Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-09 / 109. szám, péntek
FELKÉSZÜLTÜNK A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSE ÚJ FELADATAINAK TELJESÍTÉSÉRE /Folytatás a 3 oldatról) Felidézzük azt, hogy az anyagi termelés fejlődése 1948- tól napjainkig lehetővé tette számunkra a társadalmi össztermék csaknem tízszeres gyarapodását. Ebben az időszakban az ipari termelés 24-szeresére növekedett és részesedése a társadalmi össztermékben 67 százalék. Iparunk ma nem egészen két hét alatt termői annyit, mint az egész 1948-as esztendőben. Ezzel egyidejűleg Jelentős minőségi változásokat eszközöltünk, nagymértékben erősítve a gép- és a vegyipart. Ezeknek az ágazatoknak az elmúlt évtizedben való gyors fejlődéséről tanúskodott, hogy ez idén 50 százalékkal részesednek az ipari termelés általános növekedésében. Az ipari termelés műszaki színvonalának folyamatos emelkedéséről, a munkásosztály és a műszaki értelmiség gyors fejlődéséről és szakképzettsége növekedéséről tanúskodik, hogy megbirkóztunk és megbirkózunk olyan igényes termelési programokkal és eljárásokkal, amilyen az irányító számítógépeknek, az atomerőművek egyes berendezéseinek, megmunkáló és formáló gépeknek, robotoknak, automata gépsoroknak, elektronikai alkatrészeknek és a belőlük készülő gyártmányoknak, golyóscsapágyaknak, folyamatos módszerrel előállított bádoglemezeknek, tehergépkocsiknak, folyami hajóknak, a petrolkémiai termékek széles palettájának, a növényvédő szereknek, e fonalaknak stb. gyártása. Szlovákiában a ^ gazdaság anyagi-műszaki bázisa építésében jelentős szerepe volt a beruházásoknak. Ezen a területen a gyakran nagyon bonyolult technológia elsajátításában felbecsülhetetlen segítséget nyújtott nekünk a cseh munkásosztály, a cseh technikusok és szakemberek. Jelentős volt a szovjet tudósok, mérnökök és szerelők által nyújtott segítség is. Az anyagi-műszaki bázis óriási fejlődését jellemző tény, hogy ma Szlovákia állóalapjainak értéke hozzávetőleg 750 milliárd korona, míg a háborút követő években megközelítőleg 100 milliárd korona volt. A forradalmi változások közül különösképpen kiemelkedik a mezőgazdaság fejlődése. A szocialista nagyüzemi termelésre való átmenet óta a szövetkezeti földművesek nagy hozzájárulásával megkétszereződött a mezőgazdasági termelés. Mezőgazdasági üzemeink gépi ellátottsága általában színvonalas, am4 lehetővé tette a munkatermelékenység több mint meghatszo- rozását, és a háború előtti helyzethez képest a dolgozók számának egyharmadra való csökkentését. Az iskolaügynek, a műveltségi és a kulturális szintnek fejlődése Is tanúskodik Szlovákia felszabadulás utáni Intenzív fellendüléséről. A középiskolai tanulók száma megnégyszereződött, a főiskolai hallgatóké a hétszeresére növekedett. Ma minden negyedik dolgozónak közép-, vagy főiskolai képesítése van s ezeknek több mint fele nő. A szellemi élet dinamikus fejlődése kifejezésre jut a tudományos-kutatási bázis gyors fejlődésében. Míg 1948-ban e bázis szervezeteiben alig 500 személy dolgozott, addig ma csaknem 50 ezer. Tudományos-kutatási dolgozókat képeztünk ki főleg a hegesztés, az automatizálás, a robotkezelés, a számítótechnika, a műszálak, továbbá a növény- termesztés és az állattenyésztési termelés stb. területén. A Szlovák Tudományos Akadémiának, az egyes tárcáknak és a főiskolai karoknak több tudományos-kutatási munkahelye tevékenysége eredményeivel tekintélyre tett szert nemcsak idehaza, hanem nemzetközi méretekben is. Élettani-orvosi munkahelyeket, a műszaki kibernetika, a társadalom- és a természettudomány munkahelyeit és a főiskolák egyes technikai karait sorolhatjuk Ide. Ez minden bizonnyal fontos előfeltétele az alkotó potenciál gyarapításának, amelyet jobban kell felhasználnunk hatékony fejlesztésre. Szlovákiában jelentős sikereket értünk el a kultúrában. Felépült a kulturális és a művelődési berendezések, a kőszín- bázak, a képtárak és múzeumok széles hálózata, lefektettük a szlovák nemzeti kulcsintézményeknek, pl. a Szlovák Nemzeti Képtárnak, a Lúčnicának, a SLUK-nak, a Szlovák Filharmóniának stb. alapjait. A múlthoz képest példátlanul fejlődött a városokban és a falvakban Is a dolgozók és az ifjúság kulturális alkotó tevékenysége és esztétikai aktivitása. Kultúránk jelenlegi dinamikus fejlődése folyamatában, amire a múltban nincs példa, helyettesíthetetlen helye és szerepe van a hivatásos szlovák művészetnek, amelyet művészetünk haladó népi hagyományai Ihletnek s amely társadalmunk forradalmi változásait, a dolgozó nép életét és hősiességét ábrázolja. Szlovákiában jelentős előrelépés történt az egészségügyben is, amit az a tény bizonyít, hogy míg 1948-ban csaknem 1700 lakos jutott egy orvosra, addig 1979-ben már csak 317. A társadalmi erőforrások gyarapodásával összhangban szüntelenül emelkedett a lakosság életszínvonala. Főleg az elmúlt évtizedben — összhangban a CSKP XIV. és XV. kongresszusa határozataival — számos fontos intézkedést valósítottunk meg a gyermekes családok támogatására, a járadékbiztosításban és a fiatal nemzedékről való gondoskodásban is. Joggal hivatkozunk a lakás- probléma megoldásában Szlovákiában is elért nagy eredményekre. Hiszen a felszabadulás óta több mint egymillió lakást építettünk, amelyekben Szlovákia lakosságának hozzávetőleg kétharmada lakik. E lakások több mint 40 százaléka az elmúlt évtizedben épült fel. A lakossági pénzjövedelem tekintetében már elérjük a CSSZK szintjének 90 százalékát, a személyi és a társadalmi fogyasztásban pedig — jóllehet, főleg a nemtermelési szférában meg kell még oldani néhány problémát — közeledik egymáshoz a két nemzeti köztársaság. Ezekről a változásokról beszélve hangsúlyozni kívánjuk, hogy a termelőerők tervszerű fejlesztésével megteremtettük és megteremtjük Szlovákia valamennyi területe fellendülésének feltételeit — beleértve azokat a területeket Is, amelyeken magyar és ukrán nemzetiségű polgártársaink élnek. Ezek a tények, valamint az iskola ügy és a kultúra mennyiségi és minőségi fejlődése, a politikai és a közéletben való mind nagyobb részvétel közös csehszlovák hazánkban megteremti a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok egyenjogú érvényesülésének feltételeit. Ma leszögezhetjük, olyan Időszakban élünk, amelyben nagyot léptünk előre a Szlovákia és a Cseh Szocialista Köztársaság közti lényeges különbségek megszüntetésében. Szlovákia államunk korszerű, sokoldalúan fejlett és egyenértékű részévé válik, mind jelentősebben és nagyobb mértékben hozzájárul az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlődéséhez. Szlovákia lélekszáma 1937-ben az állam lakossága egynegyedét tette ki, az Ipari termelésben csak 7 százalékkal, a mezőgazdasági termelésben pedig 17,6 százalékkal részesedett. Ma Szlovákia lakossága államunk lakosságának 32,6 százalékát teszi ki, miközben részesedése az ipari termelésben több mint 29, az építőipari termelésben több mint 35 százalék, a mezőgazdasági termelésben pedig ez a hányad eléri a teljes egyharmadot. Szlovákia növekvő részvételét az országos feladatok teljesítésében azzal is illusztrálhatjuk, hogy jelentős mértékben hozzájárul a termelés országos gyarapodásához. Ez a hozzájárulás ennek az ötéves tervidőszaknak eltelt négy évében az iparban mintegy 35, az építőiparban 42,2 és a mezőgazdaságban 34,2 százalékot képviselt. A szocializmus építése bonyolult belső és kiilső teltételek között valósult meg összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a szocializmus Csehszlovákiában olyan jelentős művet hozott létre, amely joggal ösztönöz, buzdít és a további munkában önbizalommal tölt el minket. Persze tudjuk, tisztelt elvtár- sak, hogy a szocializmus építésének folyamata nem volt egyszerű, hanem bonyolult belső és nemzetközi feltételek között valósult meg. El kellett sajátítanunk az új feladatok teljesítésének módját és szívósan harcolnunk kellett az elavult ellen. Ennek során nem kerültük el a hibákat és a tévedéseket, amivel a hazai és a külföldi jobboldali és szocialistaellenes erők visszaéltek, hogy hazánkban megkíséreljék ellenforradalmi fordulat megvalósítását. Ez a kísérlet azonban — szemtől szembe Csehszlovákia Kommunista Pártja marxista—leninista érettségével és a szocializmus vívmányai megbízható nemzetiközi védelmével — megbukott. A Szovjetunió és más szövetségeseink Idejében nyújtott internacionalista segítsége lehetővé tette számunkra az ellenforradalmi támadás visszaverését, s a kedvező feltételek megteremtését ahhoz, hogy harcba induljunk a szocialistaellenes és a jobboldali erők legyőzéséért. A CSKP KB új elnöksége vezetésével — élén Gustáv Husák elvtárssal —, a kommunista testvérpártok és különösképpen a Szovjetunió Kommunista Pártja döntő fontosságú segítségével gyorsan leküzdöttük a.párt és a társadalom mély válságát. A CSKP politikájában a lenini irányvétel következetes érvényesítésével tette lehetővé a társadalom gyors konszolidálását és egyidejűleg éretté vált problémáinak alkotó megoldását. Ez kifejezésül jutott abban a tényben, hogy a párt XIV. kongresszusa jóváhagyta, s a XV. kongresszus tovább konkretizálta a fejlett szocialista társadalom építésének problémáját. A szocializmus építése szakaszát értékelve, megalapozottan emeljük ki az elmúlt évtizedet olyan időszakként, amelyben a párt és a nép kimagasló sikereket ért el, országunk új, sokoldalú fellendülése időszakaként, amelyben jelentősen gazdagítottuk épülő művünket. Előrehaladásunk (Hintő fontosságú ereje Elvtársak! Ezeket az eredményeket csak az új társadalmi rend építése objektív törvényei marxista—leninista megismerésének és fel- használásának köszönhetjük. Csehszlovákia Kommunista Pártjának bölcs és bevált, a munkásosztály és a többi dolgozó érdekeit kifejező lenini politikája a széles rétegeket felzánkóztatta a tudományosan megalapozott program mellé és megvalósításáért sikeres harcra vezette őket. Ez a politika előrehaladásunk döntő fontosságú ereje. A földművesekkel és az értelmiséggel szövetségben álló, élcsapatszerepet betöltő munkás- osztály volt az, amely az állami szervek útján sikeresen irányította a forradalmi átalakulás folyamait, áldozatkész példát mutatott az új életformák kialakításában, meg nem alkuvást tanúsított az elavult elleni küzdelemben és rettenthetetlenséget az osztályellenséggel vívott harcban. Proletár Internacionalizmusa bevált alapja volt a csehek és a szlovákok, valamint az itt élő nemzetiségek tagjai közti új, a kölcsönös bizalomra, együttműködésre és segítségre épülő testvéri és elvtársi kapcsolatok megteremtésének. A termelőeszközök társadalmi tulajdonának szilárdítása és fejlesztése, a tervszerű és észszerű társadalmi munka teremtette meg a gazdaság sokoldalú fellendülésének és a nép szociális felemelkedésének megbízható bázisát. Az egységes csehszlovák gazdaság tette lehetővé az egész köztársaságban a gyors fejlődési ütemet, s ennek keretében történelmileg rövid Időn belül Szlovákia sikeres iparosítását. A Szovjetunióval való kapcsolataink szilárdítása és fejlesztése hazánkban rendkívül megkönnyítette és meggyorsította a forradalmi átalakulást és szavatolta népünk építő munkájának békés feltételeit. A nemzeti felszabadító harc éveihez hasonlóan a Szovjetunió a szocialista építés éveiben példaképünk volt, sokoldalú, felbecsülhetetlen segítségben részesített bennünket. Ezen emlékezetes jubileum alkalmából szeretnénk kifejezni mély hálánkat mindazoknak, akik Igyekezetükkel hozzájárultak a közös mű megteremtéséhez és kifejezésre juttatták * szocializmus iránti hűségüket. Tisztelettel adózunk a munkásosztálynak, amely bevált or* szágunk forradalmi élcsapataként, és becsülettel eleget tesz történelmi szerepének. Tisztelettel adózunk a szövetkezeti parasztságnak, amely a munkásosztállyal szövetségben hozzájárult a szocialista mező- gazdaság fellendítéséhez és továbbra is ezt az utat járja. Tisztelettel adózunk a néppel összefonódott értelmiségnek, amely tudásával, képességeivel és tehetségével népe ügyét, .» szocializmus ügyét szolgálja. Nagy elismerésünk a cseh munkásosztályé, a cseh tudósoké, technikusoké, és konstruktőröké, akiknek anyagi és szakmai segítsége nagy támasza lett Szlovákia dolgozóinak, s lehetővé tette nagy építő igyekezetük hatásos, gyors és hatékonyt érvényesülését. Művünket értékelve, újra szeretnénk kifejezni hálánkat a Szovjetuniónak. Gazdag forradalmi tapasztalataiból merítettünk, példájából tanultunk, segítségére támaszkodtunk az új élet építésében. A párt stratégiai irányvonala Tisztelt etvtársak! Nemizeteinknek ezt a nagy jubileumát olyan időpontban ünnepeljük, amikor minden erőnket a XV. kongresszus programjának, a fejlett szocialista társadalom építése programjának sikeres megvalósítására összpontosítjuk. A 6. ötéves terv feladataiban konkretizált céljaink megvalósítása során, dolgozóink nagy áldozatkészségének köszönhetően, a bonyolult feltételek ellenére elértük népgazdaságunk további fellendülését és szavatoltuk népünk alapvető szociális biztonságérzetét. Jelenleg fejlődésünk döntő fontosságú arcvonala a párt arra irányuló stratégiai irányvonalának következetesebb megvalósítása, melynek célja a termelés magas fokú hatékonysága és minden munka kiváló minősége. Ennek a stratégiai irányvonalnak általában az a célja, hogy elérjük minden munkának olyan minőségi és hatékonysági szintjét, amely megfelel a fejlett szocialista társadalom törvényszerűségeinek, vagyis a termelőerők és a társadalmi viszonyok fejlettségének magasabb fokát, az emberek szélesedő szellemi látókörét, a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteinek maradéktalanabb kielégítését. Ezek tehát elsősorban fejlődésünk belső tényezői, nemzeteink és nemzetiségeink további fejlődésének és közeledésének igényei, a város és a falu közti különbségek további kiegyenlítésének, a szocialista személyiség fejlődésének igényei, amelyek meghatározzák nagyobb céljainkat és a magasabbra helyezett mércét. Ugyanakkor a külső gazdasági feltételek csak növelik ezeket az igényeket. E kulcsfontosságú feladat megoldásában elért eredményeink egyelőre nem felelnek meg sem sürgető szükségleteinknek, sem nem csekély lehetőségeinknek. Ezért halaszthatatlanná vált, amint azt Husák elvtárs hangsúlyozta a Központi Bizottság 15. ülésén, hogy „lényegesen gyorsabban növeljük a gazdaság hatékonyságát, a termelés minőségét, lényegesen gyorsabban érvényesítsük a tudományos-műszaki haladást, a nagyobb teljesítőképességet, termelékenységet és gazdaságosságot“. Elsőrendű kötelességünk ezért teljes egészében teljesíteni az idei tervfeladatokat s ezáltal hozzájárulni a 6. ötéves terv minél sikeresebb teljesítéséhez, és a 7. ötéves tervidőszak kedvező előfeltételei megteremtéséhez is. Jóllehet, számolunk azzal, hogy a következő években lassúbb lesz a fejlődés üteme, a gyarapodást jóval kisebb nyersanyag-, energia- és anyagfogyasztással és jóval kevesebb munkaerővel kell biztosítanunk. Ez nagyobb igényeket támaszt munkánkkal szemben a belsőleg kötődő és kiegyensúlyozott, színvonalas terv kidolgozása terén, amely valós és mozgósító jellegével megteremti a kitűzött célok elérésének előfeltételeit. Tudatában vagyunk annak, hogy Szlovákia gazdasági potenciáljának még nagyobb mértékben kell részt vennie a csehszlovák gazdaság kulcsfontosságú problémái megoldásában, mégpedig a termelés összes jelenlegi lehetőségeinek teljesebb kihasználásával, valamint a gazdaság hatékonyságának lényeges növelésével. E feladatok sikeres teljesítése érdekében feltétlenül szükséges, hogy határozottabban lépjünk ki az iparosítás időszakának, az extenzív fejlődés mércéi érvényesítése Időszakának régi kerékvágásából. Tetteinket minél előbb össze kell hangolnunk annak tudatával, hogy, az anyagi és a szellemi szférában végbemenő gyors minőségi változások és átmenet időszakában élünk, ami új inegköze-* lítést igényel. Céltudatosan valósítsuk meg a népgazdaságirányítás tökéletesítésével kapcsolatos intézkedéseket Most az a döntő fontosságú, hogy céltudatosan, felelősség- teljesen és bátran valósítsuk meg a népgazdaság irányítása tökéletesítésével kapcsolatos komplex intézkedéseket, mégpedig a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a szövetségi kormány megközelítése és értelmezése szerint. Célunk az, hogy jelentősen tökéletesítsük a tervezést és elmélyítsük pers- pektivitását, elsajátítva az irányítás korszerű módszereit és gyümölcsözőbben felkarolva a dolgozók alkotó készségét és kezdeményezését. Célunk továbbá az, hogy az önálló elszámolás alapelveit felhasználva, a társadalom céljait és szükségleteit jobban összehangoljuk a kollektívák és az egyének érdekeivel, hogy a bérezés jelentős mértékben ösztönözze a jó minőségű alkotó munkát, mégpedig az átlagos és a félvállról vett munka rovására. A komplex Intézkedések megvalósításának sikere döntő mértékben attól függ, mennyiben értik meg a felelős irányító dolgozók, a minisztériumoktól kezdve, érvényesítésének elkerülhetetlenségét, milyen minőségben és felelősségteljesen bontják le a komplex intézkedéseket konkrét döntéseikre, s milyen alko( Folytatás az 5. oldalonJ űj~ szó 1980. V. 9.
