Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-19 / 143. szám, csütörtök
k Szovjetunió mindent megtesz a szocialista országok gazdasági életének megszilárdításáért Alekszej Koszigin június 17-t beszéde a KGST XXXIV. ülésszakén Emu 1980. VI. 19. A szovjet küldöttség nagy érdeklődéssel hallgatta meg a korábban elhangzott beszédeket, és szívből jövő köszönetét akar mondani a csehszlovákiai elvtársaknak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakához megteremtett kedvező feltételekért. Az idei évben számos fontos esemény — évforduló van. Száztíz éve született Vlagyimir Iljics Lenin, akinek eszméi testvéri együttműködésünk alapját képezi. Harmincöt éve a fasizmus fölött aratott nagy győzelemnek, amely lerakta a szocialista közösség létrejöttének, alapjait. Huszonöt éve keletkezett a Varsói Szerződés, amely e közösség országainak biztonságát és független fejlődését garantálja. Ezeket az eseményeket népeink és az egész haladó emberiség fontos történelmi mérföldköveként tartják számon. Jelentőségük mindenekelőtt abban van, hogy új erővel támasztják alá a szocializmust mint olyan haladó társadalmi rendszer történelmi szerepét, amely a népek számára biztosítja az alapvető szociális és nemzeti problémák rendezését s fő tényezője a világbékének és a nemzetközi haladásnak. Az imperialista erőpolitika aktivizálódása következtében az utóbbi időben a nemzetközi helyzet jelentősen bonyolultabbá vált. Az Egyesült Államok uralkodó körei ellenséges utat kezdtek el követni az enyhüléssel szemben, fokozzák a lázas fegyverkezési hajszát, ami növeli a háború veszélyét a világ minden részén. Ez a politika egyes további NATO-tagországok és a pekingi vezetők támogatására talált, akiik hegemonista terveiket már régóta egybekapcsolták a háborús konfliktusok előidézésével. Testvérpártjainknak és a szocialista országok kormányainak nemzetközi tevékenységében ezért egyre nő a béke megőrzéséért és a háború elhárításáért vívott harc jelentősége. Következetes békepoiitikánk, a szocialista országok mély odaadása az enyhülés iránt ismét bebizonyosodott a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének nemrég megtartott ülésén. E tanácskozás határozatai nagyszabású akcióprogramot tartalmaznak, melynek célja a bizalom és a kölcsönös megértés szilárdítása a nemzetközi kapcsolatokban és az események alakulásának a béke irányába történő terelése. E dokumentumok helyes tájékozódási pontokat adnak az európai és a világbéke megszilárdítása felé történő előrehaladáshoz. A nemzetközi helyzet, mindenekelőtt az Egyesült Államok és más NATO-tagországok által indított fegyverkezési verseny, természetesen arra kényszeríti országainkat, hogy megtegyék a szükséges lépéseket védelmi képességük erősítésére. Ezek a lépéseik azonban semmilyen állam számára nem jelentenek veszélyt. Leonyid lilies Brezsnyev hangsúlyozta,, hogy az agresszív törekvések mindig idegenek voltak szövetségünktől, amely népeink békés munkájának védelmére alakult. Azért jött létre, hogy támogassa közös harcunkat a tartós békéért, az országok szuverén jogaina^ és a nemzetek szabadságának tiszteletben tartásáért. Ugyancsak a béke és a haladás ügyét szolgálja közös szervezetünknek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége. Az egyenjogú nemzetközi együttműködés fejlesztését, az enyhülés anyagi alapjának megszilárdítását és a nemzetközi politikai légkör javítását célozza. Ugyanúgy, mint az elmúlt években, a szocialista országok fő figyelmüket most is a békés építés feladatainak megoldására fordítják. A kommunista és munkáspártok számos országban megtartott kongresszusai körvonalazták a szociális és a gazdasági fejlesztés méreteit a következő Ötéves tervidőszakra. Más országokban a kongresszusokra rövidesen sor kerül. A nyolcvanas évek távlati terveinek kidolgozásán fáradoznak és rövidesen érvénybe lépnek az új ötéves tervek, amelyek meghatározzák a szdcialista országok termelőerőinek fejlődését és népeik jólétének további fokozását. Pártunk és egész országunk is kongresszusra készül. A szovjet nép nagy erőfeszítéseket tesz a jelenlegi ötéves tervidőszak feladatainak megvalósítására. Várható, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évében a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1975-liöz képest 21 százalékkal, az ipari termelés 25 százalékkal nő. A mezőgazdaságban eszközölt nagy beruházások lehetővé tették a termelékenység lényeges növelését és a kedvezőtlen időjárősi viszonyok által a mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatás enyhítését. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 17 százalékkal nő az egy lakosra jutó reáljövedelem. A szovjet emberek több mint 500 millió négyzetméter lakóterülethez jutnak. A hetvenes évek eredményei azt mutatják — állapította meg a továbbiakban Koszigin elvtárs —, hogy a KGST- tagországok nemzeti jövedelmének és ipari teremtésének növekedése kétszer gyorsabb volt az elmúlt tíz esztendőben, mint a fejlett tőkés országok növekedési üteme. Gazdasági együttműködésünk szüntelenül szilárdul. A szocialista integráció sikereinek fontos mutatója az, hogy a KGST-tagországok kereskedelmi csereforgalma gyorsabban növekszik, mint nemzeti jövedelmük. Nagy beruházást fejeztünk be, mégpedig a Szojuz földgázvezeték építését, és megkezdődött az atomenergetika nagyszabású fejlesztési programjának megvalósítása. A szocialista és a tőkés rendszer gazdasági életének objektív elemzése arról tanúskodik, hogy a szocialista országok gazdasági fejlődése továbbra is stabilnak bizonyul, és nem sújtotta az a számos nehézség, amely a kapitalista gazdasági életet jellemzi. Gazdasági életünk tervszerű jellege, a külkereskedelem állami monopóliuma, az együttműködés elmélyítése jelentős mértékben lehetővé teszi, hogy védekezzünk a tőkés világban létrejövő gazdasági helyzet kedvezőtlen hatásai ellen. Az újratermelés feltételei azonban új követelmények elé állítanak bennünket, éspedig nemcsak külső tényezőkkel összefüggésben. Ezekhez a szocialista gazdaságnak is alkalmazkodnia kell. Erről tanúskodnak azok a bizonyos nehézségek, amelyekkel a KGST-tagországoknaik a múlt évben kellett szembenézniük. Továbbra is előtérben marad az energiahordozók, a fűtő- és a nyersanyagok problémája, amelynek megoldását számos közös intézkedésünk célozza. Ez nagy nemzetközi probléma. Egyre nagyobb befolyást gyakorol minden országra, sok tekintetben országaink gazdasági növekedésének ütemét is meghatározza. A KGST-tagországok, amelyek főiként saját erőforrásaikra támaszkodnak, ezt a problémát lényegében sikeresen oldják meg. Az együttműködés szocialista elveiből kiindulva nem engedtük meg az árak ösztönszerű változását kereskedelmünkben. Országaink egybehangolt gazdaságpolitikájában természetesen tekintetbe kell venni a nemzetközi energia- és nyersanyaghelyzet változásainak objektív tényeit, a fűtőanyag- és a nyersanyag-kitermelés költségeinek törvényszerű növekedését és e tartalékok pótolhatatlanságát. Sokat teszünk a bányaipar közös fejlesztéséért. A jelenlegi időszakban azonban a primer tartalékok ésszerű fel- használásának van döntő jelentősége. A végtermékeik egységére jutó fogyasztás csökkentése rendszerint kisebb költségeket követel meg, mint termelésük növelése. A KGST-tagországok ezért legsürgetőbb gyakorlati feladatuknak a hosz- szú távú együttmüködési célprogramok megvalósítását, további tartalékok keresését, valamint a társadalmi termelés és fogyasztás szerkezetének tökéletesítését tartják. A jelenlegi és a nyolcvanas években várható helyzet sokoldalú intenzifiká- lást követel meg. Növelni kell a termelést az alapokkal szembeni igényességnek, valamint a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentése útján. Csak ily módon biztosítható a legfontosabb gazdasági és szociális problémák megoldása. A Szovjetunióban az SZKP XXV. kongresszusán, valamint az SZKP KB 1979. novemberi plénumán elfogadott határozatokkal összhangban dolgozunk a gazdasági élet intenzifikálásán, a tudományos-műszaki haladás felgyorsításán, valamint az anyag- és a munkaerő-tartalékok ésszerűbb felhasználásán. Kidolgozzuk a fűtőanyag és az energia termelésének és ésszerű fel- használásának komplex programját. Várható, hogy csökken a kőolajtermékek mint erőművi fűtőanyagok részaránya, fejlődik az atomenergiaipar, egyebek között a fűtés, hőellátás területén is, s növekszik az energetikai aggregátumok kapacitása. Mivel minden testvéri országnak ki- sebb-nagyobb mértékben szembe kell néznie a termelés intenzifikálásának problémáival, együttműködésünk továbbfejlesztését is e feladatoknak kell alávetni. Az előttünk álló problémákból kiindulva ítéljük meg a következő öt évre szóló népgazdaság-fejlesztési tervek egyeztetése terén végzett munkát is. Az előterjesztett jelentésből is világos, hogy e munka terén bonyolult körülmények között közös erővel sikerült megtalálni a komoly gazdasági problémák megoldását s megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az egyes országok kidolgozzák a szociális és a gazdasági fejlesztés fő irányelveit a következő ötéves időszakra. Ugyanúgy, mint az előző években, a Szovjetunió most is mindent megtesz a szocialista országok gazdasági életének megszilárdításáért — mondotta a továbbiakban Koszigin elvtárs. A következő ötéves tervidőszakban tovább mélyülnek integrációs kapcsolataink a KGST többi országával. A kölcsönös szállítások terjedelme csaknem 40 százalékkal nő, s előzetes becslés szerint eléri a 260 milliárd rubelt. Tekintettel a testvéri országok szükségleteire, és figyelmen kívül hagyva a kitermelés rosszabbodó feltételeivel kapcsolatos nehézségeket, 1981 és 1985 között a KGST-tagországokba ugyanolyan nagy mennyiségű kőolajat szállítunk, mint 1980-ban, az öt év alatt összesen csaknem 400 millió tonnát. Jelentős mértékben teljesítjük azt a feladatot, hogy a tagországok ellássák egymást a szükséges gépekkel és berendezésekkel. A szovjet kivitel értéke ezekből a termékekből a KGST-tagországokba a következő ötéves tervidőszakban eléri a 35 milliárd rubelt, ami 40 százalékkal több, mint a jelenlegi ötéves tervidőszakban szállított meny- nyiség. A“szállítmányok lényeges része hiánycikkszámba menő gép és berendezés, köztük széles hengerpadok, cső- hengerdei berendezéseik, folyamatos öntést végző gépek, repülőgépek, valamint más nagy népgazdasági jelentőségű gépek és berendezések. A Szovjetunió a következő ötéves tervidőszakban a többi KGST-tagor- szágtól több mint 60 milliárd rubel értékű berendezést vásárol, egyebek között a kőolaj-feldolgozás másodlagos folyamataihoz szükséges berendezéseket, emelő- és közlekedési berendezéseket, gyári és sajtolóberendezéseket, komputereket, könnyű- és élelmiszer- ipari berendezéseket. A Szovjetunió lakosságának ellátásában lényeges szerepet tölt be a fogyasztási cikkek behozatala, amelynek értéke öt év alatt több mint 40 milliárd rubel lesz. Rendkívül nagyra értékeljük a testvéri országokkal a szovjet népgazdaság fejlesztése terén kifejtett együttműködést, ezen országok hozzájárulását a fogyasztási cikkek választékának bővítéséhez a szovjet piacon. A szocialista integráció fejlesztése terén munkánk fő iránya marad a hosszú távú és stabil termelési és tudományos-műszaki kapcsolatok elmélyítése a tervezés terén kifejtett egyre szorosabb együttműködés alapján. Ezen az úton haladva további intézkedéseket tettünk. Kétoldalú hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgozott ki és írt alá a Szovjetunió Bulgáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Magyarországgal, az NDK-val és Romániával. Több mint 70 többoldalú egyezményt kötöttünk, amelyek a hosszú távú célprogramokat konkretizálják. Folytatódik további, mintegy 120 egyezmény kidolgozása és koordinálása, s megkezdtük a következő ötéves tervidőszakra szóló sokoldalú integrációs intézkedések tervének kidolgozását. Ezen az ülésszakon az egyik legfontosabb egyezményt írjuk alá, amely a számítástechnikai berendezések ki- fejlesztése és gyártása terén kifejtett nemzetközi szakosítást és kooperációt szabályozza. Ez az egyezmény csak a következő ötéves tervidőszakra több mint 15 milliárd rubel értékű szállításokat irányoz elő. Pozitív hatása mindenekelőtt úgy lesz érezhető, hogy a tagországok népgazdaságában új számítástechnikai eszközöket, a mikrokom- putereket alkalmazzák. A fémmegmunkáló ágazatokban a következő tíz esztendőben jelentős mértékben kell növelni a munka termelékenységét, meg kell gyorsítani az alapforgót és meg kell takarítani több millió munkaerő munkáját. A megkötött egyezményekből adódó intézkedéseket be kell iktatni a népgazdaság-fejlesztési tervekbe és a sokoldalú integrációs intézkedések egybehangolt tervébe. Éppen ezért nagyon fontos, hogy meggyorsuljon a legközelebbi időszakra szóló hosszú távú célprogramok megvalósításával kapcsolatos egyezmények kidolgozása. Ezért szükséges, hogy az ötéves tervekben idejében reagáljanak ezen egyezmények teljesítésének anyagi, pénzügyi és munkaerő-gazdálkodási lehetőségeire. Nyilvánvalóan abból kell kiindulni, hogy az ötéves tervek megvalósítása során kiegészítő tartalékokat kell keresnünk, s oly módon kell pontosabbá tennünk a terveket, hogy a nemzetközi kooperáció fejlesztését, új gyártmányok termelésének bevezetését és a termékek műszaki színvonalának emelését célozzák. Ezt kell a gazdaságpolitikáról folytatott megbeszélések fő rfapi- rendi pontjává tenni. Közös erőfeszítéseink súlypontját pártjaink egyeztetett irányvonalának megvalósítása képezi, mégpedig az, hogy a következő két ötéves tervidőszak: az intenzív termelési és tudományos-műszaki kooperáció időszaka legyen. Ennek alapján a feldolgozó ipar, mindenekelőtt a gépipar egybehangolt fejlesztése lehetővé teszi a tudományos-műszaki haladás ütemének lényeges meggyorsítását. A termelési kooperáció nagyszabású fejlesztése szilárd alapot teremt meg a Nyugattal fenntartott gazdasági kapcsolataink optimálissá tételéhez. Amint ezt a Végrehajtó Bizottság múlt évi tevékenységéről szóló jelentés is kiemeli, a KGST szervei levontak bizonyos következtetéseket az elmúlt ülésszakokon elhangzott bíráló észrevételekből. Tevékenységük egyre jobban összpontosul az együttműködés fő irányaira. Az idén megvitatott kérdések kétharmada az anyagi termeléssel, a tudománnyal és a technikával kapcsolatos. Fokozódott a munka operatív jellege. Mindennapos figyelmet szentelnek a nemzetközi gazdasági szervezeteknek. Elvárjuk, hogy ezek a szervezetek, köztük a gazdasági egyesületek, minél hatékonyabb munkába fogjanak. Együttműködésünk távlati értékelése során tekintetbe vesszük a szocialista közösség és a fejlődő országok kapcsolatainak növekvő Jelentőségét. Már az a tény, hogy a mostani ülésszakon jelen vannak azon nagyszámú ország képviselői, amelyek felszabadultak és a mélyreható haladó változások útját választották, arról tanúskodik, hogy a szocialista és a fejlődő országok érdekei objektívan egyeznek. Külön hangsúlyozni akorom együttműködésünk fejlesztésének fontosságát Angolával, Afganisztánnal, a Demokratikus Jemennel, Kambodzsával, Laosz- szal, Mozambikkal és Etiópiával. A KGST-tagországok nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy segítsenek ezen országoknak gazdasági életük fejlesztésében, hogy sokoldalú alapon is céltudatosan megoldhassák e kérdéseket. Véleményünk szerint adottak a reális lehetőségek arra, hogy bővítsük ezen országokkal kölcsönösen hasznos együttműködésünket, ami előmozdítja a fejlődő országok gazdasági fellendülését, kivitelük növekedését, exportjuk szerkezetének javítását és bevételi forrásaik növelését. A szocialista országok mindig támogatták az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok fejlesztését a fejlett tőkés országokkal. Ez az irányvonalunk változatlan. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az imperialista erők megpróbálják aláaknázni a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kifejtett gazdasági együttműködést oly módon, hogy megszegik az eddigi egyezményeket és szerződéseket. Mit szólhatunk ehhez? Ezek a lépések bizonyos átmeneti nehézségeket okozhatnak egyes objektumok létesítése során. Előrehaladásunkat és terveink teljesítését megakadályozni senkinek sem sikerült és sikerül, még akkor sem, ha az amerikai kormány minden amerikai áru kivitelére embargót mond ki. Természetesen ebből le kell vannunk a következtetéseket. Ezek a következtetések belső tervezésünkkel és külkereskedelmi orientációkkal egyaránt kapcsolatosak. Biztonsággal kijelenthetjük: teljesen megalapozatlan az együttműködés és az enyhülés ellenzőinek az a reménye, hogy a szocialista országokat alá lehet vetni gazdasági nyomásnak és diktátumnak. Erről mindenki meggyőződhet, aki helyesen tudja értékelni egységünk erejét, lehetőségeinket és azt az eltökélt szándékunkat, hogy sokoldalúan bővítjük és szilárdítjuk kölcsönös együttműködésünket. Politikai tevékenységünk, gazdasági fejlesztésünk és együttműködésünk békés és építő céljaink elérésére irányul. Síkraszállunk azért, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, ugyanúgy, mint a politikai kapcsolatok, az egyenjogúság és az igazságosság elvei alapján fejlődjenek. Megértésre és együttműködési szándékra talál nálunk minden olyan ország, mely osztja ezt az álláspontunkat. Az eltérő társadalmi rendszerű országok kapcsolatai fejlesztésének más ésszerű alapja nincs. Koszigin elvtárs végezetül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a KGST jelenlegi ülésszaka is előmozdítja a feltételek megteremtését a gazdasági élet továbbfejlesztéséhez, népeink életszínvonalának emeléséhez, a kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez. ,
