Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-13 / 111. szám, kedd

Josef Kempný elvtárs beszéde /Folytatás az 1. oldalról) szerűen a NATO katonai ellen­súlyának. A Varsói Szerződés küldetése és tevékenysége el­lentétes az Imperialista cso­portosulások törekvéseivel. A Varsói Szerződés a szuverén és egyenjogú szocialista országok önkéntes, kizárólag védelmi szövetsége. Célja a külpolitika formálása és egyeztetése, a Szocialista vívmányok közös vé­delme, a következetes harc a békéért, az enyhülésért és a le­szerelésért. A Varsói Szerződés tagállamai már védelmi szerve­zetük megalapításakor kifejez­ték azt a készségüket, hogy megszüntetik szervezetüket ab­ban a percben, mihelyt Európa­iján létrejön a kollektív bizton­ság hatékony rendszere és fel­számolják az Észak-atlanti Szö­vetséget. Ezt később az a ja­vaslat egészítette ki, hogy a haderők fokozatos csökkentésé­vel mindkét tömörülést szüntes­sék meg. A Varsói Szerződés a szocia­lista országok kapcsolatait a teljes egyenjogúság, a nemzeti és állami szuverenitás, a köl­csönös bizalom, az elvtársi se­gítség és együttműködés elvei alapján szabályozza. Ezek' az elvek a közös tudományos vi­lágnézeten, a marxizmus—leni-1 nizmuson és a szocialista inter­nacionalizmuson, valamint a gazdasági, politikai és az esz­mei célok azonosságán alapul. A szocialista orszíígok egysé­gének és külpolitikai akciói egyeztetésének köszönhető, hogy sikerült megőrizni az eu­rópai békét és megszüntetni a XX. század első leiének tragi­kus gyakorlatát, amelyben a vi­lágháborúk között csak rövid békés szünet volt. Rendkívül nagy eredménynek tekinthet­jük, hogy Európa népei már 35 éve békében élnek, a különféle nehézségek és akadályok elle­nére a 70-es évek a feszültség- enyhülés évtizedeként vonultak be a történelembe. A Varsói Szerződés tagálla­mainak tartós erőfeszítései arra késztették az imperialista or­szágok kormányait, hogy rész­ben megszüntessék a szocia­lista országokkal való nyílt ka­tonai szembenállást, és hozzájá­ruljanak több bonyolult kérdés békés rendezéséhez. Több je­lentős szerződés született, kü­lönösen az európai szocialista országok és a Német Szövetsé­gi Köztársaság között. E szerző­dések alátámasztottak a máso­dik világháború eredményeit, és semmisnek mondták' ki a szégyenteljes müncheni egyez­ményt. További fontos megálla­podás a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi egyezmény, vala­mint a SALT-I. és a SALT-II. szovjet—amerikai fegyverkorlá­tozási szerződés. Bár ez utóbbi­nak ratifikálására a hivatalos amerikai álláspont miatt még nem került sor. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békepolitikája erejének bizonyítéka volt az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet és annak Zá­róokmánya, amelyet 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada- képviselői írtak alá. Annak ellenére, hogy a nyugati országok gyakran egyoldalúan értelmezik ezt a dokumentu­mot, elmondhatjuk, hogy az élet alátámasztotta a Záróok­mány hatalmas jelentőségét. Csehszlovákia is mindent meg­tesz a helsinki egyezmények megvalósításáért. A Varsói Szer­ződés tagállamainak meggyőző­dése, hogy a Záróokmányt alá­írt országok madridi találkozó­ja Is jelentősen hozzájárulhat az európai feszültség enyhíté­séhez. A szocialista közösség léte, következetes Internacionalista és békepolitikája döntő befo­lyást gyakorol a nemzetközi for. radalmi munkás- és felszabadí­tó mozgalomra, a demokráciá­ért és a békéért folytatott küzdelemre. A tőkés országok­ban szüntelenül erősödik a kommunista és munkásmozga­lom, az elmúlt évtizedekben az emberek százmilliói rázták le a gyarmati és a félgyarmati ural­mat, s minden földrészen gyen­gülnek az Imperializmus pozí­ciói. Az Egyesült Államok hatá­raik közelében sikeresen építi a szocializmust a hős Kuba, győ­zelemmel ért véget Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének sokéves harca. Az imperializ­mus uralmának meggyengülésé­vel párhuzamosan elmélyül a kapitalizmus általános válsága, kiéleződtek az imperialista or­szágok ellentétei, válságba ke­rült a kapitalista pénzrendszer. A tőkés világban fokozódik az infláció és a munkanélküliség, befellegzett a tőkés gazdálko­dás tartós dinamikájához és stabilitásához fűződő illúziók­nak. A világbékére nézve jelenleg az jelenti a legnagyobb ve­szélyt, hogy a NATO legfelsőbb szervei úgy döntöttek: újtípusú közép hatótávolságú atomfegyve­reket telepítenek Nyugat-Euró­pában. Közben a fegyverkezési hajsza fokozói meghamisítják a valóságot, és szüntelenül az ál­lítólagos szovjet fenyegetésre hivatkoznak. Ezzel függ össze az a szovjet­ellenes kampány, amelyet az imperialista erők az afganisztá­ni eseményekkel kapcsolatban indítottak. Ez tulajdonképpen csak ürügy arra, hogy további fegyveres erőket vonjanak ösz- sze az Indiai-óceán és a Perzsa­öböl térségében. Az Egyesült Ál­lamok akcióival összehasonlítva még meggyőzőbben kidomboro­dik a Szovjetunió békepolitiká­ja. A szankciók és a zsarolás politikája, amelyet jelenleg az Egyesült Államok követ, és amelyre NATO szövetségeseit is ösztönzi, durva támadás a ke­let—nyugati kapcsolatok eddigi fejlődése ellen, ezért a józanul gondolkodó nyugati politikusok nem hajlandók vakon alávetni magukat az amerikai politikai irányvonalnak. Az amerikai po­litikával kapcsolatban Nyugat- Európában mutatkozó differen­ciálás is mutatja, mennyire mély gyökerei vannak az enyhülés­nek. Meggyőződésük, hogy a be­folyásos körök ezekben az or­szágokban megértük a kelet- nyugati együttműködés folytatá­sának fontosságát, s az európai kapcsolatokat sikerül tovább­fejleszteni az egyenlőség és az egymás beltigyeibe való be nem avatkozás elvei alapján minden érinteti ország javára. Még nem késő megkeresni Európa szocia­lista és tőkésországai között azt az utat, amely egymás érdekei­nek tiszteletben tartásához ve­zet, s lehetővé teszi a tartós bi­zalom létrehozását. Ennek elő­feltétele, hogy folytatódjon a politikai enyhülés, leállítsák a lázas fegyverkezést, és a lesze­relés útjára térjenek. Hiszünk abban, hogy egyre több józa­nul gondolkodó politikus érti meg, hogy az amerikai imperia­listák kalandorpolitikája a bé­két ós a nemzetközi biztonsá­got veszélyezteti. A Varsói Szerződés tagállamai készen állnak tárgyalni a lázas fegyverkezés korlátozásáról. Nincs olyan fegyvernem, ame­lyet a szocialista országok ne lennének hajlandók korlátozni mindegyik fél biztonságának alapján. Csehszlovákia a leg­fontosabb feladatnak azt tartja, hogy a felek kölcsönösen mond­janak le a katonai fölény meg­szerzéséről, és vállaljanak kö­telezettséget arra vonatkozóan, hogy egymás ellen elsőként sem atom, sem pedig konvencioná­lis fegyvert nem vetnek be. Népünk teljes mértékben tá­mogatja az európai országok népeihez intézett felhívást, ame­lyet az európai kommunista pár­tok párizsi találkozóján fogad­tak el. A jelenlegi helyzet meg­követeli, hogy mindazok, akik­nek szívügye az enyhülés és a béke, összefogjanak az imperia­lista politika okozta jelenlegi veszélyes irányvonal elhárítása céljából. Egy percre sem feledkezünk meg arról, hogy hazánk az im­perialista világgal határos, ezért mindig készen kell állnunk arra, hogy szövetségeseinkkel együtt megvédjük nemzeti és állami függetlenségünket és a szocia­lista rendszert. Abból indulunk ki, hogy a szocialista vívmónyok védelme minden szocialista or­szág közös internacionalista ügye. Annak is tudatában vagyunk, hogy a szocialista országok fe­lelősséggel tartoznak a forra­dalmi és a nemzeti felszabadító mozgalmak, valamint az összes demokratikus és haladó erők iránt. A szocialista országok a békeszerető emberek szemében a világbéke és a társadalmi ha­ladás legkövetkezetesebb harco­sai. Büszkék vagyunk arra, hogy Csehszlovákia * Varsói Szerző­dés szilárd láncszeme, korszerű és fejjelt szocialista ország. Lét­rehozlak minden dolgozó bol­dog otthonát, ós biztosítottuk azt a jogukat, hogy kizsákmá­nyolástól mentesen, emberhez méltó módon élhetnek. Szocia­lista társadalmunk teljes mér­tékben garantálja a politikai, az állampolgári, a gazdasági, a szociális, a kulturális és más jogokat, lehetővé teszi az embe­rek részvételét az állam irányí­tásában. Népünk, amely ország­építő terveinek teljesítésén fá­radozik, tudatában van annak, hogy a munka a békeharc fő frontja. Rendkívüli jelentőségű­ek számunkra a KGST-tagálla- mokkal kötött két- és többolda­lú gyártásszakosítási és koope­rációs egyezmények, különösen a nemrég megkötött csehszlovák —szovjet hosszútávú gyártás- szakosítási és kooperációs, prog­ram. A jövőben is biztosítani akar­juk az emberek l)ékés életét, az egész társadalom és minden em­ber jólétét. Ez kommunista poli­tikánk legfőbb célja, egyúttal népünk országépítő munkájá­nak és a szocialista nevelése célja is. Új ösztönző erőt adott a pártpolitikai munka és a po­litikai tömegmunka fejlesztésé­nek és irányításának a CSKP KB Elnökségének jelentése, amelyet a CSKP KB 15. ülésén terjesz­tettek elő „A politikai nevelő és az ideológiai munka színvo­nalának emeléséért, hatékony­ságának növeléséért, a fejlett szocialista társadalom építése gyakorlati feladataival való szi­lárd kapcsolatáért, a marxiz­mus—leninizmus eszméinek al­kotó fejlesztéséért és követke­zetes megvalósításáért“ címmel. A szocializmus eszméinek megvalósításában látjuk nemze­ti és szociális szabadságunkért vívott harcunk forradalmi ha­gyatékának .valóra' váltását, amelynek alapjait 35 évvel ez­előtt Csehszlovákia felszabadí- tása rakta le. Nagyra értékeljük a cseh­szlovák néphadsereg katonái­nak munkáját, és továbbra is minden szükséges feltételt megteremtünk felelős küldeté­sük betöltéséhez. A harcászati és a politikai kiképzés eredmé­nyei elválaszthatatlanul ősz szefüggnek testvéri hadserege­ink, mindenekelőtt a parancs­nokok, a politikai dolgozók és az alakulatok internacionalista úgy ültműködésével, különösen a középső szovjet hadseregcso port katonáival kifejtett együtt­működéssel. Ebből az alkalom­ból elvtársi köszönetét »karok mondani a középső szovjet had­seregcsoport katonáinak, liszt­jeinek és politikai dolgozóinak, és gratulálok hadseregeink kö zös ünnepe alkalmából. A szovjet hadsereg a Varsó) Szerződés legnagyobb hadere­je, bármilyen agresszióval ké pes szembenézni. Megalakulása óta sok tapasztalatot szerzett a háború és a békés orszúgépí- tés időszakaiban. A szovjet ka­tonák a népek békés életéért ontották vérüket a második világháború harcterein. Mindig emlékezni fogunk azokra az áldozatokra, amelyeket a Szov­jetunió hozott hazánk felszaba ditásáért, arra a segítségre, amelyet a Szovjetunió nyújtott és nyújt a szocializmus építésé­hez és az azok ellen vívott küz­delemhez, akik nem tudnak be­letörődni, hogy Csehszlovákia népe békében építi szocialista hazáját. A Szovjetunióval és hadsere­gével való megbonthatatlan testvéri szövetség külpolitikai orientációnk alapköve. Enged­jék meg, hogy végezetül idéz­zem Gustáv Husák elvlársat., a CSKP KB főtitkárát, a Csehszlo vák Szocialista Köztársaság el nőkét, aki Csehszlovákia Kom munista Pártjának XV. kong resszusán kijelentette: „Mindig abból az elvből in­dultunk ki, és a jövőben is abból indulunk ki, hogy a szó cialista Csehszlovákia sokolda­lú fejlesztése elválaszthatatla nul összefügg a szocialista kö zösség erejének és egységének szilárdításával. A legnagyobb gondot mindig arra fordítot­tuk, és a jövőben is arra for dítjuk, bogv elmélyítsük barát Ságunkat és sokoldalú együtt működésünket a Szovjetunióval amely legbűbb barátunk és leg megbízhatóbb szövetségesünk, egyszersmind biztonságunk, bé kés munkánk és boldog lövőnk záloga." A SZÖVETSÉGI KORMÁNY ELNÖKSÉGEKEK ÉS AZ SZKT TITKÁRSÁGÁNAK EGYÜTTES ÜLÉS! (CSTK) — Prágában tegnap Ľubomír Štruugal szövetségi mi­niszterelnöknek és Karéi Hnfí- mannak, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa elnökének veze­tésével együttes ülést tartott a szövetségi kormány elnöksége és a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkársága. A részt­vevők megvitatták a két szerv közös eljárását társadalmunk gazdasági és szociális fejleszté­se, valamint a 7. ötéves terv előkészítése terén. A jelenlevők megállapították, hogy szüntelenül mélyíteni és javítani kell a gazdasági és a szakszervezeti szervek kapcso­latait és együttműködését a népgazdaság dinamikus és ha­tékony fejlesztése, a dolgozók életszínvonalának emelése, íét- biztonságuk szilárdítása, vala­mint hazánk politikai és gazda­sági helyzetének erősítése cél­jából. E téren döntő fontosságú Jel- adat a népgazdaság tervszert! irányítási rendszerét tökéletesí­tő intézkedések gyors végrehaj­tása. Ezért az együttes ülés résztvevői behatóan foglalkoz­tak a dolgozók termelésirányí­tásban való részvételének elmé­lyítésévé], a progresszív mun­kamódszerek és a szocialista verseny mozgalom fejlesztésével. Megvitatták, hogyan lehetne növelni a termelési értekezletek és a kollektív szerződések haté­konyságát. Közös intézkedéseket dolgoz­tak ki a termelés minőségének javításával és a beruházási tel- <idatok teljesítésével kapcsolat­ban is. ELHUNYT JAN PIVEC NEMZETI MŰVÉSZ (CSTK) — A Cseh Szocialista Köztársaság Kulturális Minisz­tériuma, a Cseh Drámai Művé­szek Szövetsége és a Prágai Nemzeti Színház közli, bogv 1980. május 10 én, szombaton Prágában röviddel 73. születés­napja előtt elhunyt Jan Pivec nemzeti művész, Klement Gott­wald Állami Díjas, a Nemzeti Színház drámai együttesének sokéves tagja. Ján Pivec 1907. május 19 én Prágában született, kezdetben műkedvelő, majd vándorszínész volt. A Prágai Állami Konzer­vatóriumban végezte tanulmá­nyait, ahol Jaroslav Hurt és Ru­dolf Deyl tanítványa volt. Már tanulmányai idején is szerepeli az Akropolis Színházban és más színházakban. Az 1930-as évben a Bratislavai Nemzeti Színház tagja volt, majd 1934 ben Karéi Hilar, a Prágai Nemzeti Szín- hőzhoz hívta, ahol 34 évig ját­szott. Játszott a drámai együt­tesben, de filmekben is szere­pelt, figyelemreméltó művészi egyéniség volt. Jan Pivec színművészben a cseh kulturális élet kiemelkedő egyéniséget veszített el, aki minden erejét és tehetségét a szocialista színművészet fejlesz-» résének szentelte. 1PU KONFERENCIA AZ EURÓPAI BIZTONSÁGRÓL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL A csehszlovák küldöttséget Jón Marko vezeti (ČSTK) — Brüsszelben teg­nap megnyitották a A. interpar­lamentáris konlerenciát az eu­rópai együttműködésről és biz­tonságról, amelyen a helsinki Záróokmányt aláírt 35 ország közül 31-nek a parlamenti kül­döttsége vesz részt. Az Inter­parlamentáris Unió nem euró­pai tagországainak képviselői megfigyelőkként vannak jelen. A konferencián részt vesznek továbbá az ENSZ, a Nemzetkö­zi Munkaügyi Szervezet, az Al rikai Egységszervezet, az Arab Liga stb. képviselői is. A brüsz- szeli konferencián részt vevő csehszlovák küldöttséget Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés el­ső alelnöke vezeti. A konferenciát Emilé Cuva- lier, az 1PU belga csoportjának elnöke nyitotta meg, és lelszo- lította a jelenlevőket: tudato­sítsák, hogy a novemberi mad­ridi találkozó munkájának ered- rnényessége nagy részben tojig a mostani tanácskozás sikeré­től. Ezt követően Edward Lee- mans, a belga szenátus elnöke szólalt fel, majd Pio-Carlu Te- renzia, az IPU főtitkára emelke­dett szólásra. A megnyitó ün­nepségen beszédet mondott Wilfried Martens belga minisz­terelnök is. A jelenlevőket ez­után Rafael Caldera, ;tz Inter­parlamentáris Tanács elnöke üdvözölte. A konferencia elnökevé a csehszlovák küldöttség javasla­tára Emilé Cuvaliert választot­ták meg. A konferencia általá­nos vitával folytatja munkáját. UGANDA KATONAI BIZOTTSÁG VETTE ÁT A HATALMAT jCSTK) — Az Ugandai Nem­zeti Felszabadítási Front kato­nai bizottsága fUNLFJ tegnap átvette az országban a hatal­mat — közölte Kampalában a bizottság szóvivője. Paul Muwanga, a bizottság elnöke telefoninterjújában úgy nyilatkozott, hogy a katonai bi­zottság az „ugandai katonai ve­zetők kollektívája". A bizottság teljes mértékben ura a helyzet­nek, és várhatóan a közeli órák­ban nyilvánosságra hozza állás­foglalását. A szóvivő azt is kö­zölte, hogy az államfő szemé­lyében nem lesz változás. Ugyanakkor viszont Binaisa ed­digi elnök sorsáról egyelőre semmi sem ismeretes. A Rámpá­iétól 35 kilométerre fekvő en- tebbei elnöki székhellyel meg­szűnt a telefonösszeköttetés. A katonai bizottság elfoglalta a 1 óváros stratégiai fontosságú pontjait, és felszólította a lakos­ságot, hogy térjen vissza mun­kahelyére. Politikai megfigyelők az ugan- dai fejleményeket a decemberre tervezett elnök-, illetve parla­menti választásokkal hozzák összefüggésbe. Egyes politikai pártok ellenezték a kormány­nak azt a döntését, hogy a vá­lasztásokon a kormányzó Ugan­dai Nemzeti Felszabadítási Front keretében induljanak. Nem érteit egyet a döntéssel Milton Dbote Ugandai Népi Kongresszus Pártja sem. Obote kijelentette, hogy május 27 en visszatér Ugandába, és megindít­ja választási kampányát. A kubai kormány nyilatkozata fCSTKJ — A kubai kormány nyilatkozatot tett közzé arról az incidensről, amely május 10- én játszódott le mintegy 20 mérföldre Kuba északi partjá­tól. A nyilatkozat szerint a 165. számú kubai halászhajó délután 17 órakor rádión közölte, hogy megtámadta egy kalózhajó és a lövésektől sérüléseket szenve­dett. Kubai repülőgépek felfe­dezték a kalózba jót, amely a 165. számú halászhajót és még egy kubai bárkát vontatott, és jelzést adtak le. hogy álljon meg. Amikor a kalózhajó nem tett eleget az utasításnak, a re­pülőgépek tüzet nyitottak rá és elsüllyesztették. A 165 számú halászhajót ké­sőbb a Bahama-szigetekhez tar­tozó Ragged-sziget közelében látták, a kubai csónakot pedig legénység nélkül a nyílt tenge­ren találták meg. Nyilvánvaló, állapítja meg a nyilatkozat, hogy a támadást végrehajtó ha­jó legénysége vagy ennek egy része az egyik zsákmányolt ha­lászhajón érte el a szárazföldet. A két kubai halászhajó nvolc- főnyl személyzetéről nincs hír. A kubai külügyminiszter má­jus 11-én a Bahama szigetek kormányához jegyzékei intézett, amelyben részletesen tájékoz tatta az eseményekről, magya­rázatot kért, és követelte a visszatartott kubai halászok szabadon bocsátását, valamint az incidensért felelősek bíróság elé állítását.

Next

/
Thumbnails
Contents