Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-15 / 113. szám, csütörtök
p*73 1980. V, 15. 3 A francia dolgozók milliói május 13-án 24 urára megszakították a munkát tiltakozásul a kormány szociális politikája ellen. Felvételünk a párizsi százezres tüntetésen készült (ČSTK-felvétel J ENSZ MISSZIÓ ÉRKEZIK ZIMBABWEBA Az új parlament letette az esküt Az Osztrák Államszerződés 25 éve AUSZTRIA FÜGGETLENSÉGÉNEK BIZTOSÍTÉKA Az osztrák szövetségi kancellár irodájának előszobájában ma már egy történelmi kép függ, amely az M55. május 15 i eseményt: az ún. államszerződés aláírását ábrázolja. Az államszerződés, amelyet akkor a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Ausztria kép viselői írtak alá, felújította az önálló és demokratikus Auszt riát. Ez a szerződés, valamint az örökös semlegességről szóló szövetségi alkotmányi törvényt, amelyet az államszerződés szel lemében néhány hónappal később fogadott el az osztrák parlament, Ausztria háború utáni fejlődésének alapkövét jelenti. Emlékeztetni kell arra, hogy Ausztria mindenekelőtt a Szovjetuniónak köszönhetően szerezhette vissza önállóságát. Á Szovjetunió ugyanis Ausztriát a közép-európai béke fontos té nyezőjének tekintette. Ezzel szemben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánykörei a második világháború során több tervet terjesztettek elő, melyek célja Ausztria önállóságra és függetlenségre való jogának megtagadása volt. A Szovjetunió következetesen elutasította ezt. Már 1943 ok tóberében a szovjet kormányjavaslatára megtartott szovjet-—: amerikai—brit külügyminiszteri értekezleten nyilatkozatot fo> gadtak el Ausztriáról, amely le-' szögezte, hogy a szövetséges hatalmak kormányai nem isme rik el az Anschlusst (vagyis Ausztria Németországhoz való csatolását), s azt kívánják, hogy szabad és független Ausztria jöjjön létre, és ezzel váljon lehetővé az osztrák nép és a szomszédos államok számára, hogy olyan politikai és gazdasági helyzet alakuljon ki, amely a tartós béke alapja. Az élet igazolta az állam-1 szerződés pozitív jelentőségét, mégpedig nemcsak a független és demokratikus Ausztria felújítása, hanem a világpolitikában betöltött szerepe szempont-1 üjaiib szovjet egysége! távoztak az NDK-béi (ČSTK) — A szovjet csapa* .tok egy újabb alakulatától vettek búcsút a Német Demokratikus Köztársaságban levő Brandenburg város lakói kedden. Ez már a szovjet katonáknak negyedik csoportja, amely a Leonyid Brezsnyev által tavaly októberben Berlinben bejelentett szovjet békekezdeményezés alapján elhagyja az NHK területét. Durva amerikai provokáció Irán ellen (ČSTK) — Az Egyesült Álla mok ismét durva provokációt hajtott végre 'Irán ellen. A Banhad teheráni napilap közölte, hogy hétfő este öt amerikai helikopter a Perzsa-öböl- bon, az olajkutak közelében vegyi anyagot dobott le, amely a tenger felszínén nagy tüzet okozott. A lap ezt a lépést úgy ítéli meg, mint annak újabb bizonyítékát, hogy az Egyesült Államok továbbra is foglalkozik egy újabb Irán elleni kato nai támadás terveivel. A KNDK állami küldöttsége, «melyet Kim II Tchem, a Ko reai Munkapárt KB tagja, az oktatásügyi bizottság elnöke vezetett, befejezte látogatását az Angolai Népi Köztársaság ban. A küldöttséget fogadta Eduardo dos Santos államfő is. JÓSÉ LOPEZ PORTILLO mexikói államfő tegnap megkezdte kéthetes nyugat-európai körútját, melynek során rövid látoga tást tesz Portugáliában, majd Franciaországba, az NSZK-ba és Svédországba utazik. Hazatérés előtt ellátogat Kanadába is. JAMES CALLAGHAN volt brit miniszterelnök, a Munkáspárt vezére, aki 12 napos kínai látogatáson tartózkodik, pekingi sajtókonferenciáján pozitívan értékelte a kínai vezetőkkel folytatott megbeszéléseit. HANS DIETRICH GENSCHER nyugatnémet külügyminiszter az „NSZK—Lengyelország fórum“ darmstadti rendezvényén hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az enyhülési politika folytatása és a leszerelés. (ČSTK) — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a zimbabwei kormányfővel folytatott legutóbbi tanácskozása alapján úgy határozott, hogy különleges missziót küld Zimbabwéba. A feladata az lesz, hogy elősegítse az új független állam gazdaságának helyreállítását. Salisburyben letette a hivatali esküt a nyolcvan afrikai (ČSTK) — Sah Mohammed Ooszt afgán külügyminiszter a Bahtar hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az iszlám világ érdekeivel és egységével ellentétes az a követelés, hogy a pakisztáni Iszlamabadban, az iszlám konferencia tegnap megkezdődött ülésén megtárgyalják a mond(ČSTK) — Edmund Muskie űj amerikai külügyminiszter nehéz feladatokkal érkezeti Európába. Ezek közül is az egyik legbonyolultabb, hogy közelítse egymáshoz az USA és a nyugateurópai országuk Közel-Kelettel kapcsolatos álláspontját. Az egyiptomi—izraeli megbeszéléseik az utóbbi napokban zsákutcába jutottak és a Car- ter-kormány attól tart, hogy a nyugat-európai országokkal teljesen ellentétes póluson találja magát. Ezek ugyanis egyre nyíltabban fejezik ki elégedetés a húsz fehér zimbabwei parlamenti képviselő. Zimbabwe április 17-éről 18-ára virradóra nyerte el függetlenségét. A függetlenséghez vezető út feltételeit az érdekelt felek részvételével meg tartott londoni értekezlet szabta meg azzal a céllal, hogy megakadályozza a Zimbabwei Hazafias Front újabb harci sikereit. vacsinált, úgynevezett afgán kérdést. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a konferencia résztvevőinek inkább arra kellene összpontosítaniuk figyelmüket, ami a világ muzulmánjait összeköti: a közel keleti válság rendezésére, a palesztin kérdésre és Jeruzsálem keleti részének izraeli megszállására, lenségüket a Camp David i különszerződéssel és azt latolgatják, hogy csatlakoznak az ENSZ BT-határozatához, amely megerősítené a palesztinok önrendelkezési jogát. Egy ilyen határozat — Izrael részéről viharos reagálást váltana ki és tovább, bonyolítaná a Carter-kormány helyzetét. Carter ugyanis foggal-körömmel tartja magát Camp Davidhez és az itt kötött megállapodásokat lényegében külpolitikájának egyetlen „sikereként“ könyveli el. (ČSTK) — A NATO-tagorszá- gok hadügy- és külügyminisztereinek együttes ülésével tegnap befejeződött a NATO háromnapos brüsszeli tanácskozása. Á külügyminiszterek szokatlan részvétele a Pentagon által már hosszabb idő óta elkészített katonai-stratégiai döntések politikai jelentőségét kívánja aláhúzni. jából is. Ausztria semlegességt politikája az európai béke és biztonság lényeges tényezőjévé vált, és tekintélyt szerzett Ausztriának a nemzetközi politikai színtéren. Az osztrák külpolitika alapelve lett a külön-* boző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése és együttműködése, a békére és a leszerelésre irányuló kezdeményezésének a támogatása. A semlegességről szóló alkotmányerejű törvényben Ausztria szabad akaratából meghirdette tartós semlegességét és kinyilvánította, hogy a jövőben nem csatlakozik semmiféle katonai tömbhöz. Ausztria aktív semle-» gességi politikája jelentős mértékben növelte az ország nemzetközi tekintélyét. Számos nagy jelentőségű nemzetközi konferenciát tartottak itt az enyhülésről, a békés együttműködésről és a gazdasági és tudományos kapcsolatok fejlődéséről. Példa erre a SALT—II. szerződés aláírása is. Nem véletlen az sem, hogy Kurt Waldlieim volt osztrák kül-’ ugyminiszter ma az ENSZ főtitkára, Bécs úgyszintén töblí jelentős nemzetközi szervezet, például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ Iparfejlesztési Tanácsának (UNIDO) stb. székhelye, a Du- na-parton kiépült az ENSZ-vá- nos, amely több nemzetközi szervezet székhelyének épületeit foglalja magában. Az osztrák semlegesség! politika nem passzív, közömbös maga tar tás a nemzetközi eseményekkel kapcsolatosan, ha-’ nem aktívan járul hozzá a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásához, az európai helyzet normalizálásához, a jószomszédi kapcsolatok megerősítéséhez és a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésé j hez. Ezzel a politikájával Ausztria jelentős helyet vívott ki magának a világpolitikában, és nagy nemzetközi elismerésre tett szert. LADISLAV ALSTER Az USA arról igyekezett meggyőzni partnereit, hogy elengedhetetlen a fegyverkezés fo- kozáza és Nyugat-Európának közvetlenül is részt kell vennie ax USA agresszív közel-keleti politikájából. Washington partnereitől katonai költségvetés növelését és az Irán- és Afga- nisztán-ellenes akciók katonaipolitikai támogatását követelte. Mondvacsinált napirend Iszlám konferencia az ún. afgán kérdésről Muskie nehéz küldetése Az új kiülügyminiszter első európai útja WASHINGTONI NYOMÁS A NATO PARTNEREKRE keprogram határozza meg. A béke és a szocializmus érdekeit a Szovjetunióval közösen védelmezi a Varsói Szerződés többi tagországa. A Varsói Szerződés tevékenységében a nemzetközi élet valamennyi fontos kérdése szerepel. A testvéri országok pontos és világos álláspontja az atomháborús veszély felszámolásáért, a lázas fegyverkezés megszüntetéséért és a leszerelésért folytatott 'harcban megfelel az emberiség érdekeinek. A Varsói Szerződés tagállamai mint európai országok, különös figyelmet fordítanak e kontinens békéjének megőrzésére és megszilárdítására. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erőfeszítéseinek köszönhetően az elmúlt évtizedben több fontos megállapodást és szerződést írtak alá. Ezek a dokumentumok a különböző társadalmi rendszerű államok közötti egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődésére tág lehetőséget teremtettek. A kontinens biztonságának megszilárdításában jelentős határkő volt a helsinki konferencia, és az itt jóváhagyott Záróokmány. A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján a helyzet Európában csakúgy, mint az egész világon, az imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok hibájából bonyolultabbá vált. Az Egyesült Államokban és a NATO többi tagországában egyre növelik a katonai költségvetést, és fokozzák a lázas fegyverkezést. A Pentagon új ötéves katonai programja a fegyverkezés további fokozását irányozza elő. Az amerikai imperializmus reakciós köreinek akciói ugyanakkor nagy megértésére találnak a pekingi vezetőknél, akik uszító álláspontra helyezkedtek. Az események fejlődésének igen veszélyes jelleget adott a NATO-tanács 1979 decemberi döntése, miszerint néhány nyugat-európai országban új közép-hatótávolságú nukleáris rakétákat helyeznek el. Ez a militarista lépés megbontja a hozzávetőleges erőegyensúlyt, és aláássa az európai katonai enyhülésre irányuló erőfeszítéseket. A Varsói Szerződés tagállamai szükségesnek tartják továbbra is a béke megszilárdításáért folytatott következetes harcot, mindent megtesznek az enyhülés és a nemzetközi együttműködés terén elért pozitív eredmények megőrzéséért. A Záróokmányban foglalt alapelvek és megállapodások alapján mindenekelőtt az európai béke és az enyhülés megszilárdítására tett erőfeszítéseket kell fokozni. Ezzel összefüggésben nagy jelentőségű és igen időszerű a Varsói Szerződés tagországainak az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia megrendezésére tett javaslata, valamint a helsinki konferencián részt vett tagországok képviselői madridi találkozójának előkészítése és konstruktív lefolyása. Meg kell őrizni és fokozni kell mindazt a pozitívumot, amit Európában nagy és kis államok közös erőfeszítésekkel éveken át létrehoztak. Az enyhülési politikának mély gyökerei vannak. Hatalmas erők támogatják, és minden feltétel megvan ahhoz, hogy ez a politika az országok közötti kapcsolatok fő tendenciája marad. Erre törekszenek a Varsói Szerződés tagországai is. _ A testvéri szocialista államok arra törekszenek, hogy valamennyi kontinens népei számára biztosítva legyenek a békés élet feltételei, és következetesen védik a nemzeti felszabadításukért harcoló országokat. A Politikai Tanácskozó Testület ülésein a Varsói Szerződés tagállamai nemegyszer emelték fel szavukat Indokína, a Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika népeinek szabadsága és függetlensége mellett. A Varsói Szerződés tagországainak elvi békepolitikája kifejezően mutatkozott meg abban, hogy többször tettek javaslatot a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének egyidőben történő feloszlatására, első lépésként katonai szervezeteik feloszlatására. Nyugaton azonban ezeket a pozitív lépéseket nem támogatják. A testvéri szocialista államok reálisan ítélik meg a helyzetet a világban, és az imperialista körök agresszív terveivel szemben megteszik a szükséges lépéseket védelmi képességük megerősítésére. A Varsói Szerződés fennállásának negyed évszázada alatt sokat tett a harci szövetség megszilárdításáért, közös védelmi potenciálunk megerősítéséért. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek alapját a Szovjetunió fegyveres erői alkotják. A szovjet hadsereg és a Szovjetunió haditengerészete katonai műszaki lehetőségeit, eszmei-politikai fejlettségét, erkölcsi értékeit illetően megfelel a kor követelményeinek. Valamennyi szövetséges ország fegyveres ereje is korszerű hadsereg. Elsőrendű műszaki eszközökkel vannak felszerelve, és kimagaslóan képzett káderek állnak rendelkezésükre, akik képesek kiválóan vezetni a hadseregeket. A szovjet fegyveres erők megbízhatóan védik a Szovjetunió határait, és közösen a többi tagország hadseregeivel mindig készek visszaverni bármilyen agresszort. A katonai együttműködés mechanizmusa, amely ma gyakorlatilag magába foglalja a szövetséges hadseregek tevékenységének minden oldalát, szüntelenül tökéletesedik. A Varsói Szerződés Szervezetének legfőbb katonai szerve a honvédelmi miniszteri bizottság. Az egyesített fegyveres erőket gyakorlatilag egyesített főparacsnokság Irányítja. Az egyesített fegyveres erők szokásos tevékenységének fontos kérdéseiről az egyesített fegyveres erők katonai tanácsa dönt. A Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország védelmének megszilárdítása során — mint azt többször hangsúlyozták — nem törekszenek katonai erőfölényre. Sosem fenyegettek és a jövőben sem fenyegetnek semmilyen államot, sem államok csoportját. Stratégiai doktrínájuknak tisztán védelmi jellege van. Épp ezért a világ államainak egyetlen csoportja sem tett annyi konstruktív javaslatot a katonai enyhülésre, mint a Varsói Szerződés országai. A Poli-* tikai Tanácskozó Testület fontos kezdeményezéseihez és konstruktív javaslataihoz több olyan javaslat és terv kapcso^ lódik, amelyeket a Varsói Szer-í ződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésein 1979 májusában Budapesten és 1979 decemberében Berlinben dolj goztak ki. A legutóbbi események azon- ban a világpolitika két teljesen ellentétes irányvonalára vetettek fényt. A Varsói Szerződés Szervezetének terjedelmes programjában azok a konkrét és messzemenő javaslatok szerepelnek, amelyek jóváhagyása vitathatatlanul biztosítaná a világ népeinek békéjét és biztonságát. A NATO programja a fegyverkezési verseny és a válsággócok létrahozásának perspektívája a békére és a tár-e sadalmi haladásra nézve minden negatív következménnyel együtt. A Varsói Szerződés aláírása óta eltelt 25 éves időszak teljes mértékben megerősítette a szocialista országok kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai azon döntésének helyességét és megfontoltságát, miszerint egyesítik erőiket a nemzetek forradalmi vívmányainak védelmére az imperializmus agresszív támadásaival szemben és a tartós béke biztosítása érdekében. A Varsói Szerződés tevékenységének legfőbb eredménye az, hogy a tagországok népei már 35 éve békében élnek. A testvéri népek katonapolitikai szövetsége megbízhatóan védi biztonságukat. A Varsói Szerződés tagállamainak egyre erősödő együttműködése a biztosítéka annak, hogy a szocializmus építése, a békéért, és a biztonságért folytatott harc sikeres lesz.
