Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-30 / 152. szám, hétfő

ft

Lenin a szocialista állam külkereskedelméről

%í í. Lenin sokoldalú elmé- S«»! ós gyakorlati tevékenysé- Spében fontos helye van a szocialista állam kiépítése és fej- .^jfesztése alapelvei tiszlázásá- A proletariátus nagy vezé- jre sokat foglalkozott a gazdasági átalakulások, az anyagi- műszaki bázis fejlesztése és „ jtzoc ia 1 is ta g az da ság p o 1 i t iik a formálása problémáival. Amel- feli, hogy kidolgozta a szocialista iparosítás, a szövelkezete- jfciíés. az önálló elszámolási rendszer (hozrasesót) és az egységes népgazdasági terv Szerinti fejlesztés elméletét, l^ínin jelentősen hozzájárult a szocialista állam külgazdasági tevékenysége formáinak, mód- Sz^reineik és alapelveinetk meg- batarozásához is.

V. í. Lenin a külkereskedelmet — az ipar, a közlekedés, « bankrendszer és a többi központi gazdasági tevékenységi szféra mellett — a szocialista népgazdaság úgynevezett parancsnoki posztjai közé sorol- jta. Kidolgozta a külkereskede- íem népi tulajdonba vételének átfogó elméletét, és megfogalmazta a szocialista állam külgazdasági kapesolatainaik alap- elveit.

A Nagy Októberi Szocialista forradalom vezére már 1917 szeptemberében beiktatta a prolo tárforradalom programjába a kereskedelem államosításának követelményét. A forradalom győzelme után az államosítási dekrétum tervezetében arról is szó volt, hogy az egész külkereskedelmi rendszert állami monopólium keretében kell kiépíteni, majd működtetni. 1917. április 22-én a Népbiztosok Tanácsa jóváhagyta, és V. I. Lenin aláírta ,,A k ü (.kereskedelem á llamosításá- fól" című dekrétumot. Ennek értelmében az ország külkeres- kedelme állami kézbe került, és létrehozták a külkereske- delem állami monopóliumát. E monopóliumnak az a lényege, hogy az összes külkereskedelmi művelet a szocialista állam kezében összpontosul. Az ösz- szes export- és import mü ve lelet csak az állam által felhatalmazott szervek valósíthatják meg. A külkereskedelmet egységesen és országosan irányítják. A külkereskedelmi árucsere egységes terv szerint valósul meg, és ez az egységes terv a népgazdasági terv alkotóeleme.

A szocialista államban az állami külkereskedelmi monopólium célja a népgazdaság fejlesztésének támogatása, a többi szocialista állammal és a ka- pita lista gazdasági rendszerrel való együttműködés, illetve a szocialista népgazdaságnak a (kapitalista gazdaságokban mutatkozó negatív hatásoktól való rnegvédelmezése.

A külkereskedelem állami monopóliuma kezdettől fogva — és- napjainkban is — két alapvető funkciót töltött be: védelmi funkciót és fejlesztési funkciót.

A védelmi funkció Lenin elméleti rendszerének és a gyakorlati megvalósításnak köszönhetően szavatolja a szocialista államnak a külföldi lókétól való függetlenségét. A szocialista gazdaság tervszerű irányítása olyan kereskedelem -polit ika i int éake d é se ke t igényel, amelyek megakadályozzák az ösztönösség, a tervszerűt lenség átszivárgását és a kapitalista államok diszkriminációs (hátrányosan megkülönböztető! intézkedéseinek érvényesülését.

A külkereskedelem állami' monopóliuma fejlesztési funkciójának az a lényege, hogy hozzájárul a szocialista népgazdaság termelőerőinek fejlődéséhez. Eközben kihasználja (a ik ü Ik (' rés ked e I m i á r u f or ga lo m révén) a nemzetközi munkamegoszlásba való bekapcsolódás nyújtotta lehetőségeket.

A szocialista állam külkereskedőimének elmélete a lenini tanítás fontos alkotóeleme, mórt megvilágítja a szocialista országok kapitalista világhoz fűződő kapcsolatainak lényegét és történelmi jelentőségét. Lenin küzdött azért, hogy érvényesüljön a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett ölésiének alapelve* és elemezte az ilyen együttműködés objektív előfeltételeit. Az 1922 áprilisi gé- nuai konferencián a szovjet küldöttség nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben ez állt: „A jelenlegi történelmi időszakban, amelyben lehetőség van a régi és a születőben levő társadalmi rendszer párhuzam ban létezésére, a két tulajdon- rendszert képviselő államok gazdasági együttműködése

szükségszerűvé válik.“ Lenin a nemzetközi helyzet alapos elemzése után ós a szovjet állam gazdasági helyzetének értékelését követően fogalmazta meg e következtetést. A földkerekség első szocialista állama létrejöttének első percétől érdekelt volt a világ többi országával való gazdasági együttműködés fejlesztésében. Annak ellenére, hogy Szovjeloroszor- szág mindjárt a forradalom győzelme után kinyilvánította együttműködési készségét, ezek a törekvések még hosszú ideig meg nem értésre, rosszindulatú visszautasításra találtak a tőkés világban. A kapitalista partnerek vagy nyíltan ellenséges magatartást tanúsítottak, vagy megkülönböztető gazdasági intézkedéseket tettek a szovjet népgazdaság elszigetelése érdekében. Lenin gyakran

Tudósok együttműködése

1980

;i. 30.

Lengyelország több száz nemzetközi tudományos-technikai szervezet munkájában vesz részt. Évente több mint 250 kutatási együttműködési szerződést kötnek a lengyelek külföldi partnereikkel, s ugyanakkor tovább folytatják a korábbi — szám szerint a 700-at is meghaladó — megállapodások szerinti tudományos munkát.

A lengyel' szakemberek részt vesznek például az ICSU (a Tudományos Egyesületek Nemzetközi Tanácsa) keretében folyó nemzetközi hidrológiai programban. Lengyel akadémiai bizottság dolgozik a Kárpátok hidrológiai kutatásainál, Közép- és Dél-Európa vízmérleg térképeinek összeállításánál. Benne van a lengyel hidrológusok munkája az árvíz világkatalógus, a tengerek és óceánok vízmérlege összeállításában is.

( Egy másik akadémiai bizottság tagjai a 20 évvel ezelőtt megindított, ,,Ember és környezet“ című kutatási program megvalósításán dolgoznak. Olyan témákat elemeznek, mint

például az erdők, hegyek ökológiai rendszere, vagy pedig a bioszféra-védőterület kialakítása. Ez utóbbi téma kutatása során javasolták a lengyelországi biatowiezai Nemzeti Parknak az ilyen területek jegyzékébe való felvételét.

Ott találjuk a lengyel akadémikusok csoportjait más jelentős kutatási feladatokban is, így például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkájában szintén részt vesznek.

A világ tudományos vérkeringésébe való bekapcsolódásnak — a tudóscsoportok, akadémiai bizottságok mellett — másik módja az egyének országhatárokon túl terjedő kapcsolatainak megszervezése, máš országok tudományos egyesületében vállalt együttműködése.

Fontos feladatnak tekintik a lengyel szakemberek a tevékeny közreműködést a KGST közös programjaiban. Egyedül 1978-ban több mint száz megállapodást írt alá KGST-partne- reivel Lengyelország. A tudomány és a gyakorlat szoros

hangsúlyozta, hogy a külpolitikai és a külgazdasági feladatok dialektikus egységet alkotnak, és összefüggenek.

Lenin a kapitalista országokkal folytatott kereskedelemben a szocialista állam gazdasági és műszaki függetlenségének egyik eszközét látta. Rámutatott arra, hogy a szovjet állam hatalmas mértékben fejlesztheti a külkereskedelmi kapcsolatait, és hangsúlyozta, hogy ezeket a kapcsolatokat a szocialista építés érdekében széleskörűen ki kell használni, és hogy e téren nagy céltudatosságra van szükség. Lenin úgy látta, hogy a külkereskedelem fontos eszköze lehet az előre fel nem ismerhető sürgető feladatok.

A többi szocialista állam is a lenini tanításból indult ki a külkereskedelem állami monopóliumának megteremtésekor. E folyamatban minden szocialista országban kihasználták a Szovjetunió sokéves tapasztalatait. Azt követően, hogy kialakult a szocialista világrend- szer, és hogy ennek láncszemei között a lenini alapelvek szerint fejlődnek a külkereskedelmi kapcsolatok, lehetővé vált a minőségileg magasabb szinten való együttműködés. Ma már nem elégedhetünk meg az egyszerű árucserével, hanem az együttműködés alkotó továbbfejlesztésére törekszünk.

A szocialista országokban a külkereskedelem állami monopóliuma továbbra is a Lenin által meghatározott funkciókat tölti be. A kapitalista országokhoz fűződő kapcsolatokban állandóan időszerű a védelmi szerep érvényesítése. A termelőerők: fejlesztése szempontjából is rendkívül fontos tényező az állami monopólium.

A külkereskedelem állami monopóliumának érvényesítése a szocialista népgazdaságok viszonyai között fontos előfeltétele a gazdasági együttműködés összes formája tervszerű fejlesztésének. Az állami monopóliumnak fontos szerepe van az integrációs intézkedések megvalósítása során is, és ugyanezt állapíthatjuk meg a KGST-tagországok együttműködése és gazdasági integrációja fejlesztése Komplex Programjának végrehajtásáról is. A Komplex Program értelmében „tervszerűen növeljük és h-aié- konyabbá tesszük a kölcsönös kereskedelmet, és az állami monopólium alapján tökéletesítjük e tevékenység szervezési formáit...“ Tehát a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének fontos eszközéről van sző.

ĽUDMILA LIPKOVÄ mérnök, CSe.,

a Bratislavai Közgazdasági Főiskola külkereskedelmi tanszékének előadója

egységét jól bizonyítják a több szocialista ország tudományos erejét egyesítő nemzetközi kutatóintézetek: a wroclawi Erős Mágneses Terek Laboratóriuma, a minszki Hő- és Anyagcseré- lődési Kutatóintézet, a hallei Elektronmikroszkóp Központ. Az új technikai eljárások közül lengyel szakemberek nevéhez is fűződik a gyors'és termikus nagyreaktorok gyártására, a kiégett urán fedolgozására, a radioaktív anyagok megsemmisítésére javasolt technológia.

Az Interkozmosz programban is részt vesznek a lengyelek.

{BODAPRESS —INTERPRESS)

Növény-térkép

A mongol növényvilág vegetációját tükrözi az a térkép, amely a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Botanikai Intézetének összeállításában készült el. A munka alapját azok a növények képezik, amelyeket mongol és szovjet tudósok sokéves közös expedíciójuk során összegyűjtöttek. A térkép ábrázolja a növényzet földrajzi megoszlását, létezésük talaj- és klímafeltételeit. Az így szerzett információ nagy jelentőségű lehet a legelők kiválasztásában és a marhatenyésztéshez szükséges takarmányok biztosításában.

(BlJDAPRES—MONCAME)

’A Zilinai Váhostav vállalat műnkakollektívája az idei év öt hó-* napja alatt csaknem 12 millió korona értékű építőipari munkát végzett a Ružomberok melletti vízderttő építésénél, Felvételűn■* kön Vladimír Štetka és Arnold Darmoš előkészítik a szivattyú< állomás betonozását (V. Gabőo felvétele — CSTKJ]

GYORSASÁG * JÓ MINŐSÉG

Jól megszervezték a takarmány szállítását

A kiadós nyári zápor után lassan felszakadozik a felhőzet. A lucernatáblákon álló gépekhez igyekeznek a betakarító csoport tagjai. Átvizsgálják a traktorokat, az önjáró-szecskázókat, javítgatnak rajtuk vala mit. Az átázott talaj ismét hátráltatja a kaszálás újrakezdését. Tóth Béla, az Ipoly szakái* lasl (Ipeľský Sokolec] Cseh szlovák—Magyar Barátság Efsz szállító részlegének vezetője is türelmetlenkedik:

— Az időjárás gyakran kényszerít pihenőre, ezért nem mindennap használhatjuk ki megfelelően a kezelőszemélyzet és a gépek teljesítményét. Most is várnunk kell néhány óráig. Reméljük, hamarosan megszárad a föld.

Habár a szövetkezetben nagyon jól megszervezték a takarmányfélék betakarítását, a me- chanizációs részleg udvarán gondokról, nehézségekről beszélnek a vezetők és a beosztottak egyaránt. Három teherautó alkatrészhiány miatt üzem- képtelen. Más gépeket is csak sok bajlódással javíthatnak meg. Alkatrészeket újítanak fel, hogy beszerelhessék őket a gépekbe, A javítóműhely dolgozóinak leleményességétől függ, hogy a meghibásodott gépeket milyen gyorsan helyezik újra üzembe.

Az indulásra kész Ifa és ^Tatra 111-es teherautót mutatják a szerelők. Elégedettek velük, mert az egyenlőtlen terepen is biztonságosan, eléggé gyorsan haladnak. Legnagyobb előnyük, hogy a rájuk szerelt tartályokból könnyen kiönthető a felszecskázott takarmány. Demeter Béla gépesítő fűz ehhez magyarázatot:

— Elég sok tanulmányúton vettünk részt és ismereteinket, tapasztalatainkat felhasználjuk a munkák végzésének korszerűsítésére. Ebből a célból vásároltuk meg a Tábori Gép- és Traktorállomástól az automata hidraulikus szerkezetű billenthető tartályokat. Előnyük, hogy fizikai munka erőkifejtése nélkül egy gombnyomás után nyitják a tartály oldalát és a felső védőszerkezetet.

Szakszerűen magyarázza a hidraulikához szerelt emelőru- dak szerepét. A tartály egyik oldalát azért magasították meg — mondja —, hogy a szecskázott takarmány ne repülhessen a tarlóra. Elejét veszik a betakarítással járó veszteségeknek, A traktorosok és a vezetők véleménye szerint azonban a veszteség attól is függ, hogy az önjáró szecskázó vezetője hogyan szabályozza a szállító szalag sebességének forgását. Ugyanis ha zöldlucernát szecskáznak, akkor gyorsabban foroghat a szállítószalag, ha viszont fonnyasztottat, akkor lassabban. A járművezetőnek mindig a helyi viszonyoknak megfelelően kell meghatároznia a sebességet.

Az udvar kapuján Gyürki Vladimír hajt ki traktorával. A gépesítő mondja, hogy a lucernatáblára megy kaszálni. Mindannyian megkönnyebbülnek, mert a határban a gépek újra indulhatnak. Sok még a munkájuk, mert alig fejezik be a lucerna első termésének betakarítását, máris teljes ütemben kaszálniuk kell a rétifüvet is.

A gyakori esőzés után sok fű termelt a réten is.

A mechanizáciős részleg ud* varára érkezik Vladimír Kos' tolník mérnök, a szövetkezet fő* zootechnikusa is. Amint mondja, a silózott takarmány minő-: ségét ellenőrizte. Az agronö- rnussal együtt munka közben is többször ellenőrizték, hogy a takarmányt a követelmények-: nek megfelelően tartósítják-e.

— Több éven keresztül szerezett tapasztalatainkat is felhasználtuk a herefélék és a rétifű tartósításakor. Rájöttünk' arra, hogy -a gyorsaság hozzá« járult a megfelelő minőség el-« éréséhez.

Sánta József a négytagú si< lózó csoport vezetője szintén tapasztalataikról számol be:

— Jói együttműködtünk á szállítókkal. Az egyik silógöd* rőt három nap alatt sikerült megtöltenünk takarmánnyal.

Ojra a főzootechnikus beszé! a silőzás módjáról:

—• A múltban a lesilózott ta« karmán y egy része a fekete fólia alatt tönkrement. Ezért idén kevésbé értékes füvet, főleg gyomnövényeket szecskáztunk fel, és a lesilózott takarmány tetejére 20—30 centiméteres rétegben elterítettük. Erre húztuk rá a fóliaponyvát. Az értékes takarmányból tehát a lehető legkevesebb értéktelenedik el a fóliaponyva alatt.

A főzootechnikussal együtt tekintjük meg a már földdel letakart silőgödröket. A fekete főliaponyvára homokot terítettek, hogy ily módon is megakadályozzák a levegő behatolását a silógödörbe.

Fokozatosan javul az idő, á határban már teljes ütemben dolgoznak az önjáró szecskázók, függesztett vágószerkezetekkel is kaszálják a lucernát, és a rétifüvet. A teherautók a parcellák felé Indulnak, hogy a még üres silógödrökbe szállítsák az értékes takarmányt.

A főzootechnikussal még egy ideig elbeszélgetünk a takarmányalap megteremtésének lehetőségeiről. Ügy véli, idén annyi tömegtakarmányt sikerül jó minőségben tárolniuk, illetve «tartósítaniuk, hogy a hús és a tej termeléséhez lényegesen kevesebb abraktakarmányt kell majd felhasználniuk, mint a múlt évben. Megteremtik a lehetőségeket az állatállomány egyenletes etetésére. Tavaly ugyanis kevés takarmányt biztosítottak, és ezért az idei év első hónapjaiban olykor kevés és nem megfelelő összetételű takarmányt etethettek az állatokkal. Emiatt a tervezettnél kevesebb húst és tejet termeltek. Jelenleg viszont a tehenek átlagos napi tejhozama tizenkét liter. Minden tehénre tíz liter tej eladása jut. Az egy liter tej előállításához szükséges abraktakarmány 25 dekagramm. Azért ilyen kevés az abrakta- karmány-szükséglet, mert az állatokkal kiváló minőségű tömegtakarmányt etetnek. Ezért igyekeznek a lucernaféléket, keverékeket és a rétifüvet a lehető legjobb minőségben lesi- lőzni, a szénát pedig ventillátorokkal utánszárítani, hogy egész évben jó minőségű tömegtakarmányt etethessenek.

balla József;