Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-19 / 143. szám, csütörtök

Ezrek erőpróbája Az egyetemi és főiskolai felvételik elölt Egyesek falún még ki sem pihenték az érettségivel járó izgalmakat, kedélyeik még le setn csillapodtak, a továbbta­nulni szándékozókban máris magasra szökött a vizsgaláz. Drukkolnak. Milyenek az esé- lyeik? Felveszik-e őket oda,, ahová jelentkeztek? A felvételi előtt, a várakozás időszakában ezek a kérdések heteken át izgalomban tartják az egyetemre, főiskolára pályá­zókat. A magyar tanítási nyel­vű gimnáziumok és szakközép- iskolák végzős növendékei ta­lán még fokozottabb mértékben izgulnak, hiszen aggodalommal gondolnak arra: nem kerül­nek-e hátrányos helyzetbe nyel­vi nehézségeik miatt. A kéte­lyek eloszlatása, a’bizonytalan- kodók megnyugtatása érdeké­ben ellátogattunk néhány felső- oktatási intézménybe, hogy tá­jékoztathassuk az érdekelteket a felvételi vizsgák feltételeiről és a követelményekről. Mi újság villamosmérnöki karon? A bratislavai Szlovák Műsza­ki Főiskola villamosmérnöki karára 1157-en jelentkeztek, eb­ből a magyar nemzetiségűek száma 77. Szeptembertől 750 pályázó tanulhat tovább ezen a karon. — Nem tartozunk a megro­hamozott intézmények közé — mondja Ladislav Hruškovtč professzor, a kar dékánja —, de nem panaszkodhatunk. In­tézményünk iránt mindig is> volt érdeklődés, ennek ellené­re mi mégis széles körű felvi- lágosító-népszerűsítő munkát végzünk, hogy nagyobb kedvet ébresszünk a fiatalokban isko­lánk iránt. A szelektálás szem­pontjából ugyanis fontos, hogy elég pályázónk legyen. Okta­tóink ezért gimnáziumokat ke­resnek fel, elbeszélgetnek a diákokkal, meghívják őket in­tézményünk és laboratóriu­maink megtekintésére. A pálya- irányításnak ez a formája be­vált, a jelentkezők jó része oktatóinknak köszönhetően ka­pott kedvet az elektrotechniká­hoz. A villamosmérnöki kar dé­kánjának tájékoztatása szerint a felvételi vizsgák június 23-a és 26-a között lesznek. A pá­lyázók matematikából és fizi­kából írásbeli vizsgát tesznek, a szóbelin pedig politikai fel- készültségükről és a választott szak iránti érdeklődésükről ad­nak számot. A felvételi kizá­rólag a gimnázium anyagát öleli fel. Egyébként a kiváló tanulók, az élsportolók vagy a természettudományos olimpiák győztesei az idén is — akár­csak a korábbi években — ki­vételt élveznek és nem tesznek felvételi vizsgát. — Ilyen előnyben része lesz néhány magyar nemzetiségű tanulónak is — mondja Voj~ tech Veselý docens, dékán­helyettes. — S hogy milyen a magyar tanítást nyelvű iskolák végzős növendékeinek felké­szültsége és tanulmányaik so­rán hogyan állnak helyt? Kér­désére nehéz egyértelműen vá­laszolni, hiszen a pályázók is­kolák szerint nem csoportosít­hatók jobbakra vagy gyengéb­bekre. Egyéni felkészültségük­től, adottságaiktól és szorgal­muktól függ, megfelelnek-e a felvételi vizsgán. S e tekintet­ben nehéz lenne különbséget tenni a szlovák vagy a magyar tanítási rtyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák növendékei között. A különbségek néha szembeötlők az egyugyanazon osztályból jelentkező tanulók közt is. Persze, az is előfor­dul, hogy egyesek az elégte­len tárgyi tudásukat nyelvi ne­hézségekkel próbálják ken­dőzni. — Véleményem szerint a pá­lyázók aggályai alaptalanok — folytatja. — Aki középiskolai évei alatt kellő tudásra tett szert, annak nincs mitől tar­tania. Ha a felvételin valaki netán nem értené meg a szö­veges példát, útbaigazítást kér­het a vizsgáztatótól. Egyébként az első és második évfolyam­ban a magyar nemzetiségű diá­koknak általában még nyelvi nehézségeik vannak, ezeket fo­kozatosan azonban leküzdik. Oktatóink a hallgatókat mesz­szemenően segítik, ha kezdet­ben nehezen értenek szót, a diák vizsgáztatását olyan okta­tóra bízzuk, aki magyarul is tud. Tény, még egyetlen fia­talt se dobtak ki a vizsgáról azért, mert magyar nemzetisé­gű volt. A dékán és helyettese egyet­értenek abban, hogy a magyar iskolák tanulóinak felkészültsé­ge általában megfelel a szlo­vák iskolák növendékei felké­szültségének. Továbbtanulási érdeklődésük is arányos; a múlt évben a karra 68 magyar nemzetiségű jelentkezett, közü­lük 42 t vettek fel; az idei pá­lyázók aránya 6,6 százalék. Milyenek a kilátások a közgazdaságin? A bratislavai Közgazdaságtu­dományi Főiskolán valamelyest rosszabb a helyzet, mint a mű­szakin, hiszen a túljelentkezés csaknem kétszeres. Az intéz­mény öt karán 2832 fiatal sze­retne továbbtanulni, az irány­szám azonban csak 1505 diák­kal számol. A jelentkezőknek 5 százaléka, azaz 144 tanuló ma­gyar nemzetiségű. A pályázók egyébként így oszlanak meg: a termelőágazatok gazdaságta- ni és vezetési karára 587-en pályáznak (ebből 28 magyar nemzetiségű), a tervszám 300; a népgazdasági karra 587-en kérték felvételüket (39 ma­gyar), 360-at vesznek fel; a kereskedelmi karra 651 fiatal jelentkezett (35 magyar), csak 310 kerülhet be; a vezetéstu­dományi karra 357-en szeretné­nek bejutni (11 magyar), s 295-en nyérhetnek felvételt, a kassai kihelyezett karra 213-an pályáznak (13 magyar), a terv­szám 90; a szolgáltatás és az idegenforgalom Banská Bystri­ca-i gazdaságtani karára 437- en szeretnének menni (18 ma­gyar), de ősztől csak 150-en kezdhetik meg tanulmányaikat. Vladimír Háčik professzor, rektorhelyettes elmondta, hogy a pályázók többsége (1692) közgazdasági szakközépiskolá­ban érettségizett s mivel ezek­be az intézményekbe javarészt lányok járnak, nem csoda, ha a felsőoktatási intézményt is évek óta elsősorban ők ostro­molják (számuk az idén 2080). A felvételik az összes karon június 23-án kezdődnek. A pá­lyázók írásbeli vizsgát tesznek matematikából, orosz nyelvből (csak négy karon), vezetéstu­dományi karon pedig gazdasá­gi földrajzból; a szóbelin poli­tikai felkészültségükről győződ­nek meg a vizsgáztatók. A je­lentkezőknek talán csak egy százaléka jut be felvételi nél­kül. — Bár egyes szakokon min­dig is többszörös volt a túl­jelentkezés — tájékoztat a rektorhelyettes —, ennek elle­nére egynémely szakon még most is van hely. Nálunk is vannak felkapott szakok, mint például a külkereskedelem gaz­daságtana vagy az automatizált vezetési rendszerek, meg a pe­dagógiai irányzat; ezeken a szakokon valóban szembeötlő az aránytalanság. Ezzel szem­ben néhány szakot meg mel­lőznek a fiatalok; talán nem ismerik eléggé a követelmé­nyeket vagy túl nehéznek talál­ják a tantárgyakat. Tény, évek óta elkerülik a gazdasági szá­mítástechnikai vagy a gazda­sági statisztikai szakot; az idén is 100 férőhelyre csak 48-an, il­letve 45 helyre 13-an jelent­keztek. — A magyar nemzetiségű hallgatókkal nincsenek különö­sebb gondjaink — folytatja —, a kezdeti nyelvi nehézségeket áthidalva a többi diákhoz ha­sonlóan tanulnak. Talán sokkal több gondunk van a szakközép- iskolában érettségizett tanulók­kal. Ezekben az intézmények­ben a matematikát ugyanis nem oktatják olyan alaposan, ahogy azt mi megkívánjuk. Egyébként aki a középiskolá­ban lelkiismeretesen tanult, an­nak nem kell izgulnia a felvé­telin, a vizsga a középiskolai ismeretekre szorítkozik, nem olyan ördöngős, mint egyesek gondolják. Nyitott kapu a fiataloknak Jók a kilátások a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola gé­pészmérnöki karán:1 a jelentke­zés csupán 115 százalékos. A karra 1050 on pályáznak (64 magyar nemzetiségű diák) és 925-öt vehetnek fet — Pár évvel ezelőtt fordulat következett be a műszaki pá­lyák iránti érdeklődésben — kezdte a felvilágosítást Sergej Labuza professzor, a kar dé­kánja. — Azőtá a ml karunkra is lényegesen többen jelentkez­nek, de még nem elegen. Kü­lönösen kevés a magyar nem­zetiségű pályázó; számuk nincs arányban a szlovák nemzetisé- güekével. Tavaly a jelentke­zőknek csupán 6 százaléka volt magyar; karunkra ekkor 91-en kérték felvételüket, 70-en ju­tottak be. A felvett növendé­keknek ez 7,19 százaléka. Hogy miben látom a csekélyebb ér­deklődés okát? Talán abban, hogy Dél-Szlovákia iparilag .ke­vésbé fejlett, a gyermekek job­bára csak a mezőgazdasággal kerülnek kapcsolatba. Nem ve­szik észre például azt, hogy az építkezéseken is gépekkel dol­goznak, s ezeket nemcsak ke­zelni kell, de megtervezni is. Fontosnak tartjuk, hogy több magyar fiatal kerüljön intézmé­nyünkbe s a kartól ne idegen­kedjenek á lányok se. — A magyar nemzetiségűek kételyei megalapozatlanok — folytatta —, hiszen az ő képes­ségeik sem rosszabbak, mint a szlovák iskolák növendékeié, csupán a nyelvi nehézségekkel kell megbirkózniuk. Akarattal ezek viszont leküzdhetők. A követelmények meg a mi intéz­ményünkben sem nagyobbak, mint másutt. A gépészmérnöki karon egyébként csak augusztus 18- án kezdődnek a felvételik. A pályázók csupán matematikából tesznek írásbeli vizsgát; a szó­belin a jelöltek politikai fel- készültségét és a választott szak iránti készségét állapítják meg. Mintegy 300 diáknak — a felvételik módosított rend­szere értelmében — nem kell felvételi vizsgát tennie. Azok a tanulók, akik esélytelenül pá­lyáznak valamely felsőoktatási intézménybe, még módosíthat­ják elképzelésüket és felvéte­lüket kérhetik a gépészmérnö­ki karra. Akárcsak azok, akik majd kívül rekednek más in­tézmény kapuján; talán ők is fontolóra vehetnék: nem len­ne-e célszerűbb, ha augusztus­ban ismét szerencsét próbálná­nak. S addig van idejük nem­csak gondolkodni, hanem fel­készülni is. TÖLGYESSY MÁRIA M agytárkányban (Veiké TrakanyJ .i magyar ta­nítási nyelvű alapiskola munkájával ismerkedem. Csőn ka I,ászló igazgató mutatja (>•? az intézményt. — Iskolánkba Nagytárkány- ból, Kistárkányból és Csernő­ből járnak tanulók — mondja. — Tizenkét osztályunk van,*246 tanulóval. A második és a ne gyedik osztályt összevonva ta­nítjuk. Kisiskola vagyunk, évről évre csökken a növendékek száma. Ennek az az oka, hogy a faluban kevés a gyerek. A to vábbtanulásra jelentkezők ara nyát reálisnak tartjuk, s a kö­zépiskolába felveti növendéke­ink megállják a helyüket; azok is, akik szlovák nyelven foly­tatják tanulmányaikat. Az első bolt ellátása szegényes s ez neiu az üzletvezető hibája. Nem kapja meg a megrendelt meny nyiséget még a Madách kiad­ványokból sem. Nagy segítsé­günkre vannak az ifjúsági fo­lyóiratok. A Kis Építőben leg­kedveltebbek a rejtvények. Jó lenne, ha a lap több fejtörőt közölne, ezek kitűnően fejlesz­tik a gyerek logikus gondolko­dását. A Tábortűzben tavaly nagy lelkesedéssel fogadták az Ady Endre életművével kapcso­latos versenyt. Ebben az évben nagyon vártuk a József Attila életével kapcsolatos versenyfel­hívást. Sajnos, elmaradt. — A szlovák nyelv tanításé: ban — veszi át u szót Szakács jánosné — nagy segítséget nyújt <i Priatef című folyóirat. Kisiskola — nem kis eredményekkel félévben a szókincs hiánya miatt rnég nyelvi nehézségeik vannak, de nálunk jó alapokat kapnak, tehát van mire építe­niük. A második évben már megszűnnek nehézségeik, növek szik önbizalmuk s ez az előme­netelükben is megmutatkozik. — A jobb eredmények elére seben, különösen az első és má­sodik osztályban, nagy szerepe van az óvodai felkészítésnek —« folytatja az igazgató. — Közsé­günkben az óvoda meglehető sen mostoha körülmények kö zött működik. Az épület elavult, nem felel meg a követelmé­nyeknek. A közeljövőben meg­kezdjük az új óvoda építését a lakosság segítségével. Meg kell jegyeznem, hogy az iskolára is ráfér a tatarozás. Nemrégen ka­zánt cseréltünk, égetővé vált a tetőzet javítása és súlyos gon­dot okoz a vízhiány. Á kisiskolákban mindig nagy gond a szakosítás. A kevesebb óraszámú tantárgyakra nem ve­hetnek fel szakképzett pedagó­gust, a kulcstantárgyakat azon­ban képzett tanerők oktatják A magyar és a szlovák nyelvet Csonka Lászlóné és Szakács Jánosné tanítja. — Palóc nyelvjárásterületen élünk — mondja Csonka Lász­lóné —, u tanulókat rá kell szoktatnunk a helyes raghasz­nálatra és hangképzésre. A ki­ejtés állandó csiszolásával elér­tük, hogy a különböző kiejtési versenyeken jól szerepelünk. Nagyon fontosnak tartjuk az ol-. vasás megszerettetését. Iskolai könyvtárunk felszerelt s tanu­lóink rendszeresen látogatják a községi könyvtárat is. Gondot okoz egynéhány kedvelt könyv, mint a Delfin vagy Pettyes so­rozat kiadványainak beszerzése. Különösen a csernői könyves­Különösen a konverzációs órá­kon kitűnő segédeszköz, hiszen ezen a téren van a legtöbb pó tolnivalónk. A szókincs fejlesz­tése érdekében minden szerdán szlovák konverzációs napot tartunk. Eleinte csak mi beszél­tünk szlovákul a tanulókkal, de lassan a gyerekek leküzdték gátlásaikat, s megpróbálnak he lyesen fogalmazni. Ezt a célt szolgálja a heti hangos híradó is, melyet a tanulók állítanak össze, pedagógus irányításával. Az utóbbi három évben a szlo­vák nyelvoktatás színvonala ha­tározottan emelkedett s ebben nagy szerepe van az új koncep­ciónak is. Tolvaj Bertalan, az iskola há­rom matematikusa közül az egyik, szintén sokat vár az új módszertől. — Nem könnyű át­térni a beidegződött módszerről az új, sokkal ismeretlenebb, de sikeresebb módszerre — mond­ja. — Az eredmények azonban biztatók. Nagy jelentőségei tu lajdonítok a matematikai, fizi­kai versenyeknek és olimpiák nak. A legutóbbi matematikai versenyen nagy segítséget je­lentett, hogy a tanulók magya­rul is megkapták a szöveges példákat, melyek még anya­nyelveit is fejtörést okoznak ne­kik. — Iskolánk egykori tanulói közül sokan szereztek és sze­reznek diplomát a különböző főiskolákon, egyetemeken. Je* lenleg öten a prágai Károly Egyetem hallgatói — mondja búcsúzóul az igazgató. — Fi­gyelemmel kísérjük minden volt tanulónk életútját, hogy le­mérhessük eredményeinket, s erőt, lelkesedést gyűjthessünk a további munkánkhoz. FECSÖ PÁL A 35. Prágai Tavasz interna­cionalizmusával, igazi művészi élményekkel a Csehszlovákia felszabadításának jubileumi év­fordulójára rendezett kulturális ünnepségek egyik kicsúcsoso- dása volt. Csaknem kétszáz ze­nemű (ennek fele századunk terméke) megszólaltatására a legkiválóbb hazai előadókon kívül neves külföldi szimfoni­kus- és kamarazenekarok, szó­listák, karmesterek gyűltek össze a száztornyú Moldva- parti metropolisban, hogy a vi­lág valamennyi nemzete szá­mára érthető nyelven hirdes­sék a béke és barátság nemes eszméjét. A fesztivál utolsó napjaiban felejthetetlen élmény volt Dvorák Naszing című, ze­nekarra és énekkarra írt kan­tátájának előadása Wolfgang Sawalischnak, a müncheni ope­ra karnagyának vezényletével. Sawalisch a világ operaszínpa­dainak egyik kiemelkedő egyé­nisége, a cseh zene nagy tisz­telője és kiváló ismerője már a múltban is gyakran együtt­működött a Cseh Filharmóniá­val. Az idei fesztiválon a Cseh Filharmónia és a Prágai Filhar­monikusok énekkarának elő­adásában Antonín Dvorak K. J. Erben Naszing című ismert balladája alapján komponált, egész estét betöltő kantátáját vezényelte. Intenzíven átélte a monda romantikus történetét, mara­déktalanul kifejezésre juttatta Dvorák szenvedélyes zenéjének minden báját, szépségét. Sawa­lisch kitűnő partnerre talált a Prágai Filharmonikusok kóru­sában, amely a karmester leg­kisebb gesztusára is azonnal reagált. Az érzéssel telített rendkívül plasztikus és hatásos előadás a zseniális Dvorák-mű újrafelfedezéseként hatott. A zsúfolásig megtelt Smeta- na-terem közönsége forrón üd­vözölte a Szovjetunió legrégibb (csaknem százéves), legendás hírű Leningrádi Szimfonikus Zenekarát, ezúttal Arvid Jan- szonsz nemzeti művésszel az élen. A zenekarral már szinte összeforrott Dmitrij Sosztako- vics 7. (LeningrádJ szimfóniá' ja, amely a fasiszták által ostromolt város hősies ellenál­lásának állít emléket. Ez a mű. melynek jelentősége a felsza­badulás jubileumi éveiben még nőtt, állt a leningrádiak fesz- tiváli szereplésének középpont­jában. Ojra megcsodáltuk a ze­nekar vonósainak különösen szép hangzását, a hatalmas hangterjedelmet az alig hall­ható pianisszimótól a gyönyörű fortimissimokig, azt a mélysé­get, amellyel a zenekar átélte az ismert mű minden részletét. A Leningrádi Szimfonikus Ze­nekar programjának további részében Csajkovszkij 4. szim­fóniájának szuggesztív tolmá­csolásával remekelt. Második fellépésük pedig bebizonyítot­ta, hogy a német romantikus műveknek (Weber Bűvös vadá­szának és Brahms hegedűver­senyének) ugyancsak mesteri előadói. Brahms hegedűverse­nyében a zenekar szólistája, Viktor Tretyjakov csúcsteljesít­ményt nyújtott. A Prágai Tavasz az sdén új Beethoven — a népek barát­ságát és testvériségét hirdető — IX. szimfóniájának előadá­sával zárult. A világhírű 81 éves Lovro Matačic vezényleté­vel a Cseh Filharmónia a lan Veselka vezette filharmonikus kar, valamint Gabriela Benáč- ková érdemes művész, Vöra Soukupová, Vilem Pribyl nem­zeti művész és Karéi Prusa szólistáknak magasrendű tolmá­csolásában átéreztük a humá­nus tartalmakat hordozó mű és a Prágai Tavasz Nemzetközi Fesztivál eszméjét, a világbéke, a népek közti barátság gondo latát. MOLNÁR ANGÉLA 1980 VI. 1 5 A BÉKE ÉS BARÁTSÁG JEGYÉBEN Visszapillantás a 35. Prágai Tavaszra

Next

/
Thumbnails
Contents