Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-17 / 115. szám, szombat
VIL A G PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. május 17. SZOMBAT BRATISLAVA m XXXIII ÉVFOLYAM 115. szám Ára 50 fillér Ünnepnapok újra itt vannak a Jókai napok. A nagy magyar mesemoa dó szülő vámsában ma este tizenhetedszer hangzik föl az ünnepi kiirt jel., hogy színpadra szólítsa legjobb szavalóinkat és prózamondóinkat, valamint a kisszínpadok & a szinjátszócsoportok tagjait. Szlovákiai magyar amatőr művészeti mozgat* inunkban ünnepet jelentenek ezek a napok, hiszen itt érik be több hónapos nekifeszülések, nem kis fáradozást és olykor áldozatot is követelő próbák gyUmölcse, itt lehetünk részesei annak az utánozhatatlan színházi varázslatnak, amely a sze replők és a nézők érzelmét, értelmét egyaránt gazdagítja. Sokszor leírtuk már, de nem lehet elégszer: tiszteletet érdemelnek az amatőr művészek, mert értelmesen igyekeznek el* tölteni szabad Idejüket is. Fóliázhatnának, maszekolhatnának vég nélkül, vagy kocsmákban üthetnék agyon az időt, de ők már rájöttek arra, mennyire sivár annak az élete, akinek kizárólag a pénzhajhászás az egyetlen célja. A tartalmasabb élet igénye vezette el a szövetkezeti dolgozót, kétkezi munkást, a pedagógust, az orvost és az egyetemistát is azokba a kis kö zösségekbe, ahol nemcsak az írók gondolatait tolmácsolják, hanem ezen keresztül önmaguk öröméről, gondjairól, dilem máiról, sorskérdéseinkről is vallanak. jellemacélozó, nem mindig babérokat termo, fáradozással járó munka ez, hiszen rohanó világunkban néhány embert is nehéz összehozni és összetartani. Nem egyszer hőstetthez hasonlítható áldozatok szükségeltetnek ehhez. Mert bizony hőstett az, amikor a munkásokból összetevődő csoport késő éjszaka próbál, mert néhányan már haza értek a délutáni műszakból, mások viszont még nem mentek el a hajnali munkásjárattal. Ugyanennek minősíthető azoknak az egyetemistáknak a tettei, okik hétvégeken rendszeresen több száz kilométert vonatoznak elsősorban azért, hogy ott lehessenek a próbákon és most a színpadon. Társadalmunk megbecsülése övezi az amatőr művészek tevékenységét. A CSKP XV. kongresszusán is hangsúlyozták, az amatőr művészeti mozgalom növekvő szerepét az ember tuda tónak formálásában társadalmi eszményeink megfelelő élet szemléletének kialakításában. Az amatőr művészeti mozgalom fokozódó társadalmi funkciójából adódik, hogy ma már különösen nem mindegy, a csoportúk mit és hogyan játszanak. A minőségi munka követelménye, valamint az eszmei és esztétikai kritériumok — amelyekről legutóbb a CSKP KB 15. ülésén is hangsülyozottau szóltak — erre a mozgalomra is érvényesek. Az elmúlt hónapokban a CSEMADOK Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet a korábbi évekhez képest többet tett azért, hogy javuljon az együttesek műsorválasztása és az előadások színvonala. Remélhetően az idei Jókai napokon részt vevő csoportok előadásain már érződik ez a nagyobb odafigyelés és gondolkodás. Az elkövetkező tíz nap lehetőséget teremt amatőr rendezők és csoportvezetők találkozójára és eszmecseréjére is. Van miről beszélni és mit megvitatni. Bízunk abban is, hogy a jobbító szándékkal fölvetett javaslatok most már a problémák megoldására ösztönzik az illetékeseket. N'e kelljen jövőre újra elismételni, hogy a csoportok kevés szövegkönyv között válogathatnak, hogy a járási népművelési központok nem segítik munkájukat, hogy több helyen nem tudják előteremteni a működéshez szükséges minimális pénzösszeget. Ünnepnapok kezdődnek, de csak akkor, ha mi, nézők is azzá akarjuk emelni a Jókai-napokat. Nem elég, ha általánosságokban beszélünk az amatőr művészeti mozgalom jelentőségéről és megbecsüléséről. Tettekre van szükség. Itt és most arra, hogy beüljünk a nézőtérre s ha úgy tetszik, akkor ajándékozzuk meg a szereplőket a legszebb jutalommal: tapssal. szilvAssy József A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAINAK NYILATKOZATA Elfogadták a Politikai Tanácskozó Testület 1980. május 15-én Varsóban megtartott ülésén (ČSTK) — A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamai, a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a Politikai Tanácskozó Testület 1980. május 14—15-1 varsói ülésén értékelték testvéri, védelmi szövetségüknek a béke szolgálatában kifejtett 25 éves tevékenysége eredményeit és áttekintették az európai enyhülésért és biztonságért, a világbéke megszilárdításáért vívott harc időszerű kérdéseit. > A Politikai Tanácskozó Testületek ülésének résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy nagy jelentőségű esemény volt a Varsói Barátsági, Együtt- működési és Kölcsönös Segít* ségnyújtási Szerződés 25 évvel ezelőtti aláírára, válaszként a NATO tömbjének megalakítására, az európai háborús veszély fokozódására, és a békeszerető államok biztonsága elleni fenyegetésre — különösen e katonai tömb vezető köreinek azon irányvonalára, amely Nyugat-Néinetország újrafel- fegyverzését célozta. Testvéri szövetségünk — miként tagállamai is — együttműködik más államokkal, valamennyi békeszerető erővel, s negyedszázada létfontosságú feladatukat old meg magabiztosan és hatékonyan, megakadályozza a háború kirobbanását Európában, minden eszközzel hozzájárul a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, az államok közötti egyenjogú, békés együttműködés fejlődéséhez. A tanácskozás résztvevői nagyra értékelik az államaik testvéri barátságának erősítésében, a széles körű és sokolda^ lú kölcsönös együttműködés fejlődésében elért eredménye» két, amelyek a marxizmus—le- ninzmus elvein, az egyenjogúság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásán, a belügyekbe való be nein avatkozáson, az elvtársi segítségnyújtáson és az internacionalista szolidaritáson alapulnak. A Varsói Szerződés tagállamai a békéért, a biztonságért és az enyhülésért vívott harcban — mint eddig is — következetes és elvi álláspontot képviselnek, elvi magatartást és jóakaratot tanúsítanak, bátran kezdeményeznek. A tárgyalásokon valóságérzékről tesznek tanúságot, készek figyelembe venni mások törvényes jogait és érdekeit. Az elmúlt 25 év, a Varsói Szerződés aláírása óta lezajlott események menete, a szerződés tagállamainak tapasztalatai, meggyőzően mutatják, hogy a mai világban a nemzetközi biztonság megszilárdítása, az enyhülési folyamat fejlesztése érdekében tett minden újabb lé* pés annak a határozott harcnak az eredménye, amelyet a népek valamennyi haladó és demokratikus erő, az imperializmus erő- és diktátum-politikája a konfrontációra és a konfliktusok szitására, a fegyverkezési hajszára és az államok belügyeibe való kiilsó beavatkozásra irányuló politikája ellen folytatnak. A világ erőviszonyaiban bekövetkezett gyökeres változások, a szocializmus pozícióinak és befolyásának erősödése, a népek an* A «Ol SZEAZODES TACOBSZAGAI KÖVETKEZETESEN HMM A BÉKÉÉRT, A ÍREK SZABABSAEAERT ES FÜGGEILENSEGEERT, AZ ENYHÜLÉS POLITIKÁJÁÉRT A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány állásfoglalása (ČSTK) — A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány megvitatta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete 1980 május 14-én és 15-én Varsóban megtartott ülésének eredményeit, amely ülésen a tagállamok a szervezet megalakulása 25. évfordulójának történelmi jelentőségéről ts megemlékeztek. A Varsói Szerződés Szervezete megalakulása óta döntő szerepet tölt be a szocializmus védelmében, a békéért és a népek biztonságáért vívott harcban. Aktívan viszonyul a jelenlegi legfontosabb kérdéseinek megoldásához, a háborús veszély elhárításához, a béke megőrzéséhez, az országok egyenjogú együttműködésének fejlesztéséhez és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A Varsói Szerződésnek, a szocialista or szágok e testvéri szövetségének jelentősége különösen manapság domborodik ki, amikor az imperializmus és a reakció erőinek, mindenekelőtt az Amerikai Egye sült Államoknak agresszív akciói és fokozott aktivitása következtében rosszabbodott a nemzetközi helyzet. A reakciós erők — főként a NATO — a lázas fegyverkezés további fokozásával igyekeznek katonai fölényre szert tenni, durván beavatkoznak más országok belügyeibe, és elnyomják a népeknek a szabadságért és a társadalmi haladásért vívott harcát. Igyekeznek visszafordítani azt a pozitív folyamatot, amely az elmúlt években következett be az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikájában. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány teljes támogatását fejezte ki az ülésen elfogadott nyilatkozattal kapcsolatban, és megelégedéssel nyugtázta, hogy a Politkai Tanácskozó Testület ülése alapos elemzés alapján kitűzte azokat a feladatokat, amelyek teljesítése döntő mértékben hozzájárulhat a szocializmus, a béke és a haladás elleni támadások visz- szaveréséhez, erősítheti a nemzetközi biztonságot és együttműködést. A tanácskozás ismételten bebizonyította, hogy a Varsói Szerződés tagországai következetesen harcolnak a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, az enyhülés politikájáért. Érről tanúskodik a lázas fegyverkezési hajsza leállítását és a fokozatos leszerelést, a válságoknak és a feszültség tűzfészkeinek felszámolását, a biztonság, különösen az európai biztonság sokoldalú garantálását célzó számos jelentős űj kezdeményezés. Ezek a kezdeményező javaslatok azon a meggyőződésen alapulnak, hogy a feszültségenyhülés politikájának nincs és nem lehet ésszerű alternatívája, és meg kell őrizni azokat az eredményeket, amelyek az enyhülés politikájának megvalósítása során eddig születtek, í ő politikát tovább kell követnünk. A Var sói Szerződés szervezete bebizonyította, hogy a békének és a nemzetközi kapcso latok stabilitásának hatékony tényezője. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy a jóváhagyott nyilatkozat ismét kifejezi a testvéri szocialista országok azon eltökélt szándékát, hogy sokoldalúan szilárdítják és továbbfejlesztik együttműködésüket a szocializmus építése és védelme, valamint a világbéke megőrzése terén. A szocialista országok egységes eljárását a Varsói Szerződés ezen ülésén kitűzött nagy békefeladatok teljesi tése döntő tényezőjének tartja. Csehszlovákia népe nevében a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány kijelenti, hogy a jóváhagyott dokumentumok szellemében a Szovjetunióval, a többi szó cialista országgal, minden haladó és bé- keszerető erővel szorosan együttműködve határozottan törekszik a béke megőrzésére és megszilárdítására, a szocializmus és a nemzetközi haladás győzelmeire. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány jóváhagyta a csehszlovák küldöttség eljárását, teljes egyetértését fe jezte ki az elfogadott dokumentumokkal, és intézkedéseket tett e dokumentumok sokoldalú valóra váltására. tiimperialista, forradalmi harcának, a nemzeti felszabadító erőknek a sikerei megteremtették az elengedhetetlen feltétem leket ahhoz, hogy a szociális* ta országok céltudatos politikája, a békeszerető államok és népek cselekvési egysége fontos, kedvező változásokhoz vezessen mind az államközi kap* csolatok rendszerében, mind a béka és a nemzetközi biztonság megerősítésében. A* elmúlt évtizedek legna* gyobb eredménye, hogy sikerült megszakítani azt a tragi« kus körforgást, amikor a béke csupán rövid lélegzetvételnyi szünet volt a világháború között és kibontakoztatni a legszéleskörűbb harcot azért, hogy a háborúkat örökre száműzzük az emberi társadalom életéből. A népeknek az antifasiszta háborúban aratott győzelme és a háború utáni fejlődés eredményeként Európában kialakult földrajzi és politikai realitáso« kát minden állam elismerte, megerősítették az európai államok határainak sérthetetlenségét, az európai kontinensen haladás történt a stabilitás megszilárdításában ős a békés államközi kapcsolatok fejlődésében. Hosszú és nehéz volt az út a negyedszázada megkötött osztrák államszerződéstől a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság között aláírt kétoldalú szerződésekig, a Nyugat Berlinre vo« natkozó négyoldalú megállapodásig. Bulgária, Magyarország és Románia illetve az NSZK kapcsolatainak normalizálása is része volt ennek. Az imperialist mus és a revansizmus erői támasztotta akadályok ellenére végigmentünk az úton, megszűnt a feszültség számos veszélyes forrása, jó alap jött létre az európai államok kölcsönös bizalmához, az európai béke és biztonság sorsáért érzett közös felelősségükhöz. A szocialista országok kezdeményezésére összehívott európai biztonsági és együttműködési értekezlet a realizmus politikájának és valamennyi résztvevő jóakaratának nagy sikerét, a hidegháború híveinek, az európai és a nemzetközi reakció erőinek a vereségét jelentette. A különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös megértésének, együttműködésének és békés egymás mellett élésének a szellemét megtestesítő összeurópai tanácskozás megkoronázása volt, hogy 35 állam vezetői elfogadták a helsinki Záróokmányt, az európai béke és biztonság chartáját, a valamennyi európai nép javát szolgáló együttműködés hosszútávú programját. A szocialista országok és sok más ország erőfeszítéseinek köszönhetően az imperialista körök és hadiipari komplexumuk elszánt szembenállása ellenére sikerült előrelépni a fegyverkezési verseny korlátozásának néhány területén: betiltották a nukleáris fegyverkísérleteket a légkörben, a világ- ürbeu és a víz alatt; hatály(Folytatás a 2. oldalon/<
