Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-23 / 146. szám, hétfő
úr szó 1980 VI. 23. 3 Körültekintőbben a pénzeszközök felhasználásában írta: Dr. Ľudovít Vaškovič, a Csehszlovák Állami Bank alelnöke A tervszerű népgazdaság irányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések a vállalati pénzügyi gazdálkodás aktív szerepének növelésével kap csolatban Is számos új elvet tartalmaznak. Az új elvek többségének gyakorlati jelentőségéről és szerepéről a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszereit alkal: m hzó vállalatokban az utóbbi három év folyamán már meg győződhettünk. A tapasztalati módszer alkalmazása során szerzett pozitív ismeretek bizonyítják, hogy a vállalatokban az eddiginél nagyobb mértékben kell érvényre juttatni a pénz objektív funkcióját, az értékkategóriákat, valamint a pénzgazdálkodási eszközöket a népgazdaság intenzív fejlődésé, nek elmélyítéséért. A cél annak az elérése, hogy a vállalati gazdálkodásban a tervieladatok teljesítése során a pénz nagyobb szerepet töltsön be. Az eddigi tapasztalatok ugyanis bizonyítják, hogy a pénz és a pénzügyi-gazdasági kritériumok feladatköre ez idéig általában passzív szerepet töltött be a gazdaságirányításban és a problémák megoldásában. A vezető gazdasági dolgozók abból az alapelvből indultak ki az esetek többségében, hogy elegendő megszerezni a számára szükséges beruházási illetve devizakeretet, s valamiképpen majd csak megkapják az elképzeléseik megvalósításához szükséges pénzt is. A pénz kérdését tehát a legtöbb gazdasági szervezetlen másodlagos tényezőként kezelték, arra számítva, 'hogy vagy bankhitelt kapnak, vagv állami támogatásban részesülnek. A komplex intézkedések értelmében ezeknek a bevett szokásoknak véget kell vetni, s el kell érni, hogy valamennyi gazdasági tevékenység hatékonyságáról pénzgazdálkodás» szempontból is meggyőződjenek, s ezt a szempontot a legfontosabbak közé sorolják. Ebben a szellemben bontja le saját feltételeire a komplex intézkedéseket a Csehszlovák Állami Bank is. Az egész hiteles devizagazdálkodásunkat a pénzeszközök következetesebb és aktívabb felhasználásának szolgálatába akarjuk állítani. Elsősorban és a lehető leggyorsabban a hitelgazdálkodá- si-rendszereket, hogy a komplex intézkedések értelmében növeljük a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek pénzgazdálkodási felelősségét, s hogy ezek a gazdasági szervezetek az eddiginél nagyobb mértékben használják fel saját forrásaikat és a bankhiteleket. Az ilyen hiteltevékenység számára eléggé széles teret biztosítunk, mert az önálló el- számolási rendszernek nyújtott hitelek mennyisége ma már eléri a 405 milliárd koronát, ami az évi nemzeti jövedelem mintegy 4/5 része. Számításaink szerint az idén a bankhitel által finanszírozott forgóeszköznövekmény részaránya eléri a 65,7 százalékot, a készletnövekménynek pedig nem kevesebb mint 79.7 százalékát finanszírozza a bank. A beruházások finanszírozásában a bankhitel részaránya 1980 ban 30,8 százalék lesz. Már az idén is erőteljesen megszigorítottuk a hitelfolyósítás feltételeit. A vátla lati tevékenység értékelésében igényesebbek lettünk, így a hitelfeltételek révén megkünnyít- jiik, illetve adott esetben megnehezítjük a hitel igénybevételét. A kritériumok értelmében elsősorban azt vesszük figyelembe, hogy a vállalatok miként teljesítik exportfeladataí- kat. Exportfeladataikat nemcsak mennyiségi szempontból, hanem szerkezeti és árszem pontból is teljesíteniük kell. Hitelfolyósítás közben nagy mértékben figyelembe vesszük a termelés minőségét és renta bilitását, a készletgazdálkodás hatékonyságát és a beruházások végrehajtásának színvonalát. Ezeknek a feladatoknak a teljesítését feljegyzzük a lútel- jegyzőkönyvekbe, amelyeket az év elején az összes termelési- gazdasági egységgel kidolgozunk a hitelfolyósítás feltételeiről. Amennyiben a vállalatok nem iktatják be terveikbe ezeket a feladatokat, automatikusan emeljük a kamatlábat. Ez az emelkedés az üzemviteli és a beruházási hitelek esetében 0,5—1 százalékos lehet. Év közben is ügyelünk arra, hogy a vállalatok a jegyzőkönyvbe foglalt feladatok végrehajtásáról következetesen gondoskodjanak. Amennyiben a termelők nem teljesítik minden mutató szempontjából az exporttervet, további 0,25—0,50 százalékkal emeljük a kamatlábat. A bank azonban nemcsak szankcionálásra korlátozza a tevékenységét. Ellenkező előjelű tevékenységet is folytatunk. ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átlagosnál előnyösebb hitelfeltételeket biztosítunk a jobb eredményeket elérő vállalatok számára. Aineny- nyiben például a termelők teljesítik a nem szocialista országokba irányuló exportfeladatokat, és termékeikért a tervezettnél jobb árakat kapnak, 25—50 százalékos kamatengedményt kaphatnak. Ez a szocialista országokba irányuló exportra is vonatkozik. Az idén igényesebbé tettük a hitelfeltételeket, mert igényesebbé váltak a gazdálkodási és termelési feltételek. Ez teljesen összhangban van a komplex Intézkedések szellemével. A komplex intézkedések megvalósítása tehát lényegében megfelel az állami bank által tartósan érvényesített irányvonalnak. Az idén megszigorított hitelnyújtási feltételekkel lényegében azt akarjuk elérni, hogy Kelet-Szlovákia egyik legkeresettebb ásványvize a baldovcei. Az ottani töltőüzem dolgozói az idén több mint 24 millió 730 ezer üveg ásványvizet palackoznak. Az év első öt hónapjában csaknem 11 millió palack ásványvizet adtak a piacra, és ezzel megteremtették a feltételeket a féléves terv túlteljesítéséhez. A nyári idegenforgalmi csúcsidényben fí millió 150 ezer üveg ásványvizet palackoznak. A képen: Michal Berňáček, az üzem igazgatója és Jana Mecková laboráns az ásványvíz minőségét ellenőrzi (A. Haščák felvétele — CSTK) az egész önálló elszámolási rendszer felkészüljön a komp lex intézkedések által szorgalmazott igényesebb feltételekre. Úgy tervezzük, hogy ezt ‘a szemléletet a jövőben egyre következetesebben érvényesítjük. További kritériumokat, tevékenység-értékelési szempontokat érvényesítünk, és ezt szervesen összekapcsoljuk a hitelnyújtási feltételekkel. Azzal is számolunk, hogy kategorizálni fogjuk a termelési-gazdasági egységeket. Az első kategóriába a progresszív, rendkívül jó eredményeket elérő termelő szervezeteket soroljuk, a másodikba azok a termelési-gazdasági egységek kerülnek, amelyek folyamatosan teljesítik feladataikat, a harmadikba pe dig azok, amelyek a feladatok teljesítésében lemaradnak, stagnálnak. Az. alap kamatlábat is ennek megfelelően differenciáljuk. Az alap-kamatláb — a tevékenység színvonalától függően 4—8 százalékos lesz, az eddigi egységes 6 százalékos kamat helyett. Az elmondottakból már nyilvánvaló, hogy a progresszív termelési-gazdasági / egységek előnyösebb feltételek között jutnak hitelhez. Azt akarjuk elérni, bogy a hitelek révén aktivizálódjanak a vállalatok, a nagyobb hatékonyság és gazdaságosság érdekében. A gyakorlatot azzak is hatékonyabbá akarjuk tenni, hogy következetesebben összekap csoljuk a szankcionális kamatot, illetve (eredményes tevékenység esetén) a kamatenged menyeket a jutalmazási alap képzésével. Nemcsak a kamatpolitikával tudjuk befolyásolni a vállalati tevékenységet, végső soron pedig a hitelfolyósítást. Számos más eszközzel is rendelkezünk. Ilyen eszköz például a gyors hitelnyújtás rendszere, amelynek keretében egyebek között fizetési hitelt, bérhitelt, külföl- dihitel-fedezetet s^b. nyújthatunk. Ezeknek az eszközöknek az igénybevételével az önhibájukon kívül fizetési nehézségekkel küzdő vállalatokat kisegíthetünk. A szigorított 'hitelfolyósítási rendszer is ebbe a kategóriába tartozik. Ennek keretében például fölöttes szervek szavatolásával hitelt nyújthatunk, ugyanakkor azonban azért is-előnyben részesíthetjük a vállalatokat, hogy azok idő előtt átutalják a kamatot stb. Az ilyen eljárás célja mindig a felmerülő problémák megoldása, az állami terv teljesítésének hatékonyabbá tétele. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok a jövőben ne lássanak egyfajta határvonalat a deviza és a hazai pénznem között. Egyes helyeken még olyan szemlélet uralkodik — és ez káros szemlélet — mintha a pénzgazdálkodásban két külön választott, egymástól független terület létezne: a devizagazdálkodás és a csehszlovák koronával történő gazdálkodás. A vállalatok és a termelési-gazdasági egységek gazdálkodásában le akarjuk küzdeni azt a káros szemléletet, amelynek az a lényege, hogy a devizáról való gondoskodás nem függ össze a csehszlovák koronáról történő gondoskodással. Mi abból az alapelvből indulunk ki, hogy a devizagaz dálkodás csak a hazai pénznemmel való gazdálkodás felől közelíthető meg hatékonyan. A koronával tehát körültekintően kell gazdálkodnunk, és a deviza „odaítélésekor“ nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a koronákban tükröződő termelési folyamat miként alakul. A bank funkcióit mindezek következtében úgy fejlesztjük tovább, hogy ezek minél szervesebben kötődjenek az állami terv minőségi teljesítéséhez. Abból indulunk ki, hogy az állami bank megfelelő eszközökkel rendelkezik ah'hoz, hogy a hitel és devizafolyósítási feltételekkel hozzájáruljon a gazdasági hatékonyság fejlesztéséhez, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok gazdasági eredményeinek javításához. Baráti segítséggel gyorsabban megy a munka Több ventillátorra lenne szükségük A galántai (Galanta) járás ban nagy visszhangra talált a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának felhívása. Az utak mentén, csatornapartokon, erdei tisztásokon a tömegszer vezetek tagjai kaszálják le i füvet. A nádszegi (Trstice) ha tárban Szabó István szövetke zeti nyugdíjas, fiával együtt gyűjtötte össze a száraz szénát Mindketten serényen dolgoztak, hogy még eső előtt haza hordhassák a jó minőségű takarmányt. István bácsi a boglyák ra tekintve elégedetten állapi totta meg: — Ha még egyszer kaszálunk ezen az árokparton, .akkor a szálas takarmány már elég lesz a tehénnek, meg a két borjúnak. Munka közben beszélnék ró la, hogy a faluban még elég sokan tartanak tehenet. Ezért a kisállattenyésztők vállalták, hogy a környékbeli árkokról begyűjtik a szénát. A borjakra meg hizlalási szerződést kötnek a húsfeldolgozó üzemmel. Kettős haszon származik ebből. Tejjel látják el családjukat, a fölösleget eladják a szomszédoknak, vagy a tejfel- dolgozó üzemnek, a borjakat pedig a húsipari üzemnek Elmondják, hogy a faluban egyre többen gondolkodnak hasonlóan. A lehetőségekhez mérten önellátottságra törekednek Minek vegyenek tejet az üz* letben, ha maguk is termelhet, nek? A szomszédos Örföldi (Sió venské Polej Állami Gazdaság ban is hasonló véleményeket hallottam. Lombos Kornél mér* nők, igazgató arról tájékozta* tott, hogy tervszerű, előrelátó termeléssel már sikerül annyi tömegtakarmányt előállítani, hogy kedvezőek a lehetőségek az abraktakarmány szükséglet csökkentésére. — A szántóföldön termesztett fű hektárhozama zöld anyagban számítva 70 tonna volt — mondotta az igazgató. — Minden lehetőség megvan arra, hogy az átlagos hektárhozam száz-százhúsz tonna legyen. A vezetőség többi tagjával együtt bizonyítja, hogy évről évre több tömegtakarmányt le-- hét termelni. Mivel a szántóföldi fű hektárhozama ilyen nagy, biztosítani tudják a folyamatos takarmányozást. A silókukoricát nem kell zölden etetniük, mind lesilózhatják a téli és tavaszi időszakra. A takarmányozásban a rendszeresség egészében biztosított. Hosszú ideig elbeszélgetünk az abraktakarmány-fogyasztás csökkentésének „alsó határáról“. Az igazgató a múlt évi tapasztalatok alapján azt állítja, hogy egy liter tejet — ha a tömegtakarmány kiváló minőségű — 28 dekagramm abrak- takarmány felhasználásával is elő lehet állítani. Egyes időszakokban kevesebb is elég, azonban csak akkor, ha a tömeg- takarmány rendkívül jó minőségű, — Azért fő legtöbbet a fejem — mérgelődik —, hogy sok a takarmányunk, de kevés a gépünk Mielőtt a határba indulna, cseng a telefon. Amikor felveszi a kagylót, és meghallja Nagy Istvánnak, a Nádszegi Efsz elnökének hangját, felderül az arca: — Köszönöm a segítséget, küldjétek minél hamarább a kezelőszemélyzetet és a gépeket. Elégedetten mondja: — Még az a szerencse, bog/ jó szomszédaink vannak. Két rendfelszedő és egy rakodógépet küldenek. Lehet, hogy még többet is, mert ők már — a járásban elsőként — betakarítot-* ták a takarmányt. Remélem, még más üzemtől is kapunk segítséget. Szükségünk van a támogatásra, mert nem tudunk vásárolni gépeket. Nagyon kel-* lene néhány T 164-es NDK- gyártmányú rakodógép. Bevá« sárlónk hiába járja az országot, nem tudunk ilyen gépet beszerezni. A határba siet, ahol még teljes ütemben folyik a munka. Tárolják a nagy tápértékü tömegtakarmányt, hogy továbbra is rendszeresen, egyenletesen etethessék az állatokat. Ä járási kimutatások Is azť bizonyítják, hogy eddig szinte minden mezőgazdasági üzem jó minőségben takarította be’ a takarmányt. A lucerna első terméséből főleg szénát gyűjtöttek be. Azonban a helyi viszonyoknak megfelelően, és az időjárás alakulásától függően a 24 szárító üzemben takarmány«* liszt pogácsát készítettek. A si* lógödrökben és tornyokban fonnyasztott állapotban tárolták az évelő takarmányok égy, részét. Akadnak azért nehézségek is. A széna kazlakba való szárítá* sához nincs elég ventillátor. A1 betakarítás megkezdése előtt a mezőgazdasági üzemek sok ígé retet kaptak, azonban mégsem vásárolhattak elegendő ventillátort. Nincs más megoldás, a vágsellyei (Safa) kooperációs körzet példájára megszervezték az üzemek közötti kölcsönös kisegítést. Ahol befejezik a takarmányok betakarítását, a gépek egy részét kezelőszemélyzettel együtt a szomszédos üzemek segítségére csoportosítják’ át. Közös összefogással, baráti segítséggel gyorsabban megy a' munka. BALLA [ÚZSEF. PARTNER VAGY KONKURRENS? A Nemzetközi Haszonjárműipari Egyesülés és a szocialista országok járműipara között nincsenek kooperációs kapcsolatok. Ez részben annak is tulajdonítható, hogy az IVECO a fejlett tőkés és a fejlődő országok haszonjármű-piacainak meghonosítására összpontosította erőit. Ugyanakkor a KGST-or- szágok a legtöbb tehergépkocsi-fajtából önellátásra rendezkedtek be, termelésük ma már megközelíti az Egyesült Államok és Nyugat-Európa együttes produktumát. Az IVECO-tagvállalatok néj melyike ennek ellenére jó üzleti kapcsolatokat alakított ki a szocialista országokkal. A) Szovjetunió például a hetvenes évek közepén tízezer nehéz-te* hergépkocsit vásárolt a Magi-í rus-Deutztól, amelyeket Szibériában a BAM vasútvonal építésénél használnak fel. Magirus-* licenc alapján gyártanak teherautókat a jugoszláviai maribori TAM gyárban. A budapesti utcákon is fel-feltűnnek időnként i Magirus márkájú, nagy magasságra kitolható, létrás tűzol-* tók, amelyek gyártásában a kölni cég ugyancsak gazdag ta* pasztalatokkal rendelkezik. A Fiat több szocialista országgal keretszerződéseket írt alá. (HVG) IPARI ÉPÍTKEZÉSEK VIETNAMBAN Hatszázhuszonliat ipari és szociális létesítményt — tégla- és cserépgyárakat, textilüzemeket, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, kórházakat és kulturális intézményeket — adtak át rendeltetésének az elmúlt év folyamán a vietnami építők. Az új üzemekben és gyárak^ ban évente 100 ezer tonna foszfáttrágya, 40 ezer tonna cement, 370 millió tégla és tetőcserép, 2,5 millió méter szövet, 4000 tonna fonal készül. Az ország építőinek további feladata az ötéves tervben előirányzott építkezések — főként' a mezőgazdasági létesítmények’ — elkészítése és mielőbbi át-* adása. (BUDAPRESS — APN]
