség, a baráti együttmű­ködés, a kölcsönös tisztelet és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. A nemzetközi helyzet megvi­tatása során az államfők meg­elégedéssel nyugtázták, hogy a legfontosabb kérdésekben ál­láspontjuk azonos vagy közeli. Szükségesnek tartják, hogy minden ország összefogjon az enyhülés folyamatának folyta­tásáért. Sürgős feladat, hogy megakadályozzák az ellenséges kedés és a bizalmatlanság kí- újulását az európai földrészen. Érvényesíteni kell az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvét, amely elősegíti a béke és a biztonság megőrzését. Ebből az elvből kiindulva a felek tö­rekedni fognak az enyhülés folytatására, valamint a béke és az együttműködés erősítésé­re. A felek egyetértenek abban, hogy a politikai enyhülést ki kell egészíteni katonai enyhü­léssel, s törekedni kell a lázas fegyverkezés leállítására. Pozi tivan értékelték azt a javasla tot, hogy államfői szinten nem­zetközi értekezletet tartsanak a nemzetközi feszültség tűz­fészkeinek felszámolásáról és a háború elkerüléséről. Az államfők országaik támo­gatását fejezték ki minden olyan lépés iránt, amely a ha tékony nemzetközi ellenőrzés sei létrejött általános és teljes leszerelést szolgálja. A cseh­szlovák fél nagyra értékelte Ciprus támogatását a csehszlo­vák tervezet iránt a leszerelés céljainak eléréséért kifejtett nemzetközi együttműködésről, amelyet az ENSZ-közgyűlés leg utóbbi ülésszaka jóváhagyott. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a világbékét és a nem zetközi biztonságot erősítené a hadászati fegyverek korlátozá­sáról szóló szovjet—amerikai SALT-II. szerződés ratifikálása. A felek támogatják az atom­kísérletek teljes és általános tilalmáról, valamint a radioló­giai és vegyi fegyverek betiltá­sáról folytatott tárgyalások si­keres befejezését. Támogatják azt is, hogy egyezmény szüles­sen az atomfegyverrel nem rendelkező országok ellen az atomfegyverek bevetéséről való lemondásról és arról, hogy nem telepítenek atomfegyvere két olyan országok területén, ahol jelenleg ilyen fegyverek nincsenek. Kifejezték azt 8 né­zetüket, hogy a NATO nyugat európai rakétatelepítési terve fokozná a feszültséget, s veszé­lyeztetné Európa békéjét és biz­tonságát. Támogatásukat fejez­ték ki azon törekvésük iránt, hogy atomfegyvermentes öveze teket hozzanak létre a világ különböző részein. Az államfők rámutattak az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet Záróokmányá­nak jelentőségére, hangsúlyoz­ták, hogy a Záróokmány aján­lásait egészében véve kell meg­valósítani, nem pedig egyolda lúan. Szót emeltek a Helsinki­ben 1975-ben megkezdett folya­mat folytatása mellett, és kife­jezték azt a meggyőződésüket, hogy a Záróokmányt aláirt or­szágok képviselőinek madridi találkozója jelentős mértékben előmozdítja az európai feszült ség enyhítését. Kifejezték azt a reményüket, hogy a találkozol minden résztvevő úgy készíti elő, hogy konstruktív légkör­ben folyjon le és elősegítse a feszültség enyhítését. A felek behatóan megvitatták a ciprusi problémát. Sajnálko­zásukat fejezték ki amiatt, hogy a Ciprusról szóló ENSZ határozatokat nem hajtották végre, ezért követelik e határo­zatok minél gyorsabb teljesíté­sét. Mély aggodalmukat fejez ték ki azzal kapcsolatban, hogy mindeddig nem történt haladás a probléma igazságos és tartós rendezése terén, és tovább tart a ciprusi nép nehéz helyzete. Egyetértettek abban, hogy a cinrusi válság igazságos, tartós és életképes rendezését továb­bi huzavona nélkül kell elér­ni, mégpedig konkrét és építő szellemű megbeszélések alap­ján, összhangban az 1977. feb­ruár 1.2-i egyezményt is felölelő 1979. május 19 i megállapodás­sal és a Ciprusról szóló ENSZ- határozatokkal. A felek kiemelték azt a kö­rülményt, hogy a szigeten élő két közösség építő szellemű megbeszéléseit nem lehet le­folytatni a sziget feloszlását célzó javaslatok alapján. Mind­két fél pozitívnak tartja a Cip­rus azonnali és teljes demilita rizálá sáról szóló javaslatot, amelynek megvalósítása nem­csak a ciprusi kérdés rendezé­sét, hanem a földközi-tengeri térségben és egész Európában a feszültség enyhítését is előmoz­dítaná. A felek támogatják a kül­földi fegyveres erők kivonását Ciprus területéről, hangsúlyoz­zák, hogy mindennemű külföldi beavatkozást meg kell szün­tetni, s tiszteletben kell tarta­ni Ciprus függetlenségét, szu­verenitását, területi egységét és el nem kötelezettségét. A felek egyetértettek abban, hogy az ENSZ égisze alatt nemzetközi konferenciát kell összehívni a ciprusi kérdésről, amely ta­nácskozás előmozdítaná a Cip­rusról szóló ENSZ határozatok mielőbbi végrehajtását és meg­felelő garanciák nyújtását a ciprusi államnak. Abban is egyetértettek, hogy lépéseket kell tenni a katonai enyhülés irányában a Földközi­tenger térségében. Ezek a lé­pések erősítenék Ciprus bizton­ságát és a térség minden orszá­gának békéjét. A felek aggoda lommal szóltak a közel-keleti helyzetről. Elítélték azt a törek­vést, hogy az arab országokra különalku és részmegállapodá- sok eredményeit kényszerítsék- Kifejezték azt a meggyőződésű két, hogy az igazságos és a tartós béke csak átfogó potiti kai rendezés útján érhető el minden érintett fél, köztük a pa­lesztinéi arab nép bevonásával, amely népet a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezet képvisel. Egyetértettek abban, hogy az Afganisztán körül kialakult helyzetet békés eszközökkel, tárgyalások útján kell rendezni. Kifejezték teljes támogatásukat az iráni nép azon elidegeníthe­tetlen joga iránt, hogy önálló* an, kiilsö beavatkozástól men­tesen dönthessen sorsáról. A felek meggyőződése, hogy az ENSZ tevékenysége fontos tényezője a békéért és a biz­tonságért vívott harcnak, s ezért támogatják a világszerve­zet munkáját. Az államfők nagyra értékelték az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak pozitív szerepét. Aktívan hozzá akar mindkét ország já­rulni az új nemzetközi gazda­sági rend megteremtéséhez az egyenlőségnek, a diszkriminá­ció megszüntetésének és a köl­csönös előnyök elveinek alap­ján. A felek nagyra értékelték a megbeszéléseket és azok ered­ményeit. Egybehangzóan kife­jezték azt a meggyőződésüket, hogy a látogatás hozzájárul a két ország barátságának és együttműködésének szilárdítá­sához, az enrópai és a nemzet­közi béke és biztonság erősíté­séhez. Szpirosz Kiprianu hivatalos látogatásra hívta meg a Ciprusi Köztársaságba Gustáv Hnsákot, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton később hatá­rozzák meg. (Tudósítónktól) — Az idén június 12-« és 20-a között im­már 17 alkalommal rendezik meg fővárosunkban az Arany Prága nemzetközi tévéfeszti­vált. „A képernyő a nemzetek megismerése és kölcsönös meg­értése szolgálatában“ jelszó jegyében rendezett fesztiválra ez idáig 35 ország 36 televíziós szervezete jelentette be részvé­telét. A jelentős nemzetközi tévé-seregszemle színhelye ez­úttal az Oktatásügy és Tudo­mány Háza, valamint a Savarin lkávéház szalonjai. Mintegy fél­száz színes televízió készülé­ken itt tekintik meg a bíráló bizottság és a fesztivál vendé­gei (köztük a néhány bemuta­tott alkotás szövegkönyvírói, rendezői, főszereplői) a feszti­vál versenyébe benevezett 47 televíziós alkotást. A tévéfilm és tévéjáték kategóriájában versenyző 25 alkotás túlnyomó részben korunk problémáival, a mai ember gondjaival foglal­kozik, a zenei témájú tévémű­sorok csoportjában pedig to­vábbi 22 mű versenyzik az Arany Prága nagydíjáért. A fesztivál eseményeiről a Csehszlovák Televízió 1. műso­rának krónikája tájékoztatja majd a tévénézőket, a 2. adá­son pedig a fesztivál néhány versenyfilmjét is megtekinthet­jük. Ima) A HÁBORÚS BŰNÖK ELÉVtHETETLENSÍGÉRÖL (ČSTK) — Bohuslav KuCerá­nak, a Szövetségi Gyűlés el- elnökéneik vezetésével ülést tartott tegnap Prágában a náci háborús bűnösök üldözésére alakult csehszlovák kormány- bizottság. A résztvevők megvitatták a Szövetségi Belügyminisztérium­nak az elmúlt időszak fő fela­datai teljesítéséről szóló jelen­A Ciprusi Köztársaság elnöke elutazott hazánkból (Folytatás a 2. oldalról) A megbeszélések végén cseh­szlovák—ciprusi közös közle­ményt hagytak jóvá. Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke, aki Gustáv Husák köztársasági elnök meg­hívására járt hazánkban, teg­nap befejezte hivatalos láto­gatását. Elindulása előtt a prágai vár­ból Gustáv Husák társaságában ellépett a várőr9ég díszegysége előtt. A két ország zászlóival ün­nepélyesen feldíszített Ruzy­néi repülőtéren a vendég bú­csúztatásán megjelentek: Gus­táv Husák, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök, Ľubo­mír Štrougal, a CSKP KB El­nökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, Vasil BiFak. a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Alois lndra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Jo­sef Korfcák. a CSKP KB Elnök­ségének tagja, szövetségi mi­niszterelnök-helyettes, cseh mi­niszterelnök, továbbá a szövet­ségi kormány tagjai, a Szövet­ségi Gyűlés alelnökei, a Cseh­szlovák Nemzeti Front KB és a Cseh Nemzeti Tanács képvise­lői, a csehszlovák néphadse­reg tábornoki karának tagjai, valamint más politikai és köz­életi személyiségek. Ott voltak: Josef Hejŕ, ha­zánk ciprusi, Angelosz Angeli- desz, Ciprus csehszlovákiai és Gerd König, az NDK csehszlo­vákiai nagykövete. Elhangzott a két ország him­nusza 21 tüzérségi díszlövés kíséretében, majd Szpirosz Kip­rianu és Gustáv Husák ellépett a repülőtéren csapatzászlóval felsorakozott díszegység előtt. Ezt a díszegység , menetelése követte. A ciprusi államfőt a repülő­géphez kísérte Gustáv Husák, a ČSKP KB főtitkára, köztársasá­gi elnök és több más csehszlo­vákiai vezető. A prágai pioní­rok a vendégeknek vörös vi­rágcsokrokat adtak át. A ciprusi államfőt és kísére­tét szállító különrepülőgép rö­viddel 12 óra után elindult a Német Demokratikus Köztársa­ságba, ahol Szpirosz Kiprianu szintén hivatalos látogatást tesz. tését és jóváhagyták az idei feladatokat. A továbbiakban a bizottság tanácskozott a bűnvá­di eljárás megindítására az NSZK-nak megküldött kérvé­nyek intézéséről és megállapí­totta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság igazságszolgáltató szerveinek gyakorlatában nem következett be lényeges válto­zás, és számos esetben nem büntették meg a bűnösöket. A bizottság ezért továbbra is törekszik arra, hogy az NSZK bíróságai, tekintettel a háborús bűnök és az emberiesség ellen elkövetett bűnök elévülhetet- lenségére, teljes súllyal és kö­vetkezetességgel foglalkozza­nak a Csehszovőkia területén elkövetett náci háborús bű­nökkel. RÖVIDEN * Václav Hű la, a CSKP KH Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Ál­lami Tervbizottság elnöke teg­nap Moszkvába utazott, ahol Nyikolaj Bajbakovval, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnök­helyettesével, az Állami Tervbi- zottság elnökével zárótanács- íkozást folytat a két ország 1981 —^1985. évi népgazdaság-fej lesz- tesi tervének egyeztetéséről. ★ Az SZKP pártmunkás kül­döttsége Alekszandr Kaptonak, az Ukrán KP KB titkárának ve­zetésével tegnap találkozott a Csehszlovák Tudományos Aka­démia társadalomtudományi munkahelyeinek igazgatóival és e munkahelyek pártszerveze­teinek elnökeivel. Növekszik a KGST ereje és jelentősége BESZÉLGETÉS RUDOLF ROHLÍČEKKEL, A SZÖVETSÉGI KORMÁNY ALELNÖKÉVEL A KGST XXXIV. PRÁGAI ÜLÉSÉRŐL Rudolf Rohliček, a szövetségi kormány alelnöke és Csehszlo­vákia állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, aki a jelenlegi időszakban a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöki tisztségét is betölti, interjút adott a Ru­dé právo és a szovjet APN hírügynökség munkatársainak, amelyben értékelte a KGST helyzetét a világgazdaságban és Csehszlovákia szerepét a KGST-ben, s kifejtette véleményét a nemzetközi szocialista gazdasági integráció további kérdései­vel kapcsolatban. 41 Hogyan jellemezné a KGST szerepét és helyét a jelenlegi nemzetközi gazdasági életben, a KGST XXXIV. prágai ülésé­nek előestéjén? A KGST országok gazdasági életét a jelenlegi időszakban a gazdasági potenciál és az anyagi termelés további növe­kedése jellemzi. A szocialista gazdasági közösség ismét meg­szilárdította a világgazdaság­ban betöltött helyzetét, habár fejlődése bonyolult feltételek között valósult meg, amelyek a tőkés világ tarlós válságjelen­ségeiből erednek. A tüzelőanya­gok, az energia, a nyersanya­gok, valamint a feldolgozó iparban előállított számos ter­mék világpiaci árának állandó emelkedése, az egyes tőkés or­szágok részéről megnyilvánuló diszkriminációs politika erősö­dése nem tudta lefékezni kö­zösségünk további dinamikus fejlődését, amely a világ gaz­dasági életében egyre jelentő­sebb szerepet játszik. Ezt ada­tokkal is bizonyíthatjuk, mint például azzal a ténnyel, hogy az 1950—1977-es években a KGST-országok Ipari termelése tizenegyszeresére nőtt, míg a fejlett tőkés országokban csak 3,6-szoros volt ez a növekedés. A jelenlegi ötéves tervidőszak első négy évében 23 százalék­kal nőtt az ipari termelés, ezen belül Bulgáriában 30, Magyar- országon 20, Kubában 18, Mon­góliában 34,6, Lengyelország­ban 24, Romániában 48, a Szov­jetunióban 20, Csehszlovákiá­ban pedig 21 százalékkal. A népgazdaság fejlesztésében elért sikerek és a termelőerők gyors növekedése lehetővé tet­ték a KGST-országok nemzeti jövedelmének gyors ütemű nö­velését. Az 1948-tól 1979-ig el­telt időszakban a KGST-orszá­gok közösségének nemzeti jöve­delme tízszeresére nőtt. A je­lenlegi ötéves tervidőszakban, az 1976—1979-es években a nemzeti jövedelem Bulgáriában 23, Magyarországon 18, az NDK-ban 18, a Kubai Köztár­saságban 20, Mongóliában 25,2, Lengyelországban 14, Romániá­ban 38, a Szovjetunióban 19, Csehszlovákiában 16 százalék­kal növekedett. A nemzeti jövedelem növeke­dése, amely az életszínvonal emelésének fontos forrása, hi­szen a nemzeti jövedelemnek mintegy háromnegyed része a fogyasztás szükségleteit fedezi, egyúttal azt is kifejezi, tiogy milyen sikereket értünk el a szocialista építés alapvető cél­jának teljesítésében. A KGST XXXIV. prágai ülése értékelni fogja a legutóbbi ülés óta elért eredményeket. Vitat­hatatlan, hogy ez az értékelés újabb bizonyítékokkal fog szol­gálni a szocialista gazdasági közösség erejének és képessé­geinek növekedéséről. Nagy ürömmel tölt el bennünket az a tény, hogy a Tanács XXXIV. ülésére ebben az évben, ha­zánk szovjet hadsereg által tör­tént felszabadításának 35. év­fordulója évében éppen Prágá­ban kerül sor. Szocialista ha­zánk dolgozói méltó és öröm­teli munkafeltételeket teremte­nek hozzá. A testvéri országok küldöttségei meggyőződhetnek róla, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság népe öntu­datosan építi szocialista álla­mát, mint a szocialista közös­ség szilárd részét, hogy az in­tegrációs folyamatok megvaló­sítását saját további fejlődése nélkülözhetetlen feltételének tekinti. 41 Hogyan fejlődnek a gaz­dasági kapcsolatok Csehszlová­kia és a Szovjetunió, valamint a többi KGST-ország között? Miként segíti elő Csehszlovákia a szocialista gazdasági integrá­ció folyamatát? A Szovjetunióval folytatott együttműködésnek döntő jelen­tősége van a csehszlovák nép­gazdaság további fejlődése szempontjából. Az erős és ha­tékony gazdaság építésében el­ért eredményeink egyre szoro­sabban kapcsolódnak a Szovjet­unió és a többi KGST-ország gazdaságához. Csehszlovákia korszerű műszaki és technoló­giai felszereléseket, gépeket és műszereket szerez be a Szov­jetuniótól, innen szállítja föld­gázszükségletének 100, a kőolaj 94, az alumínium 93, a vasérc 88. a nyersvas 97, valamint a nitrogéntartalmú műtrágyák 97 százalékát. Ezzel szemben Csehszlovákia főleg gépipari és könnyűipari termékeket szállít. A Szovjetunió többek között hengerművi, vegyipari és pet­rolkémiai berendezéseket, fém- forgácsoló és alakító szerszám­gépeket, mozdonyokat, villamo­sokat, könnyű- és élelmiszer- ipari berendezéseket vesz át tő­lünk. A csehszlovák kivitel fontos részét képezik továbbá a feldolgozó ipar termékei, pél­dául a ruházati cikkek, a fe­hérnemű, a lábbelik, a bútor, a szőnyeg, az üveg- és porce- lónáruk. Nem csekély eredmények származnak a két ország és a többi tagország számára a tu­dományos-műszaki együttműkö­désből is. Csehszlovákia har­minc év alatt több mint 8,5 ezer komplett műszaki doku­mentációt vett át a Szovjet­uniótól, s mintegy 6,5 ezret adott cserébe. A Szovjetunió se gítségével több mint 23 ipari és egyéb objektumot lielyez- tünk üzembe, illetve építettünk újjá. Az ilyen irányú együttmű­ködés legutóbbi példái a prá­gai metró, valamint a Jaslovské Bohunice-i csehszlovák V—1 atomerőmű, melynek teljes át­adására éppen a napokban ke rült sor. Hangsúlyozni kell, hogy a KGST-országok csak az 1950— J970-es években több mint 80 1980 VI. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents